Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-14 / 112. szám

\ • 1967. május 14. 2 Vasárnap Enciklika a „Népek haladásá”-ról Tizenkétezer szó — ennyit tar­talmaz VI. Pál pápa „Populorum progressio” című, tehát a „Népek haladásá”-ról szóló ennikiikája. Ez az ötödik pápai enciklika, amelyet a vatikáni diplomácia kifinomult mestere, Montini bí­boros kibocsátott, mióta VI. Pál néven elfoglalta a pápai trónt. A Népek haladása — szinte meg­döbbentően óriási probléma. Fel­vetésének ténye és kezelésének módja az mutatja, hogy a cí­mében foglalt „haladás” szót a Vatikán hivatalos álláspontjaként akarja értelmezni. Az enciklika szinte drámai élességgel hívja fel az emberiség figyelmét az éhező Népek és a bőségben élő Népek közötti óriási szakadékra, s ezt a szakadékot olyan szavakkal jellemzi, mint: „botrány... kiáltó egyenlőtlenség”. A tény tudomásulvételén túlme­nően, az enciklika igazi fontossá­ga és új vonása abban van, hogy a Vatikán minden eddiginél ha­tározottabban — világi célokat, világias nyelvezettel fogalmazva — a gyarmatosítást és a kapita­lizmust teszi elsőrendűen felelős­sé ezért a „botrányért”. A „múlt­tól örökölt mechanizmusban” látja annak az okát, hogy a gazdasági fejlődés az életszínvo­nal-szakadék mélyülése felé vezet, s hogy a szegény Népek fejlődési üteme lassúbb, mint a gazdag Népeké. Az enciklika részletmegállapí- ■ fásai azonban félreérthetetlenné teszik, hogy ez a „múlttól örökölt mechanizmus” azonos a gyarma­tosítással, a neokolonializmussal, sőt szélesebb értelemben magával a kapitalizmussal. Az enciklika kifejezetten szóvá teszi a követke­ző jelenségeket: 1. A gyarmatosító hatalmak felelőssége, hogy az általuk leigázott országokban mo­nokulturális, tehát egy terménytől , függő gazdaságot hagytak maguk ' után. 2. A világkereskedelemben ennek a helyzetnek következtében továbbra is a volt gyarmatosító, ma vezető ipari hatalmak „erőn s alapuló politikája” érvényesül a hajdani gyarmataikkal szemben. _„3. Az £|«;iklika, állást .foglal az úgynevezett „liberális” — tehát korlátozás nélküli — kapitalizmus irányzata éllen, hangoztatva, hogy az egyéni kezdeményezés és a konkurrencia szabad játéka „tovább gyarapítja a gazdagok - gazdagságát és az erősek hatal­mát, elmélyítve a szegények nyo­morát és még nyomasztóbbá téve az elnyomottak szolgaságát”. Látnivaló, hogy a „Populorum progressio” az emberi társadalom nagy és gyöu-ő problémáira irá­nyítja figyelmét, — megjelölve a betegség tüneteit, sőt magát a kórokozót is. Az enciklika fentebb vázolt ok­fejtése azt jelzi, hogy — mini az Olasz Kommunista Párt elméleti folyóirata, a Rinasoita is megál­lapította — a katolikus egyház hivatalos álláspontja újabb lépést tesz a termelőeszközök abszolút tulajdonjogának korlátozása felé. Ebből a szempontból a „Populo- . rum progressio” fordulatot jelent XIII. Leó „Rerum Novarum” en- ciklikájához, valamint XI. Pilis „Quadragesimo Anno”-jához ké­pest, amelyek más-más termino­lógiával ugyan, de ridegen és me­reven hangoztatják a magántulaj­don „természetjog” jellegét. Sőt, ebben a vonatkozásban az új en­ciklika lépést jelent előre XXIII. János „Mater et Magistra” encik- likájával szemben is. Ugyancsak eltér ez az enciklika a korábbiak­tól abban is, hogy a pápa nem ítélte el a kommunistákat, nem támadta a szocializmust. Megál­lapításai, bírálatai, elemzései azonban nem lépnek túl a kapita­lista társadalom keretein, azon belül mozognak. Ennek megfele­lően az orvoslás keresett útjai is s korlátozottak: a kisajátítás lehe­tőségét is csak tőkés keretek kö­zött vázolja, s nem lép túl ezen. Mindez természetesen mégis , elegendő volt ahhoz, hogy a gyar­mati uralom és a kapitalizmus „nagy erődéiben” megdöbbenéssel és sértődöttséggel fogadjál^ az új enciklíkát. A pápa személye iránti tisztelet magától értetődő­en korlátozta a bírálatok hangne­mét. A New York Herald Tribune azonban így is szükségesnek tar­totta megemlíteni, hogy az encik­lika egyes részei „sértik az Egyesült Államok és más orszá­gok hivatalos köreit és csalódást okoznak nekik”. A New York Times „erősen baloldalinak” mondja az enciklikat, a Time pe­dig szemére veti a pápának, hogy „nyers támadást intézett a kapi­talizmus ellen”. A monopolkapitalizmus nem­zetközi szóvivőinek felháborodása csak részben indokolt. Kétségte­len, hogy az új enciklika, amely XXIII. János „Pacem in Terris” enciklikájának, valamint a zsinat munkájának szerves következmé­nye — kifejezésre juttatja azt a mélyreható mozgást, amely a ka­tolikusok százmillióinak körében az utóbbi húsz esztendőben vég­bement, s jelzi e mozgás egészsé­ges hatását az egyház hivatalos álláspontjára! Mindez — mint a Francia Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának különközlemé- nye hangoztatta, — továbbfej­leszti a „katolikusok és kommu­nisták közötti nagy párbeszéd” le­hetőségeit, amelynek oly komoly szerepe van számos nyugat-euró­pai ország politikai életének köz­vetlen alakulása szempontjából is. Természetesen szó sincs azon­ban, és nem is lehet arról, hogy a New York Tímes-hez hasonlóan „szinte marxista dokumentum­nak” lehetne minősíteni az új enciklikát. Ez egyrészt nem felel meg' a tényeknek. Másrészt: ma­gától értetődően nem is igényel­hető az a katolikus egyház fejétől. A valóság, hogy társadalmi vo­natkozásban a enciklika távlata a kapitalizmus „módosításának és korszerűsítésének” perspektíváj a. Nem megy és nem is mehet túl azon, hogy az adott társadalmi és tulajdonviszonyok keretei kö­zött programozást és tervezést javasol, a „közhatalom” (tehát a kapitalista állam) erőteljesebb beleszólását a követendő Célok Kitűzésébe és a megvalósítás eszközeinek kiválasztásába, „ ^gy tehát az új enciklika társadalmi alapállása: a „modern” és refor­mista vonásokat mutató állam — a monopolista kapitalizmus pozí­cióinak megerősítése és támogatá­sa. S a „harmadik világban” levő egyházi pozíciókról, azok védel­méről sem szabad megfeledkezni az újhangú enciklika kapcsán. Figyelemre méltó, az encikliká- val nagy elméleti komolysággal foglalkozó Rináscita megjegyzése, amely szerint a nemzetközi poli­tikai együttműködés kérdésében a „Populorum progressio” kevésbé reális álláspontot foglal el, mint XXIII. János „Pacem in Terris”-e. Az utóbbi ugyanis —v mint a fo­lyóirat megállapítja — „a versen­gő együttélés” elméletére épült, tehát reálisan elismerte a törté­nelem új politikai és állami va­lóságát, a szocialista világrend- szert. VI. Pál enciklikája a nem­zetközi együttműködést egy „vi­lághatóság” megteremtésével hi­szi megvalósíthatónak — tehát irreálisabb és kevésbé földönjáró, mint XXIII. János elképzelése. A „Populorum progresaló”-t az egyház válsághelyzete kényszeri- tette