Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-10 / 135. szám
1967. június 19. 4 Szombat A lángos és a nylonruha Editke a mama kedvence. Lehet is, hiszen egyetlen gyermek. Bájos kislány. Pufók és majd kicsattan az egészségtől. Éppen ezért eleven, játékos, akár a többi gyermek. Szeret homokozni, fogócskázni, labdázni még bukfencezni is. mint a hozzá hasonló négy-ötévesek. Most joggal kérdezheti valaki, milyen összefüggés van Edit, a nylonruha és a lángos között. A magyarázat nagyon egyszerű. A „mama kedvencét” természetesen úgy öltöztetik, hogy ezt észrevegye más is. Csupa selyem, drága nylon, nem sajnálják erre a pénzt. Olyan, mint egy földre szállt tündér. De Edit nem szereti ezt a tündér- séget. Szívesebben csücsülne a homokban tortát formálni, vagy futkosna a többiekkel és azt sem bánná, ha közben maszatos lenne, foltot kapna a ruhája. A játék ezzel is jár és anyuci majd kimossa, akár a többiek édesanyja. ' Ezt azonban nem teheti, mert anyuci éberen vigyáz szeme fényére: „...Edit, ne menj a homokba, bepiszkítod a szép ruhád ... Edit, maradj nyugton a helyeden, mert hozzáérsz valamihez a ruháddal... Edit, ne szaladgálj, elesel és elszakad a...” és így tovább, hangzik az intelem minduntalan. A minap már a mécses is eltörött Editnél. Hát hogyne tört volna, amikor a többiek egy ünnepségen vidáman majszolták a frissen sült, ropogós lángost, amit ö is nagyon szeret. Most viszont csak egyedül ő nem ehetett... „Edit, értsd meg, nem lehet, zsíros lesz a ruhád...” Mit tehetett? Szót fogadott, mert anyucit naonon szereti, de a lángost is. Elkeseredésében pi- tyeregve ült vissza a helyére, míg a többiek futkostak, játszottak és még lángost is ehettek! ... Hát lehet így élni ötévesen!?... K. J. Új kezdeményezés az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál Napjainkban egyre több szó esik arról, hogy milyen az áruellátás, milyen a kereskedelmi dolgozók kapcsolata a vevőkkel, milyen szolgáltatásokat nyújt a kereskedelem. Természetesen arról is sok szó esik, hogy mit kívánnak tenni a kereskedelmi dolgozók azért, hogy a fogyasztó mind jobban meg legyen elégedve, mind kevesebb árut hiányoljon. Ezzel kapcsolatban Kassai Béla, a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója június 8-án sajtótájékoztatóra hívta meg az MTI, a Békés megyei Népújság, az országos lapok, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium képviselőit. A Békéscsabán megtartott kötetlen beszélgetésen olyan kezdeményezésnek voltunk tanúi, amely minden bizonnyal segítségére lesz a vásárlók és az eladók kölcsönös jó kapcsolatának. Idény mu kontra nők Az idény munkásszállásokra —! amelyekben a messze Szabolcsból és más vidékekről helyeznek el embereket — a Mezőhegyesi Állami Gazdaság évente 495 954 forintot fordít, s ez méz nem minden. Ezenkívül a szerződtetésekre, a munkások útiköltségeire, a természetbeni járandóság — kukorica — szállítására még csaknem 198 ezer forintot költenek. Ha ezt az összeget a nők munkakörülmé- j nyeinek javítására fordítanák, lényegében megoldódna a gazdaság munkaerőgondja. Ezeket a gondolatokat ébresztette az állami gazdaság párt-végrehajtó bizottságának tagjaiban az a jelentés, amelyet a női dolgozók körülményeiről ülésük elé terjesztett a szakszervezeti bizottság. Százharminchárom ember véleménye... Mielőtt a jelentés elkészült, 12 tagú brigád vizsgálta a gazdaságban a nők munkakörülményeit, helyzetét. Többgyermekes édesanyákkal, családtagokkal, feleségekkel és gazdasági vezetőkkel beszélgettek, összesen 133 ember véleményét hallgatták meg. s megállapították, hogy nemcsak a gazdaságban, hanem egész Mezőhegyesen nagyon sok a javítani való. Az állami gazdaságban 656 nő B ÉM Budapesti Betonárugvár Budapest, XXI., Rákóczi Ferenc út 289. (Csepel) azonnali belépéssel, jó kereseti lehetőséggel felvesz MOZAIKLAPÉS BETONELEMGYARTÓI MENKÄRA férfi és női segédmunkásokat. A bérezés teljesítményben történik, 100 százalékos normakitelj esi tés esetén 3,50—12 fo- rint/óra alapbér. Azonkívül nagy gyakorlattal és kiváló képességgel rendelkező villanyszerelő, géplakatos, autószerelő, láng. és elektromoshegesztő szakmunkásokat. A bérezés időbérben történik, a gyakorlati évtől függően 6— 10,50 forintig. Munkásszállást és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében biztosítunk. Felvételre jelentkezés a gyár munkaügyi csoportjánál. 4879 dogozik, jelentős részük jól megállja helyét. Bizonyítja ezt az is, hogy az idén tizenhármán kaptak munkájuk elismeréséül kitüntetést. Négy női szocialista brigád van, s ezek közül tavaly a borjúnevelő és a 29-es baromfitelep kollektívája kiváló eredményeket ért el. Általában munkabeosztásukkal elégedettek, csupán néhány helyen hangzott el panasz. A főmagtáriak például elmondották, hogy négyforintos órabérben 40—60 kilogrammos zsákokat emelgetnek. Az erdészek a 10 órás munkaidőt kifogásolták a fatelepen, mivel más helyen ez ipari jellegű és a munkaidő 8 óra. A jelenlegi létszámnál lényegesen több nő vállalna munkát, viszont sok olyan körülmény gátolja ezt, amin sürgősen változtatni kellene. A lakáshelyzetet szinte mindenütt a legfőbb gondként emlegették. Ugyanígy a napközi hiányát is, ami miatt sok édesanya még a nyári idény- murtkák idején sem tud részt venni a termelésben. A gazdaságnak viszont szüksége van munkaerőre, amit a jelentés is bizonyít, hiszen az idénymunkások elszállásolására jelentős összegeket fordít. Monopolhelyzet — rossz ellátás!? A nők, a családanyák helyzetét faagyban nehezíti a rossz áruellá tás, s ez nemcsak a gazdaságbeliek, hanem az egész község gondja. Elmondották, hogy nem lehet zöldséget, gyümölcsöt, tej- és tejtermékeket, töltelékárut, sőt, néha még kenyeret sem kapni. Van olyan kerülete a gazdaságnak, ahova két-három napon ként visznek ki csak kenyeret, mert úgymond: kis tételekre a szállítást nem tudják biztosítani. Ha ilyenkor például elfogy a kenyér, a család éhezhet. Ugyan kit érdekel ez?! Szinte furcsa ilyesmit hallani 1967-ben, pedig így van. Zöldséget is csak a kora reggeli j órákban lehet kapni, ha egyáltalán van. A rossz áruellátást még fokozza a boltok helytelen nyitva- tartása. Nem alkalmazkodnak a munkakezdéshez, így aki nem ! elég ügyes, bizony sokszor póruljár, munkából hazajövet zárt aj- ! tokra talál. Ez természetesen ki- | hat a munkára, a termelésre is, mert melyik ember dolgozik jó kedvvel, ha nem tudja beszerezni a családnak szükséges élelmiszert, ha nem tud gondoskodni ellátásukról. Az a vélemény alakult ki a községben, hogy mivel a földművesszövetkezet monopolhelyzetben van az áruellátást illetően, ezt alaposan ki is használja. A boltok, egységek dolgozói között olyan szemlélet uralkodik: eszi, nem eszi, nem kap mást... Tűrhetetlen ez az állapot. Mi lenne, ha a kiskereskedelmi vállalat nyitna Mezőhegyesen üzleteket, megfelelő áruellátást biztosítva? Ez bizonyára jobb belátásra bírná földművesszövetkezetieket is. Száznyolcvan fokos fordulattal A párt-végrehajtó bizottság ülésén ilyen és e.’-.ez hasonló vélemények alakultak ki. Sok javaslat is elhangzott, melyek megvalósítása szinte 180 fokos fordulatot hozna a nők helyzetének és elsősorban az áruellátás javításán. Javasolták, hogy meg kell változtatni az üzletek nyitvatartási rendjét, hiszen ehhez még beruházás sem kell, és ahhoz sem, hogy a földművesszövetkezet megfelelő árukészlettel rendelkezzen és gondoskodjon egységei ellátásáról. Csak egy kis rugalmasság szükséges. Ami a nehezebb, de nem megoldhatatlan. Igénylik egy Patyolat-fiók létrehozását, háztartási gépek szervizét, bútorboltot, a központban bölcsődét, a kerületekben napköziket. A nők téli foglalkoztatásának megoldására is születtek javaslatok. A központi bölcsődét a gazdaság, a tanács és a termelőszövetkezetek összefogásával, illetve anyagi támogatásával létre lehet hozni. A kerületekben pedig idénynapköziket létesít az állami gazdaság. Több munkahelyen boylerek beszerelésével fürdőt és öltözőt létesítenek a szociális körülmények javítására. Ez az utóbbi már a megvalósítás útján van. A végrehajtó bizottság javasolta, hogy a többi gondot a községi tanáccsal, a gazdasággal, valamint Az új kezdeményezés mottója: „Kérjük a kedves vásárlót, hogy azt az árucikket, amire szüksége lett volna és nem találta meg árudánkban, szíveskedjék felírni.” Erre hívja fel a vevőt a minden üzlet kirakatában elhelyezett plakát, valamint az üzletben jól észrevehető helyen elhelyezett levelesláda és a fehér „Kérjük” című észrevételi lap. Mindazok a vásárlók, akik a vállalat valamelyik árudájában nem találtak igényüknek megfelelő árut, feljegyezhetik. Az a vélemény — idézzük Kassai Béla igazgató szavait: — „Nagyon sokat várunk ettől a kezdeményezéstől.” — Ha a jelenlegi helyzetet vizsgáljuk — mondotta az igazgató —, akkor nagyon sok a hiánycikkek száma. Egy részét a vállalat vezetők ismerik. Meg vagyunk győződve azonban arról, hogy sok azoknak a cikkeknek a száma is, amelyek hiányáról magunk sem vagyunk megfelelően tájékozódva. A vásárlót ugyanis arra kérjük, hogy a minden boltban elhelyezett tömbbe írja be milyen árucikket nem kapott vagy éppen milyen volt a kedvére való. Az észrevételi lapot dobja be a boltban elhelyezett és lezárt lá- dikába. A ládikában elhelyezett észrevételeket a vállalat ellenőre gyűjti össze — tíz naponként — és átadja az illetékes áruforgalmi előadónak. — A mi számításunk szerint az úgynevezett hiánycikkeket máris három kategóriába lehet sorolni. Az első kategóriában azok a hiánycikkek szerepelnek minden bizonnyal, amelyet a vevő azért nem tudott megvásárolni, mert a mi vállalatunk illetékes dolgozója, boltvezetője mulasztásból, feledékeny ségből, figyelmetlenségből nem rendelte meg, vagy időben nem rendelte meg az árut. Ügy gondolom, hogy e kategóriába tartozó hiánycikkek megszüntetése — a vásárlók észrevételeinek segítségével — nem vesz hosszú időt igénybe. — Azért tartjuk nagyon hasznosnak ezt a kezdeményezést, mert eddig nem volt egy mérőeszközünk ahhoz, hogy az ilyen természetű hiánycikkeket felmérjük. — Számításunk szerint a második kategóriába azokat a cikkeket tudjuk sorolni, amelyeket egy kis utánjárással le tudunk gyártatni. Bízunk abban, hogy az új gazdaságirányítási rendszer keretén belül fokozatosan mód nyílik a különböző választékok bővítésére. — A harmadik kategóriába tartoznak azok a hiánycikkek, amelyek előteremtésével sajnos, az adott körülmények között nem tudunk megbirkózni. A vállalat igazgatója által elmondottakra — a még alig ismert kezdeményezés alapján — hasonló vélemények alakultak ki. A jelenlevők felszólalásai egyértelműen nagyon hasznos kezdeményezésnek tartották, annál is inkább, mivel az úgynevezett panaszkönyvi beírásoktól általában tartózkodnak az emberek. Másrészt teljes egészében piackutatási szerepet szánhatunk ennek a kezdeményezésnek. Ez természetesen kölcsönös, ha a vevő él olyan igényével, hogy nemcsak kéri, de az észrevételi lapon kö*- veteli is a hiánycikk biztosítását, gyorsabb intézkedésre számíthatunk. Csak üdvözölni lehet ezt az országos jelentőségű kezdeményezést, elsősorban azért, mert a hatszorosan Kiváló Vállalat címet nyert vállalat dolgozói ezzel is elsősorban a vevő igényeit kívánják kielégíteni. Ehhez kapcsolódik az a tervük, amelyet a vállalat, az üzletek kulturáltsága tekintetében kíván végrehajtani. Itt előtérbe kerül a városközpontok rendezése, vele együtt az üzletek rendezése is. Többek között Békéscsabán a vállalatnak több boltját lebontják, hasonló a helyzet Orosházán, Gyulán és Szarvason. Aki azonban figyelemmel kíséri a vállalat kulturált kereskedelemre való törekvését, nem mehet el szó nélkül a Békéscsabán, az új lakótelepen épített bútorbolt mellett. Az is tudvalevő, hogy Békéscsabán, az új műszaki bolt — az egyik legmodernebb rádió-, televízió- és tartós fogyasztási cikkek árusítóhelye — átépítés alatt van, Orosházán épül az 500 ezer forint értékű propán-butángáz árusítótelep, stb. A fent jelzettek bizonyos mutatói annak is, hogy a vállalat dolgozói igyekeznek minden tekintetben kielégíteni a vásárlók igényeit és javítani a kiszolgálás kulturáltságát. Ügy véljük, érdemes befejezni cikkünket az észrevételi lapon feltüntetett mondattal: „Ha valamit nem talál árudánkban, kérjük szíveskedjék felírni.” Értékelték a jubileumi munkaversenyt a Kner Nyomdában A legfőbb cél: a termékek minőségének a javítása A Nagy Októberi Szocialista i kéje a Kner Imre háromszoros Forradalom 50. évfordulójára in- t Szocialista brigád érdeme. A bri- munkaversenyt értékelő gádok jó példájára a jubileumi dított bizottság kihirdette a Kner Nyomda békéscsabai üzemének első negyedévben elért eredményeit. Minden vállalásban első helyen . .,, , , „ szerepelt a minőség javítása, s ez más illetékes szervek kozremuko- meghozta kellő eredményeit. A desével szinten meg kellene oldani, ha nem is egyszerre, de a sürgősségi sorrendet figyelembe véve. Mindent megtesznek azért, hogy ez megvalósuljon. Kasnyik Judit Petőfi-brigád és a fóliázok munkáját dicséri a „Könnyűipar legszebb terméke” címet nyert desszertdoboz. A BNV megosztott nagydíja a „Tokaji ajándékdoboz” reprezentatív burkolócímA Mezöberényi Gépjavító Állomás felvételre keres lakatos vízvezetékszerelő központifűtés-szerelő kőműves esztergályos hegesztő szakmunkásokat FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. Jelentkezni lehet az állomás főmérnökénél. 366 verseny során márciusban az eddig hullámzó teljesítményt nyújtó doboznyomó gépmesterek is brigádot alakítottak és most már egymást segítve, jobb, szervezettebb munkával rendszeresen száz százalék fölött teljesítenek. A stancaépítőknek felelősség- teljes munkát adott az új szabványdobozok fastancáinak elkészítése. A kliséosztály az egyle- mezesítési program végrehajtásával tűnt ki. A lakatos- és vil- lanyszerelőműhelv dolgozóinak érdeme, hogy az Rotaspeed gépeket a vállalt határidőben termelésbe állították. A verseny a nyomda harmadik rekonstrukciója előtt, az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülés időszakában zajlik. Ebben a szakaszban a minőségért kockázatokat is vállaltak. Az új alakú gyűjtődobozok gyártása például fékezte a dobozosztály teljesítményét. Ez a kitűnő képességű Lenin-brigád — a szokottnál kevesebb — 90 százalékos eredményének ez a magyarázata. Cs. P.-né
