Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
Í967. május 7, s Vasárnap Beszédünk, írásunk Levélírás — udvariasság — helyesírás Napjainkban talán a leggyako- gos határozószóknak — modorosabb és a legtöbb embert _ érintő ságból igen elterjedt — nagyfogalmazási forma a levél. Épp betűs kezdését. Helyesen így ezért célszerűnek látszik, hogy írunk: örömmel hallottam ró- nyelvművelő rovatunkban a le- l a d. Szeretnék találkozni v ele- vélírás néhány főbb helyesírási tek. Hasonlóképpen kisbetűvel kérdésével is foglalkozzunk. ^ ^ kell kezdenünk a megszólított A levelek általában megszól!- személyre vonatkoztatott vissza- tással kezdődnek. A megszólítás ható (maga) névmást: Hogy érelső szavat es minden főnevét zed magad? írjatok magatokról .nagy kezdőbetűvel írjuk (az eset- is! Ugyancsak kis kezdőbetűvel leges egyéb szavakat kis kezdő- írjuk a levelünkben említett más betűvel), s az ilyen önálló meg- személyek köznévi megjelölését: szólítás után felkiáltójelet te- Ott édesanyáddal is talál- szünk: Édes Kislányom! Kedves koztam. Kedves feleségét is Tanár Űr! Kedves Mária Néni! üdvözlöm! Tisztelt Szerkesztőség! Drága jó Levelünk elején vagy végén ál- Édesanyam! Kedves Hugóm es tálában meg kell jeIötoün£ hogy uosem. hol és mikor írtuk. A helységnév Ha a megszólítás változatlanul utá 5t ^ ^ kö_ ismétlődik a level belsejében - vetkezik az é a h'ó nap de mondatunknak nem az elejei jelzése. A keltezésnek több van , ott mar csak a főneveket egyaránt helyes írásmódját iskezdjük nagy betűvel (a mellék- merjük; Eger> 1967_ április 21; neveket meg az es kótoszot te- Eger> í967. ápr. 21.; Eger, 1967. hat nem): Hogy vagy edes Kis- IV 21. Tehát az évet és a nap Diákok a földművesszövetkezeti gyümölcsfa-Ierakatok telepein lányom? Szeretettel várjuk, kedrag nélküli alakját mindig arab vés Tanár Ur. Jöjjön el hozzánk, • __.. . . . , , , k edves Mária Néni! Itt küldöm, h°" tisztelt Szerkesztőség, a kéziratot. SL k ^?^ek«*»pen Ne aggódjék értem, drága jó ^ölhetjük a> ,telJfen Édesanyám! Mikor látogattok P°5't ’ b). rövidítve, meg, kedves Húgom és öcsém? C) romai SZammal “ TTr, wvű rfiC'z.Al í-f A o + o 1 qit rA1 ^ * Ha a megszólítást a levél belsejében személyes névmással heVan, aki csak ennyit vet oda lyettesítjük, azt — tiszteletünk levelébe keltezésül: hétfő vagy jeléül — nagybetűvel is kezdhet- kedd, sfb. Ez bizony nem valami jűk: írj Te is! írjatok Ti is! pontos megjelölése az írás kelté- Erre kérem önt. Kerülni kell n®k! azonban a rólad, veletek; irántad; közöttetek; stb. személyraDr. Pásztor Emil főiskolai adjunktus (Eger) Kulíúrpresszó nyílt Medgyesegyházán Medgyesegyházán a kultúrház igazgatója és a helyi fmsz kezdeményezésére május 1-én ünnepélyes keretek között kultúr- presszót avattak a művelődési otthonban. A helyiségnek sajátos jelleget kívánnak adni. A többi között állandó képzőművészeti kiállítást, újságolvasó sarkot, rádió- és tv-műsorokból ankétokat szerveztek meg, illetőleg rendeznek. A kultúr- presszó avatásával egyidejűleg az első képkiállítást is megnyitották, a Képcsarnok Vállalat reprodukcióiból és rézkarcaiból rendeztek tárlatot. Április második felében, másfél héten át vidám fiataloktól volt hangos a Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet gyümölcsfa-lerakatának telepe. A békési Szegedi Kiss István Gimnázium tanulói ásták az árkokat s hántolták. Mintegy 13 ezer szőlőoltványt tettek a földbe másfél hét alatt. A szőlőoltványokat október végén szedik ki a földből és árusítja ismét a földművesszövetkezet. A diákok a munkájukért kapott forintokat a gimnázium fonyódligeti üdülője szépítésére fordítják. Mezőberényben 15 ezer szőlőoltványt földeltek el a község diákjai. B. I. Belépés csak köpenyben A községben találják meg a boldogulásukat az emberek Tervek, elképzelések Endréden — Endrődön már alig-alíg beszélnek az emberek az egyéni gondjaikról. Nem azért, mert nincs, hanem, mert azok legtöbbször elválaszthatatlan kapcsolatban vannak a közös ügyekkel. Az utóbbival az előbbi is megoldódik. Így kezdődik a beszélgetés Gyebnár Józseffel, a községi párt- bizottság titkárával, aki a most kialakulóban levő helyzetet igen kedvezőnek tartja. Elsősorban a tsz-nyugdíjra és más kedvezményekre, valamint a növekvő munkalehetőségre gondol, aminek következtében már lényegében megszűnt a vándorlás. Az előbbi években — 1959 óta — szinte „megtizedelődött” a lakosság. Budapest környékére és más ipari központokba mentek szerencsét próbálni. Sokan azokon a helyeken telepedtek le és vagy 600— 700-an ma is vidékre járnak dolgozni. Főként a fiatalok hagyták el szülőfalujukat. — Mi arra törekszünk, hogy a ma már jól gazdálkodó öt tsz- ben és a két fejlődő kisipari termelőszövetkezetben mindenki találja meg a boldogulását és ne járjon el senki. Az állandó utazhatároztáli meg. Ha nem találnak más megoldást, épületet vásárol- feltételt a további fejlődéshez. nak. Létfontosságú a község jövője szempontjából. A cipőiparnak egy olyan bázisát szeretnénk kialakítani, amelynek a híre túlterjedne a megye határán és generációk találnának itt biztos megélhetést. Az alap már megvan hozzá, amit a szövetkezet kitűnő gárdája az évek során sok bajt, nehézséget leküzdve teremtett meg. A szabó ktsz fejlődésének sem voll könnyű az útja. Az 1960-as évek kezdetén szűk helyre szorulva küzdött a létéért. Hosszan tartó vita után sikerült egy szép üzletházat kialakítania és megkétszereződött a létszám, majd, amikor két műszakot vezettek be, újabb létszámnövelésre került sor. Közben kevesebb lett a munka, a szövetkezet tagjainak azt tanácsolták, képezzék át magukat az építőiparba. Ez azonban nem olyan egyszerű dolog, mint ahogy kimondják és bizony sok szomorú napot okozott. Szerencsére hamarosan több lett a munka, és most már annyi a megrendelés, hogy legalább 50—60-ra kellene emelni a bedolgozók számát. A szövetkezet azonban dolgozik, , megteremti az anyagi gatás megviseli az embert és nemegyszer szétszakítja a családokat I helyhiánnyal küzd. is — folytatja Gyebnár elvtárs. [ _ Mi a teendő? Szóval, van sok gond, de ezek Gyebnár elvtárs a kérdésre így most inkább a község vezetőinek j válaszol: a vállára nehezednek. A bedől-, „ na»*n«li*í»a gozó rendszer kiszélesítését kell perSBBslifa. Olyan megoldani sürgősen. Mindkét; helyre kell telepíteni, ahol ter- ktsz-ben megvan rá a lehetőség, 1 jeszkedhet. Ha továbbra is jól csak hely kell a szabászatnak, az anyagkiadónak, az áruátvevőnek. A cipészeknek szép számmal van már bedolgozójuk, de többet szeretnének. Az üzembővítést a szomszéd portán akarják megoldani. A portát — házzal együtt — három tulajdonos közül kettő eladná, a harmadik azonban nem. Legalábbis egyelőre. De hát a vásárt mégis nyélbe kell ütni, mert több szák ember kereseti lehetőségéről van szó. Azt iS Érd6m6S megjegyezni, hogy 1967 őszén szakközépiskola nyílik. A helyét még nem ORSZÁGOS SÖRIPARI VÁLLALAT felvételre keres férfi betanított és segédmunkást állandó munkára. Munkásszállás van. Jelentkezés: Budapest X., Maglódi út 17. Munkaerőgazdálkodás. 3914 — Nem vonja el a tsz-ektől a bedolgozó rendszer a munkaerőt? — Az asszonyok továbbra is szívesen vállalják megművelésre azt a területet, amit eddig, mert a tsz-ek készpénzben fizetnek. Nemcsak az áru értékesítésekor, hanem hetenként. A Bűzakalász Tsz bevezette azt is, hogy aki — főleg a minőségben — terven felüli eredményt ér el, prémiumot kap. Endrőd tehát most a jövő megalapozásának korát éli. Szépek és bizonyára meg is oldhatók a tervek, elképzelések. A bizalom nagy kötelezettségeket ró a község vezetőire, s ők igyekeznek is ennek eleget tenni. Pásztor Béla — Érdemes meglátogatni a földművesszövetkezet nyúlfarm- ját — tanácsolták a községben, amikor arról érdeklődtünk, mit lehetne „tollhegyre szúrni” Vésztőn. Néhány kilométernyi döcögés után hosszú épület előtt fékez a kocsi, megérkeztünk. Tóth Ferenc, a „nyulak főnöke” készségesen áll rendelkezésünkre. Az épület közepén levő kis ajtón léptünk be egy kis előszobába. Innen nyílik egy kis pihenőszoba ajtaja, kétoldalt pedig — az ajtó üvegén már látjuk — emeletes ketrecek. Ez tehát a híres vésztői „nyúl- gyár”, amelynek híre már mesz- sze túljutott megyénk határain. Lépnék be az egyik ajtón, amikor a telepvezető udvariasan megállít és kék köpenybe bújtat. —A nyulak közé csak így szabad belépni — mondja mosolyogva. — Nagyon vigyázunk a higiéniára, mindent " megteszünk a betegségek elkerülése érdekében. Azt hiszem, mondanom sem kell milyen nagy kárt jelentene egy esetleg fellépő járvány. Kicsit bő a köpeny, de nyúl- nézésre megfelelő. Tóth Ferenc először az anyák közé kalauzol. — Az fmsz három évvel ezelőtt hozta létre ezt a törzstelepet. Ötszázezer forintos költség előzte meg az itt kezdődő tenyésztést. Akkor hatvannyolc nadrág HETEK 0 Április 24-től május 10-ig az áruházakban és a szaküzletekben férfi- és fíúnadrágok nagy választékban. MOST VÁSÁROLJON, MOST AKTUÁLIS, most Érdemes 3651 anyanyúl és húsz bak jelentette az állományt. Az anyák számát azóta felemeltük kilencven- egyre. Kezdetben még többfajta nyúllal foglalkoztunk, most már azonban teljesen rátértünk a „német világos nagyezüst” fajtának a tenyésztésére. Az emeletes ketrecekből kíváncsian kacsingatnak ki a piszkosszürke színű hatalmas állatok. Többségük mögött helyes kis koromfekete nyuszikák he- verésznek vagy éppen játszadoznak egymással. • Még mielőtt kérdezném, Tóth Ferenc máris adja a választ, látva a kisnyulak színe miatti csodálkozásomat. — A kicsik feketék, csak akkor veszik fel a szüleik szürke színét mikor elérik az ivarérettséget. Az anyanyulak súlya általában négy és fél, öt kilogramm, a bakok közül nem egy eléri a hat kilogrammot. — Mennyi a szaporulat? — Ez törzstenyészet, illetve az innen kikerülő ivadékok másutt kerülnek továbbtenyésztésre, nem mindegy, hogy hogyan fejlődnek — világosít fel a telepvezető. — A szaporulatból csak hatot hagyunk ■ meg, hogy az anyjuk mind egyformán tudja felnevelni. Ez a fajta különben igen szapora, nem ritka, amikor tizennégy-tizenhatot is fial némelyik. Átsétálunk a másik helyiségbe, ahol azután tényleg nagy nyulak dugdossák örökmozgó orrukat a rácshoz. — íme a bakok — mutatja/ őket Tóth Ferenc —, ivadékaik megismertetik telepünket Sopronban, Hajdú megyében és az ország más tájain. Fennállásunk óta több mint kétezer-ötszáz tenyésznyulat szállítottunk el. A mi megyénk nyúltenyész- tői is jól ismerik már ezt a fajtát, Békéscsabára, Orosházára, Battonyára, Okányba és még sok helyre jutott a nyulainkból. — Fejlesztésre nem gondoltak még? — De igen, a sikeres tenyésztés magával hozza a mennyiségi növekedést is. Még az idén százötven darabosra fejlesztjük az állományt s ehhez jön még a szükséges mennyiségű bak. Az fmsz kétszázezer forintos hitelt kap egy új épület építésére, mert ebben már nem fér el több nyúl. Bízunk abban, hogy hamar megtérül a beruházás... Opauszky László
