Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

1967. július 26. 4 Szerda Propán-bután gázcseretelepek a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kezelésében A ÚMOBUUJUiam Falak Melyikre szavaznak? A napokban Budapestről egy idősebb elvtársnő, aki egyéb­ként még aktív újságíró, a KISZ megyei bizottságának a kérésére leutazott Békéscsabára, hogy a Lencsési úti táborban külföldi utazásairól élmény­beszámolót tartson az ifjúság­nak. Autóbuszra várakozással és átszállásokkal nem akar­ták fárasztani őt, más jármű pedig nem állt rendelkezésre, azért taxival mentek eléje a csabai vasútállomásra. A pesti gyors azonban késett. Az elv- társnő fogadására és a táborba kalauzolására vállalkozott ki- szes lányok megszeppentek kis­sé; mitévők is legyenek? Ha el­engedik a taxit, aligha kapnak egyhamar másikat, ha vissza­tartani próbálják, azt mondhat­ja a vezető, hogy azalatt más fuvart is csinálhat, nem is egyet. Az összes, jóságos tekin­tetű taxis bácsi azonban kiol­vasva gondolataikat, kedvesen megnyugtatta őket, hogy csak várjanak nyugodtan, mire be­érkezik a vonat, a taxakülön­bözet nem lesz nagy, viszont miért várjon az idős hölgy órákig másik autóra ... Az előadások után, néhány nap múlva az elvtársnőt ugyan­ilyen úton-módon juttatták el a kiszesek az állomásra. Nyom­ban vissza is robogtak volna, hiszen fontos közös foglalkozás várta őket a táborban, más­részt ott fizették volna meg az útiköltséget. Csak arra kérték a taxi 30—40 év közötti veze­tőjét, hogy addig legyen szíves várni, amíg az elvtársnőt cso­magjaival a vonatra segítik és már sietnek is vissza. — Szó sincs róla. Én nem fogok a maguk udvariaskodása miatt elesni néhány fuvartól — hangzott rideg elutasítással. Egy vállalat, két taxis ... De még mennyire kettő! Nem is lehet egy napon említeni őket! — h — A leendő gépjárművezető' példát mutattak A nyári munkák idején külö­nösen komoly gondot jelent a megye folyamatos és biztonságos vérellátása. Ugyanakkor a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a sok baleset ezt még inkább szükségessé teszi. Ennek segíté­se volt a célja az MHS szeghal­mi járási elnökségének és a Vö­röskereszt járási szervezetének. Megszervezték, hogy az MHS gépjárművezető-tanfolyam hall­gatói térítésmentesen adnak vért. A leendő gépjárművezetők meg­értették ennek fontosságát, s csaknem kivétel nélkül minden­ki így válaszolt a feltett kérdés­re: „Kötelességem segíteni em­bertársaimon — hivatásomnál fogva még én is szorulhatok ilyen segítségre, összesen hetvenen je­lentkeztek, s 21 liter vért adtak. A véradás befejezésével a vér­konzerváló állomás vezetője me­leg szavakkal köszönte meg a fiatalok áldozatkészségét. Vékony József Felvételre keresünk budapesti munkahelyre SZERKEZETLAKATOS, HEGESZTŐ, MARÖS. ESZTERGÁLYOS. MINTAKÉSZÍTŐ. szakmunkást, férfi segédmunkásokat, PORTÁSOKAT, valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépgyártó Vállalat. Budapest, IV., Baross u. 91—95. 442 A Szövetkezetek Országos Szö­vetségének szakfőosztályai a la­kossági szolgáltatás újabb lánc­szemét látták abban, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek vezetői vegyék kezükbe a gázcseretelepek ellátási körzeteinek kialakítását, azok működtetését. Megyénkben a szövetkezetek és a helyi taná­csok vezetői nemcsak szót értet­tek e lakossági szolgáltatás új formájának kialakításában, ha­nem cselekedtek is. Jelenleg Me- zőberényben, Gyomán, Tótkomló­son, Mezőkovácsházán, Sarkadon és Szeghalmon működtetnek a fogyasztási szövetkezetek probán- bután gázcseretelepeket. Az itt említett hat községben, illetve el­látási körzetben 3335 gázpalack­tulajdonos csereigényét elégítik ki. A gázcseretelepeket legtöbb he­lyen a községi tanácsok község­fejlesztési alapjukból létesítették és bérleményként vagy minden A „megyei film- és szemlélte­tő eszközök tárát” Békéscsabán, a Kun Béla utca 11. szám alatt, a népművelési tanácsadóval egy épületben találjuk. Már 1955- ben létezett. Annak idején, a7, induláskor 300 filmkópiát ka­pott az intézmény, elsősorban a tanyai népművelés támogatásá­ra. Ma 13000 kópiával rendel­keznek és ha tudjuk, hogy a fii mek darabonkénti értéke 800 és 1500 forint között mozog — a színeseket is beleértve — egy­szerű átlagösszeg-számitással kétmillió forint körüli közva­gyonról van szó. A köicsöndíjuk csekély: tíztől negyven forintig terjed. Kik veszik igénjbe? 'Tö­megszervezetek, iskolák, üzemek, termelőszövetkezetek, különféle intézmények, hivatalok előadá­sok, rendezvények, tanfolyamok alkalmával. Ezenkívül vetítőgé­pek, diavetítők, epidiaszkópok, lemezjátszók és magnetofonok is igényelhetők itt. •A film- és szemléltető eszköz tár vezetőjével, Nagy T.ajoenéval és a műszaki részleg felelősévé1 • Ricza Lajos technikussal beszél­getve, elénk tárul ennek az in­tézménynek egész megyebeli sze­repe, jelentősége. Szolgáltatá­saik, így például a nagy értékű filmraktár helyi erőből aligha jöhetett volna létre, csaxis köz­ponti dotációval. Erejéhez mér­ten azonban segít a megyei ta­nács is, évi A5 ezer forinttal. Sajnálatos, hogy épipen a me­gye termelési profiljába vágó mezőgazdasági szakfilmeket nem aknázzák ki eléggé az iskolák, technikumok, tanfolyamok, me­zőgazdasági üzemek, holott bő­séges az anyag a növénytermesz­tés, az állattenyésztés, a mező- gazdaság gépesítése es egészség­ügye területén egyaránt. Elég lenne egy levél vagy telefon, hogy bármely szerv, üzem, in­tézmény, bárki megkaphassa a filmtár 1966—67. évi katalógu­sát, melyből a célnak legmegfe lelőbb filmek választhatók ki és azonnal megrendelhetők. Fájlalják a filmtár vezetői, hogy „kerethiány” miatt lemez­játszó, magnó és más szemlélte­tő eszközeiket nem egészíthetik ki olyasmikikel, amik a film mellett hasznosan segíthetnék az előadásokat, mint például föld­rajzi, fizikai, biológiai se­gédeszközökkel. A panaszok azonban mindenképpen eltör­pülnek a sikerek mellett. Az 1965-ben kölcsönzött 1970 darab kópiával szemben a múlt évben már 3063 kópiát adtak ki. E te­kintetben különösen szorgalmas a honvédség, a rendőrség és az különösebb megállapodás nélkül adták át azokat működtetés vé­gett a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek.. Némely helyen viszont a szövetkezet vállalt na­gyobb anyagi áldozatot a csere­telep kialakításában. így volt ez Szeghalmon is, ahol a szövet­kezet 100 ezer forintjához a köz­ségi tanács 70 ezer forinttal já­rult hozzá, vagy Mezőkovácshá­zán, ahol 80 ezer forintot adott a helyi tanács a cseretelep kialakí­tásához, ahol hónapok óta 1100 gázpalacktulajdonos igényét elé­gítik ki. A MÉSZÖV Kereskedelmi Fő­osztályán újabb tervekről is hal­lottunk, melyek jórészt már a megvalósulás felé közelednek. Még az idén tervezik rendelteté­sének átadni,Nagyszénás, Mező­hegyes, Csorvás, Elek, Újkígyós és Medgyesegyháza propán-bután gázcseretelepeit, ellátási körzeteit. Balkus Imre iskolák, valamint a tömegszerve­zetek. Az iskolák közül kiemel­kedik a Szarvasi Felsőfokú Me­zőgazdasági Szakiskola, mellyel szerződése is van a tárnak. El­lenkező példa is akad még. A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum eddig nem tartott igényt a szolgálatukra. Talán nem ismeri a lehetőségeket? Gyakori vendégük a városi nő­tanács. de a Hazafias Népfront munkatársai is sűrűn megfor­dulnak a filmtárban. Különösen a csabai V. kerületi szervezet, ugyanis a kerületi pártházban és a 11. számú általános iskolá­ban minden második héten vetí­tenek. Sokat jelent, hogy anyaguk friss. A miskolci filmfesztivál legjobb filmjeit nem sokkal utá­na már kölcsönözték. Újabban még egy területet kapcsoltak kölcsönzőmunkájükban, az uta­zás világát. Ma százezrek utaz­nak határainkon belül és kül­földre. Aki útra kel, szívesen — „Akárcsak egy görögkeleti pátriárka” — állapítom meg ősz hajáról, bajuszáról, min­denki iránt bizalmat sugárzó szelíd tekintetéről. — Sztanojev Rudolf. — Valódi bolgár név. — Battonyai szerb vagyok. — Hogyan, s mikor került Mezőkovácsházára? — Elnöknek hívtak vagy küldtek ide a Rákócziba. Egyre megy. Itt vagyok I960, február 1-e óta. — Siettették-e az őszülést az itt töltött évek? — Nem figyeltem. Akkor még 46 éves voltam. Gond is akadt persze éppen elég. Ak­kor jóformán még csak a ne­ve volt a szövetkezetnek. Épü­let, felszerelés szinte semmi. De kedv, meggyőződés, akarat és hit sem igen az emberek­ben. Járásszerte özönlöttek a közösbe. Beléptek ide is, hogy ne maradjanak kívül, és ne utoljára. Azt, hogy milyen volt a hangulatuk, elég egyetlen példával jellemezni. Egyikőjük, nevezzük egyszerűen Ferenc bácsinak, így biztatta társait, még engem is: „Bonthatjátok a kemencét kéményestül együtt, mert úgyse lesz itt ez­után se kenyérnekvaló, se tü­zelő.” Jóleső érzés a Rádiószínház magyar bemutatóit hallgatni. Különösképp igaz e megállapí­tás, ha a bemutatott mű témá­ja a sokszínű ma problémái­ból fakad. Fülöp János Falak című alkotása figyelemre mél­tó és megbecsülendő írói alap­állást jelez. Jóllehet müve rá­diódráma, mégis kerüli az e műfajban már-már beidegzetté vált töltés nélküli pátosz kon­gó cirádáit. Témája nem rend­kívüli esemény. Egy cement- lopás sablonos esetéből bontja ki a drámai, összeütközés sok motívumú árnyalt szőttesét. Ennek kapcsán veti fel — a kellő hőfokon és alapozottság­gal — a felelősség pontosan megfogalmazott kérdését. Hősei életünkben sok helyt megtalálható hús-vér alakok. A főszereplő alapkonfliktusa ismerkedik előzetesen is a tájjal, országgal, földrésszel; néppel, nyelvvel, szokásokkal, kultúrér- tékekkel. Tömegszervezetek, is­kolák és más intézmények mind gyakrabban kémek táj- és úti­filmet, néprajzi-, kultúrtörténeti kópiákat. Ennyi mindent tudtunk meg a megye film- és szemléltető eszközöket szolgáltató tárházá­ban. Felelős munkakörű vezetői, s egyben alkalmazottai szeretik munkájukat, lelkesedni tudnak érte. Az intézmény gondját, örö­mét a sajátjuknak érzik. Ez már ilyen természetű munkahely; magához hasonltja azt, aki ben­ne él. Nagy Lajosné és Ricza Lajos még búcsúzáskor is bizo­nyítják ezt: — Ne feledje megírni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójára egész sor remek filmet kaptunk: poli­tikait, kulturálisát, termelésit, tudományosat, ifjúságit. Várjuk az érdeklődőket, a kölcsönzőket. Huszár Rezső — Mit mondhatott erre tel­jes meggyőződéssel az ember? Az egy táblába szántott földek nagy része többször cserélt gazdát a különböző indokokkal rendezett tagosítások alkalmá­val. Jó részük csak akkor ka­pott szerves táperőt, amikor a madarak elröppentek felettük. Búzából 10—11, cukorrépából 100—110 mázsa termett holdan­ként. Egyedül a kukorica sze­rette a sovány földelhet. Baj volt az is, hogy az agi- táláskor gépesített nagyüzem­ről beszéltünk, s aztán jó há­rom hétig izzadtak az emberek az aratásban, s ugyanannyit a cséplésben is. A sok nehéz kézi munka után elég soványan, mindössze 29 forint értéket osztottunk munkaegységen­ként. Az érték zömét a ter­mény képezte, vagyis a búza, az árpa, a kukorica. Sürgették is mind ennek a hazaszállítá­sát az egyéb munkák rovására is. A már említett Ferenc bá­csi is azt mondta: „Az a biz­tos, ami a padláson van”. Mit törődött vele, hogy recsegtek a teher alatt az öreg padlás­gerendák. — Nem vált híressé a mi szövetkezetünk az elmúlt hét év alatt, de szégyenkezni va­lónk sincs. Búzából a kezdeti reális. A pártiskoláról épp ha­zatért Tengelyi László köteles­ségének érzi a csalások lelep­lezését, de szeretné leplezni az ügyben szereplő orgazda volt barátokat. Bársony Pál rendőrhadnagy — aki az üggyel foglalkozik — a rádiójáték befejeztéig meg­győzi Tengelyit: nem lehetnek fél igazságok, a megkezdett utat végig kell járni. . A gondolati mag tehát meg­győző és helyes. Hiba csak az írói műhelymunka formai kér­déseinél adódik. Fülöp János ismeri a ma embereit, lehet értője is gondolatviláguknak, de mint író még nem tudja beszéltetni, cselekedtetni, egy­szóval sokoldalúan ábrázolni őket. így lesz a második fő­hősnek szánt rendőrhadnagy alakja az írói gondolatok szimpla szócsöve. Ezért válnak a dialógusok olykor elvi mora- lizálássá. E negatívumok ellenére is elgondolkodtató, érdekes rádió­játék a Falak. A már jelzett írói értékek mellett köszönhető a siker Molnár Mihály értő rendezői tolmácsolásának. Ügyesen észrevette a negatívu­mokat s sikerrel igyekezett az akció izzásának hiányát a pozi­tív gondolatiság értékeivel pó­tolni. Ez az értő gondozás min­denképp indokolt volt, rqert Fülöp János figyelmet érdemlő író. Érdemes és lehet tőle töb­bet, még jobbat várni. Prjevara István Húszszázalékos termelésnövekedés a gyógyszeriparban A Gyógyszeripari Tröszt össze­gezte az idei első fél év eredmé­nyeit. Ezek szerint ebben a fél évben 1966. első hat hónapjához viszonyítva a gyógyszeripar ter­melési értéke 20 százalékkal, exportja a demokratikus orszá­gokba 7,5, a tőkés államokba 11,7 százalékkal, ugyanakkor viszont a munkáslétszám csak 3 százalék­kal nőtt. (MTI) 30—35 vagon helyett most 70 vagonnál is többet termeltünk ugyanannyi földön. Tavaly már 256 mázsa volt a cukorrépa-át­lagtermés. Az állatállomány is megjárja, az biztosítja a szö­vetkezet bevételének 60 száza­lékát. Most már nem 29, ha­nem 54 forint érték jut egy munkaegységre. — Mindez azért van, mert sokat változott az emberek gondolkodása, hite, munkaked­ve. Ferenc bátyánk is azt mondja már, hogy csak akkor vigyünk neki búzát, amikor szól, hogy őrletni, cserélni akar. Most már biztonságos helynek tartja ő is a szövetke­zet magtárát.. Mások sem kö­vetelnek se búzát, se előleget, viszont annál többen mondják: „Elnök elvtárs, segítsen már vagy 8—10 ezer téglát szerez­ni”. Ki a régi kis házát gör­bíti meg egy-két szobával, ki a fiának, ki a lányának épít. Az ilyesmire nemcsak a pénz a több, hanem az idő is. Az idén mindössze egy tucatnyi embert foglalt le 20 napra a 600 hold aratniváló a korábbi 90—100 ember helyett, amikor is jó másfél hónapig izzad­tunk ennyi gabona beta^'-ntá- sával. K. L Békéscsaba három kis helyiségében az egész világ Kétmillió forint értékű filmanyag a művelődés szolgálatában — Ferenc bácsiék pálfordulása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom