Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-16 / 140. szám

1967. június 16. 6 Péntek A méltatlan öreg hölgy Több mint 10 millió forinttal emelték idei tervüket a sarkadi építők A Sarkadi Építőipari Ktsz az idei termelési tervét 18 millió­ról 28 és fél millió forintra emelte. A 10 és fél millió forint I különbségből a szövetkezet a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz részére 4 és fél millió fo­rint értékben bútoralkatrésze­ket készít, a lakossági és közü­leti építési terv növelésének előirányzata pedig 3—3 millió. Ennek elérésére negyvennel növelték a létszámot és mint­egy 60 ipari tanulót vesznek majd fel az idén. A gépparkot több mint 300 ezer forint ösz- szegű beruházással egészítették ! ki. Vásároltak két teljergépko- i csit, két újabb betonkeverő gé­pet és bérbe vettek egy to­ronydarut. A központi üzem bővítésére j a szomszédságban megvásárolt j telken kerül sor, ahol újabb műhelyeket és szociális létesít­ményeket alakítanak ki. így le­hetővé válik majd, hogy 1970-ig a termelési tervet — folyama­tosan — további 10 millió fo­rinttal növeljék, a létszám pe­dig 400 főre egészül ki. A mun­kák jelentős részben Vésztőn lesznek, ahol még az idén 30 családi ház épül, ezenkívül megkezdik a 82 lakásos sorház alapozását is. Tűzpiros virágállatolí az Állatliertben A Fővárosi Állat- és Növény­kert munkatársai két és fél he­tet töltöttek az adriai partokon, hogy új tengeri gyűjteménnyel gazdagítsák az intézmény akvá­riumát. Az expedíció zsákmá­nya szerdán érkezett meg az Ál­latkertbe, egy hűtő-camion „gyomrában” hoztak több száz különféle halat, köztük hetven- centiméteres, úgynevezett sima­cápát és egy tüskés ráját is. A rákok listáján szerepelnek lan­guszták, homárok, az egyéb ál­latfajok közül különösen érde­kesek a tűzpiros virágállatok. Dísznövén i/ az off bonokban és a világpiacon A film alapja Bertolt Brecht rövid elbeszélése. Valószínűleg hiteles történetet mond el egy német öregasszonyról, aki 1912 körül, férje halála után elhatározta, hogy „éli az életét”... (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi június 16—18-ig.) JÜNIUS 16. Békési Bástya: Változó felhőzet. Békéscsabai Brigád: A méltatlan öreg hölgy. Békéscsabai Szabadság: Júlia és a szellemek. Békéscsabai Terv: A cár és a tábornok. Gyulai Erkel: A nőstény farkas. Gyulai Petőfi: A fő­nök inkognitóban. Mezőkovácsházi Vörös Október: Nocturne. Orosházi Béke: Orvosság a szerelemre. Oros­házi Partizán: Jaguár. Sarkadi Pető­fi: Hajsza a gyémántokért. Szarvasi Táncsics: Alibi a vizen. Szeghalmi Ady: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. Színház műsora Június 16-án, pénteken este 7 óra­kor, Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Bérletszünet. Június 16-án, pénteken este 8 óra­kor, Mezőhegyesen: TÓTÉK A Magyar Tv műsora JÚNIUS 16-ÁN, PÉNTEKEN 9.40 Műsorismertetés. 9.41 Ne térj vissza azon az úton. Magyarul be­szélő jugoszláv film. 11.05 Dalok Pá­rizsból.^ Géczy Dorottya énekel. (Ism.) 11.25 Telesport. (Ism.) II jugoszláv tv műsora PÉNTEK ! 17.10 Keresztrejtvény. 18.15 Hangver­seny. 19.05 Dokumentum riport. 20.38 Játékfilm. (Állandó adások: 18.00 Tv- híradó. 20.00 Tv-napló.) A román iv műsora PÉNTEK 17.00 Előadás turistáknak. Jelentés a közúti forgalomról. 17.30 Gyerme­keknek: ABC. 18.00 Tanulóifjúság­nak: „Albatros”. 18.30 A tv esti hír­adófa. 18.50 Idő járás jelentés és hir­detések. 19.00 „Az antenna az öné.” 19.30 A hét. 20.00 Reflektor. 20.15 Ju­goszláv játékfilm: „Az agyaggalamb.” 21.42 Panoráma. 22.00 A tv éjszakai 'híradója. 23.10 Műsorzárás. A rádió műsora jüNius 16-An, pénteken Kossuth rádió: 8.22 Az Ifjúsági Rá­dió műsora. 8.44 Két Strauss-keringő. 8.00 Bóka László elbeszélése. 9.20 Né­pi zene. 10.10 Óvodások műsora. 10.29 Lőrincze Lajos műsora. (Ism.) 10.34 Üj operalemezeinkből. 10.59 Lottó- eredmények. 11.00 Üj lemezeinkből. 12.15 Tánczenei koktél. 13.03 Ki a jó vezető? Jegyzet. 13.08 Zenekari muzsika. 13.45 Ábrahám Pál—Har­matit Imre operettjeiből. 13.55 Ma 50 éve történt. 14.00 Hilde Zadek és Hans Hopf énekel. 14.30 A Gyermek­rádió műsora. 15.15 Üzenetek. 15.55 Szimfonikus zene. 16.20 Török Erzsé­bet népdalokat énekel. 16.30 Svejk. Hasek regényének rádióváltozata. m. rész. 17.15 Üj operettlemezeinkből. 17.41 Tanácsok fóruma. 18.00 Üj zenei .újság. 18.40 Hozzon egy dalt Buda­pestre! 18.45 Magyar nóta. 19.25 Pá­rizsi ritmusok. 20.00 A BBC. szimfo­ELADÓ 2100 m2 nádpalló 15,Ö0 Ft-os egységáron ALKOTMÁNY MG TSZ, OKÁNY. 374 nikus zenekara ad hangversenyt Bris­tolból. Közreműködik Yehudi Menu­hin. 22.20 Népdalok. 22.40 Történelmi séta a kolostorkertben. (I.) 23.00 Könnyűzene. 0.10 A Prágai Nemzeti Színház ének- és zenekarának műso­ra. Petőfi rádió: 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.15 Kovács Apollónia énekel, Bundschuh István citerázik. 12.30 Schubert: IV. szimfónia. 13.00 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.15 Is­merkedjünk a dzsesszmuzsikával. 14.08 Chopin: Két noktürn. 14.20 Far­kas Gabi énekel. 14.35 Eszperantisták ötperce. 14.40 Thomas operáiból. 14.55 Lévay Béla karcolata. 15.00 Julie Andrews énekel. 15.15 Az illatszerek boszorkánykonyhájában. Szűcs Fe­renc riportja. 15.25 Starker János gordonkázik. Giuseppe di Stefano énekel. 15.49 Keringők. 16.05 Gencsi Sári énekel. 16.20 Versek. 16.25 Nép­szerű zenekari muzsika. 16.50 Szántó Jenő műsora. 17.00 ötórai tea. 18.05 Nők az éjszakában. Rapcsányi László és Szilágyi János riportműsora. Szerk: Balyó Mária. 19.00 Operaáriák. 19.30 Lányok a kollégiumból. Tomkai Judit riportja. 19.45 Az MRT énekka­rának műsora. 20.35 Nótacsokor. 20.45 Fieszta. Ernst Hemingway regényé­nek rádióváltozata. (Ism.) 21.50 Tava­szi zsongás. 22.19 Láttuk, hallottuk. 22.39 Elisabeth Schumann énekel. URH 18.05 Tánczenei koktél. 18.50 URH zenei kalauz. 19.20 Zongoramuzsika. 20.02 Operarészletek. 21.00 Kamaraze­ne. 22.00 Barokk-muzsika. A falvakban természe­tesnek hat, ha a lakodalomban, tanévnyitón,- névadó ünnepségen a kertből levágott virággal ked­veskednek. A városokban — ért­hető okokból — sokan nem ren­delkeznek kerttel, s ezért az erre a célra létesült üzletekből Szerzik be a lakás díszítéséhez és jeles alkalmakra a vágott vagy csere­pes virágot. A közelmúltban vég­zett felmérés szerint Budapesten az egy lakosra jutó évi virágfo­gyasztás értéke 70,— forint, ami megfelel az összes kiadás egy szá­zalékának. Hazánkban erősödik az a felfogás, amely szerint a városi és falusi otthonokat nem­csak a festmények teszik von­zóbbá, otthonosabbá, hanem az évelő dísznövények is. A derűt és frissességet árasztó zöld-sar­kok ma már egyre több lakás el­maradhatatlan kedves színfoltjai. Az életnívó és a szabad idő nö­| vekedésével mind több és több ember foglalkozik kertészkedés­sel, a különféle növények gyűjté­sével. Egyes lakásokban sokfajta trópusi és szubtrópusi növény pompázik. A dísznövény lélektani­lag is jelentős tényező, ugyanis a vele való törődés levezeti az idegességet, zaklatottságot, s ily módon az aktív pihenés egyik eszköze. A virágkertészet lényegében mezőgazdasági ágazat, a dísznö­vények a termelőszövetkezetek üvegházaiban, magánosok kertjei­ben és a tsz-tagok háztáji gazda­ságaiban látják meg a fényt. Az országban kizárólag erre a célra létesített összes üvegfelület 427 000 négyzetméter, ennek több mint fele a Fővárosi Kertészet tulaj­donában van, a tsz-ek 110 ezer négyzetmétert hasznosítanak, a fennmaradó rész, mintegy 18 szá­Filaféliai hírek Augusztus hónapban a nemzetközi sporthorgász kongresszus tiszteletére hét értékből álló halsorozatot ad ki a Magyar Posta, mely a legszebb halfajtáinkat fogja ábrázolni. A sorozat 50, 60, 1,—, 1,50, 2,—, 2,50 és 3,—(-1,— forintos értékből fog állni. Vas Tibor zalék az oktatási intézmények tangazdaságaira és az egyéniek területére jut. A dísznövényter­mesztéssel hasznosított szabad­földi terület a mezőgazdaság szo­cialista szektorában 2850 katasz­teri hold. Magyarország a múltban csu­pán szabadföldi virágmagot ex­portált. Ma már — szerény meny- nyiségben ugyan —, de élő virágot is vásárolnak tőlünk a külorszá­gok. Szegfűt Ausztria, Svájc és az NSZK, muskátlit szintén Svájc, rózsatövet több nyugati ország is. A dísznövénytermesztés fejlesz­tésére kedvezőek a hazai lehető­ségek. A bel- és külföldi piacokon a jelenlegi virágmennyiség több­szörösét is értékesíthetnék a ma­gyar kertészetek. Ehhez minde­nekelőtt a dísznövények minősé­gét kell javítani a szomszédos országokban kinemesített anyatö­vekkel. Intenzív piackutatás, fo­kozott propaganda, csereakciók és együttműködési szerződések lehe­tővé tennék, hogy virágainkkal versenyképesek legyünk. A „tuli­pán-ország”, Hollandia nemzeti jövedelmének 20 százalékát dísz­növényekből nyeri, adnak ellené­re, hogy éghajlata mostohább a mienkénél. A nemzetközi „gaz­dálkodás”^ pedig szemléletesen bizonyítja, hogy ma már a szegfű termesztése világrészeket fog át: Dániából átkerül az anyatő Dél- Afrikába, innen Szardínia-szige­tére, -majd repülőgéppel a föld minden részébe eljut a kinemesí­tett „Caravella-szegfű”. Köztudott hogy Magyaror­szág hőforrásokban rendkívül gazdag, mégis ennek az adottság­nak ma még csak töredékét hasz­náljuk ki, pedig a geotermikus energiát hasznosító kertészetek önköltsége — a hagyományoshoz képest — elenyésző. A hőforrások körzetében érdemes lenne kiala­kítani a szakosított virágtermesz­tést, amely a nagybani értékesítés alapjául szolgálna. Magyarország a külföldi virág­piacokon minőségi dísznövényei­vel helytállhat: üvegházaink amortizációja érdekében, a komp­lex termesztés révén minden te­nyérnyi helyet úgy kellene ki­használni, hogy a primőr zöldség- és a virágtermesztés aránya meg­felelő legyen. A nagyüzemi virá­goskertek fejlesztésével elérhető, hogy a jövőben magyar szegfű il­latozzék sok • európai otthonban. K. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom