Békés Megyei Népújság, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-22 / 171. szám

1967. július 22. 3 Szombat Jaminaí tüskék Miért szüntetik meg az előfelvételeket az egyetemeken és főiskolákon? Jövőre megszüntetik az előfel­vételi rendszert a felsőoktatási in­tézményekben. A Művelődésügyi Minisztérium illetékesei ezzel kapcsolatban elmondták az MTI munkatársának: A 60-as évek elején bevezetett egyetemi előfelvételi rendszert több meggondolás tette indokolt­tá. Az egyik például az volt, hogy sok tehetséges fiatal jelentkezett az egyetemekre és főiskolákra, s ezeknek előfelvétellel akartuk biztosítani a helyüket a felsőokta­tási intézményekben. Az előfelvé- telisek azonban a következő esz­tendőkben bizonyos mértékig le­kötötték a felvehetők keretszá­mát — amely nem korlátlan, és amelyet mindenkor a társadalmi, népgazdasági szükséglet határoz meg — ilyenformán a gondokat csak ideig-órákig enyhítette. tettük az előfelvételisek számát, sőt, néhány egyetemen, illetve szakon az előfelvételt teljesen megszüntettük. A tudomány- egyetemeken az idén még vi­szonylag kis számban volt előfel- vétél bizonyos szakokon. A követ­kező esztendőben azonban az elő­felvételi rendszer» teljesen meg­szűnik. Szeretnénk megjegyezni, az elő­felvételi rendszer fogalmát szá­Békéscsaba, Erzsébcthelycn a Táncsics utcában kialakult hely­zet csaknem siralmasnak mond­ható. A bal oldali házsor laká­saira a méternyire benodvcse- dett fal jellemző. Állandó aláfa­lazás, festés szükséges itt. A kertek jóformán használhatatla­nok. Sok helyen majdnem az épületig húzódik a víz, a nád, esős időben pedig elönti az állatok óljait is. Itt könnyen fel­gyülemlik a talajvíz, mert lapos fekvésű hely ez. Az utcában húzott nyílt csatorna pedig még inkább elősegíti a falak nedves­ségét. Emellett a benne levő A másik probléma a Barne- válhoz fűződik, de szintén a Gyár utcaiaknak okoz bosszúsá­got. Az állatok beleit és a záp­tojásokat az utca melletti fal­nál fémhordókban tartják. No­ha rendszeresen elszállítják, eb­ben a hőségben hamar felfúvód­nak a belek, borzalmas bűzze) árasztják el a környéket. Azon­ban nemcsak az utca lakói nem ebédelhetnek az illatoktól, ha­nem a szomszédos kenyérgyár­nak, sőt magának a Barnevál- nak sem hinnénk, hogy higiéni­kus lenne egy ilyen légytelep. Ügy gondoljuk, a KÖJÁL-nak Szocialista brigádok? Vitathatatlan tény, hogy a termelés minden területén egy­re nagyobb szerepe van a jól szervezett, egészséges szocialista versenymozgalomnak. Az üze­mekben. termelőszövetkezetek­ben és különböző vállalatoknál, ahol erre lehetőség van, a ver­senyformák közül a szocialista brigádmozgalom tud felmutatni nagyon szép eredményeket. A munkára, művelődésre és az új típusú ember formálására vo­natkozó hármas követelmény­nek nemcsak a közösség, hanem az egyének is nagy hasznát lát­ják. A fáradságos munkával megszerzett oklevél vagy jel­vény igen nagy megtiszteltetést jelent, és pont ezzel kapcsolat­ban szeretnénk felvetni egy gondolatot. Az utóbbi időben több eset­ben előfordult, hogy helyenként nem tesznek megfelelő módon különbséget a brigádok között. Sűrűn elhangzik a kérdés: Van az üzemben szocialista brigád? Az illetékesek részéről szinte mindig az a válasz, hogy: igen. van. A beszélgetés során azon­ban hamarosan kitűnik, hogy még sincs. Az illetékesek nagyon szeretik újabban máris szocia­listának emlegetni azokat a bri­gádokat, amelyek elhatározták azt, hogy megszerzik ezt a cí­met. Nem egy példa van arra. hogy a brigád valamilyen oknál fogva nem tudta elérni a kitün­tetést, de a vállalás időtartama alatt mégis szocialista brigád néven emlegették. Ügy gondoljuk, ennek a meg­nevezésnek nagyobb megbecsü­lést kellene szerezni s csak azo­kat a brigádokat lenne szabad így emlegetni, amelyek már ne­héz munkával — mert a köve­telmények teljesítése nem könnyű — megszerezték a meg­különböztető jelvényt vagy ok­levelet. —O— Egy másak, lényeges indok pe­dagógiai jellegű volt. Ügy gondol­tuk, hogy hasznára válik az egye­temre, főiskolára felvételt nyert fiataloknak, ha egy évet munká­ban töltenek. A gyakorlat azonban ezen a téren sem igazolta az előzetes vá­rakozást. A fiatalok munkaválla­lása ugyanis az esetek nagy több­ségében formális volt, mivel a munkahelyet jórészt nem a leen­dő képzéshez alkalmazva válasz­tották meg. Éppen ezért a mun­kahely nem segíthette elő a fiata­lok fejlődését, nem adott útrava- lót az előfelvételisnek egyetemi tanulmányaihoz. Ráadásul, a munkahelyek többsége a csupán egy évre alkalmazott fiatalra nem fordított kellő gondot, s ezért a javaslatok is többnyire formá­lisak, semmitmondók voltak. További negatív tapasztalat, hogy az első felvételis egyetemi hallgató tanulmányi előmenetelé­ben az első évfolyamon — különö­sen nyelv szakon — határozottan észlelhető volt a folyamatos tanu­lás hiánya, a kiesett idő. Az előfelvételek megszüntetése mellett szól az is, hogy a felvételi keretszámok előlegezett igénybe­vétele inkább növelte, semmint csökkentette az úgynevezett diva­tos szakok iránti érdeklődést. Sok fiatal ugyanis azért ragaszkodott a divatos szakhoz, mert bízott •benne, hogy ha a túljelentkezés miatt azonnal nem is veszik fel, előfelvételivel majd csak sikerül bekerülnie. így aztán, míg egyes karokon, szakokon sokszoros túljelentkezés volt, addig például a felsőfokú technikumokba — amelyek száma az utóbbi években lényegesen megnőtt — kevés volt a jelentke­ző. E meggondolásokból kiindulva, két év óta fokozatosan csökken­A Fejér megyei Bauxitbányák — Kincsesbánya — felvesz 18 — 40 év közötti korú dolgozókat föld alatti munkára. A bérezés formája vájároknál és csapat­csilléseknél teljesítménybér, szállító csil­léseknél a munkakönyvi bejegyzéstől füg­gően időbér. A vállalat térítés ellenében szállást, az üzemi étkezdében 9,30 fo­rintért napi háromszori étkezést biztosít. A felvételhez lelet szükséges. Felvétel esetén k vállalathoz az utazás költségét megtérítjük. Megközelíthető Székesfehérvárról vasúton és autóbuszon. 47800 mos esetben tévesen értelmezték az egyetemre és főiskolákra fel­vett és katonai szolgálatra bevo­nuló fiatalokkal kapcsolatban. A honvédelmi törvény értelmében a 18. életévüket betöltött fiatalok — ha alkalmasak katonai szolgálatra bevonulnak. Ez vonatkozik termé­szetesen azokra is, akik egyetem­re, főiskolára pályáztak és sike­resen megállták a helyüket a fel­vételi vizsgán, ök valójában nem előfelvételisek, hanem felvettek­nek minősülnek. Rájuk továbbra is az vonatkozik, hogy egyetemi tanulmányaikat a kötelező ka­tonai szolgálati idő letöltése után kezdik meg. (MTI) békák kellemetlen koncertet ad­nak minden éjjel. Az utca lakói örömmel megcsinálnák társadal­mi munkában a víz feltöltését, ha ehhez földet kapnának. • A gyár utcában húzódó asz­faltozott utat a MÉK építtette. Bár tavaly novemberben adták át, a tavasszal új burkolatot húztak rá. Ezzel megszűnt a derékig érő sár. Sár nincs, árok sincs. Esővíz viszont van, amely a házak felé lejtő úttestről be­omlik a kertekbe. Rengeteg víz és gyenge termés, ez jellemző a Gyár utcai veteményesekre. A lakosok itt is vállalnák társadal­mi munkában az árok kiásását. is érdeke a gyors intézkedés, hogy mielőbb tető alá kerüljenek a hordók. * Az Orosházi úton épülő fedett piac átadását 1966 szeptemberé­re tervezték. Nemsokára 1967 szeptembere lesz, de az arra já­rók idáig még csak focizó sráco­kat látnak a tetők alat*. Az ut­cában nagy salakkupacok, és ugyancsak a porban vagy sár­ban hevernek, aszerint, mikor milyen idő van, kétes eredetű papírdarabokon az áruk a pén­teki piacokon. Nem tudjuk, meddig kell nézni még a sze­rencsétlen piacosoknak ezt az állóképet? — hg — Az állattenyésztés adja a nagyobb bevételt a körösiadányi Új Barázda Termelőszövetkezetben — Három állattenyésztő van a mi termelőszövetkezetünkben — válaszolta Earankai Ferenc cso­dálkozásomra, hogy az ő irá­nyítása alá jóformán csak a 955 darabból álló juh meg a 94 da­rabból álló lóállomány tartozik. — Nem fényűzés ennyi állat­tenyésztő egy szövetkezetben? — kérdeztem tréfásan a közben be­nyitó párttitkártól, főkönyvelőtől és az elnöktől. Hogy így is ért­sék, mindjárt hozzátettem: — Bár ennyi volna már mindegyik közös gazdaságban. — Nekünk az állattenyésztés volt eddig is a fő profilunk, s ez­után még inkább azzá szeret­nénk tenni. S nemcsak tartani akarjuk a növekvő számú álla­tokat, hanem tenyészteni is. Ez­ért állítottunk technikumot, il­letve zsámbéki akadémiát végzett felelős irányítókat a különböző fajta állatállományhoz. Szabó Endre hatáskörébe csak a ba­romfi, Kiss István hatáskörébe pedig csak a szarvasmarhaállo­mány tartozik. — Ebben az évben hogyan tükrözi a fő profilt az árbevételi terv? — Ügy, hogy az állattenyész­tésből 6,3, a növénytermesz­ből pedig 4,7 millió forint bevé­telre számolunk. Azazhogy csak számítottunk a terv készítésekor, de a félévi felmérés szerint a növénytermesztésből negyedmil­lió forint körüli kiesés mutat­kozik. Szerencsére az állatte­nyésztésből legalább ennyivel több a terven felüli bevétel. — Melyik állatfajta adja az árbevétel zömét? — A baromfi. Csupán áruto­jásból 1,1 millió forint értékűt adtunk el. S ennél még többre számolunk. A juhállomány vára­kozáson alul szerepelt eddig az árbevételben. Kevés, vagyis há­rom kilónál alig valamivel több volt judonként a gyapjú. Gyenge minőségű takarmányon teleltek, ráadásul kiöregedett, selejtezésre vár az 507 anyajuh csaknem egy­negyede. Lesz dolga Barankai barátunknak, aki nemrégen vette át a juhtenyésztés irányítását. A többi . árbevételt az idén értéke­sítésre kerülő 400 hízott sertés és a 100 hízott marha biztosítja. — Ami azt illeti, nem sok ser test értékesítenek. — Nem is akarunk többet a jövőben sem, mert akkor nem győznénk takarmánnyal a nö­vekvő baromfiállományt. Ráadá­sul az idén ki akarjuk gazdál­kodni három vagon kivételével a tavalyi 19 vagon abrakhiányt. Számításunk szerint sikerül ez, azért, mert többlet termést érünk el azzal, hogy a lenre vetettük rá a 125 hold tisztán felépített­re tervezett lucernát, s így több kukoricát vethettünk. — Ezek szerint nem lesz átte- leltetési, tenyészkondíció- javítási gond az állatállománynál. — Nem, mert a tavalyinál jó­val több szálas és abraktakar­mányunk lesz. Ráadásul az eddi­gi szénatermést nagyon jó mi­nőségben takarítottuk be. Igyek­szünk hasonlóan betakarítani a többit is, hogy ne mondják az állatgondozók, főleg a juhászok, hogy mit ér a célprémium, ha nem tudják teljesíteni a gyenge minőségű takarmány miatt. — Hangzottak el már ilyen megjegyzések? — Hát igen, mert január else­je óta a tehenészek a kifejt tej és a megszületett borjak értéké­nek 20—20 százalékát, a juhá­szok a gyapjúérték 15, a ba­romfigondozók a tojásérték 2 szá­zalékát kapják prémiumként. Amint már szó volt róla, a gyap­júhozam eléggé alacsony volt. A tehenészetben viszont a tejter­melés növekedett az első félév­ben, s literenként 2,30 forint volt a ráfordítási költség. Borjú is lesz vagy 138 a 125 tehéntől és az idén folyamatosan tenyésztés­be kerülő 26 előhasi üszőtől. — Egyébkén: TB-mentes a te­hénállományunk — jegyezte meg nem kis büszkeséggel valame­lyikük. — Milyen tenyésztési céljaik vannak az idén és a jövőre vo­natkozóan? — A tehenészetben az', hogy fokozatosan kicseréljük a gyen­gén tejelő egyedeket. mert bár a korábbi éveknél jobb, de még mindig alacsony, csupán 1135 li­ter a félévi tehenenkénti átlag. A juhállományt 400-zal akartuk növelni az idén, de mivel nem kapunk tenyészanyagot, meg kell elégednünk a saját tenyésztésű 200 jerketoklyó beállításával. A baromfitenyésztés zömét tovább­ra is a 10 ezer árutojást termelő tyúk, toyábbá az 1000 tenyész- tojást termelő plimuth-tyúk és a 2000 törzsliba képezi. — Az elhangzottak szerint ren­delkezésre áll az. állattenyész­tési tervhez itnmár három kép­zett tenyésztő, s- jók a takar- ménytermelési kilátások. De milyen a harmadik, a legfonto­sabb tényező, vagyis a gondozó­gárda? — Azt mondhatjuk, hogy na­gyon stabil. Jórészt 10—15 éve dolgoznak az állattenyésztésben, mint például Sánta László és Gulyás Sándor. A premizálási rendszer beveztése óta különö­sen nagy kedvvel és akarattal dolgoznak mind a harmincket­ten. Az itatásos borjúknál pél­dául átlagosan 27 kilogramm súlygyarapodást értek el ha­vonta az első félévben. Sok hasonló, dicséretes tényt és adatot soroltak még fel a körösiadányi Új Barázda Tsz ve­zetői, de ennyi is bőven bizo­nyítja, hogy a jövedelmező gaz­dálkodás útján járnak. Kukk Imre TP I • • r a r • lalajjavilasi és talajvédelmi bemutató Gvomán J Az Országos Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalat Szarvasi Di- gózó Kirendeltsége nagyobb sza­bású, országos jellegű digózási, altalajlazítási, csatornanyitási, földútjavítási és karbantartási, valamint tuskószedési munkákra bemutatót rendez július 26-án, Gyomén, a Győzelem Tsz határá­ban. A bemutató célja — han­goztatja a rendezőség — a talaj­javítási és talajvédelmi munkák, tapasztalatok, eredmények széles körű ismertetése, elterjesztése. Gyoma térségében igen jó szerve­zéssel látta el feladatát a szarvasi digózó részleg. A gyomai bemutatón olyan esz­közöket és gépeket is felsorakoz­tatnak, amelyeket lényegében eb­ben az évben próbáltak ki (al­talajlazító szerkezetek). Az ér­deklődőket szakmai, műszaki és egyéb jellegű dolgokról is infor­málja a rendezőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom