Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-30 / 152. szám

1967. június 30. 6 Péntek A film története valahol Európában játszódik a XVlII. század­ban és egy különös háborúról szól, amiről nem tudja senki, hogy miért is tört ki. (Bemutatja a gyulai Erkel mozi június 30-tól július 5-ig.) Az első vasutasnaptól a tizenhetedikig MŰSOR PÉNTEK, JÚNIUS 30. 17.00 Utak és pihenők: Turisták mű­sora. 17.30 Gyermekeknek: Egy cso­kor virág és történelmi oldal. 18.30 A tv esti híradója. 18.50 Időjárásjelentés. Hirdetések. 19.00 Zenei stúdió. 19.30 „Kapu a csillagok felé" — riport. 20.00 Reflektor. 20.15 NDK játékfilm: A to- borozás. 22.00 Panoráma. 22.15 A tv éj­szakai híradója. 22.25 Műsorzárás. Jugoszláv tv 17.1*0 Gyermekeknek. 18.15 S*zeireti-e a zenét? 19.05 Tudomány. 1967. 20.30 A nyár dala. 20.40 Játékfilm. 22.3*0 Fel­vétel a Jugoszlávia—Lengyelország ké- zilabda-találkodéról. (Állandó adások: 18.0*0 órakor Tv-Híradó, 20.00 órakor Tv-napló.) Színház Június 30-án, pénteken este 8 órakor Kétegyházán: LILIOMFI Moz? Békési Bástya: Gól! Békéscsabai Brigád: Irma, te édes. I.—II. Békés­csabai Szabadság: 6-kor: A halál eső­ben jön. 8-kor: Irma, te édes. I.—II. Békéscsabai Terv: Az új kapitány. Gyulai Erkel: Finom kis háború. Gyu­lai Petőfi: Folytassa, cowboy. Mező­kovácsházi Vörös Október: Az utolsó vérbosszú. Orosházi Béke: A pártfo­KALAUZ 9.58 ^Lottósorsolás. 10.10 Éjszakák és nappalok (magyarul beszélő jugoszláv film). 11.35 Vasakarattaíl (riportfilm), ism.) 12.0*0 Telesport (ism.) Rádió Kossuth rádió: 8.22 Bogáncs. Folyt. Regény. X. 8.37 Az MRT Gyermek- kórusa énekel. 8.42 Fúvószene. 9.00 A bolhák. Szatíra. 9.20 Szórakoztató zene. 10.10 ' Óvodások műsora. 10.30 Édes anyanyelvűnk. 10.35 Operarészletek. 11.00 Tovább! Elbeszélés. 11.18 Liszt- művek. 12.15 Tánczene. 13.03 Beszéljük meg! 13.08 Zenekari muzsika. 14.00 Né­pi zene. 14.30 Operarészletek. 15.10 Üze­mi posta. 15.15 Üzenetek. 15.55 Csak öregeknek! 17.15 Zenei Üjság. 17.55 Hozzon egy dalt Budapestire! 1*8.00 Tu­dósítások a KlSZ-kongresszusíről. 18.30 A hónap slágerei. 19.30 139—660. 22.20 Mi a hipochondiria? 22.30 Vezényel: Stokowski. 23.30 Könnyűzene. P elfe fi rádió: 12.30 Balett szvit. 12.56 Riport. 13.11 Ismerkedjünk a dzsesszel. Kettőtől — hatig...: Zenés délután. 18.05 Magyar nóták. 18.30 Láttuk, hal­lottuk... 18.50 Rimszkij-Korszakov: Me­se Szál tán cárról. 21.28 A reform és az árak. 23.31 Népi zene. URH 18.05 Tánczene. 18.50 URH zenei ka­Július 8—15-ig rendezik meg Gyulán az V. Nyári Eszperantó Egyetemet Ötödször rendezik meg Gyu­lán július 8-tól 15-ig az Európa- szerte ismert nyári eszperantó egyetemet. Eddig 11 országból érkeztek jelentések, ami azt je­leniá, hogy az idén is igen sok külföldi résztvevője lesz az egyetemi napoknak. Az előadá­sok témaválasztásánál a ren­dezők figyelemmel voltak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójára és az idegenforgalmi évre is. Az ünnepélyes megnyitó júli­us 9-én délelőtt 9 órakor lesz, melyen dr. Vidó István, a Gyu­lai Városi Tanács V. B. elnöke és dr. Bácskay István, a Magyar Eszperantó Szövetség elnökhe­lyettese üdvözli a külföldi és belföldi vendégeket, az egyetem résztvevőit. Az első előadást fél 11 órakor dr. Bende Irén és Szilágyi Miklós tartja A ma­gyarság származása címmel, s az első nap eseménye lesz még az ismerkedési est, mely este 8 órakor kezdődik. A nyári égyetem további elő­adásait neves bel- és külföldi előadók tartják, közöttük Hugó Kraus, az Osztrák Eszperantó Szövetség elnöke, Kazimierz Szczurek lengyel professzor. Asen Grigorov újságíró Bulgári­ából, Ponori Thewrewk Aurél professzor (Magyarország), Sze­keres Lajos mérnök (Jugoszlá­via) és sokan mások. Az V. Nyá­ri Eszperantó Egyetem ünne­pélyes záróbeszédét Enyedi G. Sándor, az egyetem elnöke mondja július 15-én délelőtt j fél 11 órakor. | Egy év után újra felharsant a szignál: a gyulai vár öregtor­nyának csipkézett teraszán kür­tök rezén csillant a napsugár, majd középkori öltözetben lova­sok száguldoztak a vár körül, fáklyások meneteltek a láncka­pu előtt, és tarka selymű zászló­kat lobogtatott az enyhe szél a magas falakon. Az erősség hős­korát idéző kép lassan változott át huszadik századivá, a fénylő szőrű lovak körül mai gyerekek játszadoztak, nézték a négylábú csodákat, és verejtékező, de an­nál hősiesebben kitartó lovasai­kat. Ez első igazi főpróba izgal­mában élt mindenki szerdán es­te a gyulai vár körül, akinek csak valami köze van a várszín­házhoz, bárha azt vesszük, a kíváncsiskodó gyulaiak is ugyanúgy izgultak, mint a mű­vészek, hiszen legalább annyira övék a várszínház, mint azoké, akik csinálják... Megsokszorozódott a rondella forgalma is, hamisítatlan vég­vári hangulat, jó kávé és kitű­nő borok vonzzák azt az uta­zót, aki Evlia Cselebi késői utódaként Gyulára látogatni kedvet érzett magában. * A vár belső udvarán, a néző­téren és a színpadon az alko­tásnak kijáró csend. A műszak még apróbb simításokat végez, és valahol a 15-ik sorban Suki Antal díszlettervező elégedetten szemléli megvalósult művét. A színpadtér kibővítéséről beszél, hogy milyen jó lenne jövőre gondolkozni ezen, tehát már Július 9-én immár tizenhe­tedszer ünnepeljük a vasutasna­pot. A vasutas dolgozók most is, mint eddig, mindent megtesz­nek, hogy feladataikat eredmé­nyesen végrehajtsák. Mindezt segítik a Vasutas Szakszervezet VII. kongresszusán hozott hatá­rozatok és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordu­lójának méltó megünneplésére tett kezdeményezések, felaján­lások, amelyek előmozdítják az őszi és téli forgalomra való fel­készülést, a szállítási és terme­lési célkitűzések határidőre va­ló teljesítését. Az első vasutasnap alkal­mával, 1951. augusztus 11-én a Dél-Magyarország többek között a következőket írta: „A vas­utas dolgozók munkagyőzelmé­nek jelentésével robog a béke­vonat a főváros felé... A vas­utas dolgozók az egész ország­ban már hetek óta lázasan ké­szülnek az első magyar vasutas­napra.” Ebből a készülődésből természetesen a szegedi vasuta­sok sem maradtak * ki. Igyekez­tek még jobban dolgozni, felada­taikat jól ellátni, hogy ezzel méltóképpen köszöntsék augusz­tus 12-ét, az első vasutasnapot. Elhatározták többek között, hogy az augusztus 20-ra tett munkafelajánlásaikat a vasutas­napra teljesítik. Azt is vállalták, hogy a tehervonatok átlagos terhelését 625 tonnáról 700 tonnára növelik. A teljesítés 912 tonna lett. A vontatási szol­gálat dolgozói pedig a mozdo­nyok napi futását fokozták. A múlt rendszerben a kocsid forduló 21 napig tartott. A vas­utas dolgozók éppen az első vasutasnap tiszteletére vállal­ták, hogy ezt három és fél nap­ra csökkentik. Ma pedig a ko­előre néz, pedig még meg sem volt az idei első premier. A díszlet — a kötöttségeket fi­gyelembe véve — újszerű, érde­kes, és láthatóan jól használ­ható, alkalmas játéktereket biz­tosít. Miszlay István, a Bánk bán rendezője szokatlanul szűksza­vú, bár ez a szűkszavúság telje­sen indokolt. Premier előtt egy­két nappal már nincs miről be­szélni, akkor már az előadás jön, és az beszél minden he­lyett. A megvalósulás itt is, a rendezői elképzelések realizáló­dása: a nagy pillanat, amikor július elsején elhangzik a szig­nál utolsó hangja, és megjelen­nek a fáklyahozók a színpadon. Majd Bánk, a Nagvúr: Bes­senyei Ferenc. Nagy alakítás, nagy élmény ígérkezik. * És egy kis előzetes: július 3- án kezdik Calderon: Huncut kí­sértet című vígjátékának pró­báit Both Béla, a Nemzeti Szín­ház igazgatónak irányításával. A címszereplő, Polónyi Gyöngyi azonban nem jön Gyulára. A hí­rek szerint filmszerep miatt mondta le a vendégszereplést... Igaz, hogy a film „jobban fizet”, ámbátor a dolog másik, sőt harmadik oldala nem éppen hí­zelgő a művésznő számára. Mert bizonyára sokan várták, mert szeretik, kedvelik..., de az utol­só pillanatban cserbenhagyni egy nemes vállalkozást?! Ez az, amit nem lehet elhallgatni. A címszereplő Csűrös Karola, a Madách Színház tagja lesz. Várjuk, és sok sikert kívánunk az ifjú művésznőnek... (S.) csiforduló az igazgatóság terü­letén a 1,7 nap tervvel szem­ben 1,62 nap. Az első vasutas­napra való készülődés eredmé­nyességét bizonyítja, hogy a sze­gedi állomást Élüzem-jelvény­nyel tüntették ki, a hódmezővá­sárhelyi osztálymérnökség pe­dig az ország legjobb osztály- mérnökségei közé került. E nap tiszteletére indult el az első bé­kevonat — 63 kocsiból álló sze­relvénye — a szegedi vasutasok jó kívánságaival. A díszbe öl­tözött szegedi rendezőpályaud­varon a békevonát elindításá­nak ünnepségére csaknem négy­százan jöttek össze. Azóta tizenhat év telt el, s a vasutas dolgozók azóta is min­den esztendőben új és új mun­kafelajánlások teljesítésével kö­szöntik és ünnepük a vasutas­napot. Az idei, sorrendben a tizenhetedik vasutasnapra már az év elejétől készülődnek. A kocsiigényes áru szállítási ter­vét eddig 6,4 százalékkal túltel­jesítették. Ez a bázisidőszak­hoz képest 3,4 százalékos fej­lődésnek felel meg. A tehervo­natok terhelését több mint 3,4 százalékkal túlteljesítették a tervhez képest. Mindezt pedig úgy érték el, hogy az áruszállí­tásnál a tervezettnél naponta 251 kocsival kevesebbet vettek igénybe az igazgatóság dolgozói. Javult a vonatok menetrend szerinti közlekedése is. A teher- vonatoknál ez a fontos tényező 3,9 százalékkal, a személyszál­lító vonatoknál 1,4 százalékkal kedvezőbb az eredetó célkitű­zéseknél. A vontatási szolgálat dolgo­zói is mindent elkövetnek, hogy eleget tegyenek vállalása­iknak. A legutóbbi értékelés szerint például a fajlagos szén felhasználásánál 2,3 százalékos megtakarítást értek el. Ennek értéke egymillió 400 ezer forint. A gázolajnál a megtakarítás 3,5 százalék volt, aminek értéke 134 ezer forintot tesz ki. A von­tatási és a forgalmi utazó sze­mélyzet termelékenysége is ked­vezően alakult, hiszen az előb­bieknél 7,4 százalékkal, az utób­biaknál 4,4 százalékkal kedve­zőbb volt, mint a célkitűzés. A pályafenntartási szakszolgálat vezetőinek és munkásainak te­vékenységét dicséri, hogy az egy kilométerre eső hibapontok száma a megszabott nyolcvan­hathoz képest 50,27 hibapontra csökkent, ami 133,27 teljesít­ménynek felel meg. Mindez töb­bek között azt bizonyítja, hogy az igazgatóság területén a vá­gányhálózat fenntartása meg­felelő. Amint az eddigi erdmények- ből kitűnik, valamint az ezutáni teljesítményektől is remélhető, az igazgatóság területén dolgo­zó vasutasok méltóképpen ün­nepelhetik július 9-én a tizen­hetedik vasutasnapot. Sziládi Sándor Szeged Vendégszereplésekre készül a konzervgyár színjátszó csoportja A közelmúltban alakult meg a Békéscsabai Konzervgyár színjátszó csoportja, mely egy rövid szórakoztató műsor után Csiky Gergely háromfelvonásos zenés vígjátékát, a Kaviár-t ta­nulta meg és mutatta be. Június 10-én Nagykamaráson vendég­szerepeitek, július 2-án pedig Kunágotán, augusztus 5-én Al­máskamaráson lépnek fel a mű­velődési otthonban. golt. Orosházi Partizán: A tartaiéikosI lauz. 19.22 A. Rubinstein zongorázik, sztár. Sarkad! Petőfi: Üt a túlsó part- ! 20.95 Bach: A fúga művészete. 21.37 ra. Szarvasi Táncsics: Jaguár. Szeg- A dzsessz kedvelőinek. 21.50 Beetho- halml Ady: Változó felhőzet. | ven: Három szonáta. FILATÉLIA Gumit gyűjtünk vagy Az egyesületekben igen gyakran előfordul és máshol is, hogy a gyűjtő visszalép a cse­rétől, mert a bélyeg felragasztására szolgáló hátsó oldalon kis rán­cot, gyűrődést vesz ész­re. Egy német bélyegúj­ságban olvastuk, hogy a közelmúltban megtar­tott árverésen milyen magas áron keltek el a ragasztószalaggal (falc) ellátott bélyegek. Ná­lunk már oly nagy mértékben elterjedt és elfogadott e hibás bé­lyegek fogalmának té­ves és helytelen felfo­gása, hogy legfőbb ide­je ezzel foglalkozni és szembeszállni. A ma­gyar bélyegek szépsé­gükkel egyre több hívet szereznek maguknak az egész világon, azonban idehaza, a magyar gyűjtők körében vad­nak kártevői. Ezek a helytelenül felvilágosí­tott gyűjtők, akik min­den alap nélkül hibás­nak vagy csökkent ér­tékűnek minősítenek hibátlan bélyeget. Ma már ott tartunk, hogy a gyűjtők túlnyomó ré­sze a falcos bélyeget nem tekinti teljes érté­kűnek és gyűjteményé­be nem teszi be. Akik külföldön jár­tak, vagy külföldi cse­retársakkal leveleznek, azok tudják, hogy kül­földön általában ez a felfogás helytelen. Ha a bélyeg képes oldala kifogástalan, a fogazata hibátlan, akkor a kül­földi gyűjtőt a gumíro­zott hátsó oldal szép­séghibája nem érdekli. A tengerentúli, trópusi országokban a haszná­latlan bényegeket is gumi nélkül gyűjtik, bélyeget ? mert a meleg, párás le­vegő megtámadja a gumit és veszélyezteti a bélyeg épségét. A ragasztott falcos bélyeg csak az esetben hibás, ha a falc eltá­volítása által sérülés éri és szaknyelven „ab­lakos” lesz. Ha nincs ilyen sérülés, akkor a bélyeg teljes értékű. A törés fogalmával sincsenek tisztában az újabb gyűjtők. A kezdő gyűjtő fél, hogy szak­értelem nélkül könnyen beleeshet hibás bélyeg megszerzésébe- A törés valóban hiba, de ez csak akkor forog fenn, ha a hiba a bélyeg ké­pes oldalán jelentkezik. Ha nem, akkor a gu­mis oldal szépséghibá­járól, ráncról lehet szó, mely értékcsökkentő hibának nem minősít- hető. Vas Tibor Román tv Magyar tv A fá ki igák mái* sisteregnek Premier előtt a Gyulai Várszínházban f

Next

/
Oldalképek
Tartalom