Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

1967. június 23. 6 Péntek BHSIMiM A torta lé kos sztor Vidám NDK-beH film egy neves színészről, aki bevonult kato­nának. Nem mindennapi kalandjain sokat derül a közönség. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi június 23—25-ig.) A Magyar Tv műsora JÜNIUS 23-ÁN, PÉNTEKEN 9.30 A tv politikai tanfolyama. 10.00 Katherina Knie (nyugatnémet tv-film, (isim.). 12.05 Telesport (ism.). • A román iv műsora PÉNTEK 17.00 Utak és pihenők: Előadás tu­ristáknak, jelentés a közúti forgalom­ról. 17.30 Gyermekeknek• ABC. 18.00 Tanuló ifjúságunk.- Történelmi oldal. 18.30 A tv esti. híradója. 18.50 Időjárás­jelentés és hirdetések. 19.00 Zened stú­dió: Vezényel Alexandr Sumsehi. 19.30 A hét. 20.00 Reflektor. 20.15 Csehszlo­vák filmprodukció: Ugrás a sötétbe. 21.50 A tv éjszakai híradója. 22.00 Könnyűzenei fesztivál Szófiából. n jugoszláv tv műsora PÉNTEK 17.25 Két rövidfilm. 18.15 Játsszon ve­lünk. 19.05 Panoráma. 20.38 Játékfilm. 22.30 Hangverseny Szkopjéból. (Állan­dó adások: 18.00 Tv-híradó. 20.00 Tv-i napló.) | JÜNIUS 23. Békési Bástya: Finom kis háború. Békéscsabai Brigád: Csendőrök New Yorkban. Békéscsabai Szabadság: A tartalékos sztár. Békéscsabai Terv: SeHIő a pecsétgyűrűn I—II. Gyulai Er­kel: Orvosság a szerelemre. Gyulai Pe­tőfi: Jaguár. Mezőkovácsházi Vörös Október: A fáraó I—H. Orosházi Béke: Vékony jégen. Orosházi Partizán: Ir­ma, te édes I—II. Sarkad! Petőfi: Vál­tozó felhőzet. Szarvasi Táncsics: Mand­ragora. Szeghalmi Ady: A főnök in­kognitóban. műsora Június 23-án, pénteken este fél 9 órakor Nagymágocson: OKÉ, MISTER KOVÁCS A rá&iíó műsora JÜNIUS 23-ÄN, PÉNTEKEN Kossuth rádió: 8.22 Bogáncs. Folyta­tásos regény. V. 8.42 Népi zene. 9.10 Deák György, a bérkocsis. Rádióvál­tozat. 10.10 Óvodások műsora. 10.35 Operettrészletek. 11.00 Kamarazene. 12.15 Tánczene. 13.08 Könnyűzene. 13.35 Operairészletek. 14.30 Gyermelcrádió. 15.15 üZENEtek. 15.55 BBC nemzet­közi kórusversenyének döntőjéből. 16.30 Mesélő múzeumok. 16.45 Filmda- ldk. 17.15 Hgy. a stúdióban. 17.45 Az egészségügyi miniszter a mikrofon előtt. 18.00 Üj Zenei Üjság. 18.45 Nép­dalok. 19.35 Rádiószínház-bem'Utató: Hallasz engem, kedves? 20.10 Hgv. Ziehrer műveiből'. 21.15 Üj lemeaeirak­ből 22.20 EsiZtrádizene. 22.50 A „Te és a társadalom” különkiadása. 23.20 Ope- ralészletefc. 23.40 Magyar nóták. Petőfi rádió: 10.00—12.15 Zenés mű­sor üdülőknek. 12.15 Zenekari muzsi­ka. 13.05 A hajnal serkentője. 13.21 Tánczene. Kettőtől — hatig...: Zenés délután. 18.05 Budapesti hírmondó. 19.00 Zenekari muzsika. 20.35 A folyón át a fák közé. Rádiőváltozat. 21.55 Népi ze­ne. 22.20 Láttuk, hallottuk... 22.40 W. Landowska csembalózik. UHR RADIO 18.05 Tánczene. 18.50 URH zenei ka­lauz. 19.20 Kamarazene 19.52 Mozart: Don Juan. Kétfelvonásos opera. Köz­ben: 21.23 Baleset és biztonság. Közületek munkaerőigénye A Budapesti Lakásépítő Vállalai izonnal felves2 — budapesti munka Helyekre kőműveseket, ácsokat, köny nyűgépkezelőket, villanyszerelőket, kubikosokat és férfi segédmunkáso­kat. Különélés! dijat rendelet szerint fizetünk. Munkásszállást és napi két­szeri étkezést biztosítunk. Tanácsiga­zolás és munkaruha, szakmunkások­nak szerszám szükséges. Jelentkezés: Budapest. V Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. 338 Magas építő technikust felvesz a j Szarvasi Városi Tanács V. B. Házila­gos Kivitelező Részlege. Jelentkezés a részleg irodájában, fizetés megegyezés ' «zerint. 42799 Rakodókat, gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket és alkalmi rakodó­kat keresünk: 8. sz. AKÖV, Orosháza. 71161 A Bábolnai Állami Gazdaság felvé- I telre keres erdőmérnököket, erdész- I technikusokat. Jelentkezés július 1-ig I levélben, a gazdaság címére: Bábol- | nai AG, Bábolna. 5794 TUDOMÁNY — TECHNIKA ~ ÉRDEKESSÉG Ártalmas-e a televízió sugárzása? Nemrég tették közzé a hírt, hogy a hazai televíziótulajdonosok szá­ma elérte az 1 milliót. Ez gyakor­latilag azt jelenti, hogy jobb mű­sort több millió néző figyel egy­szerre. Tény, hogy általában sok időt töltünk a televíziós készülék képernyője előtt, mely végered­ményben a röntgencsöveknek egy fajtája. A gyógyászatból ismert röntgensugarak nagyobb adagja köztudomásúan káros az emberi szervezetre. Ennek kapcsán felve­tődik a kérdés: mi a helyzet a televíziós készülékek által kibo­csátott sugarakkal? A televíziós vevőkészülékek működése közben keletkező su­garak a nagyobb hullámhosszú­ságú röntgensugarak csoportjába tartoznak és igen gyenge az át­hatolóképességük. A sugarak leg­nagyobb részét a cső üvegfala el­nyeli, a maradékot pedig a cső előtt levő védőüveg teszi ártal­matlanná. A sugárzás, ami a te­levíziónézőt érheti, legrosszabb esetben olyan erős, mint egy vilá­gító számlappal ellátott karóra sugárzása, de többnyire még an­nak mértékét sem éri el. Rend­kívül érzékeny műszerekkel számtalan mérést végeztek a szakemberek a képcsövek előtt és egyszer sem tudtak kimutatni káros mértékű sugárzást Egyes külföldi országokban azonban gyakoriak az olyan ve­vőkészülékek, amelyek sokkal nagyobb feszültséggel működnek. Az ilyen televízióknál a röntgen- sugárzás már veszélyes értékeket is elérhet, igaz ugyan, hogy meg­felelő védőberendezéssel tartják távol a nézőtől. Keresztnév, Miért mondja a magyar nyelv pél­dául a Józsefet vagy Klárát „kereszt- név”-nek és miért nevezik ugyanezt nemeiül, olaszul, angolul és sok más nyelven „előnév”-nek (Vorname, pre- nome, firstname) ? Abból származna csak a különbség, hogy ezeken a nyelvterületeken a keresztnév a ve­zetéknév előtt áll? Ha ez volna az el­térés eredeti oka, akkor a József, Klára stb. közös elnevezése magya­rul ,,utónév” volna, miután a veze­téknév után következik. A meghatározások különbözősége nem formai, nem is nyelvtani, ha­nem történelmi eredetű. Ugyanis Ma­gyarországon a XIX. század végéig nem volt állami anyakönyvezés. Az újszülöttek lajstromozását az egyház- községek végezték, a különböző val­lási szertartásoknak megfelelő ke­resztelést, illetve névadási aktust kö­vetően. Ennek folyamányaként forrt egybe általános szóhasználatként a keresztelés az egyéni névadással. A KENYER TÖRTÉNETE .4 Párizsban nemrég lezajlott nemzetközi konyhaművészeti ki­állítással egyidőben érdekes tu­dományos vitákra is sor került. Marsel Sarrault például a kenye­ret választotta előadása témájá­ul. Elmondta, hogy a legősibb „kenyeret” III. Ramses fáraó sírkamrájában találták; így ezek a lepénykék 4566 évesek. Vajon a kenyérsütés története mindössze négy és fél ezer éves vplna? Aligha, mert minden bi­zonnyal a kenyérhez szükséges növényi magvak megőrlésére szolgáltak azok a mozsarak is, amelyeket a kőkorszak jellegzetes eszközeként tárták fel a régészek. A Ramses sírjában talált ősi kenyér egészen másfajta volt, mint amit mi most kenyérnek ne­vezünk, inkább lepénynek mond­ható. Ez támpont ahhoz, hogy még ősibb készítési módra kö­vetkeztessünk. Minden valószínű­ség szerint a mozsárban megőrölt növényi magokat vízzel keverték péppé és a napon szárították meg; a kovászt nem is ismerték. A sírban egyébként a kenyér ké­szítését szemléltető faliképeket is leltek, amelyek az őrlés és össze­gyúrás mozzanatait ábrázoljóM. Egyiptomból bizonyára Föníci­keresztelés A régészeti ásatások leletei arról tanúskodnak, hogy az egyiptomiak az időszámítás kezdete előtt három évezreddel „kereszteltek”. A kereszténység első évszázadaiban újszülötteket nem kereszteltek. Azo­kat a felnőtteket, akik a keresztény vallást választották, a hittérítők a fo­lyóhoz vitték, ahol elsősorban az egyisten-hitre tettek fogadalmat. A legrégebbről fennmaradt baptis- térium (keresztelőhelyiség) a III. szá­zadból való, felnőtt ember vízbe me­rítésére szolgált. A magyarcsanádi XI. századbeli régészeti lelet arra utal, hogy a gyermekkeresztelés szertartá­sa még ennél későbbi időkben szen- tesítődött. Az 1247-ben összehívott második lyoni zsinat döntése a cse­csemők kereszteléséről a közpapság éles ellenzésével találkozott, mert az eredeti krisztusi tanoktól való elru­gaszkodásnak tekintették. Később Kálvin és Luther a megreformált val­lásokba átvitték a gyermekkeresz- teiést. án át jutott el a kenyér a régi görögökhöz. Az antik írók gyak­ran emlegetik a búza- és árpa­kenyeret. Homérosz és Heziodosz írnak róla, Aolianosz már 45 athéni pékről beszél. Egy későbbi görög író 72 féle süteményt sorolt fel. Athénben Dionizosz istent tartották á kenyérsütés feltaláló­jának, ezért ünnepein nagy kenye­ret hordoztak körül. A régi egyiptomiaknál és görögöknél megsütés előtt olajos magvakat szórtak a kenyérlepényrz, hogy a kiolvadó zsiradék ízletesebbé tegye. (Vajon nem ebből eredt-e a cukrászművészet?) Feltehető, hogy az antik görö­gök jöttek rá a kenyértészta ke- lesztésére is. Mindenki tudja, hogy a kenyértésztába ma élesz­tőt, illetve kovászt kevernek. Az ókorban még nem ismerték az élesztőt, de szüretkor musttal gyúrtak össze kölest és ezzel olyan kovászt nyertek, amely egy évig is használható volt. Az időszámítás előtti 170-ben került a kenyér Rómába. Au­gusztus császár korában már 300 pék működött a latin főváros­ban... Noha kétezer éven át soha sen­kinek meg nem ártott a kovászos kenyér, a francia orvosok a XVII. században tudományos te­kintélyükkel akarták megakadá­lyozni az élesztő használatát. Ezt akkor már a sörgyárak készítet­ték, bár magát az élesztőgombát még nem ismerték. A francia or­vosi kar a ser főzök és sütödék kéthónapos vizsgálata után 1668- ban 45 szavazattal 20 ellenében kimondta: a kovászos kenyér ár­talmas az egészségre „az árpa és a víz erjedésénél keletkező sava­nyúság miatt”. Azt is tudjuk, hogy Franciaországban már a VIII. században sütöttek búzake­nyeret. Svédországban pedig csak a XVI. században terjedt el. Az ösmagyarök a honfoglalás idején lisztből, napon szárított tésztát készítettek, amely sokáig elállt és ezt a nyeregkápára akasztva vit­ték magukkal. A kenyér gyári előállításának története nem egészen két évszá­zados. Becsben és Hollandiában már 1788-ban dolgozott dagasztó­gép, de Európa-szerte csak 1810 után terjedt el, miután a fran­cia Fontaine tökéletesítette. FI L ÁTÉLI AI HÍREK A békési 1. sz. és 2. sz. iskola folyó hó 16—18-ig tartotta nagyszabású bé­lyegbemutatóját a 2. sz. iskolában. A kiállításon Ballonyi Jenő, Kovács Eszter, Kürthy Éva és Mándy István tanulók motívumgyüjteményei arattak sikert. A kiállítást a „Vörös Zászló Hőseinek Utján”, valamint a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordulójának” emlékére moz­galom keretén belül rendezte Mándy István tanár, aki fáradságot nem kí­mélve, minden áldozatot meghozott a siker érdekében. A kiállítást a köz­ponti vezetőség nevében a megyei szervező tekintette meg. Többek érdeklődésére közöljük, hogy az új festménysorozat megjele­nését bizonytalan időre elhalasztot­ták. Amint újabb időpontot tudunk, közölni fogjuk. ­Zsilinszky Ádám, a békéscsabai VII. sz. iskola szakkörvezetője az év végi általános kiállításon belül külön bé­lyegbemutatót rendezett a „Vörös Zászló Hőseinek Utján” mozgalom ke­retén belül. A kiállítást több százan tekintették meg. A MABÉOSZ részé­ről jelen volt a megyei szervező is. Amsterdamban a május 11-én meg­nyílt nemzetközi kiállításon a magyar filatélisták is képviseltették magu­kat. Most arról adhatunk hírt, hogy a kiállításon a magyar gyűjtők és a magyar bélyegek nagy sikert arat­tak. A kiállítás méretére jellemző, hogy mintegy 600 kiállító bélyegei voltak láthatók 4200 keretben, továb­bá 125 ifjúsági gyűjteményt mutattak be, s helyet kaptak a postaigazgató­ságok, valamint a postamúzeumok is. Ebből a nagy vetélkedésből egy arany-, három ezüst-, s egy bronz­érmet hoztak haza gyűjtőink, két ifjúsági kiállítónk pedig oklevélben részesült. A Monográfiával kapcsolatban kö­zöljük a gyűjtőkkel, hogy sorrend­csere lesz, mert a harmadik kötet helyett az ötödik kötet jelenik meg. A sorrendcsere azért lesz, mert a ha­zai filatélisták túlnyomó része a fel- szabadulás óta megjelent bélyegeket gyűjti csak. Az ötödik kötet ezekről a bélyegekről tartalmaz igen sok ér­dekes, eddig a nyilvánosság által még nem ismert adatokat. A kötet technikai okok miatt azonban csak kora ősszel jelenik meg. A MABÉOSZ előjegyzése szerint kétezren felüli magyar gyűjtő folytat rendszeres cserét külföldi bélyeggyűj­tőkkel. A legtöbbben egy-ké*t ország­gal leveleznek, de nem is ajánlatos egyszerre három-négy országnál töb­bel cserét folytatni, mivel az már nagy megterhelést jelentene a gyűj­tőnek a folyamatos bonyolításra. Ér­dekes jelenség, hogy az utóbbi évek­ben született új afrikai államok iránt növekszik az érdeklődés és a gyűjtők igyekeznek ezeknek az államoknak a gyűjtőivel cserét kezdeni. A bélyeg érték nálunk, de érték külföldön is és így bizonyos fokig valutát jelent. A Magyar Nemzeti Ban - e tekintet­ben támogatja a gyűjtőket és enge­délyezi a cserét a MABÉOSZ csere- bizottságán keresztül. Vas Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom