Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-26 / 122. szám

1W7. május 26. 3 Péntek Darvas József felszólalása a szovjet írókongresszuson A tennivalókhoz mérten növekedett a munkakedv is Tovább belterjesítették a gazdálkodást a dobozi Petőfi Tsz-ben Moszkva I Pablo Neruda chilei költő üd- | vözlő beszéde és Kerbabajev türkmén író hozzászólása után a magyar iróküldöttség nevében Darvas József emelkedett szólás­ra. „Mi, írók felelősséggel tarto­zunk az emberért, a humanizmus eszméinek diadaláért, az emberi­ség jövőjéért, és ez a felelősség egy és oszthatatlan” — mondotta. Ez írói felelősség általában. Kü­lön felelősség terheli azonban azokat az írókat, akik életüket a szocializmus, a kommunizmus szolgálatának szentelték, akik a maguk szerény hozzájárulásuk­kal az új társadalom építését se­gítik. Darvas József hangsúlyozta: sokkal könnyebb tagadni vala­mit, mint teljes őszinteséggel igent mondani. Könnyebb ábrá­zolni egy műben az emberi léte­zés, az emberi élet abszurd vol­tát, céltalanságát, hiábavalóságát, mint dicsőíteni az életet, az ész­szerű élet értelmét. Magas művé­szi színvonalon, költőien kell áb­rázolnunk az átalakuló társada­lom valóságát, mert a legfennköl- tebb pátosz sem pótolhatja a va­lóság művészi, igaz ábrázolását — hangsúlyozta a magyar író. Nyikolaj Gribacsov író a szov­jet írók nemzetközi felelősségét fejtegette, majd Joseph Nort amerikai író szólt a kongresszus résztvevőihez. A San Franciscó­Az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezete Elnöskégének szervezésében jú­nius 21-én tizenöt tagú ifjúmun­kás-küldöttség utazik hazánkból .Franciaországba építőipari ta- pasztalatoserére. A július 9-ig tartó szakmai tapasztalatcserén megyénk építő- és építőanyagipari ifjúmunkásait ketten képviselik. Ebben a megtiszteltetésben lesz része Oláh Gábornak, az ÉM Bé­régóta esedékes orosz golyó he­lyet német golyót eresztenek be­lénk. Nincs akkora különbség a kettő között, hogy érdemes lenne rágódni rajta. Deső a tényvázlatért nyúlt. Ujjai hirtelen karommá gör­bültek, mintha gombóccá akar­ná gyúrni, vagy ronggyá szag­gatni a papírt. De aztán össze­hajtotta szépen. — Zörghő méltányosságot em­legetett — mondta elgondolkoz­va. — Ügy írta meg az egészet, — mondta kedélyesen —, hogy lehetőleg kup§n ne durrantsa- nak bennünket. Ezt a kifejezést használta, nagyon jól emlék­szem: kupán durrantani. Köz­ben szánakozva nyalta nikotin­tól sárga szája szélét. Hülye együttérzése az idegeimre ment, eszembe se jutott, hogy jóindu­latát megköszönjem. A doni frontról ismerem őt, fordított kétéltű, csődcsináló figura. Ha nyugalom van, üvöltözve ugrál, mindenkit mozgósít; ha nagy a felfordulás, lomhán leül, nyugtatóan vigyorog, semmi használható ötlete nincs. A nagy visszavonulás kezdetén gatyában loholt vagy tizenöt ki­lométert. Felöltözés előtt, a lat­rináról ugrasztották fel, nadrág­ját a legénye vitte utána. A sor elején az őrnagy darálta, a hó színéhez alkalmazkodó fehér­neműben bukdácsolva: semmi baj, fiúk. Hátul a csdcskása lár­mázott; őrnagy úr, a nadrágja! ban április 15-én tartott nagysza­bású háborúellenes tüntetésre hi­vatkozva hangsúlyozta: az írókés művészek kezdeményezésére tar­tott tüntetés is sok amerikait rá­ébresztett arra, napjainkban nincs halaszthatatlanabb feladat, mint harcolni a vietnami háború ellen. Zaharia Stancu román író a szovjet és román irodalmi kap­csolatokról szólt, majd Konsztan- tyin Szimonov szovjet író mon­dott beszédet. Javasolta, hívják össze az európai kultúra vezető személyiségeinek antifasiszta kongresszusát. Az újjászülető fa­sizmusnak — mondotta — bár­hol üti is fel fejét, mindenütt nemet kell mondanunk. Alekszej Szurkov, a Szovjet írószövetség egyik vezetője arról szólt, hogy igen érdekes és sike­res eszmecsere folyik egyfelől a szovjet írók, másfelől Románia, Bulgária, Magyarország, Cseh­szlovákia, Lengyelország és az NDK írói között. A Kínában fo­lyó úgynevezett kulturális forra­dalom eseményeit Szurkov nagy történelmi szerencsétlenségnek nevezte. Kínai írókollégáival va­ló találkozásaira emlékezve kife­jezte azt a reményét, hogy a be­csületes írók Kínában továbbra is becsületesek maradnak. Szurkov felszólalásával a csü­törtök délelőtti ülés véget ért. (MTI) kés megyei Állami Építőipari Vál­lalat kőművesének és ifj. Zsilák Mátyásnak, a békéscsabai I-es számú téglagyár TMK-esztergá- lyosának. A két fiatal a jutalom jellegű tapasztalatcseréről hazatérve él­ménybeszámolókon tájékoztatja majd az építő- és építőanyagipar­ban dolgozó ifjúmunkásokat fran­ciaországi tapasztalatairól. Mielőtt a tényvázlattal elvonult, Zörghő tanácsot is adott. Sze­gény, jó főméltóságú urunk — mondta, sapkájához emelte ke­zét —. belehülyült a háborúba, mert ő azelőtt nagyon jól tud­ta, hogy szél ellen nem lehet... Hát csak fogj rá mindent, mondd, hogy hittél neki, így talán meghagyják a bőrödet: de ha nem, én nagyon sajnál­lak, kiváló tiszt vagy, kár egy ilyen embert felzabáltatni a férgekkel. — Ne haragudj, nem értem az egészet. Hogyan gondolhattad, hogy egyetlen parancsszó megfor­dítja az arcvonalat? Képtelen­ség... Ugyanaz a tábornoki és tisztikar, amely nekivitte a hadsereget az oroszoknak, nem viheti neki a németeknek. — Ez nem ilyen egyszerű. A románok... — Nálunk a tények azt bizo­nyítják. Ferenc József óta sem­mi sem változott. Akinek itt rangja van, mind hivatalnok. Tisztjeink is... Bármilyen re­zsimre felesküsznek, csak meg­hagyják rendfokozatukat, és fo­lyósítják illetményüket. Ijesz­tő, mekkora csendben, ellenkezés nélkül markolta magához a ha­talmat Szálasi. — Nem igaz! Merényi alezre­des... — Egy nevet tudsz, ennyi az egész! A kénytelen megszokás ellené­re is kellemetlen a sárdagasztás Dobozon is szerteágazó betonjár­dákkal igyekeztek sármentessé tenni az utcákat. Különösen az­óta, amióta az ottani asszonyok és lányok is könnyű, magas- és iűsarkú cipő viselésére tértek át a régidivatú gumicsizma és ma­gas szárú cipő helyett. Persze a sok új járda ellenére is akad még sár, főleg az átjárókon. Most a május végi eső okozta sarat azon­ban szinte zokszó nélkül tapos­ták a doboziak. A Petőfi Tsz iro­dájában ez volt az első beszéd­téma, amint leültünk az elnökkel, a főagronómussal és az üzemgaz­dásszal. — Végre az első májusi eső, az esedékes harmadik helyett — mondta a főagronómus. — Remél­jük, sokat segít az eddigi húsz milliméter is — tette hozzá, mint aki már nem számít egyelőre több csapadékra. Esett azóta is. Ám a dobozi ha­tárra sok kell, annak ellenére, hogy a tavaszi talajvíz még min­dig magas helyenként. Annyira, hogy kénytelenek a tervezettnél kevesebb kukoricát és több csa- lamádét vetni. Pedig az idén már kaszálják a tavalyelőtt telepített 308 hold műrétet is. Ezért inkább bőség, mint hiány mutatkozik majd szálas takarmányból. Változott a vetésszerkezet A műrét mellett ideiglenes, vagyis 5—6 évig használható lege­lőt is telepítettek a szarvasmar- haistáiiók mellett. Egyrészt ta­karmánynyerés szempontjából, másrészt azérí, hogy egész nyáron át ne ítéljék karámozásra, a tűző naptól és a legyektől való szen­vedésre az állatokat. Ezek isme­retében kérdeztük meg a szövet­kezet vezetőitől, hogy a tavalyi­hoz képest mit változtattak a ve­tésszerkezeten? — A műrét telepítése is változ­tatást jelent, de az még többet, hogy a tavalyihoz képest még belterjesebbé tesszük a gazdálko­dást. Azaz mintegy 15 százalékkal termelünk több munkaigényes növényt. Természetesnek vettük az ezt követő első hosszú felsorolást. Azt, hogy a különböző feldolgozó és felvásárló vállalatoknak ösz- szesen 1535 holdon termelnek borsót, napraforgót, cukorrépát, kendert, bükkönyt, sárgarépa-, saláta- és uborkamagot, zöldba­bot, paprikát, paradicsomot és más egyebeket. De ezután az kö­vetkezett, hogy a kertészeti ku­tatóintézetnek is termelnek 29 holdon különböző magvakat. Töb­bek között virágból — kimondani is sok — 147 fajtát. A HERBÁ- RIÁ-nak 17,5 holdon gyógynö­vényt, a Szarvasi ÖRKI-nek pedig 20 holdon elit szarvaskerep- magot. — Ez egyben a mi kísérletünk is — jegyezte meg a fóagronó- mus. — Amennyiben talajainkon jól díszlik a szarvaskerep, akkor inkább azt termeljük zöldtakar­mánynak csalamádé helyett. Ugyanis mindkettőnek csaknem annyi munkával jár a vetése, vi­szont a csalamádét csak egyszer, a szarvaskerepet pedig legalább háromszor meg lehet kaszálni. Kiáltó aránytalanság a növénytermesztés és az állattenyésztés között — Tudtommal már nem jel­lemzi takarmányhiány a dobozi Petőfi Tsz-t. Miért kell mégis bővebben termő szálasokkal kí­sérletezni? — Jelenleg nem is okoz gondot az állatállomány eltartása — vá­laszolta az elnök. — Azért nem, mert kevés. Hosszadalmas részle­tezés helyett talán elég, ha azt mondom, hogy az ez évi árbevé­teli tervünk növénytermesztésből 26,5 millió, az állattenyésztésből pedig mindössze 7,1 millió forint. — Bizony, ez nem a legideáli­sabb arány. — Mi sem, vagyunk megeléged­ve vele. Az állattenyésztés árbe­vételének nem volna szabad el­maradnia a növénytermesztés be­vételétől, inkább meg kellene előznie. Az ilyen helyes arány kialakítását nálunk eddig takar­mány- és férőhelyhiány gátolta. Úgyszólván meg se kottyant az a száz férőhelyes tehénistálló, amit tavaly kaptunk, máris tele tud­nánk kötni jószággal egy újabbat is. Amíg nem kapunk még egy tehénistállót, addig a széjjelszórt kisebb istállók lebontásával s a kijelölt telephelyen levők bővíté­sével igyekszünk növelni a férő­helyek számát. Lényegében a ke­vés állatállomány miatt kénysze­rülünk mind több munkaigényes, vagyis jövedelmező növényfajta termesztésére. — Szép a törekvés, csupán az a kérdés, hogy van-e hozzá ele­gendő munkaerő és szorgalom? — Azt nem mondhatjuk, hogy bővelkedünk a munkaerővel, vi­szont szorgalomból nincs hiány. Szövetkezetünk 1376 tagjából 424 a nyugdíjas és a járadékos. Kö­zülük is dolgozgatnak még jó né- hányan. A feladatok elvégzésében sokat segítenek a családtagok. Ta­valy is 328-an dolgoztak közülük rendszeresen a közös munkában, s csaknem hasonló számban segí­tettek egész évben szüleiknek a vállalt területen. Növekedett az évi 13000 forinton felül keresők szánta — Nem kételkedésként kérde­zem, hiszen jól ismerem a dobo­ziak szorgalmát, különösen az utóbbi 4—5 évben. Mégis mi bi­zonyítja a nagyobb munkaked­vet? Emelkedett-e a tagonkénti évi jövedelem? — A tagonkénti évi jövedelem 1 nem ad hű képet a munkakedv­ről, mivel változó a besegítő csa­ládtagok száma — magyarázta az elnök. — Véleményünk szerint többet mond erről az, hogy amíg 1965-ben 522 volt az évi 6009 fo­rinton alul keresők száma, tavaly már csak 244. A 6 és 15 ezer fo­rint közt keresők száma 376-ról 435-re, a tizenötezer forinton felül keresők száma pedig 185-ről 328-ra növekedett az el­múlt évben. Azt, hogy milyen lesz ebben az évben az általános munkakedv a dobozi Petőfi Tsz-ben, nagyon nehéz volna megjósolni. Annyi bi­zonyos, hogy inkább növekszik, mint csökken, hiszen a tavalyi­nál is több jövedelemre töreksze­nek az emberek, külön-külön és együttesen is. S ehhez bőven van munkaalkalom. Ráadásul az állat- tenyésztés. a két üzemegység és a virágkertészet önálló elszámo­lási egységgé vált erre az évre. Külön-külön béralappal rendel­keznek előleg folyósításához, s a különböző növények betakarítási díjainak azonnali kifizetéséhez. További ösztönzőül szolgál a többtermelési prémium is. Egy­szóval, aligha marad el a renge­teg^ munka bármelyike is a dobo­zi Petőfi Tsz-ben. Annál is in­kább nem, mert a többség már tavaly sem azt nézte, hogy hány órát dolgozik naponta, hanem azt, hogy mit kell még csinálni a jó termés érdekében. Kukk Imre Mit S2iól hozzá a KÖJÁL? Szeméttároló a város közepén... Nem tartozik a megyeszékhely közvetlen centrumához, de a város keleti és nyugati peremét összekötő, elképzelt tengely kö­zéppontja táján található a Mikszáth utca 45—47—49 számú három üres telek. Üres telek?! Csak rendkívül nagy jóindulat­tal nevezhető így. . E telkek belső fele poshadt vizű kubikgödör, az utca felőli része pedig fertelmes szeméttá­roló. A pernyekupacoktól a rozsdaette edényroncsokig, a különféle ételmaradékoktól a döglött macskáig minden fellel­hető ezen a furcsa terepen, amelyet minden oldalról csa­ládi házak vesznek körül... Mindenesetre becsülendő a szándék, hogy az egészségtelen kubikgödröt be akarják temet­ni. De a még sokkalta egészség­telenebb szemét- és hulladék­halmazzal?! A környék lakói fogcsikorgat­va kénytelenek megtűrni a bű­zös szeméttárolót, ahova „messze földről” hordják a különféle hulladékot. Ottlétemkor például éppen a vendéglátóipari vállalat FB 59—50 rendszámú furgonja ürítette „nemes terhét”... Nyárra hajlik az idő. Még el­gondolni is rossz, hogy rövide­sen a legyek, szúnyogok és más kártékony rovarok valóságos cl- dorádója lesz ez a terület, amelytől alig kőhajításnyira ta­lálható a 48-as számú fűszer­csemege bolt! A környék lakói érthető türel­metlenséggel várják, hogy az illetékesek sürgősen módot ta­láljanak az esztétikailag undoví- rító, járványveszélyt rejtő sze­méttároló megszünictésére. (—zár) Tombolával egybekötött Olimpiai sorsjegy árusítás f. hó 28-án a BÉKÉSCSABAI ELŐRE—BP. SPARTACUS labdarúgó-mérkőzés alkalmával. Sorsolás a mérkőzés szü­netében, melynek keretében értékes nyereménytórgyak ke­rülnek kisorsolásra. A sorsjegy ára a tombolaszelvénnyel együtt 4—Ft Két ifjúmunkás utazik megyénkből Franciaországba építőipari tapasztalatcserére (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom