Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-30 / 152. szám

1987. június 30. 4 Péntek Változatos tartalom jellemzi a Békési Elet ez évi második számát Közügy lesz a Igren, annak kell lenni, ha az a magánügy sérti a társadalmi együttélés szabályait, vagy meg­botránkoztatja a becsületes, jó­érzésű embereket. Miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy tanácsaink akti­vitása, munkájának szelésedése egyre nagyobb méreteket ölt. Örömmel tapasztalható, hogy államigazgatási funkció gondos gyakorlása mellett a tömegszer­vezeti tevékenység is kibonta­kozik. A tanács munkáját segí­tik a szakbizottságok, akik a „papírról” aktív tagjaik segít­ségével kilépnek az életbe. Az állandó bizottságok közül például igen sokrétű feladata van az egészségügyi ÁB-nak. A község egészségügyének állandó vizsgálata, s minden ezzel össze­függő kérdés napirenden tartá­sa mellett a gyermek- és ifjúság- védelmi albizottságának a mun­kája, az, amelynek ismertetésé­vel bizonyítani kívánjuk a ta­nácsok tevékenységének kiterje­dését. A békésszentandrási tanácsnál lapozgattunk a napokban az al­bizottság jegyzőkönyvei, jelen­tései között. A tizenkéttagú al­bizottság amellett, hogy rend­szeres ellenőrzéseket végez a nyilvános szórakozóhelyeken, a község területén vigyáz a gyere­kekre, rendszeresen foglalkozik úgynevezett „magánügyekkel”. Csak három rövid példát ismer­tetünk, név említése nélkül. Az egyik rendes, becsületes községbeli sokgyermekes család egyik leánya valahogy rossz út­ra tévedt. Munkahelyét otthagy­ta a szakmunkásbizonyítvány megszerzése előtt, rendszeresen csavargóit, férfiakkal ismerke­dett —, szóval egyre jobban ha­ladt a züllés felé. Szülei végső kétségbeesésükben a tanácshoz fordultak segítségért. Az albi- zottsági ülésen, ahová behívták, a kislány nagyon meglepődött. Nagyon rövid gondolkodás után változást ígért és hálásan fogad­magánügyből ta azt, hogy a tanács a munka­helyre való visszavételét is se­gíti. (A hírek szerint a kislány teljesen megváltozott.) Az egy fiatal jobb útra térí­tése mellett szomorúbb kötelesség az, amikor magukról megfeledkezett szülőkkel kell foglalkozni, azok gyermekei ér­dekében. -Cselekményük még nem olyan, hogy büntetőjogilag felelősségre lehetne vonni őket; de gyermekeik már érzik a szü­lői felelőtlenséget... Ezek az ese­tek nehezebbek, itt már az „ön­érzetes szülők” nemegyszer ké­rik ki maguknak a magánügybe való „illetéktelen” beavatkozást. Háromgyermekes házaspár került az egyik ülésre nemré­gen. Ügy az ember mint az asz- szony sűrűn nézett a pohár fe­nekére, rendszeres munkát nem vállaltak, s idejük nagy részét Szarvason töltötték. A hírek szerint nem éppen becsületes emberekhez méltó keretek kö­zött... Bizonyítani azonban nem sokat lehetett, csak annyit, hogy a három kisgyermek naphosszat magára hagyva ellátatlanul csa­varog a községben. A kezdeti önérzeteskedés után alábbhagy­ták, s ma már a tanács segít­ségével dolgoznak... Három kiskorú gyermek nél­külözött hosszú ideig anyjuk léhasága miatt, aki állítólag vi­déken vállalt állást, s innen bi­zonyos okok miatt sokszor el­feledkezett hazajönni. A férj es­ténként járt haza, úgy-ahogy gondozta a gyermekeket, de azok nagyon magukon viselték az anyai kéz hiányát. Itt sem volt hiány az „önérzetben”. A józan baráti szavak azonban nem maradtak hatás nélkül. A gyermekek ellátása, öltöztetése rendesebb lett, édesanyjuk most már szinte naponta hazajár... Emberek, sorsok ezek. Segít­ség kell nekik az egyenes úton maradáshoz. A tanács, az álla­munk segíti őket ebben. O. E. A napokban hagyta el a nyom­dát a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei szervezete és" a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei szerve­zete népszerű tudományos és kul­turális antológiájának ez évi má­sodik száma. A 128 oldalas anto­lógia különböző rovataiban ér­deklődésre számot tartó írásokat találunk. Szabó Pál Kossuth-díjas író Biharból Békésbe című Írása Békés megyével kapcsolatos em­lékeit idézi, dr. Farkas József: A Várkonyi-mozgalom Békés me­gyében a századforduló idején, dr. Dankó Imre: A sarkadi haj­dúság címmel tette közzé dolgo­zatát. Érdekes G. Varga Anna­mária — dr. Gazdapusztai Gyula beszámolója a battonyai . bronz­kori temető feltárásáról, mely a régészet iránt érdeklődők számá­ra egyben lebilincselő olvasmány is. Fontos kérdést taglal dr. Árvái József: A fiatalkorúak bűnözése Békés megyében, és dr. Tóth Sán­dor: Rizstermesztésünk néhány kérdése című írása. Színvonalas és sokoldalúan át­gondolt tanulmányt közöl az an­tológia Ismeretterjesztés rovata dr. Krupa Andrástól. A szerző Az országjárás helye az ismeret- terjesztő tevékenységben címmel az országjárást mint komplex is­meretterjesztő formát elemzi és sorakoztatja fel tapasztalatait, el­gondolásait. Hasznos lenne, ha a következő számokban hozzászólá­sokat is megjelentetnének e tárgykörből. A Vita rovatban Enyedi G. Sándor: Idegenforga­lom és várospolitika című írása eddig még igen ritkán feldolgo­zott témát választ; a Látogatóban rovat pedig Vajda Aurél hangula- 1 tos riportját közli Néhány óra Ruzicskay Györgynél címmel. A Tények, dokumentumok, em­lékek rovatban jelent meg Végh Mihály: A Sebes-Körös partjától a palermói Domenico Pantheonig, Kovács Zoltán: Az Orosházi Üveggyár exporttevékenysége, és | Sass Ervin: Hogyan hasznosítják szabad idejüket a tótkomlósi gim­názium IV. osztályos tanulói? című írása. Változatos a Szemle­rovat is: ebben A magyar mun­kásmozgalom történetének válo­gatott dokumentumai 1907—1918 című , kiadványát Fancsovits György; Demői Kocsis László: Bajcsy-Zsilinszky Endre című művét dr. Zömbik Miklós; a Ma­gyarország című útikönyvet Irá­nyi Dezső, és a Magyar városok című kötetet dr. Szabó Ferenc mutatja be az olvasóknak. Népszerűek a szovjet ültnek és folyóiratok A magyar és szovjet nép ba­rátságának ápolásáért sokat tesznek a társadalmi szerveik aktívái Vésztőn. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy a me­gye községei közül Vésztőn a leglátogatottabbak a szovjet filmek. Országosan a harmadik helyen áll a község. Hasonlókép­pen népszerű a Szovjet Híradó című képes folyóirat is. Az asz- szonyok különösen a rendszere­sen közölt kézimunka-minták és | a divat miatt kedvelik. A hír­| adónak összesen 145 előfizetője I van. IMHUWMMtMWMMMMMWtMMtMmMMmMtMMHMHMt Mikot* lesz belőle művelődési otthon ? A csanádapácai régi malom- tős összeget, négymillió forintot épület messzire láthatóan ma- szántak. Fogászati rendelő, kollégium, utak, járdák a tótkomlósi községfejlesztés idei eredménylistáján Megyeszerte nagy összegeket fordítanak a községekben és vá­rosokban arra, hogy a régebbi és meglevő hiányosságokat meg­szüntessék, a hibákat kijavítsák, és új létesítmények létrehozásá­val a helység fejlődjön, szé­püljön, az emberek pedig jobb, egészségesebb körülmények kö­zött élhessenek és dolgozhassa­nak. Ilyen, jellegű tájékoztatást kaptam a tótkomlósi tanács vb pénzügyi csoportvezetőjétől, Hor­váth Jánosnétól. Elmondta, hogy a közsógfejlesztési alapból 300 ezer forintért általános iskolai diákotthont építettek tavaly. Ugyanis sok gyermek jár a messze tanyákról, Nagykopáncs­ról, Kardoskútról és más helyek­ről. Ezt a fárasztó' utazgatást szüntették meg azzal, hogy egy hatvan főt befogadó kollégiumot létesítettek. A rossz és sáros út, az egy-két kőlapból összetákolt, vagy föld­járda nem éppen kellemes, de megyeszerte gyakran előforduló látvány. Nemcsak látvány, ha­nem bosszúság és kínlódás a raj­ta járóknak és a sárba ragadt járműveknek. Ennek a tarthatat­lan helyzetnek a megszüntetésé­re Tótkomlóson nyolc kilométer­nyi hosszúságban gyalogjárdát építenek és folyik az utak kijaví­tása. Mindezeket szintén KÖFÁ- ból, 500 ezer forint értékben való­sítják meg. Így a lakosság külön kérése is teljesül és minden ut­cában lesz szilárd burkolatú jár­da. Ebben az évben történt meg a 2. számú művelődési otthon felújítása is. A község fogászt kapott dr. Törteky Emese személyében és így szükségessé vált egy új orvosi lakás átalakítása is, melyet a múlt héten fejeztek be. ötven­ezer forintba került. Ezek voltak a legfontosabbak közül. Termé­szetesen vannak még problémák, például zsúfoltak az iskolák. Vál­tott tanítás folyik, délelőtt, dél­után. Azonban, hogy jót is mond­jak, a még fiatalabb korosztály elhelyezésével nincs baj. A köz­ségben levő két bölcsőde és négy óvoda kielégíti az igényeket. A jövőre vonatkozóan pedig csak tervek, elképzelések van- | nak. Azonban mindig akad vala- j mi, amit javítani, felújítani kell, 1 s így a jövő esztendőben is lesz munka a községben e tekintet­ben is. =- hfl — gasodik három emeletével a község fölé. Igaz, hogy kopott külsejű, belül pedig üres, mi­vel gépeit leszerelték s egy ré­szük még szállításra várva rozs­dásodik az udvaron. A község vezetősége a lakosság megelége­désére úgy döntött, hogy az egyébként erős, masszív falú, jó állapotban levő épületet nem bontatja le, hanem korszerű, szép, tágas művelődési otthon­ná alakíttatják. Erre a célra a községfejlesztési alapból jelen­A rendszeres rádióhallgató már megszokhatta, hogy Szilá­gyi György músorösszeállításai mindig adnak valami újat, ér- deklődésfelkeltőt tartalmi és formai vonatkozásban egyaránt. Témája a múlt, legjellemzőbb kifejezőeszköze a hangmon­tázs, célja a torzításmentes tör­ténelmi hitelesség, az emlékezés és emlékeztetés aktív plasztici- tása. Mesteri munkája nyomán a különböző archívumok meg­fakult anyagai szerves egész- szé ötvöződve felidéznek, val­lanak, vádolnak, megjeleníte­nek... A hangmontázs divatos és modem kifejezőeszköze a nem látható színháznak. Sokan és nem is kevésszer élnek vele. Amit azonban Szilágyi György csinál, az már nem pusztán be- idegzett technikai bravúr, de igaz művészet. Legújabb músorösszeállítá- sa, az Én mindenkire mindig csak felnézek meggyőzően iga­A három szint meghagyásá­val a tervek szerint kialakíta­nak benne színházi és mozielő­adásokra is alkalmas, három­száz nézőt befogadó nagyter­met, továbbá tánctermet, szakköri, klub, irodai és más helyiségeket. A tervek szerint az újjáalakítást munkák 1968-ra befejeződnek és a művelődési otthont még az év végén, leg­később 1969 első felében meg­nyitják a lakosság részére. zolta ismét nem hétköznapi adottságait. E hibátlanul kivi­telezett műsorban a világhírű Zoli bohóc regényes életpályá­jának állít rangos emléket. Mint músorösszeállító, jó ér­zékkel szőtte azonos szőttessé a különböző és szerteágazó em­lékezésszálakat. Tevékenysége épp ezzel lett művészi érték teremtőjévé. Az összeállított anyag érdekes, színes, ám mégis érzékletes összhatású portrét formált: egy ritka tehetségű, kivételes művészi adottságú bo­hócét, aki a két világháború közti nemzedék tragikus élmé­nyeit törekedett sajátos humo­rával könnyíteni. Az összeállítás legjobban ki­vitelezett részei: a bevezetés és a nagy hatású befejezés iga­zolták: Szilágyi Györgytől érde­mes újat, a sikerültnél is jobbat remélni, mert nem csalódunk. Sőt a vártnál, a reméltnél még többet is kapunk. Prjevara István Hasznos foglalkozás a vadon termő gyógynövények gyűjtése! Gyűjtsön ökörfarkkóró-virágot: nyersem 7,— Ft-ot szárítva 52,50 Ft-ot keskeny levelű útifüvet nyersen 1,60 Ft-ot szárítva 10^50 Ft-ot japán akácvirágbimbót nyersen 2,30 Ft-ot szárítva 10,— Ft-ot fizetnek érte a földmúvesszövetkezeték. SZAKTANÁCSOT ÉS BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK G YÓG YNO V ÉN YFELVÁSÁ RLÓI ADNAK. 399 —ff— Fotó: s. e. M RÁDI0BHM UMUOmm Én mindenkire mindig csak felnézek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom