Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-26 / 122. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 196Í. MÁJUS 26., PÉNTEK Ara 60 fillér ÍXII. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM Magyar—német barátsági nap Gádoros és Kondoros községben A nemzetközi békehónap al­kalmából a Hazafias Népfront megyei bizottsága meghívásának tett eleget Dechnih Erhard, az NDK budapesti nagykövetségének titkára május 25-én, amikor két­napos látogatásra megyénkbe ér­kezett. Megérkezése napján a Ha­zafias Népfront Békés megyei Bizottságán Vichnál Pál, a Haza­fias Népfront megyei titkárságá­nak munkatársa, Mizó Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa és Kendra János, a Hazafias Nép­front Békéscsaba városi titkára fogadta. A kölcsönös ismerkedés után délután 2 órakor Gádoroson, a községi pártbizottságon ismer­kedtek a járási és községi párt-, állami, társadalmi szervek veze­tőivel, majd látogatást tettek a község intézményeiben. Hosszab­ban időztek a Il-es számú óvodá­ban. Este fél 8 órakor barátsági esten vettek részt a művelődési házban, ahol ünnepi beszédet mondott Pongó Bertalan és vi- szontüdvözlésre felszólalt Dech­nih Erhard, a nagykövetség tit­kára. Ezt követően kultúrműsor és az NDK életéről szóló filmvetítés szórakoztatta a jelenlevőket. A programnak megfelelően 26- án látogatást tesznek Szarvason és Kondoroson, ahol szintén ba­rátsági est keretében ismerked­nek a város lakosságával. A bedolgozók „A Békési Kosárfonógyár ex- portttervéhez számottevő terme­lési értékkel járultak hozzá a bedolgozók.” „A békéscsabai ru­hagyár terveiben a bedolgozók foglalkoztatása is szerepel.” „Orosházán, Gyulán annak lehe­tőségét keresik, hogy háziasszo­nyok melyik vállalat részére végezhetnének bedolgozóként termelőmunkát.” Gyakran hal­lottunk mostanában ilyen és ha­sonló híreket községekből, váro­sokból. A hírek arra utalnak, hogy egyre több vállalatnál — fő­ként a szövetkezeti és a tanácsi iparban — felismerik: a különö­sebb szakképzettséget nem igénylő munkákat érdemes házi­munkára bedolgozóknak kiadni, ilyenekkel háziasszonyokat vagy csökkent munkaképességűeket megbízni. A bedolgozói munka mind a vállalatok, mind pedig a foglal­koztatottak részére többszörö­sen is hasznos. A vállalatoknak nem szükséges gyakran nagy költségű építkezésekkel vagy más beruházásokkal járó üzem­fejlesztést, üzembővítést végre­hajtani, hiszen „üzemrésze” le­het a családi ház, az otthon. A foglalkoztatottak viszont kiskorú gyermekeik mellett maradhat­nak, nem szakadnak el a lakás­tól, megtakaríthatják a gyakran órákig tartó utazásokat, kötetlen a munkaidejük, tehát elvégez­hetik a háztartási feladatokat, jelentős a családtagok besegíté- si lehetősége, és amit mindenki elsőként említ: a 250 forintot meghaladó havi kereset után jogosultak a társadalombiztosí­tási szolgáltatásokra. A kettős hasznosság mellett miért idegenkedtek mégis eddig a bedolgozói munkától? Az egyik ok az iparvállalatok gaz­dálkodási rendszeréből fakadt. A vállalatok vezetőit sem anyagi, sem erkölcsi okok nem késztet­ték, hogy keressék a módját a foglalkoztatás Változatosságai­nak. Ellenőrizhetőbb, biztosabb, de főként kényelmesebb volt számukra az üzemen vagy a műhelyeken belül végzek terme­lőmunka. S ha növekedtek a ter­vek? Egyszerűbbnek tartották az üzembővítést, mint az egyéb, esetleg külső lehetőségek felku­tatását. Jogosak azonban a vál­lalatok vezetőinek ellenérvei is: „A bedolgozókra nem tervezhet­tünk pontosan, mert bizonytalan volt, hogy a kiadott munkából mennyit és milyen határidőre készítenek el. Tőlünk pedig minden részletre kiterjedő ter­vezést és tervteljesítést kértek számon feletteseink.” — S a másik: „A kötött bérgazdálko­dás is kényszerített bennünket, hogy csak annyit végeztessünk a bedolgozókkal, amennyire a fe­lettes szervektől kapott keretek lehetőséget adtak.” Közismert, hogy az új gazda­ságirányítási rendszer biztosítja a szabadabb bérgazdálkodást, ez az utóbbi ok tehát jórészt meg­szűnik. Könnyebb lesz a terve­zés is, hiszen ez ugyancsak ön­álló feladata lesz ..a vállalatok^ nak. (A bedolgozók egyébként túlnyomórészt használati cikke­ket vagy többségében félkész termékeket készítenek, ame­lyek a teljes szabadpiaci árak hatáskörébe kerülnek.) A végre­hajtási fegyelmet a bedolgozók munkaviszonyának jogi helyze­tével lehet növelni. A bedolgo­zók nincsenek munkaviszonyban — alkalmazásuk tehát felmon­dás nélkül, bármikor megszűn­het és foglalkoztatási kapcsola­tuk csak korlátozott jogi bizton­ságot nyújt Ha mindezt megfe­lelő hangnemben és megfelelő körülmények között a bedolgo­zók tudomására hozzák, elegen­dő fegyelmezési eszköz lehet. A vállalati gazdálkodási kö­töttségek feloldása miatt várha­tó, hogy már az idén, de az új gazdasági mechanizmus idősza­kában még inkább, bővül a be­dolgozók létszáma. Addig is szükségesnek mutatkozik azon­ban néhány foglalkoztatási fel­tételen elgondolkodni, sőt, azo­kat előre kidolgozni. Legfonto­sabbnak a bedolgozói munka vállalati tervezése mutatkozik, ezen belül is a munkával való rendszeresebb ellátás. Hogyan oszlatják el az egyenetlenséget a termékek iránti igények csök­kenése vagy emelkedése idején? Új termékre való áttéréskor miként biztosítják időben a be­tanítást? — kerülnek elő a sok közt ezek a ma még tisztázatlan, de feltétlenül megoldásra váró kérdések is. A bedolgozók foglalkoztatásá­nak új és tág lehetőségeit bizto­sítja a gazdaságirányítás új rendszere. Olyan lehetőségek ezek, amelyek nem követelnek nagy népgazdasági vagy válla­lati erőfeszítéseket és beruhá­zásokat. Megéri, hogy ne csak a tanácsi és szövetkezeti vállala­tok, hanem az állami vállalatok is nagyobb mértékben teremtse­nek alkalmat a bedolgozók fog­lalkoztatására. K. A. Megkezdődtek a III.Erkel D Két és fél ezer diák a nyitó ünnepségen n. uyuiai nr&ex rerenc Gimná­zium előtt lobogókkal díszített tidezöld hársak alatt mosolygós arcú diákok gyülekeztek május 24-én este. S aztán a sok száz fő­nyi menet az iskola és a diák- ünnepek névadójához, Erkel Fe­renc szobrához zarándokolt. A ve­gyeskórus diákjainak ajkán fel­csendültek a Himnusz hangjai, s fellobbant az Erkel-láng, hogy négy napon keresztül lobogva hirdesse: megkezdődtek Gyulán a III. Erkel Diákünnepek, amelyen Csongrád, Bács-Kiskun, Békés megye és Szeged megyei jogú vá­ros ötven gimnáziumának, 12 technikumának és 13 iparitanu- ló-intézetének legjobb művészeti csoportjai és szólistái mulatják be tudásukat, versengnek a rangos aranyéremért. Kedves májusi napsütés kö­szöntötte tegnap, csütörtök reggel az EDÜ fiataljait; mintegy két és fél ezer középiskolás és ipari ta­nuló gyűlt össze az Április 4 té­ren, a Lenin-szobor előtt, miköz­ben a békéscsabai helyőrség fúvós­zenekara pattogó indulókat ját­szott. Pontosan fél 10 órakor fel­csendültek a Himnusz hangjai; 2500 diák állt feszes vigyázzban. majd ezt követően a Lenin Gyászinduló hangjai mellett ko­szorúkat helyeztek el a Lenin- szobor talapzatán, a cfiákünnep- ség részvevői nevében. Az Április 4 térről a zenekar vezetésével, zászlókat lobogtató úttörők és felnőtt érdeklődők sor­fala között, a kastélykerti szabad­téri színpadhoz vonultak. Itt ke­rült sor a tulajdonképpeni ünne­pi megnyitóra. Megszólaltak a fanfárok, ismét elhangzott a Him­nusz, aztán Oláh Katalin, a Gyu­lai Erkel Ferenc Gimnázium KISZ-titkára köszöntötte a ven­Fellobbant az Erkel-láng. dégdiákokat, majd Mihalik György, a megyei KISZ-bizottság első titkára meleg szavakkal megnyitotta az Erkel Diákünne­peket. — Kívánom,- hogy felújuljanak a régi diákbarátságok, s kívánom: örökké égjen szívetekben a fel­lobbant Erkel-láng — mondotta a többi között. Ezután Veres Jó­zsef munkaügyi miniszter, az EDÜ fővédnöke mondott ünnepi beszér det. Idézte a három tavaszt, an­nak jelentőségét, hangsúlyozta, hogy fiatalságunk műveltsége azoknak a hősöknek köszönhető, akik a legdrágábbat, életüket is odaadták a szabadságért. — Ez az ünnepség, ez a történelmi múltú város tanítson benneteket a sza- badságszeretetre és arra, hogy ezt a hazát csak szeretni lehet — mondotta. Dr. Vidó István, Gyula város tanácselnöke, a város nevében köszöntötte az ünnepség részvevőit és sok sikert kívánt a verseny­zőknek. A megnyitó ünnepség el- nöskégének sorában helyet fog­lalt Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága első titkára, Jámbor István elvtárs, a gyulai városi pártbizottság titká­ra, Bélán Radu elvtárs, a román ifjúsági delegáció vezetője, s Nagy János elvtárs, a megyei ta­nács elnökhelyettese. A nyitóünnepség a DIVSZ-in- iulóval fejeződött be; utána dél­előtt 11 órakor megkezdődtek a versenyek. Fotó: Deménv Kegyelet és tisztelet Gyula nagy szülöttének. T. F

Next

/
Oldalképek
Tartalom