Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-25 / 121. szám
1M7. májas 25. 3 Csütörtök Minihistória Nézd. ezt a bakfist. Botrányos! — Nekem tetszik... — Jellemző... És még te tartod magad tisztességes fiatalembernek? — Miért ne? — Ezek a mai fiatalok... Micsoda immoralitás. Felháborító! Skandallum! * * * Az oltxisó talán már sejti is, hogy a vita tárgya napjaink egyik „legdivatosabb” témája, az aligszoknya körül forog. A békéscsabai Szent István téren ellesett beszélgetés egyébként abból az alkalomból jutott eszembe, hogy egy szovjet folyóiratból megismertem a moszkvai divat legújabb kreációit. Melyek — többek között — a kanadai Expo—67 kiállításon reprezentálják a legnagyobb szocialista ország tervezőinek (és divathölgyeinek) ízlését. Miniszoknya népies motívumokkal díszítve. Kétségtelen, hogy a minimális ruhadarab a világ majd minden tájára betört, maximális viharokat kavarva hódító útján. Mint arról a sajtóból értesültem, az aligszoknya elleni harcba több koronás államfő is bekapcsolódott. Husszein, Jordánia királya televíziós beszédében ecsetelte az új viselet káros, a „hagyományokat” sértő mivoltát. Asid Ihari iráni közművelődésügyi miniszter pedig drákói rendeletet adott ki: azok a lányok, akiknek nem takarja el a szoknya a térdüket — nem léphetik át az egyetemek és középiskolák kapuit. Szerencsére, a miniszoknya hívei nem rettennek vissza semmilyen fenyegetéstől. Pedig Argentínában a kormány börtön- büntetést helyezett kilátásba azoknak a divathölgyeknek, akiknek szépek a térdei s ezt nem is titkolják. * * * A női lábak „nyilvánosság” előli eltiltásának szigorúsága különben nem valami újkeletű jelenség. Históriai előzményként elég annyit említeni, hogy az új kor hajnalán a festészet nagy mestereinek — ha csak nem akartak a szent inkvizícióval közelebbi ismeretségbe kerülni — tilos volt női lábakat vásznaikon megörökíteni. Az ez idő tájt készült Madonnák és bűnbánó Magdolnák térdeit kivétel nélkül dús redőzetű drapéria fedte. A nagy spanyol mester, Velazquez XVII. században festett nevezetes tükrös Vénusz-a például a maga idején éppen hogy nem volt oly közismert, mint ma. Ha az inkvizíció kopói az egyházi tilalmak semmibevevésével készült kép létezését meg- neszelik — alkotója élete került volna veszélybe. * * * Ejtsünk egy-két szót arról is, vajon mi motiválja manapság (sok esetben) a női divat újdonságai, helyenként bolondos ötletei ellen a megátalkodott ellenkezést. Egy castlefordi ruhagyárban bizonyos Yorké kisasszony miniszoknyában járt munkahelyére. Az igazgatóság erre felhördült, s kitette a szűrét. Talán erkölcsi felháborodásból? Dehogy is! Csak megállapították, hogy csökkent a munka- intenzitás abban az üzemrészben, ahol a divatos leányzó dolgozott. A férfi munkatársak ugyanis a miniszoknyás kislányt figyelték ahelyett, hogy a szerszámaikkal törődtek volna. * * * Végül hadd mondjam el kedves barátom esetét, akinek általános iskolás kislánya e szavakkal igyekezett meggyőzni zordon szüleit: — Édes apukám! Most már igazán nagy lány vagyok, nem illik ilyen hosszú ruhában járni. Mikor vehetek már én is olyan szép miniszoknyát, amilyet anyuka hord? —ajda— ' ■ - '• - ' ■ ■ V Pályázat gépkocsiíelephely tervezésére Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság pályázatot hirdet gépkocsiforgalmi, műszaki telep tervezésére. A pályázat résztvevőinek 250 gépkocsi elhelyezésére alkalmas I forgalmi telepet, továbbá egy gépkocsitelephely bővítését — ötszáz gépkocsi befogadására — ! kell megtervezni. A pályamunkákat augusztus 23-ig kell elküldeni I az ÉVM tervezési főosztálynak. a görény. A lábam, sajnos, rendbe jött, csak az időt érzem vele. Ha felülvizsgáló bizottság elé kerülőik, semmi kétség, alkalmasnak minősítenek. Harmadik napja eget-földet megmozgatok, hogy valamilyen címen mentesítést szerezzek, a vállalat azonban, amelynek tisztviselője vagyok, nem hadiüzem, s ez végül is azt jelenti, hogy polgári beosztásomban nélkülözhetnek. Ostoba helyzetbe kerültem, méghozzá váratlanul. Vagy beállók statisztálni a háború utolsó, tehát legcsúnyább felvonásához, s ott visz el az ördög vagy megpróbálok elhúzódni a cudar idő elől, vállalva a szökevénysorsot. — Elég a magam baja — mondta Desönek. — Behívnak. — Ez az egész? — Hevesied? Zsebébe nyúlt, összehajtogatott papírlapot vett elő. — Az mi? — Tényvázlat. Olvasd. Rövi- debb, mintha elmesélném. Zör- ghő őrnagy, aki felvette, nekem is adott egy példányt. A tényvázlat csakugyan rövid volt. „A harmadik zászlóalj századai, parancs szerint, háromnégyszáz méter távolságban szállásolták el magukat. A fegyverszünetet bejelentő kormányzói szózat után, október 15-én, a zászlóalj együtt-tartási parancsot kapott, amelyet azonban a zászlóaljparancsmok, felsőbb rendelkezésre, hat órával később visszavont. A visszavonulás a második századhoz állítólag nem jutott el, a század tisztjei, tisztesei és legénysége egybehangzóan ezt vallják. Amikor a zászlóaljparancsnok tudomást szerzett róla, hogy De- ső főhadnagy változatlanul riadókészültségben tartja századát, késő délután küldönccel utasította őt a készültség feloldására. Deső főhadnagy, a helyzet súlyosságára hivatkozva, üzenet helyett írásbeli parancsot kért. Azzal érvelt, hogy az államfői döntés következtében német részről erőszakos mozgástól lehet tartani, és ilyen körülmények között nem vállalhatja a felelősséget egysége készület- lenségéért. A zászlóaljparancsnoki rendelkezés írásos megerősítése nem történt meg, erre a többi századnál nem is volt szükség. Teljes bizonyossággal az sem deríthető ki, hogy a törzshöz visszatért küldönc kinél jelentkezett, kivel közölte Deső kérését. (Közben a zászlóaljparancsnok, helyettesével és két tisztjével, saját kezdeményezéseként — igen helyeselhető módon — Irtály községbe gépkocsizott, és felvette az érintkezést az ott állomásozó német hadosztály parancsnokával. (Folytatjuk) Ülésezett megyénk parlamentje Több mint 787 millió a megye költségvetése — Vita-interpelláció A harmadik ötéves terv meghatározta a következő évek gazdaságpolitikáját és a fejlődés fő irányát. Ezzel összhangban az 1967. évi népgazdasái tervjavaslat is arra törekszik, hogy a népgazdaság minden területén kiegyensúlyozott, az eddig elért eredményekre támaszkodó, mértéktartó fejlődést biztosítsa. A harmadik ötéves terv időszakában kerül sor gazdaságirányítási rendszerünk reformjára. Az átmeneti időszakban — így 1967-ben is — különösen fontos a kiegyensúlyozott gazdálkodás biztosítása, amiben nagy szerep jut a rendelkezésünkre álló eszközök hatékonyabb fel- használásának és a takarékosságnak. E gondolatok jegyében tárgyalta meg a megyei tanács május 24-i ülésén Békés megye tanácsának 1967. évi költségvetését. A tanácsülés szerdán délelőtt 9 órakor kezdődött Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnökének megnyitója után a tanácsülés dr. Sülé József megyei tanácstagot bízta meg levezető elnöknek. Ünnepi aktussal kezdődött ez a tanácsülés, ugyanis az elnöklő Sülé József bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a megyei tanács végrehajtó bizottság tagjait tisztségében megerősítette. Ennek alapján a végrehajtó bizottság tagjai esküt tettek az alkotmányos munkára. Az első napirendi pont előadója. Csepregi Pál vb-elnökhelyettes az írásos jelentéshez szóbeli kiegészítést tett, ezt követően megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Kircsi István békéscsabai, dr. Gyarmati István gyulai, Novák Mátyás Gyulavári, dr. Haraszti János békéscsabai tanácstag. Az előterjesztés és vita alapján kikristályosodott az 1967. évi költségvetésben adódó feladat. Különös érdekessége volt a tanácsülésnek, hogy ilyen részletes előterjesztést utolsó esetben készített az apparátus a tanácsülés elé, mert 1968 évtől megváltozik a tervezés, és a költségvetés ösz- szeállításának és jóváhagyásának rendszere. Nem is ezen a változáson van a hangsúly. E változás a kongresszusi és a gazdaságirányítás új rendszerének mechanizmusáról szóló határozatokon alapszik, amelyek kötelezően előírják, hogy a szocializmus felépítésének időszakában lényegesen bővíteni kell a tanácsok gazdálkodási körét, és pénzügyi önállóságát. 1968-tól kezdve a tanácsok alaptevékenysége a település, a hálózatfejlesztés és a lakosság anyagi, kommunális, kulturális és szociális szükségleteinek kielégítése lesz. A jövőben bővíteni kell a tanácsaink bevételének körét — állapította meg a tanácsülés —, valamint az állami támogatás ösz- szegét hosszabb időszakra kell megállapítani. Ezáltal a tanácsok gazdasági, pénzügyi önállósága bővül, erősödik a tervezés, a gazdálkodás távlati szemlélete. Az 1967. évi tanácsi terv tovább biztosítja a megye társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális fejlesztésének ütemét. Csak néhányat ragadunk ki a költség- vetésből: ez évben 382 lakást ad át a tanács, és 304 lakás építését kezdi meg. Négyszázkét kórházi ággyal bővült az egészségellátás, elkészül két darab mély fúrású kút, négy középiskolai osztályterem, három szakmunkástanulóosztályterem, egy irodaház, valamint fejlesztik az autóbuszpályaudvart. Folyamatban van többek között 26 212 folyóméter gázvezeték létesítése, valamint egy tanácsháza építése. Többek között megvalósításra kerül 46 kilométer járda, 11 kilométer villamos hálózat, három orvosi rendelő, két egészségház, egy új óvoda, négy művelődési ház, stb. összegezve: az 1967. évi terv- és, költségvetési irányzatok megfelelnek a kitűzött céloknak — szögezte le a tanácsülés, majd egyhangúlag elfogadta a javasolt j költségvetést. így a megye 1967. évi összesített költségvetése vég- I összegben 787 millió 517 ezer forint. Felhívta a tanácsülés a figyelmet arra, hogy a továbbjutáshoz ; feltétlen szükséges a népgazdaság j igényeinek megfelelően teljesíteni a termelési, forgalmi és értékterveket. A gazdálkodásban nagyobb figyelmet kell szentelni a minőségi mutatók alakulásának. Változatlanul követelményként szabható meg a tanácsi szektorban is a . termelékenység növeléséről 1 szóló párthatározat teljesítése, az önköltség csökkentése és a készletgazdálkodás javítása. Vizsgálat tárgyává kell tenni a vállalati és j intézményi munkát és bérgazdálkodást. Végezetül az állóeszközfejlesztésnél messzemenően érvényesíteni kell a koncentrálás és takarékosság elvét. A tanácsülés e cél elérése érde- I kében kérte a tanácstagok és az állandó bizottságok aktív segítségét. Felhívta a figyelmet, hogy az elfogadott gazdasági programokat a választókerületekben ismertessék, és szervezzék a lakosságot a feladatok gyakorlati megvalósítására. A második napirendi pontban Csatári Béla vb-elnökhelyettes előterjesztésében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1966. évi gazdálkodását értékelték, és megvitatták az 1967. évi előirányzatokat. A széles körű vita három kérdés komplexumot ölelt föl, elsősorban a földvédelmi törvényről, melyre olyan javaslat született, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalja meg és tegye meg a szükséges intézkedést. A kérdés másik része a belvízkárok csökkentésének lehetőségéről adott nagy vitaalkalmat. A tanácsülés úgy döntött, hogy átfogó belvízfelmérésre van szükség, hogy a teljes intézkedést meg lehessen tenni. Ezt követően a gyenge tsz-ek problémáiról, gazdálkodásairól hangzottak el hozzászólások, javaslatok. E napirendi pont vitájában felszólalt dr. Hegedűs Pál Szarvas, Barna Pál Gyula, Kerekes András Végegyháza, Sándor József Szeghalom, Supola Pál Békéscsaba, Káplár Károly Orosháza, Takács Lajos Gyula, Borka Sándor Bat- tonya, Kontra Illés Hunya. Majd Klaukó Mátyás, a végrehajtó bizottság elnöke terjesztette be a Békés megye tanácsának és bizottságainak 1967. évi munkatervét. A munkaterve: a tanácsülés egyhangúlag elfogadta, valamint egyetértését fejezte ki azzal a javaslattal, melyet Klaukó elvtárs indítványozót!, hogy minden megyei tanácsülésre meghívják megyénk országgyűlési képviselőit. A bejelentések megtárgyalása után két interpelláció hangzott el. Az egyik: Kotálik Mihály Kö- rösladányból kifogásolta a rend- szertelen kenyérellátást, valamint a rossz minőséget. Dr. Vidó István Gyula város életveszélyes épületeinek helyzetéről szólt. Elmondotta, hogy nagyon sok lakás van Gyulán, amely életveszélyes állapotban van, de megjavítható, viszont a tulajdonos nem kap téglát. Javasolta, hogy a belvíz- veszélyes lakásokkal egyenrangúnak kell tekinteni az életveszélyes lakásokat is, és téglát kell biztosítani azok tulajdonosainak. A két interpellációra Kruzslitz Tibor és Steigerwald György osztályvezetők adtak választ, azonban válaszukat a tanácsülés nem fogadta el és utasította a két osztályvezetőt, hogy 15 napon belül írásban adjanak választ. A tanácsülés befejező aktusaként Sülé József felolvasta a Minisztertanács által kiadott tanácsi munkával kapcsolatos új rendeletet. —R— Gömbakácból, rózsából, gyümölcsfából 220 ezer oltvány Eddig minden évben néhány szövetkezet igazgatóságát. Ugyanholdat „ragasztottak'’ a kondoro- is nem sok olyan jól jövedelmező si Dolgozók Tsz gyümölcsfaolt- | üzemág létezik a mezőgazdaság- j vány kertészetéhez. A gazdasá- ban; mint éppen a díszfa. a gossági számítás késztette erre a . .. . 1; 1 , díszcserje- es a gyumolcsfaoltA Mezöhegyesi Cukorgyár felvesz ötvenéves korig, bűn tetlen előéletű, erkölcsi bizo nyitvánnyal rendelkező FÉRFI ÉS NÖ1 MUNKAERŐKÉ'! répaátvevői munkára. önéletrajz és erkölcsi bizonyítvány beküldendő. Jelentkezés a gyár központi irodájában, Mezőhegyesen. 268 ványnevelés. Ebben az esztendőben már 20 holdon nevelnek különféle oltványokat. Két és fél millió forint bevételre számítanak. Gyümölcsfából 200 ezret, rózsából 15 ezret, gömbakácból pedig 7 ezret adnak a házikertekbe, illetve exportra. Czirok János, a faiskolarészleg vezetője elmondotta, hogy a múlt évben a baráti és a nyugat-euró- j pai országokba igen jelentős gyü- I mölcsfa- és rózsaoltványt küldtek I exportra.
