Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-22 / 171. szám
1967. július 22. 5 Szombat Szép szándékú törekvés Molnár Antal Molnár Antal fiatal képzőművész bemutatásánál nem túlzunk ezzel: túlzottan szerény. Nem álszerény vagy álszemérmes, hanem szinte félszegen zavart. — Nem kellett volna kiírni a plakátra, hogy „festőművész”. Nem vagyok még művész. De azzá akarok lenni. Érdekel a piktúra, a grafika, a linó- és a szobrászművészet. — Majdnemhogy bocsá- natkérően mondja ezeket a szavakat, amikor végigkalauzol Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjában rendezett tárlatán. Ez az első kiállítása; van a falon olajfestményt, akvarell, grafika, linómetszet és van két szoborportré a talpazatán. Az egyikről nem tudja az ember levenni a szemét. — Igen, a „Zsuzsika”, ő nekem a legkedvesebb, és ma is boldog izgalommal gondolok arra, hogy a zsűri a X. Alföldi Tárlatra egyhangúlag elfogadta és javasolta. Legutóbbi alkotásom. Tudom, azonban, ez csak az első lépcsőfok. Hol vagyok én még attól, hogy igazán művész legyek? — Kit tart modernnek? — Semmi esetre sem azokat, akik modernkedő, nonfiguratív vonalak mögé rejtik el tehetség- telenségüket vagy ezzel akarják kifejezni a — semmit. Az, aki csak azért modern, mert ez a divat, az nem művész. Nemcsak a tartalomnak kell belülről, valahonnan nagyon mélyről jönnie, magával kell hoznia a formát is... Molnár Antal mindössze 26 éves. Formát keres. Utálja a képmutatást, vallja azt, hogy az igazi művész nem hazudhat, mert akkor falsot alkot. Meg-megállva nézelődünk a tárlaton. Mondja, hogy érdekli a táj, de úgy érzem, főleg az emberek. — Igen. Az, ami az emberekkel és az emberek között történik. S ha már történik, miért nem úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Ez izgat... Közvetlen élményalap a Hajnali hazatérés című képe, amely egy szétzilálódott családi élet tragédiáját fejezi ki tömören, egyszerű eszközökkel. Aktuális életkép a „Zsuzsika” Fotó: Baranyai javából. Vagy a Radnóti-illusztrá- ció, amelyen a fekete és a vörös szín lángoló-gyászoló összhatása a poklot idézi minden kínjával. Ösztönösen Radnóti: Hetedik ec- loga című költeménye jut az ember eszébe. Meg az is, hogy az a fiatalember, akinek koránál fogva még nem lehet élményalapja a háború borzalmairól, mennyire elképzeli azt, és el tud rettenteni tőle. Molnár Antal törekvése: szép szándék. Célja: művészetével nemesíteni az embereket. Jelleme: a nyugtalanul kereső művészember alkata, aki mint mondja, talán még a műfaját sem találta meg. De hiszi, mert akarja, hogy _majd saját egyéni formában fejezi ki mindnyájunk gondját, örö-. mét, a valóságos életet. Ternyik Ferenc Zsodn nyi híradón Egyre szebb eredményeket ér el a „Tiszta udvar — rendes ház” mozgalom Zsadányban a közelmúltban a községi tanács egy bizottságot alakított, amely értékelte a tisztasági mozgalom helyzetét. Előzőleg felhívták a lakosság figyelmét a bizottság érkezésére, amely a két termelőszövetkezet egy-egy majorját és 575 belterületi lakóFelvételre keresünk budapesti munkahelyre SZERKEZETLAKATOS, HEGESZTŐ, MARÓS. ESZTERGÁLYOS. MINTAKÉSZITÖ. szakmunkást, férfi segédmunkásokat, PORTASOKAT. valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépgyártó Vállalat, Budapest, IV., Baross u. 91—95. 442 házat értékelt. Megállapították többek között, azt, hogy a majorokban nagy fejlődés tapasztalható, az ott lakók és ott dolgozók nagy gondot fordítanak a tisztaság megteremtésére és megtartására. Hiányosságként lehet felróni a közös gazdaságok felé azt, hogy a nehéz gépek sáros időben „felszántották” a majorok területét és a mély keréknyomokat még nem mindenhol simították el. Az értékelés szerint a Dózsa Termelőszövetkezet érte el a jobb eredményt a Búzakalásszal szemben. A községi lakóházakkal kapcsolatban megállapították, hogy általában ezek tisztasága megfelel a követelményeknek, de a gazdasási udvarokban sok helyen akad még bőven tennivaló. Mindössze hat lakóház érte el az értékelés alapján a legmagasabb pontszámot, a százat. Közülük két tulajdonosnak odaítélte a bizottság a „Tiszta udvar — rendes ház” táblát, négyet pedig oklevéllel jutalmazott. Sikerrel iártak a könnyűiparban a gazdaságirányítási reformot előkészítő intézkedések Ez évben a gazdaságirányítási reform előkészületi jegyében, az átmenet fokozatossága érdekében több olyan változtatást hajtottak végre a könnyűipari üzemek irányításában, melyek a lakosság igényeinek jobb kielégítésére, az átvevőkkel szorosabb kapcsolatok kialakítására "ösztönzik a vállalatokat. A reform bevezetését megelőző intézkedések kedvező hatása már az év első felében is jelentkezett, és ennek is része van a könnyűipar eddigi Idei termelési eredményeiben. A vállalatok összességét tekintve féléves programjaiknak 3,1 százalékos a túlteljesítés. A könnyűipar egy napra jutó termelési értéke az elmúlt hat hónapban 7,6 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Tíz százalékot meghaladó termelésnövekedést ért el a selyem-, a rövidáru-, a kötszövő-, a papír- és a könnyűgépipar. A termelékenység 3.7 százalékkal javult, a gyapjúipar kivételével a könnyűipar valamennyi ága túlszárnyalta a tavalyi termelékenységi szintjét. 1967 első felében 155 millió négyzetméter pamutszövet került ki a gyárakból. A pamutipari üzemek készárukibocsátási programjukat 1,7 százalékkal teljesítették túl. A gyapjúfeldolgozó üzemek a ruhagyáraknak, továbbá, a bel- és külkereskedelemnek 1*5 millió négyzetméter gyapjú- szövetet adtak át. A selyemszövet mennyisége megközelítette a 20 millió négyzetmétert. Félév alatt a nagyüzemekben csaknem 12 millió pár bőrcioő készült. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó bútorgyárak termékeinek értéke ebben az időszakban mintegy 600 millió forint volt. (MTI) Legyen megalapozott a reform első esztendeje Műszaki konferenciát tartottak az építők A tanácsteremben, ahol az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki konferenciáját tartották, két állótáblára rajzolt grafikon hívta magára a figyelmet. Az egyik a termelékenység alakulását, a másik a lakásátadási terv teljesítését ábrázolta 1963-tól kezdődően. Ebből mindenki megtudhatta: a termelékenység 1963-hoz képest 1967 első félévében csaknem 57 százalékkal volt magasabb. Lakásból az idén 199-et, a tavalyi első félévinek több mint kétszeresét adta át a vállalat. Ez utóbbival kapcsolatban azt is tudni kell, hogy az ÉM csupán 130-at írt elő, tehát 69 lakás többletként könyvelhető el. Korek Ferenc főmérnök beszámolt arról is, hogy a vállalat az első félévi termelési tervét — létszámmegtakarítással — túlteljesítette. Ennek a magyarázata pedig elsősorban az, hogy a íőépítésvezetőségek az idén már jobban kihasználták a rendelkezésre álló gépeket. Kialakult az az elképzelés, hogy saját hatáskörben irányított, lehetőleg állandó gépállománnyal rendelkezzenek. Az eredmény pedig, hogy az átlagkeresetek a bázishoz képest emelkedtek és mégsem történt béralaptúllépés, sót bizonyos bértartalékkal is rendelkezik a vállalat. örvendetes, hogy a műszaki átadások jelentős számban hiánymentesek, általában jó minőségűek voltak. Egyes esetekben az építtető külön elismerését és köszönetét is kifejezte. A lakásterv túltejesítése ellensúlyozta azt a néhány átadási elhúzódást, amely inkább vállalaton kívüli okok miatt következett be. A tervszerűséget elősegítette, hogy az idén jóformán nem voit anyaghiány. Főként ezzel magyarázható, hogy lendületesebbé vált a munka. A műszakiak és a fizikai dolgozók egyaránt nem az akadályok indokolását, hanem azt keresték, hogyan lehet megoldani a feladatokat. Nagy szerepe volt ebben a munkaversenynek is, amelynek nyomán jelentős eredmények muta* hatók ki. Mindezek mellett azonban különböző hiányosságok is megállapíthatók a vállalat munkájában. Ilyen elsősorban talán az, hogy a főépítésvezetőségek nem mindig tartják be az ütemszerűséget. Egyik-másik építkezésen emiatt jelentős a lemaradás és főleg, hogy az átadás határidejéig már nem is tudják pótolni. Egyes helyeken a nagy igyekezetei kapkodás váltja fel. Elmarad a kellő műszaki irányítás és ellenérzés, amivek a következménye nem egy esetben a vállalatot érintő kisebb-na- gyobb anyagi kár. A gépeket sem használják ki annyira, mint ahogy a terv előírja. A vakológépre különösen vonatkozik ez. A hiányosságokhoz tartozik még a munkavédelmi helyzet rosszabbodása, a balesetek miatt kieső munkanapok számának növekedése. Ez utóbbi tavalyi hasonló időszakhoz (I. félévhez) képest csaknem eléri a 20 %-ot. Az okok pedig abban keresendők, hogy több munkahelyen nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, szabályellenesen üzemeltetnek gépeket, a munkavédelmi oktatás pedig sablonszerű, nem kelt érdeklődést a dolgozókban. A műszaki konferencia résztvevői nem rejtették véka alá a hibákat. Különösen sok szó esett az egyes építkezésekhez nagy tömegben érkező anyagok fogadá sáról, elhelyezéséről. (Az előző években ilyen gond nem volt.) Többen — helyesen — az anyagok gondosabb kezelésére, nyilvántartására, elszámolására hívták fel a figyelmet, bogy a visz- szaélések, károk, megelőzhetők legyenek. A felszólalók többsége a reform szellemétől vezérelve vizsgálta a kérdéseket: gazdasági eredmény szempontjából mi mit jelent a vállalatnak. Főként a minőséggel és a határidők betartásával kapcsolatban hangoztatták. hogy ügyelni kel1, a vállalat jó hírnevére és megbízhatóságára. Ennek hiányában az építtetők más partnert keresnek. az igényeket és eleget tesz-e az állam iránti gazdasági kötelezettségeinek is. Meg kell érteni, hogy a rossz minőségű munka miatti hiánypótlások következtében jelentős többletköltségek merülnek fel, amelyek a vállalat nyereségét, közvetve a dolgozók jövedelmét csökkentik. Mindenki a munkahelyén látja, hol vannak „elguruló” fonpto*. Ezeket jobban meg kellene fogni, hogy a vállalat kasszájába kerüljenek. Külön is érdemes foglalkozni Kerepeczky Pál főművezető felszólalásával, aki többek között javasolta, hogy a műszakiak igyekezzenek jobban irányítani a munkát. A központban dolgozók is minél többször keressék fel a munkahelyeket, mert csak így tudnak kellő tapaszfalatokat szerezni, s ezek alapján helyesen intézkedni. „Egymással és ne egymás ellen dolgozzunk” — mondotta. A féléves eredmény — mégha sok hibát is kell még kijavítani — mindenesetre biztató. Fontos azonban, hogy íz év végéig hátralevő hónapokban a vállalat további erőfeszítéseket tegyen a termelés gazdasónassá- gának fokozásáért, az 1961. évi feladatok minél sikeresebb elvégzéséért. A konferencián elhangzott hozzászólásokból lényegében ez a törekvés csendült ki, és ha a cél eléréséért minden dolgozó összefog, bizonyára zökkenőmentes lesz az 1967—68. évi átmenet és kellően megalapozott a reform első esztendeje. Létkérdés tehát, hogy milyen színvonalon elégíti ki a vállala: HIRDETMÉNY Békéscsaba Város Tanácsa V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya felhívja a karácsonyi fenyőfát kitermelni szándékozó termelők figyelmét, hogy kitermelési engedélyt csak akkor kaphatnak, ha augusztus 15-ig benyújtják kérelmüket. A karácsonyi fenyőfák kitermelésére a 33/1962. évi Korm. sz. rendelet 55. §-a alapján adhatunk ki engedélyt. 47790