ki, a kiútkeresés eszköze, az egyház védelme mellett a kapi­talizmus védelmezése. Végső megítélésében természetesen — éppen a realitás nevében — nem lehet csupán általános program­jának elvontságából, következet­lenségeiből vagy éppen negatívu­maiból kiindulni. E szociális en­ciklika a maga egészében mégis lépést jelent előre, mert tekintet­be veszi a világban végbement változásokat, mert az emberiség legszegényebb és leggyötörtebb része a harmadik világ problémái felé fordul; mert a gyarmatosítás­ban találja meg (ha ugyan mel­lőzi is abban épp a Vatikán, az egyház szerepét) a nemzetközi nyomor legfőbb és eredendő for­rását. Megállapításai jelentős ár­nyalattal hozzák közelebb a kato­likus egyház társadalmi tanításait a XX. század hatvanas éveinek valóságához. G. E. VI. Pál pápa Fatimában Róma VI. Pál pápa szombat reggel in­dult el a portugáliai Fatimába, hogy — martit ezt szerdán közölte — az odasereglő zarándokok tö­megével együtt a katolikus világ híres kegyhelyén a világ békéjé­ért, a vietnami háború befejezé­séért és a keresztény világ egy­ségéért imádkozzék. A pápai különrepülőgép 9.44 órakor érkezett meg a portugá­liai Monte Real katonai repülő­térre. (MTI) fi Békési Református Egyházmegye lelkipásztorainak tiltakozó távirata a görög katonai diktatúra ellen A Békési Református Egyház­megye lelkipásztorai a napokban egyházi értekezletet tartottak, ahol a részt vevők tiltakozó táv­iratot fogadtak el, s ezt eljuttat­ták Budapestre, a Görög Király­ság nagykövetségének. Tiltakozó táviratuk így hangzik: „Mi, a Éékési Református Egy­házmegye 42 egyházközségének lelkipásztorai megdöbbenéssel ér­tesültünk a görögországi esemé­nyekről. Mindnyájan úgy tekin­tünk Görögországra, mint az eu­rópai kultúra, a demokrácia és az emberi jogok szülőhazájára. Mindezt most lerombolta ben­nünk az uralomra jutott katonai diktatúra, a hazafiak üldözése, bebörtönzése. Magunk és egyház­tagjaink nevében keresztyén fe­lelősségünk tudatában kérjük a be­börtönzött hazafiak szabadon- bocsátását és a demokratikus sza- j badságjogok helyreállítását. fi lakosságnak alig tíz százaléka támogatja a katonai kormányt Görögországi helyzetkép Róma Nikolasz Nikolaidisz, Papand­reu Centrum Unió-jának főtitká­ra pénteken Rómába érkezett. A sikeres menekülés után Nikolai­disz nyilatkozatot adott az Avan- tinak. Elmondotta, véleménye szerint a lakosságnak legfeljebb tíz százaléka támogatja a katonai kormányt, a többiek szemben állnak az államcsínnyel. ,,A pár­tok vezetőit letartóztatták, így az ellenállás szervezése nehézkes. Nikolaidisz cáfolta azokat a híreket, hogy Konstantin király és a tábornokok között nézetelté­rés van. Hangsúlyozta, hogy az alapvető kérdésben tökéletesen egyetértenek és a király is vallja, hogy a puccsra elengedhetetlenül szükség volt a tervezett választá­sok meghiúsítása miatt: ez volt az egyetlen mód arra, hogy Pa­pandreu! megfosszák a győzelem­től. „Görögország Földközi-tengeri Vietnammá válhat: attól félünk, hogy ha a nép a rendszer ellen fordul, külföldi intervencióra kerülhet sor.. — mondotta végül Nikolaidisz. hatjuk anélkül, hogy veszélyez­tetnénk a közbiztonságot”. Konstantin király pénteken megbeszélést tartott Koliasz mi­niszterelnökkel az egyházi veze­tők kinevezéséről. Egyidejűleg a kormány élelmiszerkorlátozási intézkedést jelentett be. Eszerint szerdán az országban az elsőosz­tályú éttermeken és szállodákon kívül sehol nem árusítanak húst. E lépéssel kívánják csökkenteni az importot Nicosia Ciprusi tájékozott források tud­ni vélik, hogy a görög katonai kormány utasítást adott Teodo- rakisz letartóztatására. A Zorba .zeneszerzője, aki egyébként a ciprusi nemzeti gárda himnuszát 'S írta (a himnuszt a Cipruson állomásozó görög haderők pa­rancsnoksága betiltotta) a puccs napján elmenekült, több baloldali vezetővel illegalitásba vonult és megalakította a „diktatúra elleni harc” bizottságát. A ciprusi fővárosban a „görög­országi katonai diktatúra ellen küzdő bizottság” tömeggyűlést rendezett, amelyen neves ciprusi politikusok szálltak síkra a de­mokrácia visszaállításáért. A tömeggyűlés határozatban ítélte el a katonai kormányt és köve­telte a foglyok szabadon bocsátá­sát (MTI) fi szovjet küldöttség elutazott Szófiából Szófia A Brezsnyev-vezette szovjet párt- és kormányküldöttség szom­baton elutazott Szófiából. Todor Zsivkov, Georgi Trajkov, a Bol­gár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, miniszterek, diplomaták búcsúztatták a vendé­geket a repülőtéren. (MTI) Harcok 16 kínai tartományban Athén Patakosz belügyminiszter pén­tek este bejelentette, hogy a biz­tonsági szolgálat négy bizottsága közül három megkezdte tanács­kozását Jarosz szigetén. Néhány foglyot máris szabadonbocsátot- tak. A belügyminiszter hozzáfűz­te: „Ügy gondolom, a letartóztatot­tak nagy részét szabadon bocsát­Peking A pekingi utcákon a napokban új falragaszok jelentek meg, ame­lyek „Délnyugat-Kína felszabadí­tásét” és Li Csin-csuan (a Kínai KP Politikai Bizottsága tagja és a Központi Bizottság délnyugati irodájának volt titkára) leváltását követelik. Más falragaszok arról számolnak be, hogy „Hunan tar­tományt a központtól való elsza­I kadás fenyegeti”, valamint, hogy „véres összetűzések történtek Szscsuan tartomány Csengtu vá­rosában és Hupej tartomány Vu- han városában”. Majdnem egyidőben véres ösz- szetűzésekre került sor a belső- mongóliai Csinghaj, Kanszu és Hopej tartományban is, valamint Pekingben. A huszonhárom kínai tartomány közül tizenhatban harc folyik a „kultúrális forra­dalom” hívei és ellenségei között. A BTA tudósitója megjegyzi, hogy a munkások és a parasztok elhagyják a gyárakat és a kom” munákat, hogy részt vegyenek a. harcban. (MTI) . Megnyílt a Svéd Kommunista Párt kongresszusa Stockholm Stockholmban megnyílt a Svéd Kommunista Párt XXI. kong­resszusa. Hermansson, a párt el­nöke tartott megnyitó beszédet. A XXI. pártkongresszus egybe­esik a Svéd Kommunista Párt fennállásának 50, évfordulójával. Ezért a teremben a küldötteken kívül ott vannak azok a veterá­nok is, akik 1917-ben lépte' be a pártba. A kongresszus négy napig tart. (MTI) Háztáji gazdaságára, illetmény földjére új kibővített háztáji biztosítás! BIZTONSAGOT NYÚJT: tűz, vihar, villámcsapás, gázrobbanás, árvíz, jégverés, betöréses lopás, víz és gőz, állatelhullás és kényszervágás, baleset és szavatossági károk esetére. MÉG NINCS BIZTOSÍTÁSA? Ne mulassza el megkötni! VAN BIZTOSÍTÁSA? Kérje kicserélését az új, előnyös hástáji biztosításra! Részletes felvilágosítást az Állami Biztosító fiókjai, kirendeltségei, körzetfelügyelői és helyi megbízottai, továbbá a takarékszövetkezetek adnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom