Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-06 / 105. szám
1967. május 6. 3 Szombat A kisiparosok nagyobb megbecsülése érezhető az utóbbi években Vezetőségválasztó taggyűlés a KI ŐSZ járási helyi csoportjánál Ünnepien feldíszített asztalok, virágözön fogadta az érkezőket május 2-án, Békéscsabán, a KIOSZ nagytermében, a járási helyi csoport vezetőségválasztó taggyűlésén. A KIOSZ nőbizottsága ezúttal is remekelt a szervezéssel, a taggyűlés megrendezésével. A gyűlésen mintegy 370 kisiparos vett részt a városból és a környező községekből. 4 Megjelent a gyűlésen dr. Gervai Béla, a KIOSZ országos elnöke, Plenter Lajos megyei titkár, valamint a városi tanács és egyéb szervek képviselői. Farkas János, a KIOSZ járási helyi csoportjának elnöke megnyitója után az elmúlt négy évben végzett munkáról Csepregi Károly titkár számolt be. Többek között beszélt a kisiparosság munkájáról és szerepéről, hogyan segítik népgazdaságunkat, a lakosság ellátását. Elmondotta, hogy az utóbbi években nőtt a kisiparosok száma, s ez a gondos iparitanuló-képzésnek köszönhető. Jelenleg 667 kisiparos működik a helyi csoport körzetéiben. ElmonRendkívüli intézkedések a belvíz miatt a kötegyáni Petőfi Isz-ben A tavalyihoz képest kedvezőtlenebb a helyzet a kötegyáni Petőfi Tsz-ben. A belvíz miatt 1100 hold búza részleges belvízkárt szenvedett, 158 holdon pedig kipusztult a vetés. A határban jelenleg igen magas a talajvíz, így csak ló vontatásé gépekkel tudnak dolgozni. A rendkívüli természeti viszonyok rendkívüli intézkedést követelnek a szövetkezet vezetőitől. Azért, hogy a vetéssel időben elkészüljenek, a tsz igazgatósága rövidesen megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a háztáji kukoricaföldet és a tsz-től művelésre elvállalt közös kukoricaterületet miként tudnák néhány napon belül gyalogos erővel elvetni. dotta azt is, hogy az utóbbi években egyre nagyobb elismerésben és megbecsülésben részesülnek a jól dolgozók. A legutóbbi vezető- ségváiasztás óta négyen kaptak „Jó munkáért” és hárman '„Jó minőségért” jelvényt. Egy kisiparos kapta meg a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést. A beszámoló után Hankó Jánosaié, Bagi Lajos és Hídvégi István kapta meg a „Szakma Kiváló Kisiparosa” oklevelet. Többen pedig ajándéktárgyban részesültek. A beszámolót élénk vita követte. Egyéni és közös gondok merültek fel, sokan elmondták észrevételeiket, javaslataikat. Többen kifogásolták, hogy a város- rendezés során jó néhány kisiparosnak él kell költöznie a város központjából. Ugyanakkor volt, aki igen józanul és megfontoltan válaszúit is az ilyen felszólalásokra. Novák György villanyszerelő például elmondotta, hogy igen sokat tevékenykedik azon, hogy létesítsenek a központban egy iparosházat. Ez a törekvése azonban ellenállásba ütközik. A vezetőségválasztásra a késő esti órákban került sor. A tagság négy/ évre ismét bizalmat szavazott a régieknek. A vállalat nem hatóság Amikor hatóságról, hatósági funkciókról esik szó, önkéntelenül is a különböző hivatalokra, tanácsokra, bíróságokra, minisztériumokra és más irányító szervekre gondolunk. Nincs ebben semmiféle rendkívüli, hiszen mindenki számára természetesnek tűnik, hogy a hatóságok hatósági jogkörökkel rendelkeznek. S mivel az emberek az életben sokszor találkoznak a különböző rendeletekkel, szabályokkal, előírásokkal, hajlamosak arra, hogy csupán az ezeket kibocsátó szerveket tekintsék hatóságoknak.' Pedig a valóságban sokkal szélesebb azoknak a köre, akik hatósági jogkörökkel rendelkeznek. Gyakorlatilag minden szerv, tehát a szocialista vállalatok is betölthetnek hatósági funkciókat, hatóságként léphetnek fel, ha gazdasági kapcsolataikban nem az egyenjogúság, az egyenlő esélyek jellemzőek, hanem ezek a kapcsolatok alá- és fölérendeltségi viszonyt jelentenek. Márpedig, ha két olyan vállalat áll egymással gazdasági kapcsolatban, amelyek közül az egyik kivételezett helyzetben van, például az egyes termékek gyártásában monopolhelyzetet foglal el, vagy más esetben a vállalat megrendelésének teljesítése a partnervállalat számára tervutasítás alapján kötelező, akkor sző sem lehet egyenjogúságról. A kivételezett vállalat ebben a helyzetben úgy léphet fel partnerével szemben, mintha hatóság lenne, mert monopolhelyzeténél fogva diktálhat, kereskedelem helyett eloszt és ellát, illetve irányít. Ebből az is következik, hogy gyakorlatilag minden vállalat monopolhelyzetbe kerülhet, hatósági jogkört gyakorolhat az állandósult anyag- és kapacitáshiány körülményei között. A vállalatok természetesen nem saját maguk teremtették meg, hozták létre különleges jogaikat, vagy éppen kötelezettségeiket, hanem azok a korábbi gazdasági irányítás feltételei között szükségszerűen alakultak ki. Egyesek úgy jutottak ezekhez a funkciókhoz, hatósági jogkörökhöz, hogy a felsőbb irányítási szervek nem lévén képesek az egész termelési folyamatot aprólékos részletességgel átfogni, az irányítás feladatainak egy részét a nagy vállalatokra ruházták át. Mások a termelés szakosításának fejlesztését célzó pro- filgazda-rendszer bevezetésének eredményeként kerültek kivételezett, sok esetben monopolhelyzetbe. A különböző nagykeJobb munkafeltételeket kíván az állatorvosi hivatás gyakorlása Ideje már napirendre tűzni ezt a témát is, mert a meg nem vizsgált látszatból kialakult tévhit szerint nemcsak a lakosság egy részében, hanem néhány intézkedési joggal rendelkező funkcionáriusban is olyan élői téléit csontosodott meg, hogy jobb élet- és munkakörülményeket már nem is kívánhatnak az állatorvosok. „Mijük hiányzik még a jól berendezett lakáshoz és az autóhoz?’ — kérdezik. Azzal azonban kevésbé törődnek, hogy a lakás berendezéséhez és az autóhoz mennyivel járult hozzá az álCsengett a telefon. — Értettem! — mondta Höttl. — Azonnal indulok! Höttl fejébe nyomta a sapkáját, s felcsatolta antantszíját. — Winkelmann Obergruppenführer hívat — mondta Skor- zenynek. — A külügyiek megint okoskodnak! A kétméteres óriás elkeseredett arcot vágott. Egyáltalán nem volt ínyére, hogy az akció ismét halasztást szenvedhet, s ő tovább rostokolhat Magyarországon. — Fel a fejjel, Ottó — nyújtott neki kezet búcsúzóul Höttl. — Ha törik, ha szakad, holnap reggel befejezzük a Maus-akciót. A kezdeményezés most már a mi kezünkben van. Ha valami változás lenne, értesítem. Kérem, tartózkodjék az irodájában. Ott majd jelentkeznek azok a Gestapo-tisztek is, akik együtt dolgoznak önnel! Höttl a Bérc utcai villában, Winkelmannál a legmagasabb magyarországi SS és rendőrparancsnok mérges kifakadását volt kénytelen végighallgatni. — Nem elég nekem ez a Veesenmayer — mondta —, most még a nyakamra küldik ezt a Rahnt. Áthívattak a német követségre. Ott Rahn ígéretet akart tőlem kicsikarni, hogy amíg ők nem fejezik be tárgyalásaikat a kormányzóval, addig mi semmiféle erőszakos lépést nem teszünk. — Az Unternehmen Maus-akciót már nem tudjuk leállítani, Obergruppenführer úr — mondta Höttl. — Én is úgy gondolom — mondta Winkelmann. — De nekem meg kellett ígérnem a külügyieknek, hogy várok. Rahnt Ribbentrop megbízólevéllel küldte Budapestre. Tegnap hívták Milánóból Münchenbe, egész éjjel autózott. Münchenben a repülőtéren különgép várta és Ribbentrop titkos utasítása. Utazzék Budapestre, s Veesemmiayerrel együttműködve akadályozza meg Horthy kiugrását. — Ribbentrop nem tudja elviselni — jegyezte meg Höttl —, hogy az ő emberei tehetetlenek, s nekünk kellett átvenni a kezdeményezést. — És nem engedjük — mondta Winkelmann. —A kormányzó fia mikor lesz a kezünkben? — Holnap délelőtt negyed tízkor — mondta Höttl. Beszámolt arról, mit végzett Petries Bornemisszával, s arról is, hogy Skorzennyel már részletesen megbeszélte a lebonyolítást. — A Gestapo-tiszteket este igazítom el — mondta. — Bécsben már intézkedtem. Holnap reggel Budapestre érkezik a gép, amely a kis Horthyt Bécsbe viszi. A bécsi repülőtérről aztán egyenesen Mauthausenbe autózik Miki. Félix bácsival együtt. (Folytatjuk) latorvos apja és apósa, s hogy az állatorvos napi munkaideje szinte meghatározatlan. Ha esik, ha fúj, ha éjjel, ha vasárnap vagy ünnepnap van, felriasztják s mennie kell hóban, sárban, s leginkább gyalog, mert hiszen nálunk, Békés megyében az állat- állomány zömét a szántóföldek közé ékelődött szövetkezeti majorokban és a tanyák udvarán tartják, járhatatlan utak mentén.-A száj- és körömfájás idején hónapokig nem volt megállásuk, szusszanásnyi idejük. Hivatástudattól fűtve, zokszó nélkül küzdöttek az állat- állomány zömégek megmentéséért és sikerrel. Fáradhatatlanságuknak köszönhető, hogy a vész jóval kisebb kárt okozott megyénk állatállományában, mint amennyivel akkor számítani kellett. A nagy küzdelem után azonban alig esett elismerő szó helytállásukról. A megye 180 állatorvosa közül eddig 19-en kaptak kitüntetést, Kiváló Állattenyésztő jelvényt, ök is a korábbi, évekkel ezelőtti munkájukért. A megbecsülésnek nem ezt a jelét, a kitüntetést hiányolják elsősorban, ámbár az is jólesne. Főleg a robotjellegű munkájuk könnyítését kérik. Az állatorvos egymaga még egy kisebb állatot sem tud lefogni a vizsgálathoz, oltáshoz, gyógykezeléshez. Az állatorvosi szaksegédképzés már régen megszűnt, a helyette szervezett technikusképzés viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Többre becsülték ehelyett azoknak a gyakorlott állategészségügyőröknek a segítségét, akik jól elsajátították a műszerek előkészítését, kézbe adását, s az állatok gyógyításával járó sokféle mindenes munkát. Csakhogy ezeknek a száma is lecsökkent. Az ok az, hogy a nélkülözhetetlen segéderők díjazásához nincs hivatalos bérkeret. Az állatorvosok feiüyelete alá tartozó állatok száma — a körzetek megduplázódása következtében — felére csökkent az elmúlt tíz évben, s ezzel egyenes arányban kisebbedett a jövedelmük is. Tehát, ők nem tudják dotálni a segéderőket, de nem is találnak mindig, amikor szükség van rá, hiszen az emberek nem cserélik fel az állandó foglalkoztatottságot ideiglenessel. Még csak tíz-tizenöt termelőszövetkezetben ismerték fel megyénk 160 közös gazdasága közül annak szükségességét, hogy az állatorvos mellett minőig legyen egy függetlenített ember, nrug akkor is, ha az történetesen a háztáji állományt gyógykezeli. Követésre méltó követelmény ez valamennyi termelőszövetkezetben, hiszen a háztáji állomány gazdasági és egészségügyi helyzete alaposan kihat a közös gazdálkodásra, a közös állatállomány egészség- védelmére is. Az állandó segéderő hiánya csökkenti az állatorvosok amúgy is kevés szabad idejét, hogy nincs hivatalosan elrendelt inspekciós szolgálat, s nincs meghatározva hivatalosan az sem, hogy ki mikor és mennyi időre hagyhatja el körzetét. Így aztán akiket egészségük vagy családi gondjuk nem köt a körzethez, azok a hétközi esték egy részét, s csaknem minden szombat délutánt és vasárnapot is valahol távol töltik. Mit tehetnek az állataikért aggódó emberek? Azt az állatorvost riasztják, aki jármű hiányában vagy családi okok miatt nem tud elutazni szombat délután vagy vasárnap. Aligha kíván magyarázatot, hogy milyen értéket hoz vagy visz el az állatállomány jó vagy rossz egészségügyi helyzete. Helyes, hogy az ezzel való törődés a tíz év előtti százegynéhányról 180-ra növelte megyénkben az állatorvosok számát. Most már azonban ideje volna azzal is törődni, hogy hivatalos munkaidő- és inspekció-beosztással, megfelelően díjazott kisegítő erők birtokában tudják gyakorolni a felbecsülhetetlen érték növelését és megmentését elősegítő hivatásukat. Kukk Imre reskedelmi vállalatok ugyancsak lényegében hatósági funkciókat is ellátnak, amikor az „ellátási felelősségre'’ való hivatkozással az erő helyzetéből lépnek fel az iparral vagy éppen a kiskereskedelemmel szemben. Különösen sok panasz hangzik el a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részéről, hogy az állami vállalatok nem tekintik őket egyenrangú partnernek és ezt az álláspontot a szerződéskötések feltételeiben, a gazdasági kapcsolatokban érvényre is juttatják. A dolog lényege, hogy bármi is volt az egyes vállalatok hatósági jogköre kialakulásának a közvetlen oka, a végeredmény minden esetben azonos: az egyes vállalatok fölénybe kerültek partnereikkel szemben, meghatározhatták a feltételeket, engedélyezhették vagy megtilthatták az egyes termékek gyártását, illetve eladását, aminek eredményeként tovább növelhették fölényüket a többiekkel szemben. A gazdasági irányítás rendszerének reformja megváltoztatja a vállalatok helyét és szerepét a gazdasági kapcsolatok rendszerében. Az új gazdasági mechanizmus létrehozza a szocialista állami vállalatoknak az eddigiektől eltérő típusát, amelyre nem az úgynevezett operatív gazdasági önállóság lesz a jellemző, hanem az, hogy a vállalati önállóság jelentős mértékű kiterjesztésével tényleges döntési és cselekvési szabadság érvényesül. A szocialista vállalatok tehát hatóságokból, végrehajtó apparátusból termelő- gazdálkodó szervezetté válnak. A vállalati önállóság növekedésével megnő a piac szerepe a vállalati kapcsolatokban, a vállalati gazdálkodásban. Az új viszonyok között részben egyszerűbbé válik a vállalati gazdálkodás, mert a részletekbe menő utasítások helyett maguk a vállalatok döntenek saját ügyeikben, másrészt nehezebbé is válik, mert megszűnik a korábbi kényelmes helyzet, amikor a fő feladat a lebontott terv végrehajtása volt. A vállalati gazdálkodás viszont mindenképpen felelősségteljesebbé válik, mert a vállalatok a piac számára termelnek, ahol senki nem jelöli ki előre, a vásárlókat vagy a szállítókat, hanem azokat maguknak kell megkeresniük, ami kockázattal jár. Tehát a vállalat termékeit nem osztják, a vállalatok nem ellátnak, hanem kereskednek és mivel a vállalatok gazdasági tevékenysége megítélésének a mércéje nem a tervmutatók teljesítése, hanem a vállalati munka eredménye és ennek kifejezője: a nyereség, nem lehet egyetlen vállalatot sem arra kötelezni, hogy saját érdekei ellen cselekedve, akarata ellenére árut vegyen át vagy termékeket gyártson le. A termelés mellett a másik fő feladattá válik az értékesítés, a vállalatok gazdasági tevékenységében előtérbe kerül a kereskedelem. Az a vállalat fog jól dolgozni, amelyik termelését a legrugalmasabban tudja igazítani a valóságos szükségletekhez és ezt a piac el is ismeri, tehát a megtermelt termékeket megvásárolják. Mindez gyökeresen megváltoztatja a vállalatok gazdálkodásának, s a vállalatoknak a jellegét. Ezek után könnyen belátható, hogy a nagyfokú önállóság mellett kifejtett vállalati gazdasági tevékenységgel, amelynek fő mozgató rugója a saját érdekek érvényesítése, összeegyeztethetetlen a hatósági funkció. Dr. Dankovits László
