Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-18 / 115. szám

1967. május IS. 5 Csütörtök OBJEKTÍV SZEMMEL“ vettük észre, hogy Békéscsabán, a Jókai utca és Illésházi utca sarkán levő kenyérbolt előtt rendszeres az úgynevezett „csere” kenyérért a sorbaállás. Ma már lehetne találni más megoldást is a sorbaállás elkerülésére. Vagy talán a vásárlók ragaszkod­nak a „hagyományokhoz”? Fotó: Demény Párttitkári értekezlet a közeljövő feladatairól Gyulán, a városi pártalapszer- vezetek titkáraival hétfőn délután tartották a szokásos havonkénti megbeszélést. Az elmúlt hónap tevékenységének értékelése és elemzése után a közeljövő fel­adataival foglalkoztak. A gazdasági reform jelenlegi tennivalóiról, a pártszervezetek ez irányú kötelezettségéről tartott részletes tájékoztatást Jámbor István, a városi pártbizottság első titkára. Külön hangsúlyozta, hogy már most minden felsőbb utasí­tás vagy brosúrára várás nélkül meg kell kezdeni a pártvezetősé­geknek a helyi tennivalók kidol­gozását, Az alap, a IX. pártkong­resszuson elhangzottak adva van­nak, és ezek alkalmazásra várnak. Minden téves értelmezéssel vagy j értetlenséggel szemben gyorsan és meggyőzően hasznos alkal­mazni az agitáció különböző for­máit. Ezenkívül napirendre került még a májusi párttaggyűlések és a pártnapok szervezésével kap­csolatos tennivaló. Továbbra is alkalmazzák azt a jól bevált for­mát, hogy központi előadóval vá­rosi szinten tartanak pártnapot. Utána pedig kerületekben, na­gyobb pártalapszervezetekben és üzemekben tájékoztatják a lakos­ságot az időszerű kérdésekről. Színes beton A bukaresti építőipari tudo­mányos kutatóintézet labora­tóriumaiban remek mechani- nikai tulajdonságokkal ren­delkező színes betont találtak fel, amely ellenáll a víz, a fény és a radiációk hatásával szemben. Ugyanitt kidolgoz­ták a zöld, kék, vörös, fekete és sárga beton előállításának technológiáját. A beton meg­festésére színes künkért hasz­nálnak, vagy a közönséges klinkerhez különleges festé­keket kevernek. Az első szocialista forradalom és a mai Szovjetunió képekben Az elmúlt napokban a Táncsics Szakszervezeti Könyvkiadó és a Magyar Távirati Iroda közösen fényképdokumentációt állított össze. Ez a 35 képből álló soro­zat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeit mutatja be a Moszkvai Állami Archívum­ban és a Forradalmi Múzeumban levő anyagok alapján. 1 A fotógyűjtemény eredeti fel- vételeket tartalmaz az Auróra I cirkálóról, a Téli Palota ostromé- j ról és Leninről. Néhány képen I láthatók a magyar hadifoglyok forradalmi tettei. Például a pé- tervári tüntetés vagy Lenin és Szamuely moszkvai találkozója. Ezenkívül bemutatják a Szovjet­unió mai nagyszerű alkotásait, és a magyar—szovjet barátság tör­ténelmi eseményeit. A nagy érdeklődésre számot, tartó dokumentációs képanyag hasznos segítője lesz a párt, a szakszert ezet és más társadalmi szervek Szovjetuniót bemutató tevékenységének. „ Ürgeöntés’ Kunágotán Olyan itt a határ, hogy csak bámulja az ember. Mintha vonal­zóval húztak volna meg’ minden egyes sort, akár a cukorrépát, a kukoricát, cirkot vagy a mákot nézi valaki. És milyen, egyenle­tesen fejlődnek az erőteljes kis növények! — Hasonló kevés van a környé­ken — büszkélkedik Zengő Zol­tán, a kunágotai Bercsényi Tsz párttitkára. Valamikor csak az állami gaz­daságok voltak képesek ilyenre. De hol van már az az idő? Igaz, akkor még sokan kérdezték: Kol­hoz Éhenhalni? Major Béla is valahogy így vélekedett Most meg...? Egyelőre azonban ne za­varjuk, mert most éppen h’ .csö- göt önt három társával, Horváth Györggyel, Korpa Bélával és Nagy Lajos traktorossal. Olyan buzga­lommal végzik a rájuk bízott fel­adatot, mint a szenvedélyes va­dászok. Ravasz, óvatos állat a hörcsög. Könnyen meglép, ha nem vigyáz­nak. Veszélybe jutva megtámadja az embert is. Ámde ez a r's „va­dásztársaság” érti a módját. Két ember hordja és önti a vizet, ket­tő meg harcra készen figyeli a „vészkijáratokat”. Ha a kártevő Négyévesnek f— o m 5-, L f rv mrn r X/ ) íV U 4 < •--­r .— ................ 2 i 5 — .............. A í * ví, ■—«Mg; srr: ...] Hímzés Mérték: 13 cm : 10 A legtöbb kismama szívesen szab, varr kicsinyének. Ezúttal egy négy­éves korú kisleány számára közlünk ruha-szabásmintát. 70 cm széles anyagból 2 méter szükséges. 1. — Eleje (összehajtott anyagra tesszük). 2. — Háta (az összehajtott anyagra tesszük). 3. — A szoknya eleje (rakott is le­het a hajtások megjelölésével). 4. — A szoknya háta. 5. — A felsőrész hátának oldalrésze. 6. — A felsőrész elejének oldalré­sze. 7. - Ujja. S. — Gallér. 9. — Nyakkendő. 18. — A hátsó gombolás alátété. A munka menete: Egy méter hosszú, 65 cm széles cso­magolópapírt 10 cm-es kockákra osz­tunk, s a vázlat szerint rárajzoljuk a szabásmintát. A rajzon levő 1,5 cm-es négyzet a valóságban 10 cm. A kész szabásmintát lemérjük azo­kon a helyeken, ahol összevarrjuk (pl. oldal-, eleje varrása, a felsőrész, a szoknya), hogy ne kelljen varrás közben feleslegesen szabdalnunk. Az így ellenőrzött szabásmintát kivágjuk az anyagra fektetjük, krétával körtil- rajzoljuk. A varrásokra szükség sze­rint ráhagyunk, s kiszabjuk a ruhát. Vigyázzunk, hogy az elejét és a hátát jól szabjuk: Először összetűzzük az elejét, az­után a hátsórészt, végül az oldalvar- rásokat és az ujjat. A ruhát megpró­báljuk, megjelöljük az igazításokat, s géppel összevarrjuk. Szétvasaljuk a varrásokat, felvarrjuk. a ferdén sza­bott pánttal a gallért. Végül felvarr­juk a gombokat. Elkészítjük a nyak­kendőt, is kézzel a gallér alá varr­juk. A gallér elejére és a nyakken­dőre a mellékelt minta szerint elütő színű hímzés kerül. A szoknya ké­szülhet szembehollal, vagy 2 cm-es i rakásokkal* orra felbukkan, máris megkapja a kegyelemdöfést azzal a hegyes vassal, amely a vadászat legfon­tosabb kelléke és amit most ép­pen Major Béla tart a kezében. És íme, sikerül elejteni az újabb zsákmányt, aznap szám sze­rint — ahogy mondják — a het- venhatodikat. Néhány nap alatt már ezernél is többet — jegyzi meg Zengő Zoltán. Nem is olyan régen lettek fi­gyelmesek arra, hogy a kender­táblán egy kisebb területet szinte letaroltak ezek a rágcsálók. Ak­kor alakult a brigád. Kapott egy traktort pótkocsival, rajta több száz literes víztartállyal. Számolgatnak az emberek: egy hörcsög 80—100 kiló kalászt rak­tároz télire. Ezer predig...? Tessék kiszámítani! Meg kell védeni a közöst. A hörcsögtől és mástól is, ami kárt okozhat benne. — Hát akkor most rendezzünk „ürgeöntést”! — indítványozom tréfásan, amire fel is derül mdnd- annyiuk arca. Megértik, hogy a hibákra gondolok. Mivel pedig éppen pihenőidő következik, le­ülünk az út melletti árok part­ján a fűbe egy kis eszmecserére. — Tulajdonképpen az „ürgeön­tés” nálunk már megtörtént, ami­kor a régi vezetőséget leváltották — kezdi Major Béla és társai fej- bólintással jelzik, hogy egyetérte­nek vele. — Szóval, most már minden rendben van? / Horváth György folytatja: — Más a vezetés módszere. A tavalyi eredmény alapján 44 fo­rint 30 fillért fizettek egy mun­kaegységre, amivel igazán elége­dettek vagyunk. Jó megélhetést biztosít a Bercsényi és most már egészen más a munkafegyelem, mint régen volt. Az em,berek fe­lelősséget éreznek a tsz-ért. Major Béla így vélekedik: — Amióta eredményességi el­osztás van, minden munkaterü­leten, még fokozódott a munka­kedv. Ez pedig — az egyéni jöve­delem mellett — a köaö6t'is gya­rapítja. Több jut beruházásra. Nagy Lajos, a traktoros is köz­beszól: — Tavaly vásároltunk négy SZK—4-es kombájnt. Kitűnő gép, a miénk, jobban meg tudjuk szervezni majd az aratást, mert mi rendelkezünk vele. Számolgat­tunk: kettőnek már az idén visz- szatérül az ára. Major Béláé ismét a szó: — Régen idegenkedtek az em­berek a közöstől, szép számmal el is mentek tőlünk. Most húzód­nának vissza. Mi sok lemondás­sal megalapoztuk a gazdaságot. 1960-ban 6 millió forint volt a vagyonunk, ma pedig 32 millió. Csak úgy beülni a készbe, nem lenne rendes dolog. Akit felve­szünk, fizessen. Legalább egy ré­szét annak, amennyivel mi évek során a közös erősítéséhez hozzá­járultunk. Vegyék észre: nekünk nem öröm, hogy belépnek. Nekik legyen megtiszteltetés, hogy fel­vesszük őket. Egyáltalán van-e még szükség munkaerőre? Zengő Zoltán szerint igen. — Ez a föld sok lehetőséget rejt magában — mondja. — Most jó­val nagyob területen termesz.ünk munkaigényes növényt, mint ta­valy. Cirokból 180, digitáliszból 90, egyéb gyógynövényből 50 holddal van több. De hát lehet még fokozni és valami új lehe­tőséget is találhatunk. A fiatalok már nem mennek el és aki ta­nul, majd az is hazajön. — Hol marad az ürgeöntés? — kérdezem. — Mert tulajdonkép­pen azzal kezdtük és eddig.. — Hát azért van — szól közbe Nagy Lajos. — Például Kétegy- házán volt főjavításban a trakto­rom. Sajnos, selejt hengerfejet tettek rá. Több hibát aztán nem is mon­danak, pedig őszinte emberek. De szívesebben beszélnek az ered­ményekről. A párttitkár azonban elárulja, hogy van azért tenni­való. Különösen az állattenyész­tést kell gazdaságosabbá tenni. Drága a hús, a tej, még ha egy­re csökkennek is az előállítási költségek. A gazda felelősségé­vel bírálják a vezetőséget, ha va­lamilyen hibát vesznek észre. így történt ez akkor is, amikor nem­rég az egyik akolból kivezető gu­micsövet elvágta a traktor és a vezetőt nem vontál? felelősségre. És ha az „ürgeöntés” nem is j zárult teljes eredménnyel, azért egyet, s mást megtudhattunk a nevezetes kunágotai Berr-sőnyi 1 Tsz-ről. Pásztor Béla A nyúltenyésztés jól jövedelmez! A földművesszövetkezetek 1967. évre előnyős feltéte­lekkel kötnek szerződést. KÖSSÖN ÖN IS! Feltételek: kilogrammonként 17,80 forintos átvételi ár. Minden nyúl után kilogram­monként 1,5 kg takarmány állami áron. Szerződési előleg darabonként 10,— forint. Nagyüzemi felár címén tsz-ek 2,— forintot, társulások, szakcsopoi -ok 1,50 forintot kap­nak kilogrammonként. 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom