Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-05 / 104. szám

1967. május 5. 4 Péntek %y édesanya fárt itt,,. Szivet melengető tavaszi sugár­zás ragyogja be Csabát. Az 5. számú általános iskola zászlódísz­be öltözött udvarán, vezetőivel az élen 350 úttörő és kisdobos várja az ünnepélyes csapatgyűlés kez­detét, melyen a csapat felveszi régi-régi kisiskolásuknak, Padrah Lajosnak a nevét, aki élete során harcos kommunistává magasod­va, messze spanyol földön, Léri- dánál adta életét a munkásosz­tály ügyéért. S most az iskolavezetés, a tan­testület s a gyereksereg vendé­geket vár... A Padrah családot: a névadó hős nőtestvérét és báty­ját, akik egy fehér hajú, jóságos arcú matrónába, Padrah Lajos édesanyjába karolva tépnek a vi­rágokkal teli emelvényre. Közöt­tük és köröttük nemzetiszínű és lángvörös lobogókat lenget a ta­vaszi szellő. Nem szaixtkkal, ha­nem a látványba feledkezett né­ma tekintettel mondja az édes­anya: — Ha láthatná a fiam is... A honvédzenekar felcsendíti a D1VSZ-induló magával sodró dal­lamát, majd megkezdődik az ün­Javul a munkavédelem élelmiszeripari üzemeinkben Az Élelmiszeripari Dolgozók I terveket készítettek. A szakszer - Szakszervezetének megyei mun- vezet egy-egy vállalatot rendsze- kavédelmi bizottsága fokozott résén beszámoltat arról, milyen gondot fordít arra, hogy minden | intézkedéseket tettek, hogyan gyárban és üzemben megfelelő hajtják végre a munkavédelmi munkakörülmények között, a rendelkezéseket A munkavédel- dolgozók testi épségének és egész- j mi őrök félévenként oktatásban ségének védelmével tevékenyked- részesülnek, a munkavédelmi fel­jenek. Megyénkben 27 munkavé- j ügyelők pedig az SZMT szervezé- delmi felügyelő és 215 munkavé- 1 sében esti tanfolyamokon vesz- delmi őr dolgozik a különböző nek részt. Rendszeresen ellenőr­munkahelyeken. A nagyobb üze- zik a nőkre vonatkozó rendeletek mekben, mint például a konzerv­gyárban, minden üzemrészben betartását a fizikai munkáknál. Régebben többször előfordult, található egy-egy munkavédelmi; hogy egyes munkahelyeken a felelős. Az élelmiszeripari üzemek gazdasági és műszaki vezetői, a művezetők és csoportvezetők mind munkavédelmi vizsgával rendelkeznek. A vállalatoknál ma már min­megengedett súlynál nehezebbet, többet mozgattak meg asszonyok, lányok. Másutt fiatalkorúakat nem megfelelő beosztásban és időben foglalkoztattak. (Éjszakai műszakban például.) Ez a helyte­lenül! havonta tartanak szemlé- j len gyakorlat megszűnt, jelenleg két, ahol jegyzőkönyvbe veszik a ; szabálytalanságok nem for­baleset és egészségvédelem terén dúlnak elő. tapasztalt esetleges hiányosságo­kat. A balesetek okainak kivizs­gálásában is fejlődés tapasztalha­tó. Minden esetben igyekszenek felderíteni az indító okokat és megszüntetni a baleseti lehetősé­geket rejtő minden körülményt. A baromfi- és húsiparban példá­ul gyakran előfordul még az éles szerszámok, a kés okozta sérülés, a konzervüzemben az üvegtöré­nepség... Versek, beszédek kö­vetik egymást. Az édesanya elré- vülten hallgatja a szavakat: — Padrah Lajos, a jaminai is­kolás, a csabai munkásember nem véletlenül nőtt a párt ön­feláldozó fiává. A munkásság ad­ta öt. Az osztálya tanította a nagy igazságra, hogy a dolgozók sza­badságküzdelme az egész világon egy és oszthatatlan. A meghajló csapatzászlóra az édesanya is rácsokrozza a vörös szalagot, majd előlép a sorból egy kis úttörő. Csengő hangja az iskola falain is túlzeng: — Pajtásaim nevében fogadom, hogy Padrah Lajos nevét büsz­kén viseljük, emlékét megőrizzük, példáját követjük ... Hasonló gyermeki szenvedéllyel vallanak az új kisdobosok és úttörök is. Országossá tágul az ünnepi kör. mikor felolvassák az országos úttörőelnökség és más központi szervek, intézmények őszinte jó­kívánságait. Az udvarban zajló eseménysor színes záró akkord­jaként pompás zászlógyakorlatok következnek. Az iskola Orosházi úti homlok­zatán ott csillog a múlt év nya­rán felavatott emléktábla. A zász­lókkal sorfalat álló úttörők s az ünneplőben levő hatalmas ven­dégsereg láttán megállnak a járó­kelők, összetorlódik a forgalom. A honvédzenekar a Himnuszt játssza, majd az édesanya vörös tulipáncsokrot helyez az emlék­tábla alá. Csak ennyit hallani: — Lajoskám... De ez az érzelmi rezdülés mindent kifejez. Más ke- gyeletes kezek is csokrokat, ko­szorúkat helyeznek el. Felcsendül az Internacionálé ... Űj Rezső Utolsó simítások szezonnyítás előtt Május 6-án nyílik Gyopárosfürdő A május első napsütései már kicsalogatták OroSháza-Gyopá- rosfürdő első vendégeit. Igaz, még nem kezdődött meg a fürdési sze­zon, ám sokan kíváncsiskodtunk, sekből származik sok kisebb-na- j hogyan öltött új köntöst a ked- gyobb baleset. Bár védőkesztyűk : véne üdülőhely. használatát vezették be, ez az ; A látványegyreMztető.bb.A ta­, . valyr szezon végén elkészült ulo­eszköz azonban körülményesebbe, j xr.edencével együtt Gyopáros akár nehezebbé teszi a munkát. [ mindennap 5 ezer fürdőző befoga­, . . . | dáséra is képes. A városi tanács Élelmiszeripari vállalatoknál vezetőinek gondoskodására kibő­ötéves munkavédelmi intézkedési i vült a strand parkja is. Lehetőség oumiuiuiiuiiüniiuiHiHimummiiimiiiuiuiiiiuumiiuauiiiuuiuiimminiiiiiiiiimiuuiiiimiiuiuiuiiiiunHiiüiiiujmiuumiiiiiimiiuir Szépen berendezett nyílik most már a napozáson kí­vül a lombos fák árnyékában megpihenni, szórakozni. Szorgos kezek utolsó simításo­kat végzik az asztalok, székek, öl­tözők festésén. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat pavilonokat létesít, ahol friss gyümölccsel, élelmiszerekkel stb. áll rendelkezésre. A nagy tó, a csónakázni vágyók kedvence 12 csónakkal várja ra­jongóit. Minden csónakot újjáva­rázsoltak, és most már nincs más hátra, csak a jó napos idő eljöve­tele, hogy május 6-án e nagyon kedvéit fürdőhely nagyszámú für­dőző és szórakozni vágyó közön­ség előtt megnyissa kapuit. Értesülésünk szerint a nyitva­tartási idő alatt, délelőtt 10 órától délután 18 óráig a termál vizű medencéken túl forró vizű kád is rendelkezésre áll az arra igényt tartóknak. Tehát a szépen rendezett Gyopáros fürdővel együtt bizakodva várjuk 6-át és az azt követő mindennapos jó időt. kiállítást nyitottak a közelmúltban Eleken, a művelődési otthon nagy­termében. A kiállításon a járás óvónői mutatták be azokat a játékokat, eszközöket, melyeket szabad idejükben készítettek. Képünkön egy érde­kes mini-ugrómatrac látható, bemutatja Rusz Miklósné, az eleki IV-es számú óvoda vezetője és a kiállítás egyik kis látogatója. Fotó: Demény MZanz avaq « BUDAPEST FELVESZ ESZTERGÁLYOS, MAROS VILLAN YHEGESZTÖ SZAKMUNKÁSOKAT Térítéses vasúti jegyet és szál­lást biztosítunk. Jelentkezés: levélben, Budapest, VIII., Vajda Péter u. 10. Munkaerő­gazdálkodás. 3258 Mister Kovács és Éva, az újságírónő: Gálfy László, Felkay Eszter. Oké, mister Kovács Csípős, kacagtató, úiszerű zenés komédia a Jókai Színházban Az, hogy kacagtató, a legtöbb zenés komédiáról elmondható, bár a kacagás tartalmi minősége sokszor óriási eltéréseket mutat. Láttunk már banális viccgyár­tást, ízléstelenül nevetséges ri- pacskodást is „a világot jelentő deszkákon”, olyat is, hogy a néző a pénztárt figyelte, nyitva van-e még és visszaváltják-e a jegyét, olyat is, hogy beletörődve ültünk tovább: ez van, ezt kellene sze­retni... Nincs szándékomban az említett érzelmi állapotokhoz da­rabcímeket is felsorolni: ki-ki tetszése szerint illusztrálhatja a dolgot, választók bőven akad, hi­szen volt időszak, amikor futó­szalagon gyártották szerzőink a különböző szempontból megfele­lő, csak éppen értéktelen dara­bocskákat. Nem mondom azt sem, hogy Hámori—Szenes—Nádas: Oké, mister Kovács-a a műfaj korszakalkotó megújítása, valami olyan remeklés, melyért legalább Jászai-díj jár, szó sincs erről, de azt meglátni viszont minden ren­dű és rangú kritikusnak kötelező, hogy ez a zenés komédia nemcsak kacagtató, hanem újszerű, csípős, és felettébb érdekes az, amit fe­szeget. És nem áll meg a félúton — helyes, hogy az előadás sem állt meg, hogy a rendező is úgy kom­ponált, ahogy ma már illik — nemcsak „felvetette” a problé­mát, hanem el is kapta, körülné­zegette és mondott valamit róla. Soroljuk az ötleteket, a fricská­kat, a csípéseket és a telitalálato­kat? Csak egy-kettőt kapásból: vajon nincs-e abban valami, hogy eget verő lelkendezéssel fogadjuk a nyugati turistát, mert dollár lapul a zsebében? Hogy a lelkese­dés tüzében honfitársainkat olykor már nem is vesszük ész­re? Hogy akad ember, aki hang­zatos szavakat mond és ír a só- gorság, komaság ellen, „irányt véve” annak felszámolására, és két perc múlva a sógora érdeké­ben telefonál valahová? Hogy... de a többit látta mindenki, mi­nek idézzem?! Jó a sztory, változatos, fordu­latos. Jó a zene is, nem minden áron modernkedő, Nádas Gábor különben is sokszor hangoztatta már, hogy a melodikus zene híve, és ezen a téren szeretne új uta­kat keresni. A két részben és rengeteg képben zajló történet rendezése* nem volt könnyű fel­adat. Gyuricza Ottó vállalta, sőt még a koreografálást is, és mind­kettőben jót produkált. A komé­dia megfelelő ütembeii perég; hatásos, nagy birkózást folytattak a technikával, s az utolsó jelene­tekig győztek, csak a végén ütötte fel a fejét néhány hiba. (Azóta bi­zonyára már ezek is megszűntek, és a függönyök, díszletelemek le- és fel-, ki- és bemozgatása olajo- zottabb, pillanatnyi pontossággal működik.) A, díszletekről szólván, Suki Antal tervező mostani munkájá­nál ismét a már közhelynek szá­mító dicséretet kötelező össze­gezni: amit csinált, kitűnő. A rengeteg színhely, alig egy-két percig tartó színváltozások új és új díszletezése, frappáns megoldá­sa a tervező fantáziáját és hozzá­értését példázzák. Ügy látszik, ő is bebizonyítja: mindegy, hogy tragédia, komédia vagy zenés darab, a díszlettervezőn nagyon sok múlik, ,a díszlettervező a si­ker egyik kovácsolója lehet, és ez­úttal Suki Antal az is. A bravú­ros — bár kissé túlzásba vitt — világítástechnikai trükkök is új­szerűvé varázsolták az előadást, a világosítók premierről premier­re fegyelmezettebb és művészibb munkát végeznek. Hosszú lenne, ha valamennyi szereplő valamennyi alakításáról külön megemlékeznénk, az egész együttes látható kedvvel és játé­kosan komédiázott, táncolt, éne­kelt. Vannak azonban, akik a ze­nés műfaj hitelét és művészi le­hetőségeit különösen aláhúzták, és emlékezetes pillanatokkal járul­tak hozzá ennek a szatirikus, csí­pős, kacagtató, zenés, táncos, szel­lemes színházi játéknak a sikeré­hez. Mértéktartó és megnyerő alakítást nyújtott Gálfy László a címszereplő személyében; pompá­san táncol és bájosan kedves, talpraesett mai lány Felkay Eszter, a mama szerepében Barcza Éva alakítását tapsoltuk a ráismerés humoros örömével, Valkay Pál mint Mr. Végh szintén érdemes volt a tapsra. Kanalas László és Széplaky Endre hét-hét szerepe közül szinte válogatni sem lehet, Dénes Piroska, Mikes Ferenc, Székely Tamás, Szerencsi Hugó és Tatay Károly alakításai­ról hasonlót mondhatunk. Végül a zenekar Novak Mátyás vezetésével színesen, de sohasem harsányan szólaltatta meg a kí­sérőzenét; ez a mértéktartás jel- 'zi elsősorban a művészi színvo­nalat. Sass Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom