Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-27 / 175. szám
Vllágproíetdrjal, egyes üljetek I A MEGYEI PÁRT BIZ OTT SÁG 1967. JÚLIUS 27., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM Sürget az idő Megyénk keleti, déli és nyugati határrészében hetek óta változatlan jó ütemben halad az aratás. Fennállása óta először fejezhette be a gabona betakarítását július 25-én több tsz és állami gazdaság. A mezőkovácsházi Rákóczi, a te- lekgerendási Vörös Csillag, a mezőmegyeri Béke, a szarvasi Bem Tsz, továbbá a Mezőhegyesi Állami Gazdaság 22 kombájnosa is elsők között tett eleget megbízatásának. A tsz-ek és az állami gazdaságok jó részében ezen a héten igencsak befejezik az aratást és a cséplést. A megye északi részében, a szeghalmi járásban azonban más a helyzet. Ebben a térségben még akad olyan tsz, ahol július 25-ig az 1000 hold búzából mindössze 10 hold termését vágták le. A Sarkadi Gépjavító Állomás körzetéhez tartozó Okány, Zsadány, Biharugra és Körösnagy- harsány szövetkezeteiben az utóbbi 15 nap alatt kombájnonként napi átlagban mindössze 51 mázsa termést takaríthattak be. Az idő jó volt. A búza holdankénti hozama valamennyi helyen meghaladja a 8 mázsát. A gépek teljesítőképességét több okból nem használhatják ki ebben a térségben. A tsz-ek vezetői a sok műszaki hiba miatt a gépjavító állomásra hárítják a felelősséget. A gépjavító állomás pedig a rossz talajmunkából származó egyenetlenséggel és a víznyomott táblák elgazosodásában látja a lassú haladás okát. Az üzemek közötti vita most már kezd egészségtelenné válni. Az 1967. jti- ■lius 25-i főagronómusi megbeszélésen majdnem minde-Svíkük külső segítséget kért, mert az aratás jelenlegi ütemével még szeptemberben is vágják a búzát. A betakarítás csak egy árnya- j lattal kedvezőbb a járás középső részében, a Körösladányi Gépjavító Állomás körzetében. Az itt gazdálkodó tsz-ek zömében a búza egyharmadát learatták. Több gazdaságban csak azért jobb az aratás statisztikája a sarkadi körzeténél, mert a gépjavító állomás tehetetlenségét látva, kézi szerszámokkal vágtak le több száz hold gabonát. A járás nyugati részében, a Dévaványai Gépjavító Állomás körzetében viszonylag a legjobban halad a betakarítás. A járási tanács vb vezetői évek óta rendszeresen vizsgálják és ellenőrzik, intézkedéseikkel segítik a tsz-ek gazdaságszervező munkáját. Erre néhány közös gazdaság kivételével valamennyi rászorul. Közismert, hogy a szeghalmi já- íásban található a legtöbb gyenge tsz. S mint ilyen terület, elvileg és gyakorlatilag is megkülönböztetett gondosságot kap a megyei vezetéstől. A segítség kézzelfogható. Lehetséges azonban, hogy az eddigi központi irányítás nem vette kellően figyelembe a szeghalmi járás szövetkezeteinek igényeit. A gyenge tsz-ek segítésére áramlott és továbbra is áramlik ide az állami támogatás, de ez nem olyan módon és hatékonysággal realizálódik, mint azt a járás vezetői szeretnék. Az aratás többek között azért is nehéz és vontatott ütemű a szeghalmi térségben, mert hiányos a kombájnellátás. Egy SZK típusú gépre jáSikeres kísérlet Békéscsabán rási átlagban 472 hold jut, vagyis jóval több a megyei átlagnál. Másrészt a gabona és általában a kapás növények termesztéséhez nem rendelkeznek elegendő, a kötött területnek megfelelő speciális gépekkel. Emiatt az időszerű mezőgazdasági munkák hónapról hónapra eltolódnak. A gabonavetések tavaszi növényápolásának hasznossága — ha traktorral végzik — néhány helyen vitatható. A gépek valósággal felszántják a gabonatáblát. A nyom aratásig nem mosódik el, a kombájnok csak nehezen tudnak haladni a földeken. A gabonatermesztés technológiájának jobb szervezésére több intézkedést tettek. A műtrágya és a gyomirtó vegyszer kiszórására igénybe vennék a növényvédő repülőgépeket, de ezek 10 ezer holdnál nagyobb terület gondozását kapacitás hiánya miatt nem vállalják. Ez az év ismét beigazolta, ahol a tavasszal repülőgépről szórták el a műtrágyát és a gyomirtó vegyszert, ott a táblát nem verte fel a gyom és a termés is több. a betakarítás pedig lényegesen könnyebben halad. A gazdaságilag gyenge tsz-ek még nem rendelkeznek azokkal a talajművelő gépekkel, eszközökkel, melyek a szántás és az istállótrágyázás aratás utáni gyors végzésére alkalmasak. Emiatt húzódott át 20 ezer hold szántás erre az esztendőre. Mivel az eszközellátottság 1967 első felében csak minimálisan javult, a jelenlegi felkészültséggel nemcsak az aratás és a nyári szántás állítja nagy feladat elé a járást, hanem az őszi betakarítás, a szántás és a vetés is. A szeghalmi járásnak tehát szüksége van továbbra is a szomszédos járások, valamint a megye megkülönböztetett támogatására. Egyes szervek azonban már az új gazdaságirányítás rendszerének kellős közepén érzik magukat. Ebből következik, hogy ami a vállalatnak gazdaságos, azt kézzel- lábbal csinálnák, ami viszont nem, így a betakarítás is, mellőzik. Ha ebben a térségben teret engednek az ilyen szemléletnek, akkor nem lesz olyan szerv, amelyik elvállalja az itt élő emberek, tsz-ek műszaki támogatását, segítését. Mert az az igazság, hogy az aratás körülményeinek vitatása nem egyéb, mint időhúzás a tsz-ek és gépjavító állomások között. Ez az időhúzás pedig lassan a 8 mázsa holdankénti termés napi tizedelésével jár! Szerény számítás szerint, most már várható a lábon álló gabona minőségének romlása. Hogy ezt a bajt megelőzzék, hogy őszre minél kevesebb dotációt kelljen ennek a járásnak átutalni, nagy szükség lenne az aratás gyorsítására kombájnok, pótkocsis vontatók ide irányításával együtt. Vagyis a megye, a rendelkezésre álló eszközök gyors átcsoportosításával, természetesen a járás és a tsz-ek egyetértésével, sokat tehet ebben az esetben — operatív hatáskör ellátásával is — a szeghalmi járás hátrányos helyzetének megszüntetésére. Dupsi Károly •• Üzemben a hagy maszár íió-berendezés Hárommillió többletnyereség a tsz-eknek Antii még nem isméének a háziasszonyok Hagymaszárító gépsor kísérleti üzeme indult Békéscsabán. Megyénk központját akár második Makónak is nevezhetnénk, a Körösök vidékén ugyanis két és fél ezer vagon vöröshagymát termelnek évente. Ebből mintegy 300 vagon termés felvásárlása eddig megoldatlan gondot okozott. A sérült, deformált, a szabványtól eltérő, de egyébként egészséges hagymafejeket nem tudták értékesíteni, a szövetkezeti gazdaságok kárára romlandóba mentek. Most a Szövetkezetek Értékesítő Központja és a HERBÁRIA Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezet együttműködésével a kamillát, és egyéb gyógynövényt szárító berendezések felesleges kapacitását harmadosztályú hagyma tartósítására használják fel. Egyelőre Békéscsabán és Székkutason kezdődött kísérleti szárítás, ugyanezt tervezik Balmazújvárosban is. Így különösebb beri’bézás nélkül napi három vagon hibás nyersáruból készül majd — javarészt exnn-i mincer"" — sz"'.'ft t' hagyma. Körülbelül 3 millió a termelőszövetkezetek. Azt is tervezik, hogy hasonló módszerrel tartósítanak szemre nem szép, de egészséges paradicsompaprikát, kelkáposztát. Gondoltak — a külföldön elterjedt és kedvelt — gyümölcsfélék, elsősorban alma aszalására is. A mi háziasszony a- ink közül sokan idegenkednek a ! szárított zöldségfélék, nevezetesen a hagyma felhasználásától. Pedig, ha a feldolgozás előtti este vízzel telt edénybe teszik, s másnap könnyedén kinyomják a szirom- | ból a vizet, a frissel egyenértékű I hagymát kapnak. v. j. Országos talajjavítás! és talajvédelmi bemutató Csudaballán Az ország különböző részeiből kétszáznál is több mezőgazdasági szakember érkezett tegnap a kora reggeli órákban Gyomára a község csudaballai határrészébe, Túrkeve szomszédságába. Az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Szarvasi Digózó Kirendeltsége nagy szabású bemutatót rendezett a Győzelem Tsz.-ben. A talajjavításban szerzett tapasztalatok / tanulmányo- ósára megjelent dr. Szabóiét többletnyereséghez jutnak ezáltal István, az Agrokémiai Kutató Űj típusú erő- és munkagépek közt válogathatnak megyénk gazdaságai Rekord feláves tervteUesitést éri eí az AGROKER Fennállása óta mindig az első I A tavaly elkapkodott 30 darab féléves tervet tudta könnyebben | nagy teljesítményű, magyar teljesíteni az AGROKER megyei telepe. A túlteljesítés azonban leginkább 2—5 százalék között mozgott. Most viszont 113 százalékra teljesítette féléves tervét a vállalat megyei telepe. E teljesítés mögött 327,5 millió forint húzódik. A rekord tervteljesítés magyarázata az, hogy ez év első felében 90 SZK—í-es kombájnt is vásároltak megyénk szövetkezeti és| állami gazdaságai, emellett 15 darabot a szántáson kívül egyéb munka- folyamatok elvégzésére is alkalmas szovjet gyártmányú DT—75- ös traktorból is. Ebből a megye talajadottságainak legjobban megfelelő traktortípusból év végéig összesen 59 darab érkezik a telepre. Újdonságnak számít a csehszlovák és a német gyártmányú cukorrépafejelő és felszedő gép is, Az előbbi típusból 16, az utóbbiból pedig 15 érkezik az gyártmányú morzsolón túl újabb 30 érkezett, Az úgynevezett mindent felrakó, vagyis a kukorica górézásához és a szálas ‘takarmányok kazlazásához is alkalmas gépekből 16 darab várható az idén. Lényegében csak mutatóba érkezett eddig két új típusú, lengyel gyártmányú műtrágyaszóró gép. Ennek az az előnye, hogy pótkocsija 40 mázsa teherbíró képességű, s egy töltéssel az adagolástól függően 19 —40 hold nagyságú területre teríti ki a műtrágyát. U—28-as traktorból, Super- Zetorból, szervestrágya-szóró kocsikból, Tigar és Lipos ekékből, továbbá fogasokból, boronákból, tárcsákból, disztillerek- ből szinte teljes egészében ki tudja elégíteni az AGROKER megyénk gazdaságainak ilyen irányú igényét. A sok egyéb mellett újdonságnak számít egy egyedi bajai gyártmányú szártépő, amely a silózásra vagy az idén. Jelentősen meggyorsíthat- 1 aimozásra nem használt kuko- ják megyénk nagyüzemi gazda- : ricaszárat a kívánt apróságára ságai a kukoricabetakarítást a í j-^pj széjjel, s szántás előtt gabonaarató kombájnokra sze- egyenletesen szórja el a földön, relhető mintegy 25 adapter mel- Ez a gép darabonként mindösz- lett az érkező 40 nagy teljesít- SZe 10 ezer forintba kerül, < ményű, jugoszláv gyártmányú 1 minden bizonnyal megnyeri a kukoricabetakarító kombájnnal, gazdaságok tetszését. Intézet igazgatója, dr. Kertész Lajos, a szegedi, dr. Ferencz Kálmán pedig a mezőtúri OMMI vezetője, Szabó L. László, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet osztályvezetője, dr. Prettenhof- fer Imre, a mezőgazdasági tudományok doktora, nyugdíjas, dr. Fathy Mohamed Aiy Makled, az A1 Azhar kairói egyetem talajtani osztályvezetője, Hugyik András, a párt szarvasi járási bizottságának első titkára, Gajdács György, a szarvasi járási tanács vb elnökhelyettese. A talajjavító vállalat szarvasi diaózó kirendeltségét K. Tóth Imre kirendeltségvezető, a gyomai Győzelem Tsz-t pedig Cserép Mátyás, a szövetkezet elnöke képviselte. A talajjavítás gépesítésére 25 évvel ezelőtt Gyomán. a Póhal- mi határrészben tették meg az első lépéseket. Kotrógéppel bányászták a digó-földet, lófogatos kordákkal hordták a javításra kijelölt parcellákra és ott kézzel terítették el a földtulajdonosok. Tizenhét éve — a termelőszövetkezetek szervezése óta — ezt a nehéz fizikai munkát a Szovjetuniótól vásárolt gépekkel teljesen automatizálták. A nagyarányú gépesítés eredménye, hogy a gyomai Győzelem Tsz-ben 4 ezer holdas talajjavítási rekonstrukciót valósíthattak meg. A csudaballai határi-észen valamikor csuda volt, ha termett. Most pedig a korszerű nagyüzemi gazdálkodás valóságos paradicsommá varázsolta a ballai 4 ezer holdat. Ahol korábban holdanként 6—8 mázsa búza termett, onnan a talajjavítás után 18—20 mázsát takarítanak be. Csapószigeten az 1950-es években kukoricát nem termelhettek a föld terméketlensége miatt. A digó- zott terület altalajlazítás után tavaly 47 mázsa csöves kukoricát adott holdanként. Nem véletlen tehát, hogy a termelőszövetkezet tagjai is elégedettek azzal a termékbőséggel, amelyet számukra a termelőszövetkezet biztosít. A gyomai Győzelem Tsz talaj- iavítási eredményei azért kívánkoztak országos szemlére, mert megyénkben és a szomszédos megyékben is több százezer hold olyan terület van, amelyet Csu- daballához hasonlóan lehetne termőbbé tenni.
