Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-14 / 112. szám

1967. május 14. 5 Vasárnap A küzdelem nem volt hiábavaló Űj kiadvány Szinte atcli az emlékeket, me­lyeket felidéz. Lelkesen magya­ráz, indokol. — Régen volt, vagy 70 éve, egé­szen ifjú korámban. Sokait olvas­tam és egyszer kezembe került egy könyv, amely Plafon ókori görög filozófus utópisztikus ál­lamelméletéiről szólt. Azitán Mo­rus, Bacon, Cabet műveit tanul­mányoztam, melyek egyenlősitő- aszketikus tartalmúak ugyan, de megoldást keresnek a társadalmi i gazságtalanságok megszüntetésé­re^ így jutottam el a szegények és gazdagok ellentétének vizsgála­tához, aztán a marximushoz. Gyógyszerész, majd 1905-ben kutató vegyész lett dr. Stidy Ernő. Nem szegény családból származik, édesapja jól menő békéscsabai gyógyszertára biztosította az anyagi alapot az egyetem elvég­zéséhez. Kitűnő érzéke volt a mu­zsikához és kétéves zenekonzer­vatórium után a mesterharmóni- um műkedvelő művészévé vált. — köztük még ma is elő — mű- i vészünk. — A hi'tlerizmus szétzüllesztet­te az Auróra Kört, csak egyes há­zaknál élt még tovább, reményt, bizakodást sugározva, hogy egy­szer vége szakad a gyászos kor­szaknak — mondja Südy elvtárs. j A felszabadulás után pedig már í ő is vállalhatta volna az elnök-! r^get, de a Magyar Kommunista Párt, amelynek mindjárt tagja lett, annyi feladattal. bízta meg, i hogy erre nem maradit ereje. A | zeneiskolát, a művelődési házat, a népkönyvtárait, maid a Magyar —Szovjet Művelődési Társaságot kellett megszerveznie többek kő- I zött. Es 1950-ben az Aurórát fel­váltotta a TIT, amely aióta ered­ményesen tölti be hivatását. Dr. Südy Ernő nevéhez fűződik az Auróra Kör, amelynek egyik megalapítója volt és mindvégig szellemi irányítója maradt. Tevé­kenysége sok áldozattal, sokszor pedig kockázattal is járt. ö azon­ban szívesen vállalta. A küzde­lem nem volt hiábavaló. A hala­dás szolgálata tartalmait, célt adott életének. S a felszabadulás után kétszer kapta meg a Szoci­alista Munkáért Érdemérmet, nemrég pedig a Szocialista Ha­záért Érdemrenddel tüntették ki. Pásztor Béla az európai biztonság kérdéséről Az Országos Béketanács gon- lozáSában az elmúlt napokban, egy igen hasznos és alapvetően fontos politikai agitációs érve­ket tartalmazó kiadvány jelent meg. „Az európai biztonság idő­szerű kérdései” című könyv is­merteti, hogy a Magyar Népköz­társaság kormánya együtt az eu­rópai szocialista országok több­ségével kész dolgozni azért, hogy megvalósuljon e földrészen a kollektív biztonság. A tavaszi békehónap nz munkájához, a biztonság kérdé­seihez több érdekes írást ismer­tet a kiadvány. Többek között Péter Jánostól: Magyarország és Európa, Dr. Haraszti György: Az európai biztonság aktuális prob­lémái (előadás, mely elhangzott 1967. januárjában a pécsi Tudo­mányos Békekonferencián), Ma- cek J. akadémikus: Korunk fel­adata. az európai biztonság meg­valósítása. A nemzetközi telein­A sárguló papírok a forradalmi múltat idézik Beszélgetés a pártarchívum vezetőjével télyű csehszlovák tudós előadása a Béke-Világtanács Elnökségé­nek 1967. februári, prágai ülé­sén hangzott el. Igen érdekes Pető Tibor, az ismert publicista tanulmánya: A NATO válsága, Európa biztonsága és a Duna- völgyi népek feladatai. — Az ötlet még 1913-ban tá­madt: alakítsunk zeneegyesületet! Foglalja azonban magába a kép­zőművészetet, az irodalmat, a tu­dományt is. Főleg a haladó gon­dolkodású polgárság érdeklődését keltette fel a gondolat — emléke­zik vissza dr. Südy Ernő. Guido Renének van Rómában egy festménye; a címe Auróra, ami magyarul hajnalt jelent. Ez adta a gondolatot, hogy az egye­sületnek az Aurora elnevezést ad­ják. Az aiapeiv az volt: a kultú­rával az embert kell felemelni, nem a kultúrát az emberhez le- zülleszitenii. Südy Ernő — bár szel­lemi irányító maradt —, nem vál­lalta az elnökséget, mert forra­dalmi gondolkozása miatt polgári körökben meglehetősen rossz hí­re volt. Milyen __feladatot szántak az A urórának? Äzt, -hogy az igazi művészettel és tudománnyal is­mertesse meg a közönséget. Ezen keresztül oltsa bele az emberek tudatába mindazt, ami haladó, becsületes, ami értelmet ad az életnek. Amikor azonban 1914- ben kitört a világháború, az Au­róra sem folytathatta a tevékeny­séget. Legalábbis egy időre lehe­tetlenné vált a működése. Lenin és a Nagy Októbert Szo­cialista Forradalom Südy Ernőre is rendkívül nagy hatást gyako­rolt. Amikor pedig 1919-ben Ma­gyarországon kikiáltották a Ta­nácsköztársaságot, Békéscsabán az elsők között lépett a kommunista pártba. Feladatot kapott, hogy kammiunizálja a patikákat, vállal­ja el az egészségügyi szakszerve­zet elnöki tisztjét és tartson felvi­lágosító előadásokat a munkások­nak. A megbízatásoknak eleget tett, Békéscsabán azonban mind­össze 34 napig tartott a proletár- diktatúra A nagy mű nem feje­ződhetett be, de ízelítőt adott a munkásoknak abból, amit egyszer majd mégis el kell érni. Az Au­róra pedig, amely újra életrekélt, most még tudatosabban a haladás szolgálatába állt. A kamarazene- kar, mellnek évekig Südy elvtárs volt a vezetője, Beethoven-, Mo­zart-, Haydn-, Muszorgszkiij-mű- vefcet adott elő. 1922-ben Bartók és Kodály m.űved is műsorra ke­rülték és talán először hallhatta azokat a nagyközönség. Bartók­nak és Kodálynak tudomására ju­tott ez és mindkét világhírű ze­neszerzőnk hosszú ideig barátsá­got tartott fenn Südy Ernővel. Pártfogásba ^vették- az Auróra vezetői a haladó írókat és más művészetek képviselőit is. Köz­reműködtek abban, hogy köny­veik kiadásra kerüljenek, sőt a 'erjesztéshez is segítséget nyúj- * ották. A képzőművészek részére kiállításokat rendeztek. Akik pe­dig Békéscsabára jöttek, Südy Irnő vendégei voltak. Járt nála akkoriban Móric Zsigmond, Er­dei Ferenc, Veres Péter, Bartók Béla, Kodály Zoltán és sok híres Bizonyára kevesen tudják, hogy a felszabadulás előtti, majd az azt követő időszak munkásmoz­galmi, és a párszervezetek doku­mentációs anyagárnak összegyűj­tésére és feldolgozására, 1981-ben egy új szerv alakult. Már negye­dik éve, hogy a Békés megyei pártbizottság archívuma szorgal­mason gyűjti a hiteles anyago­kat, a veterán-visszaemlékezése­ket, a pártszervezetek levelezéseit, hogy aztán a szakszerű feldolgo­zás után a párt mindennapi mun­kájához, a történetíráshoz és a tudományos kutatásokhoz segítsé­get nyújtson. Arra kértük Molnár Páflné elv­társnőt, az archívum vezetőjét, hogy — A Párttörténeti Intézet által kiadott „irányelvek” alapján, minden év iratanyagáról külön leltárt készítünk. Ennek alapján történeti tájékoztatót állítunk ösz- sze, amely fontos pártszervezeti és történeti adat óikat tartalmaz. Ezt azitán különböző kiadványok­ban ismertetjük. Természetesen a rendezett anyagot csak azok a 'ku­tatók tanulmányozhatják, akik ér­vényes megbízólevéllel rendelkez­nek és a pártbizottságtól erre en­gedélyt kapnak. — Említette az elvtársnő, hogy a felszabadulás előtti idők for­radalmi harcaiban részt vettek visszaemlékezéseit is összegyűj­tik. Milyen eredményeket sike­rült eddig elérni? ismertesse tevékenységük eredményét és további elgon­dolásaikat. J — Talán azzal kezdeném, hogy I mimikánk jellege sok tekintetben azonos az Állami Levéltáréval, j Azonban az archívum speciálisain munkásmozigalmi pártanyagok gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik. Éppen ezért sem szer­vezeti, sem szakmai irányítás te­rén nem tartozunk a levéltárak állami hálózatához. Az archívum létrehozása azért í vált szükségessé, hogy a felsza- j badulás utáni Magyar Kotmimunis- ta Párt és az ifjúsági szervezet írást« anyaga az utókornak meg­maradjon és abból tapasztalatokat lehessen meríteni. Mindeddig a napi pártmunka, illetve a mun­kásmozgalmi történeti kutatás számára, az elmúlt évtizedek pártanyaga, a rendezetlenség mi­att hozzáférhetetlen volt. — Mi tehát a tényleges fel­adat, a gyűjtésnek, és a fel­dolgozásnak hol van a határa? Elsősorban a pártszervezetek j felszabadulás utáni iratanyagát gyűjtjük, levéltárilag rendezzük I és őrizzük. Mindazt, ami a gya- j korlati és a tudományos feldől- I gozáshoz nem szolgáltat alapot, ' selejtezzük. Majd elmondotta^hogy a tömeg- szervezetek és tömegmozgalmak iratainak feldolgozása már nem tartozik hatáskörükbe. Megtudtuk azonban azt is, hogy a pártirat­anyag viszonylagos kis mennyisé­ge mellett, nehezíti a feldolgozást az iratok tartalmi sokrétűsége. A csoportosítást úgy végzik, hogy fi­gyelembe veszik a párt történél-- j mileg kialakult szervezeti felépí­tését, hatáskörét és tevékenységiét. Alapelv, hogy a különböző idő­szakok témaanyaga ne keveredjen. Ezzel biztosítani tudják, hogy az adott kor történetét az iratok — Békés megye a nagy forra­dalmi múltú megyék közé tarto­zik:. Ezt bizonyítja a viharsarki tradíció is. Sok olyan idősebb elvtárs él a megyében, akiknek visszaemlékezései még hiteleseb­bé és gazdagabbá tudná tenni az archívum anyagát. Nagy örömmel vennénk, ha a munkás- és agrár- proletár-mozgalmak harcosai a történelmi események, a párthar­cok hű ábrázolásával tevékenysé­güket, az utókor számára megörö­kítenék. Magánkézen sok olyan le­velezési anyag és pórid ricw-'i'm- táció van, amely feltétlenül igé­! nyelné a nyilvánosságot. Ezek fel- I tárására nagy segítséget adnak a helyi pártszervezetek és az idő­sebb elvtársak egyaránt. A hoz­zánk fordulóknak szívesen adunk tájékoztatást és köszönettel ve­szünk minden rendelkezésünkre vagy betekintésre adott dokumen­tációs anyagot. — Ezenkívül próbálják-e tevé­kenységüket szélesíteni és va­lamilyen társadalmi bizottság munkájába bekapcsolódni? — Egyik fő követelmény, hogy a pártszervezetekkel kialakult szoros együttműködés mellett részt vegyünk a megyében már működő Helytörténeti Bizottság munkájában is. Az ittlévő tanárok és lelkes kutatók jelentős száma I nagyban biztosítja tevékenysé- j günk többrétű eredményét. Ez az I együttműködés egyúttal azt is je­lenti, hogy a pártarehívum köz­reműködése nélkül nem lehetne hiánytalanul feldolgozni a hely- történetet sem. Az együttműködés és a többoldalú anyagfeldolgozás mellett feladatunk még, hogy a megye területén rendezendő ki­állításokat, forrásanyaggal, hite­les írásos és képes dokumentáció­val segítsük. hűen tükrözik és az könnyen meg- Befejezésül elmondotta még található, Molnámé elvtársnő, hogy a négy­— Hogyan teszik lehetővé, hogy éves igen komoly gyűjtő és ren- az érdeklődők, a kutatók tudó- dező munka után feiszabadulá- mást szerezzenek a meglevő , sunk 25. évfordulójára a koalí- 1 anyagról. j cáós időszak teljes anyagát feldol­gozzák. Ez azt jelenti, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt falusi és városi politikája a maga teljes sokrétűségével bizonyítani fogja írásos anyagával is, a nehéz, de j dicsőségteljes idők népi hatalmá- i nak kialakulását. Pankotai István Ezenkívül tartalmazza még a Varsói Szerződés tagállamainak bukaresti és a legutóbbi Kar­lovy—Vary-i ér ékezletekí-r elfo­gadott nyilatkozatokat. Ez a hasznos kiadvány nagy segítsé­get nyújt a Hazafias Népfront békenapi előadóinak és aktiv!" iáinak egyaránt. Kuliűr kombinát épül Kondoroson és Nagyszénáson Az elmúlt napokban a megyei' mozdüzemd vállalat és a Békés megyei Tervező Iroda munkatár- j sad helyszíni szemlét tartottak Kondoroson és Nagyszénáson. Ez­zel a két község kultúrkombinát: építésének a tervezési munkálatai elkezdődtek. A jóváhagyott beru- J házás alapján az építkezés 1970- re fejeződik be és hatmillió fo- j rintba kerül. Mindkét községben közös elgon-1 dolás alapján, egy épületbe helye- j zik a filmszínházat, a tánctermet, a klub- és szakköri helyiségeke valamint a könyvtárat. Külön ér­dekessége lesz az építkezésnek, hogy az eddigi típustervek­től eltérően a gyakorlatban leg­jobban bevált formáikat és terve­zési elveket kívánják alkalmazni. A községi tanácsok és a MOKÉP illetékesei nagyon remélik, hogy a Tervező Iroda lelkiism-é es jó munkájával biztosítani tudja az újszerű kultúrkombinát tervdo­kumentációit és az építkezéshez időben tudnak hozzákezdeni. Ötletes játékok, közös foglalkozások a Békéscsabai Ifjúsági Könyvtárban A Békéscsabai Ifjúsági Könyv­tárban évről évre növekszik a könyvállomány és az olvasók száma is. Jelenleg 8500 kötet kö­zött válogathatnak az ifjú olva­ző ifjúsági folyóirat és képeslap áll rendelkezésükre. Borka Jó- zsefné könyvtáros elmondja, hogy tavaly 2224 beiratkozott olvasó­juk volt, az idén május első he­tében iratkozott be az 1740. ol­vasó. A könyvtár diafilm-tárá- ban 875 tekercs színes és fekete­fehér filmből kölcsönöznek az ér­deklődőknek. Évek óta gyakorlat, hogy rend­szeres időközönként játékos ösz- szejöveteleket, közös foglalkozá­sokat is rendeznek. Ezeket most újabbakkal kívánják bővíteni. A közeljövőben 'megszervezik a „Beszélgessünk erről-arról” soro­zat első foglalkozását, melyen. fő­ként történelmi, földrajzi és iro­dalmi kérdésekről lesz szó. Már AZ ENDRÖDI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET, betonáru üzemében mintás cementlapok nagy választékban raktárról , kaphatók. 289 j j megvalósították azt, hogy az új könyvekből miniatűr kiállításo­kat rendeznek be, felhívják arra a gyermekek figyelmét, majd egy bizonyos időpontban a könyvtáros ismerteti az új könyvek tartalmát és az érdeklődőknek ki is köl­csönzi azokat. A rögtönzött kis találkozón azt is elhatározták, hogy az új könyvek elolvasása után egy-két vállalkozó fiatal olvasó elmondja majd vélemé­nyét a könyvről. A mesedélután és a bábkészítés az egészen fiatal korúak kedvelt szórakozása és sokakat vonz a rajzverseny is, amikor egy-egy olvasott vagy hallott mesét illusztrálnak a gyerekek. Eze­ken kívül többször rendez- I tek író—olvasó-találkozókat, i most azt tervezik, hogy Gergely Mártát vagy Fekete Istvánt hív- | ják meg egy ilyen találkozóra, I melynek időpontjában külön ki­állítást rendeznek a vendégírók műveiből. A Magyar Honvédelmi Sportezö- vétség Béki. ;>.:sabai Vár.v.i Elnök­sége 1967. május 25-ével SZEMÉLYGÉPKOCSI ÉS MOTORKERÉKPÁR TANFOLYAMOT INDÍT a jogosítványt megszerezni kívánó személyeknek. Jelentkezni személyesen, levélben és telefonon, MHS, Békéscsaba, Kinizsi utca 11—IS alatt, a városi í elnökségen, 20-lg bezárólag. 132796 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom