Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-15 / 139. szám

1961. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK Ara 60 Hllér XXII. ÉVFOLYAM, 139. SZÄM Az agresszort meg kell fékezni! Az arab országok egysége antiimperialista alapon erősödik Jelentős változások az EAK költségvetésében — A volt szíriai államfő Kairóba érkezett ja, hogy hívják össze a külügy­Elmondhatjuk: nem egyköny- nyen valósult meg a tűzszünet azokon a vonalakon, amelyeket jelenleg az EAK, Jordánia és Szí­ria területén az izraeli csapatok megszállva tartanak. Az izraeli ultrák — és ez a kifejezés jelen­leg egyértelmű az ország vezetői­vel — szemmel láthatóan a maxi­mumig ki akarják használni azt, hogy elsőnek támadva és a légi • fölényt megszerezve, sikereket ér­tek el, és három szomszédos arab országgal szemben pozíció-előny­re tettek szert. Taktikájuk ma már teljesen világosnak tűnik: minél nagyobb területet meg­szállni, hogy azután a tűzszünet után „birtokon belül” legyenek, s ők diktálhassák a feltételeket. Tulajdonképpen az izraeli rész­ről nemegyszer megszegett tűz­szünet megvalósultával a tel-avi- vi vezetők aspirációit tükröző nyilatkozatok jelentik a közel- keleti helyzet legnyugtalanítóbb momentumát. Eskol miniszterel­nök nyíltan kijelentette, hogy Iz­rael nem hajlandó visszatérni a fegyveres konfliktus kirobbanását megelőző helyzethez, nem óhajtja visszaadni a megszállt arab terü­leteket. Megszólalt a CBS amerikai rá­dióállomás hullámhosszán Dayan izraeli hadügyminiszter, az egyhe­tes hadjárat tervének értelmi szerzője is. A tábornok ismertet­te Izrael területi követeléseit. Kö­zölte, hogy Izrael meg akarja tar­tani a gazai övezetet, a Jordán folyó nyugati partját és Jeruzsá­lem egész területét. Hangsúlyoz­ta, hogy az izraeli erőknek addig kell Sarm el Sejkben, az Akabai- öböl bejáratánál maradniuk, amíg Izrael szilárd biztosítékokat nem kap arra, hogy hajói szabadon el­juthatnak Eilat kikötőjébe. Egy­ben azt is hangoztatta, hogy Iz­rael biztosítani kívánja magának a szabad áthaladás jogát a Szuezi- csatornán. Az izraeli hadügymi­niszter világosan kifejezésre jut­tatta, hogy a Jordán folyó nyugati oldalán élő mintegy másfél millió arabot nem óhajtják „asszimilál­ni”. Az izraeli vezetők nyilatkoza­taiban a józanság maradványait sem lehet fellelni, és a dolog nem maradt meg a nyilatkozatoknál. Minden jel szerint kész helyzet elé kívánják állítani az arab or­szágokat, és az Egyesült Nemze­tek Szervezetét. Az angolszász nagyhatalmak magatartása lényegében folytatá­sát jelenti annak az álláspontnak, amelyet a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt és alatt képvi­seltek. Az Egyesült Államok és Anglia a Biztonsági Tanácsban védelmezi az izraeli agressziót, el­keni a felelősség kérdését, és a békéről szóló általános frázisokat hangoztat. Washingtonból érkező jelentések arról tanúskodnak, hogy az amerikai kormány egye­lőre még nem fedi fel kártyáit azzal kapcsolatban, milyen Izraeli határköveteléseket támogat. Egy azonban bizonyosnak látszik, e híradások alapján az izraeli kato­nai sikereket Washington arra szeretné felhasználni, hogy gyen­gítse a haladó arab államok pozí­cióit és a határkiigazításokkal növelje befolyási övezetét a Kö­zel-Keleten. Az amerikai—angol álláspontot Nyugat-Európában nyíltan csu­pán a legreakciósabb körök tá­mogatják. Emlékezetes, hogy a NATO földközi-tengeri erői, mál­tai támaszpontjai riadókészült­ségben voltak a harci cselekmé­nyek idején. Most az Északat­lanti Szövetség Szervezetének lu­xemburgi tanácskozása előtt meg­szólalt Brosio főtitkár is, aki nem fukarkodott az izraeli agresszió dicséretével, és értésül adta: az átrendezés a Földközi-tenger ke­leti medencéjében remélhetően erősíti majd a NATO hadállásait. Figyelemre méltó józanságot tanú­sít viszont a jelenlegi szakaszban is a francia kormány, amely sem­legességét közvetítő kísérletekre szeretné felhasználni. Az arab országokkal való szo­lidaritás legerőteljesebb megnyil­vánulása a nemzetközi diplomá­ciában a hét szocialista ország egységes fellépése moszkvai ta­nácskozásukon. A moszkvai nyi­latkozat aláírói egységesen meg­bélyegezték Izraelt mint agresz- szort és megismételték azt a nyo­matékos követelést, hogy azonnal szüntessenek be mindenfajta had­műveletet valamennyi arab or­szág ellen, és vonják vissza csa­pataikat az 1949. évi fegyverszü­neti vonalak mögé. E nyilatkozat aláírói megegyeztek a szükséges diplomáciai és egyéb lépések te­kintetében. Diplomáciai lépésekre máris sor került. Az izraeli kor­mánnyal, amely sorozatosan fi­gyelmen kívül hagyta a józanság­ra intő felhívásokat, a Szovjet­unió, Lengyelország, Csehszlová­kia, Bulgária és hazánk megsza­kította diplomáciai kapcsolatait. Ez az intézkedés, amely rendkí­vül pozitív visszhangra talált a függetlenségüket védelmező arab országokban — nem az egyedüli lehetséges lépés. Érdemes idézni a moszkvai nyilatkozatot: „Ha az izraeli kormány nem szünteti be az agressziót és nem vonja vissza csapatait a fegyverszüneti vonal mögé, akkor a jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok min­dent megtesznek, ami szükséges, az arab országok népeinek meg­segítésére abból a célból, hogy határozottan visszaverjék az ag­resszort, megoltalmazzák törvé­nyes jogaikat, eloltsák a háború lángját a Közel-Keleten, helyre­állítsák a békét ebben a térség­ben”. Legfőbb ideje lenne, hogy Izrael és imperialista támogatói megért­sék: az agresszor nem élvezheti hódításának gyümölcseit. —a—r— Tunézia elvben elfogadta azt a 1 szudáni javaslatot, hogy tartsák meg az arab államfők csúcsérte­kezletét — tűnik ki a keddi ál­lamtanácsról kiadott közlemény­ből. Burgiba elnök az ülésen be­szédet mondott és hangsúlyozta, hogy véget kell vetni az izraeli agressziónak, fel kell számolni következményeit. Az államtanács azt javasolja, hogy a csúcsértekezletet előzze meg az arab államok külügymi­nisztereinek értekezlete. Hasszán marokkói király is azt javasolta — a csúcsértekezletre szóló szudáni meghívásra vála­szolva —, hogy előbb a külügymi­niszterek üljenek össze és dolgoz­zák ki a közös politikát, valamint készítsék elő az esetleges csúcsér­tekezletet. Mint ismeretes, ez a két arab ország — Tunézia és Marokkó — a közel-keleti válság megoldását főleg a nyugati hatal­maktól várja. Charles Helou libanoni elnök kedden tanácskozott Pierre Louis Falex-szel, Franciaország bejrúti nagykövetével és a UPI értesülése szerint felkérte Franciaországot, segítsen az arab országoknak az Izrael által elhódított területek visszaszerzésében. Szaúd-Arábia bejrúti nagykö­vetsége szintén szükségesnek tart­A párt megyei bizottságának szervezésében tegnap, szerdán délelőtt rendezték meg Békés­csabán a Munka Törvény- könyv tervezete feletti vitát. A tanácskozáson, amelyen me­gyei, városi párt- és állami ve­zetők, vállalati igazgatók, párt- és szb-titkárok, valamint mun­kaügyi osztályvezetők vettek részt, megjelent dr. Ko­rom Mihály igazságügyminisz­ter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja is. Dr. Szabó Sándornak, a me­gyei pártbizottság titkárának megnyitó szavai után dr. Nagy László, a Munkaügyi Miniszté­rium főosztályvezetője tartott tájékoztató előadást, amelyben az eddigi vitákon elhangzott főbb tapasztalatokat és észre­vételeket ismertette. Ezután a résztvevők, szám szerint tizen- ketten, szólaltak fel és mond­ták el módosító javaslataikat és kérdéseiket. A vita után felszólalt dr. Korom Mihály igazságügymi­niszter elvtárs. Felszólalásában részletesen beszélt arról, hogy a munkatörvény megalkotását az új gazdaságirányítási rend­szerre való áttérés is szüksé­gessé teszi, majd több kérdés­re válaszolt. A miniszter elv­miniszterek előkészítő értekezle­tét. A jemeni kormány kommen­tár nélkül fogadta el a csúcsérte­kezletre szóló meghívását. Az Egyesült Arab Köztársaság elfo­gadta Kuwaitnak azt a javaslatát, hogy tartsák meg az arab orszá­gok külügyminisztereinek sürgős értekezletét. Moszkva A moszkvai lapok ilyen címek­kel: „Haladéktalanul vonják ki az agresszor csapatait!” (Pravda). „Agersszorok! takarodjatok az arab földekről” (Szovjetszkaja Rosszija), „A szovjet dolgozók kö­vetelik, hogy az agresszorok taka. rodjanak az arab földekről!” (Trud) részletesen beszámolnak a Szovjetunióban e napokban folyó gyűlésekről. A Krasznaja Zvezda kifejti, hogy az izraeli katonai vezetők az imperialisták, elsősorban az Egye­sült Államok támogatásával mesz- sze a fegyverszüneti vonalon túl­ra akarják tolni Izrael határait. Kuznyecov, a Komszomolszkaja Pravda kairói tudósítója az arab országok növekvő egységéről ir s megállapítja, hogy az egység „an­tiimperialista alapon erősödik”. Kairó Jelentős változásokat fognak társ igen felelősségteljesnek ítélte a békéscsabai tanácsko­zást, mivel valamennyi felszó­laló nemcsak saját véleményét, hanem vállalatának, üzemének vagy éppen intézményének kollektív javaslatait és észre­vételeit is tolmácsolta. Dr. Nagy László elvtárs ezután részletesen válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre, majd dr. Szabó Sándor elvtárs zár­szavával fejeződött be a Mun­ka Törvénykönyv tervezete fe­letti vita, amely jelentősen hozzájárult az országosan ed­dig szerzett tapasztalatok, ja­vaslatok gyarapításához. A kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkástanuló Iskolát mo­dern, új épülettel bővítették. A csaknem hárommilliós költséggel épült nyolctantermes iskolát teg­nap délután, ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének. Az iskolaavatón beszédet mon­dott dr. Szűcs Kálmán, a Mező­ben — jelentette be a MENA hír- ügynöíkség. Módosítani fogják ezen belül — a jelenlegi helyzetre való tekintettel — az 1967—1968- as pénzügyi évre szóló katonai költségvetést is. A gazdaságügyi miniszter a jövő héten terjeszti elő javaslatait. Szerdán Kairóba érkezett Ami­méi Hafez volt Szíriái államfő, akit a szíriai kormány a múlt hé­ten helyeztetett szabadlábra. Mint ismeretes, Hafezt tavaly február 23-án tartóztatták le, amikor a je­lenlegi szíriai vezetők átvették a hatalmat. Kiutasították az EAK-ból Eric Pace-t, a New York Times kairói tudósítóját. A többi amerikai új­ságíró már a múlt szombaton el­hagyta az EAK-ot. Tel Aviv Levi Eskol izraeli miniszterel­nök több magas rangú katonatiszt kíséretében kedden szemlekörútat tett a Sinai félszigeten. Útja során Bersebában korábbi kijelentéseit megerősítve azt han­goztatta, hogy Izrael csak akkor hajlandó visszaadni a Sinai félszi­getet, hogyha megfelelő biztosíté­kot kapott a hajózás szabadságát illetően. Tokio Takeo Miki japán külügymi­niszter szerdán bejelentette a parlamentben: Japán egyetért a Szovjetunió javaslatával, hogy a közel-keleti izraeli agresszió kö­vetkezményei felszámolásának megvitatására hívják össze az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülés­szakát. Damaszkusz A szerdai szíriai lapok első ol­dalon közölték a Szovjetunió ja­vaslatát. A Szuara címben ki­emeli, hogy a szovjet határozat- tervezet követeli az izraeli ag­resszió által okozott károk azon­nali jóvátételét. Tel Aviv Tel Aviv-i politikai körökben nyugtalanságot keltett a Szovjet­uniónak az a javaslata, hogy a közel-keleti válság megvitatására hívják össze az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát. Az AFP Tel Aviv-i tudósítójának jelenté­se szerint feltehető, hogy az iz­raeli kormányt váratlanul érte a szovjet indítvány. (MTI) nisztérium szakoktatási főosz­tályvezetője. Az új tantermek révén az ősz­szel kezdődő oktatási évben az eddiginél sokkal több tanulóval indulhat majd a szakiskola első osztálya. Ezentúl nemcsak me­gyénkből, de Borsod és Sza- bolcs-Szatmár megyékből is Két- egyházán képezik majd a mező­gazdasági és Élelmezésügyi Mi- I gazdasági gépészeket. eszközölni az EAK költségvetésé­Vita a Munka Törvénykönyv tervezetérő! Békéscsabán A tanácskozáson részt vett dr. Korom Mihály igazságügy miniszter Ünnepélyesen adták át a nyolctantermes új iskolát Kétegyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom