Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-26 / 122. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 196Í. MÁJUS 26., PÉNTEK Ara 60 fillér ÍXII. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM Magyar—német barátsági nap Gádoros és Kondoros községben A nemzetközi békehónap alkalmából a Hazafias Népfront megyei bizottsága meghívásának tett eleget Dechnih Erhard, az NDK budapesti nagykövetségének titkára május 25-én, amikor kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett. Megérkezése napján a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságán Vichnál Pál, a Hazafias Népfront megyei titkárságának munkatársa, Mizó Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa és Kendra János, a Hazafias Népfront Békéscsaba városi titkára fogadta. A kölcsönös ismerkedés után délután 2 órakor Gádoroson, a községi pártbizottságon ismerkedtek a járási és községi párt-, állami, társadalmi szervek vezetőivel, majd látogatást tettek a község intézményeiben. Hosszabban időztek a Il-es számú óvodában. Este fél 8 órakor barátsági esten vettek részt a művelődési házban, ahol ünnepi beszédet mondott Pongó Bertalan és vi- szontüdvözlésre felszólalt Dechnih Erhard, a nagykövetség titkára. Ezt követően kultúrműsor és az NDK életéről szóló filmvetítés szórakoztatta a jelenlevőket. A programnak megfelelően 26- án látogatást tesznek Szarvason és Kondoroson, ahol szintén barátsági est keretében ismerkednek a város lakosságával. A bedolgozók „A Békési Kosárfonógyár ex- portttervéhez számottevő termelési értékkel járultak hozzá a bedolgozók.” „A békéscsabai ruhagyár terveiben a bedolgozók foglalkoztatása is szerepel.” „Orosházán, Gyulán annak lehetőségét keresik, hogy háziasszonyok melyik vállalat részére végezhetnének bedolgozóként termelőmunkát.” Gyakran hallottunk mostanában ilyen és hasonló híreket községekből, városokból. A hírek arra utalnak, hogy egyre több vállalatnál — főként a szövetkezeti és a tanácsi iparban — felismerik: a különösebb szakképzettséget nem igénylő munkákat érdemes házimunkára bedolgozóknak kiadni, ilyenekkel háziasszonyokat vagy csökkent munkaképességűeket megbízni. A bedolgozói munka mind a vállalatok, mind pedig a foglalkoztatottak részére többszörösen is hasznos. A vállalatoknak nem szükséges gyakran nagy költségű építkezésekkel vagy más beruházásokkal járó üzemfejlesztést, üzembővítést végrehajtani, hiszen „üzemrésze” lehet a családi ház, az otthon. A foglalkoztatottak viszont kiskorú gyermekeik mellett maradhatnak, nem szakadnak el a lakástól, megtakaríthatják a gyakran órákig tartó utazásokat, kötetlen a munkaidejük, tehát elvégezhetik a háztartási feladatokat, jelentős a családtagok besegíté- si lehetősége, és amit mindenki elsőként említ: a 250 forintot meghaladó havi kereset után jogosultak a társadalombiztosítási szolgáltatásokra. A kettős hasznosság mellett miért idegenkedtek mégis eddig a bedolgozói munkától? Az egyik ok az iparvállalatok gazdálkodási rendszeréből fakadt. A vállalatok vezetőit sem anyagi, sem erkölcsi okok nem késztették, hogy keressék a módját a foglalkoztatás Változatosságainak. Ellenőrizhetőbb, biztosabb, de főként kényelmesebb volt számukra az üzemen vagy a műhelyeken belül végzek termelőmunka. S ha növekedtek a tervek? Egyszerűbbnek tartották az üzembővítést, mint az egyéb, esetleg külső lehetőségek felkutatását. Jogosak azonban a vállalatok vezetőinek ellenérvei is: „A bedolgozókra nem tervezhettünk pontosan, mert bizonytalan volt, hogy a kiadott munkából mennyit és milyen határidőre készítenek el. Tőlünk pedig minden részletre kiterjedő tervezést és tervteljesítést kértek számon feletteseink.” — S a másik: „A kötött bérgazdálkodás is kényszerített bennünket, hogy csak annyit végeztessünk a bedolgozókkal, amennyire a felettes szervektől kapott keretek lehetőséget adtak.” Közismert, hogy az új gazdaságirányítási rendszer biztosítja a szabadabb bérgazdálkodást, ez az utóbbi ok tehát jórészt megszűnik. Könnyebb lesz a tervezés is, hiszen ez ugyancsak önálló feladata lesz ..a vállalatok^ nak. (A bedolgozók egyébként túlnyomórészt használati cikkeket vagy többségében félkész termékeket készítenek, amelyek a teljes szabadpiaci árak hatáskörébe kerülnek.) A végrehajtási fegyelmet a bedolgozók munkaviszonyának jogi helyzetével lehet növelni. A bedolgozók nincsenek munkaviszonyban — alkalmazásuk tehát felmondás nélkül, bármikor megszűnhet és foglalkoztatási kapcsolatuk csak korlátozott jogi biztonságot nyújt Ha mindezt megfelelő hangnemben és megfelelő körülmények között a bedolgozók tudomására hozzák, elegendő fegyelmezési eszköz lehet. A vállalati gazdálkodási kötöttségek feloldása miatt várható, hogy már az idén, de az új gazdasági mechanizmus időszakában még inkább, bővül a bedolgozók létszáma. Addig is szükségesnek mutatkozik azonban néhány foglalkoztatási feltételen elgondolkodni, sőt, azokat előre kidolgozni. Legfontosabbnak a bedolgozói munka vállalati tervezése mutatkozik, ezen belül is a munkával való rendszeresebb ellátás. Hogyan oszlatják el az egyenetlenséget a termékek iránti igények csökkenése vagy emelkedése idején? Új termékre való áttéréskor miként biztosítják időben a betanítást? — kerülnek elő a sok közt ezek a ma még tisztázatlan, de feltétlenül megoldásra váró kérdések is. A bedolgozók foglalkoztatásának új és tág lehetőségeit biztosítja a gazdaságirányítás új rendszere. Olyan lehetőségek ezek, amelyek nem követelnek nagy népgazdasági vagy vállalati erőfeszítéseket és beruházásokat. Megéri, hogy ne csak a tanácsi és szövetkezeti vállalatok, hanem az állami vállalatok is nagyobb mértékben teremtsenek alkalmat a bedolgozók foglalkoztatására. K. A. Megkezdődtek a III.Erkel D Két és fél ezer diák a nyitó ünnepségen n. uyuiai nr&ex rerenc Gimnázium előtt lobogókkal díszített tidezöld hársak alatt mosolygós arcú diákok gyülekeztek május 24-én este. S aztán a sok száz főnyi menet az iskola és a diák- ünnepek névadójához, Erkel Ferenc szobrához zarándokolt. A vegyeskórus diákjainak ajkán felcsendültek a Himnusz hangjai, s fellobbant az Erkel-láng, hogy négy napon keresztül lobogva hirdesse: megkezdődtek Gyulán a III. Erkel Diákünnepek, amelyen Csongrád, Bács-Kiskun, Békés megye és Szeged megyei jogú város ötven gimnáziumának, 12 technikumának és 13 iparitanu- ló-intézetének legjobb művészeti csoportjai és szólistái mulatják be tudásukat, versengnek a rangos aranyéremért. Kedves májusi napsütés köszöntötte tegnap, csütörtök reggel az EDÜ fiataljait; mintegy két és fél ezer középiskolás és ipari tanuló gyűlt össze az Április 4 téren, a Lenin-szobor előtt, miközben a békéscsabai helyőrség fúvószenekara pattogó indulókat játszott. Pontosan fél 10 órakor felcsendültek a Himnusz hangjai; 2500 diák állt feszes vigyázzban. majd ezt követően a Lenin Gyászinduló hangjai mellett koszorúkat helyeztek el a Lenin- szobor talapzatán, a cfiákünnep- ség részvevői nevében. Az Április 4 térről a zenekar vezetésével, zászlókat lobogtató úttörők és felnőtt érdeklődők sorfala között, a kastélykerti szabadtéri színpadhoz vonultak. Itt került sor a tulajdonképpeni ünnepi megnyitóra. Megszólaltak a fanfárok, ismét elhangzott a Himnusz, aztán Oláh Katalin, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium KISZ-titkára köszöntötte a venFellobbant az Erkel-láng. dégdiákokat, majd Mihalik György, a megyei KISZ-bizottság első titkára meleg szavakkal megnyitotta az Erkel Diákünnepeket. — Kívánom,- hogy felújuljanak a régi diákbarátságok, s kívánom: örökké égjen szívetekben a fellobbant Erkel-láng — mondotta a többi között. Ezután Veres József munkaügyi miniszter, az EDÜ fővédnöke mondott ünnepi beszér det. Idézte a három tavaszt, annak jelentőségét, hangsúlyozta, hogy fiatalságunk műveltsége azoknak a hősöknek köszönhető, akik a legdrágábbat, életüket is odaadták a szabadságért. — Ez az ünnepség, ez a történelmi múltú város tanítson benneteket a sza- badságszeretetre és arra, hogy ezt a hazát csak szeretni lehet — mondotta. Dr. Vidó István, Gyula város tanácselnöke, a város nevében köszöntötte az ünnepség részvevőit és sok sikert kívánt a versenyzőknek. A megnyitó ünnepség el- nöskégének sorában helyet foglalt Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága első titkára, Jámbor István elvtárs, a gyulai városi pártbizottság titkára, Bélán Radu elvtárs, a román ifjúsági delegáció vezetője, s Nagy János elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese. A nyitóünnepség a DIVSZ-in- iulóval fejeződött be; utána délelőtt 11 órakor megkezdődtek a versenyek. Fotó: Deménv Kegyelet és tisztelet Gyula nagy szülöttének. T. F
