Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-23 / 119. szám

HR. május 23. 4 Kedd Az anyagi juttatások növelésének eszköze A vállalatok dolgozóinaik szemé­lyi jövedelme a jelenlegi gazdál­kodási rendiben nem, vagy csak igen kis mértékben függ az ered­ményességtől. A vállalatok meg­kapják a bérszínvonal növelésére vonatkozó előírásokat, az igazga­tód alapot, a prémiumkeret egy neszét, és csupán ezzel gazdál­kodhatnak. Pontosan előírt szabá­lyok rögzítik azt az anyagi jut­tatást is, ami „nincs a boríték­on” — hozzájárulást az üzemi étkeztetésihez, az üdüléshez, a munkaruhajuttatásihoz, a gyer­mekintézmények fenntartásához stb. Alapvető változás kezdődik 1968-ban, a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével, mert a vállalati eredményesség, a nye­reség döntő meghatározója lesz annak is, hogyan alakul a dolgo­zók jövedelme. Újszerű gazdasági tényező jelentkezik erre a célra: a részesedési alap. Mi a részesedési alap? A válla­latok vezetőinek rendelkezésére álló jelentős anyagi eszköz, amelynek nagyságától függ jó­részt, hogyan növekedik a bér, jutalom, nyereségrészesedés és milyen arányú lehet a különböző vállalati hozzájárulások mértéke. A részesedési alap a nyereségből történő adólevonások után áll a vállalatok rendelkezésére és fel- használásáról, felosztásáról önál­lóan döntenek. Nem lehet közömbös ennek az összege, s az sem, hogy miként gazdálkodnak vele. Részben ez is indokolja, hogy már most többet foglalkozzanak, s többet törődje­nek vele a vállalatok vezetői és a szákszervezeti bizottságok. Mint azt a Magyar Szakszervezetek XXI. kongresszusán is említették, a felosztásban és a felhasználás­ban a szakszervezeteknek egyet­értési, sőt néhány anyagi rész meghatározásálban döntési joguk van, tehát felelősek lesznek, hogy a rendelkezésre álló keret való­ban a dolgozók életszínvonalának emelését szolgálja. Indokolja a részesedési alappal való törődést az is, hogy az 1968. évi induló összeg mértéke az 1967. évi gaz­dálkodástól függ. A jövő évi ré­szesedési alap nagyságát ugyanis az 1967-ben elszámolt nyereség- részesedés és esetleg a korábbi években a prémiumokból, igazga­tói alapból tartalékolt összegek adják. Felhasználáséról csak a vállalatok és az iparágak közötti túlzott bérkülönbségek megaka­dályozására terveznek bizonyos korlátozást, aszerint, hogy a jövő évben legfeljebb négy százalék­kal szabad emelni az átlagbére­ket, más jogcímen — célprémium, jutalmazás, hozzájárulás stb. — azonban korlátozás nélkül lehet növelni a dolgozók személyi jö­vedelmét. Az idei termelési év eredményei tehát a megalapozást, a részesedési alap meghatározó összegét jelentik. Nyilvánvaló ezért, hogy a vállalati felkészítés, a részesedési összeg megteremté­se, az alappal való gazdálkodás nem lehet a jövő év terve, ha­nem azzal már a mostani napok­ban foglalkozni kell. Hangsú­lyozzuk ezt, mert többen is úgy nyilatkoztak a vállalati részesedé­si alapról, hogy „ráérünk még vi­tatkozni a részletekről, hiszen az új gazdaságirányítási rendszer be­vezetéséig jócskán van időnk.” A részesedési alap mértéke el­sősorban a dolgozóktól függ. A vállalati eredmény, a jövedel­mezőbb, nyereségesebb gazdálko­dás, a kiváló minőségű munka, a korszerű gyártmány, a piaci ér­deklődés az, ami megteremti a jövő életszínvonala emelésének egyik számottevő tényezőjét és feltételét. A felosztás tervezésében és főbb rétegeinek kidolgozásában sem le­het várni a következő évig. Taná­csos már most felkészíteni a dol­gozókat, hogy a részletek meg­határozásában döntő szerepe lesz a munkásvéleménynek és javasla­toknak, a vállalati demokratiz­musnak Eddig központi előírások szabták meg a különböző anyagi keretek felosztásának módszereit és mértékét, a jövőben ebben is szabad kezet, szabad javaslatté­teli, véleményezési, sőt döntési jogot kapnak a dolgozók. A szak­szervezeti szerveknek elhatározá­sukat minden esetben a vállalati dolgozók többséginek vélemé­nyére kell építeniük. A munká­sok nélkül nem dönthetnek pél­dául abban, hogy a munkaruhát pénzben vagy természetben vált­ják-e meg, milyen mértékű lesz az üdültetési hozzájárulás, hogyan fejlesztik az üzemétkeztetést és milyen összeget használnak erre a célra. Demokratikus úton ha­tároznak abban Is, hogy a nyere­ségrészesedésből mennyit tartalé­kolnak, s mennyit és milyen fel­tételek mellett osztanak szét. Sú­lyos kérdések ezek, és nagy azok­nak a felelőssége, akik a dolgozók többségének megelégedésére kí­vánnak majd állást foglalni. Ezért indokolt már az idén megkezdeni a felméréseket, a vizsgálódásokat és az üzemi közvélemény kutatá­sát a részesedési alappal való gazdálkodás módjáról. Az idei év nemcsak a felkészü­lés, hanem a megalapozás esz­tendeje is. Semmi sem indokolja, hogy elodázzunk olyan, a válla­lati önállósággal, a napi munká­val összefüggő tényezőket, amelyek közvetlenül szolgálják az új gaz­daságirányítási rendszer egyik fő célját, a dolgozók életszínvonalá­nak nagyarányú emelkedését. Az alapokat most kell megteremte­nünk a mindennapok munkájá­val, s közte elsősorban az egyre nagyobb tömegéket mozgósító ju­bileumi munkaversennyel. K. A. Úttörő módszertani nap Mezőberényben A mezőberényi József Attila Üttörőház vezetősége május 24- én nagyszabású úttörő módszer­tani napot rendez. A délelőtti órákban a megye úttöruházainak vezetői részére tapasztalatcserét tartanak, melynek keretében az I-es és Il-es számú általános is­kola csapatát látogatják meg Az érdekesebb program a délutáni órákban ígérkezik. Az úttörők ünnepélyes keretek között nyit­ják meg a délutáni játékokat, vetélkedőket. Elsőnek harci játé­kokra kerül sor, szellemi és ügyességi akadályokkal tűzdelve. Majd szakköri bemutatókat tar­tanak. A bábjátszók előadást, a háztartási szakkör tagjai szend-1 vicskészítést, a motorosok a szerelést, a kisállattenyésztők pedig az állatok helyes gondozá­sát mutatják be. A bábszakkör a kisdobosoknak ad műsort, ezen­kívül gyorsasági és ügyességi versenyt is rendeznek a kicsi­nyekkel. A programból nem ma­radnak ki a vidám játékok sem: köcsögtörés, zsákban futás stb. A legérdekesebbnek a kövérek és soványak versenye — kötélhúzás, talicskázás, kúszás — ígérkezik, annál is inkább, mivel a Il-es számú általános iskola csapata: a ..kövérek” kispárnákkal és egyéb holmikkal pótolják a hiányzó kilókat. Női szemmel a vásáron 125 éves a vásár, mégis egyre ! den évben, most is gazdag a vá~ fiatalabb. Évről évre szépül, gaz- j laszték. Az élénk színek — a kék, dagodik. Alaposan próbára teszi ! a zöld, a piros és a lila — a cipő- azt, aki mindent látni akart. „Be­melegítésként” egy könnyű kis sé­tát ajánlunk: nézzük meg milyen érdekesebb látnivalókat, meglepe­téseket tartogat a vásár a nők­nek. Kezdjük a sétát a vásár főterén. Ha körülnézünk, azonnal sze­münkbe ötlik a könnyűipar óriási ■kirakatiként csábító pavilonja. De nemcsak a homlokzata szépült meg tavaly óta: belül is szebb, sőt, nagyobb lett. Most összesen 5500 négyzetméternyi területet foglal el, benne a mintegy ezer­féle termékké!. — Séta a% „éksseresdobosban99 — A fenti elnevezést — mindig új rendezése, gazdag, sokszínű kiál­lítási anyaga miatt kapta a pa­vilon az elmúlt években. Elegen­dő csak körülnézni, máris megál­lapíthatjuk: nevére az idén is méltó. Mindjárt a bejáratnál a meny- nyezettől a padlóig leomló, nyo­mott és tarkánszőtt méteráru ál­lítja meg a látogatót. Hagyomá­nyos és egészen új, pamut és szin­tetikus anyagok a legkülönbözőbb színekben. Szépek és praktikusak a poliészter-pamut 'keverésű anya­gok: könnyen moshatók, vasalást többnyire nem igényelnek, és nem gyúródnék. Az első emeleten függönyök, szőrmék — és a cipők. Minit mán­divatban is tért hódítottak. Muta­tósak, célszerűek és olcsók a vá­szon felsőrészű lábbelik. Továbbra is kedvelt anyag a lakkból- és az antilopot utánzó hasított bőr. És egy újdonság: divatossá váltak a cipőn és a retikülön egyforma, többnyire törökös minták. A kötöttárugyárak — nagyüze­mi jelzőjükre rácáfolva — a kézi horgol ással-kötéssel vetekedő, egyedi mintás pulóverekkel, szet­tekkel, ruhákkal „rukkoltak ki”. Külön említést érdemel a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár önálló kiállítása. A habosított műbőrtől kezdve a legú jabb zsugorított mű­bőrig minden megtalálható itt. S hogy pontosan hányféle anyag? Érdemes megnézni a bekötött mintakollekciót! A földszinted kicsi tó, benne szigetecskék: ezeken állnak a szebbnél szebb ruhákba öltözte­tett próbafoabák. Itt állította ki termékeit a konfekcióipar. Mint­egy 160 modedlj ükből naponta többször is tartanak divatbemuta­tót. Ide kívánkozó jó hír: a kiállí­tott termékek egy része május 23- ától a Divatcsarnokban meg is vásárolható. — Dior és a többiek — Minden évben nagy sikere van a csehszlovák pavilonnak. A JABLONEC cég az idén is be­mutatja a világhírű bizsuik leg­újabb kollekcióit és formaterve­zett, exkluzív mintadarabjait. S ha már itt járunk, érdemes meg- állnunk a híres „karlsbadi porce­lán” étkészletek és a csehszlovák üvegipar csodaszép termékei mel­lett. Modem vonalú vázák, poha­rak és klasszikus ólomkristályok: mintimegannyi költemény. Kelletik magukat a vásáron a „kozmetika klasszikusad”, a híres francia cégek, — Dior, Láncomé és a többiek is. A bolgár pavilon­ban pedig a rózsaolaj és sok más, kellemes illatú parfőm vonzza a halgyközönséget. Térjünk vissza azonban a köny- nyűipari pavilonhoz, és nézzük meg a lakberendezési kiállítást. A modern, variálható tetszetős szo­babútorokon (Klára, Napfény stb.) kívül stílbútorokat is kiállítottak, például a Mátyás renaissance dol­gozószobát. A jelek szerint a mű­bőr bútoroknál is egyre sikere­sebben versenyez a hagyományos textíliákkal. Ebben a pavilonban állítja ki termékeit a Herendi Porcelán- gyár is, amely már a 125 évvel ezelőtti IparműkiáMitáson is részt vett. Érdekes és gazdag az NDK pa­vilonjának a lámpa- és csillárbe­mutatója. De ha már itt járunk, nem mehetünk el szó nélkül a háztartási gépek mellett sem. — Bogy könnyebb legyen a második m ássak — A legújabb gyulai emléktárgy: kovácsolt gyergyatartó a vár képével Az idegen forgalom növekedé­sével egyre inkább hiánycikként jelentkezik a gyulai vonatkozású emléktárgy. A hiány megszünteté­sére a város vezetősége már több tárgyalást folytatott, de az eredmény annyi lett, hogy felke­rült a vár képe a háziipari szövet­kezet egyes készítményeire, Füredi Ferenc hadirokkant trafikos' ké­szíttetett apróbb emléktárgyaikat s újabban az üvegfoolt .kirakatá­ban jelentek meg kisebb kerá­miák ugyancsak a vár képével. Ma, amikor újra divatba jöttek a gyertyatartók, ügyes ötletnek A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR bizonyult, hogy Bauman Flórián lakatos kovácsolt gyertyatartok készítését kezdte el, kis alumíni­umlapon a vár képével. Ez már hasznos emléktárgy, amellett, hogy a divat igényeinek is hódol. Eddig három formát készített a mester s ezek annyira megnyer­ték az illetékesek tetszését is, hogy a város kereskedelmi fel­ügyelője felhívta azokra az ipar­cikk kiskereskedelmi, az élelmi­szer kereskedelmi vállalat és a földművesszövetkezet vezetőségé­nek figyelmét azzal, hogy a lehe­tőségekhez mérten segítsék elő forgalomba kerülésüket. Csaknem minden ország pavi­lonjában korszerű háztartási gé­pek széles kollekciójával találko­zunk. A hazai szakemberek is rég­óta — és sikeresen — törekszenek arra, hogy a technikát a háztartá­sok szolgálatába állítsák. A kohó- és gépipar hatalmas csarnokálban elhelyezkedő erősáramú ipar kel­lemes meglepetéssel, praktikus kisgéppel, eszközzel fogadja láto­gatóit. Egyik újdonsága a kenyér­pirító, amely két oldalon egyszer­re pirítja a kenyeret. A hősza­bályozós vasalók, villanytűzhelyek és grill-csirkesütők mellett szeré­nyen áll a pavilon egyik szenzá­ciója: a hengierventiillátoros, villa­mos hőkandalló, amely az eddigi­ekkel szemben csaknem zajtalan. Maximális teljesítménye 2000 W, súlya mindössze 2,3 kiló. Sóvári Gizella Pártnapok a megyében Bp. XVIII., Gyömrői út 79—83. azonnali belépésre keres: mű­szer és technológiai szerelési munkahelyekre, külszolgálatos munkakörbe: központifűtés-szerelő, csősze­relő, vízvezetékszerelö, vas- szerkezeti lakatos, hegesztő szakmunkásokat, és férfi se­gédmunkásokat. Központi telephelyre: TMK vasszerkezeti, lemez- és géplakatos, hegesztő, villany- szerelő, esztergályos szakmun­kásokat és férfi segédmunká­sokat. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztá­lyán. 4760 A megye városaiban, községek­ben és nagyobb üzemekben köz­ponti, megyei és helyi előadókkal — május 25 és június 25 között — pártnapokat rendeznek. Az érdeklődők számára tájékoz­tatás hangzik • el a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Bélmegyer, V. 26. Köpeczi De- zsőné. Endrőd, V. 26. Benkó Pál. Békéscsaba, gépjavító vállalat, V. 26. Gyulavári Pál. Sarkadkeresz- túr. V. 26. 19 ó, Supola Pál. Méh­kerék, V. 28. 9 ó., Futató László. Nagyszénás, V. 29. 19 ó., Frank Ferenc. Újkígyós, V. 30. 19 ó., Végh Andor. Geszt, V. 30. 19 ó., Supola Pál. Szarvas, vasipari ktsz, VI. 1. 15.30 ó., Goldberger János. Békéscsaba, kötöttárugyár, VI. 1. Benke Valéria. Csabacsűd, VI. 2. 18 ó., Kruzslitz Tibor. Medgyes- egyháza, VI. 2. 19 ó., Gyurkó Pál. Almáskamarás, VI. 2. 19 ó., Aradsziki János. Nagykamarás, VI. 2. 19 ó., Hajdú Antal. Kevermes, VI. 2. 19 ó„ Csepregi Pál. Domb­egyháza, VI. 2. 19 ó., dr. Pank;otai István. Kunágota, VI. 2. 19 ó., Karakó Imre. Mezőhegyes, VI. 2. 19 ó., Petrovszkd István. Gyula, vá­rosi tanács, VI. 2. dr. Dallas Fe­renc. Szarvas, óvónőképző intézet, IV. 5. Gácsér József. Kétegyháza, VI. 5. 19 ó., Nagy Ferenc. Békés­csaba, MÁV. VI. 3. Harsányi Iván. Dévaványa, VI. 6. 19 ó., Mizó Mi­hály. Körösladány, VI. 7. 19 ó., Molnár Lajos. Csanádapáca, VI. 7. 19 ó., Futató László. Tótkomlós, VI. 9., Szűcs Kálmán. Gyoma, VI. 9. 19 ó., dr. Kertész Márton. Pusz­taföldvár, VI. 9. 19 ó., Plavetz Já­nos. Békésszentandrás, VI. 9. 19 ó., Takács János. Kondoros, VI. 9. 19 ó„ dr. Faragó Elek. Szeghalom, VI. 9. 19 ó., Bocskai Mihályné. Vésztő, VI. 9. 19 ó., Juhász József. Köröstarcsa, VI. 9. 19 ó., Nagy János. Szabadkígyós, VI. 9. 19 ó., Karkalik András. Sarkad, VI. 9. 19 ó., Petrovszki István. Mezőme- gyer, VI. 11. 10 ó., Sarkadi István. Gádoros, VI. 12. 19.30 ó., Mihalik György. Békés, VI. 16. Mulató Já­nos. Gyula, VI. 16. Gyovad Gyula. Csorvás, VI. 16. 19 ó., Klaukó Má­tyás. Mezőberény, gépjavító állo­más, VI. 23. 16 ó.. Csatári Béla.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom