Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-17 / 114. szám
1967. május 17. 5 Szerda Miért kelendő a Gyulai Hírlap Békéscsabán? Ä cím kérdésére így is lehetne válaszolni: csak ez van, tehát ezt kell szeretni. A kissé eltúlzott válasz mögött azonban más is van. Reggelenként Békéscsabán, a Csaba cukrászda előtti pavilon körül fél héttől fél nyolcig igen nagy a forgalom. Topogó emberek kukucskálnak be az üvegen, s keresik, hova lett a napilapok, folyóiratok árusítója. Pedig ez az ember tőle telhetőén mindent megtesz: kint hagy a polcon jó néhány Népújságot, sőt Gyulai Hírlapot is, s a vásárlók becsületére bízza, hogy az elvett példányért járó hatvan fillért ott hagyják az újság helyén. Május 16-án reggel a Gyulai Hírlapot is elvitték a vásárlók Békéscsabán, mert elsősorban is kíváncsiak voltak a Békéscsabai Előre—Gyulai MEDOSZ labdarúgó-mérkőzés tudósítására. Aztán sokan álltak ott még tanácstalanul, várakozva, majd bosszúsan elsiettek a munkahelyükre — újság nélkül. Fél nyolc tájban megérkezett az újságok árusítója nagyköteg napilapot, folyóiratot cipelve, s keserűen jegyezte meg, hogy sajnos, minden reggel személyesen köteles átvenni a postán pontos átszámolás után a lapokat. Mi ehhez annyit fűzünk hozzá, hogy valahol rosszul szervezik ezt a munkát, hiszen a modern ember első útja reggel az újságárus-pavilonokhoz ve- vet, de nem vásárolhatja meg kedvenc lapját, mert a pavilont zárva találja. Még egyszer hangsúlyozzuk: ez nem a hírlapáruson múlik: hiszen ő figyelmes, még kockáztat is azzal, hogy egy bizonyos számú megyei lapot az emberek becsületességére bíz. T. F. A Kner Nyomda is kiállítja termékeit a Budapesti Nemzetközi Vásáron A Budapesti Nemzetközi Vásáron minden évben megjelennek a nyomdaipari gépeket gyártó külföldi vállalatok is. Eddig több kiállított berendezés került a Kner Nyomda tulajdonába: 1964-ben gyorsmarató és kanitaktmásoló, 1965-ben Dycril műanyagklisé- gyártó, valamint fényszedőgép és 1968-ban fóliázógép. Ezek a gépek termelékenyek, megfelelnek a modem technológia követelményeinek, a csomagoló- anyagok minőségi és mennyiségi előállítását szolgálják. A Dycrii- berendeaós világviszonylatban a legmodernebb eljárással készít hajlított és sík műanyag nyomóformát, melynek nyomásbíró képessége sokszorosa a cinkfklisének. emberek jogaiért. Figyelmeztették is sokszor a barátai, ismerősei: baj lesz Pod! abból a fene sok újságolvasásból. — Ne féltsetek ti engem — volt ilyenkor a válasza. A jóslat mégis bevált. A gazda megsokallta a fiatalember „izgágasiágát”, elkergette. A nyomor, nélkülözés, ami ezután következett, kétszeres teher volt a vállán. Nagyobb volt már a család és sokat szenvedtek, míg végül sikerült egy másik helyen munkát kapnia. Csöbörből vödörbe. Itt sem volt jobb dolga, de az eszmétől akkor sem tántorodott el. Társainak egy szebb világról beszélt, amit a munkások és parasztok majd maguk teremtenek meg. A gazda persze hamarosan tudomást szerzett erről. Azonban nem kergette el, csak annyit mondott: De oda vagy azért a szocializmusodért. Ha tudjátok, hogy milyen lesz, hát miért nem csináljátok? — vágta oda, aztán káromkodott egyet. — Várjon csak, eljön annak az ideje — mondotta a béres. — De akkor már maga sem fog velünk úgy beszélni, mint ahogyan most. És eljött ez az idő. A véletlen úgy hozta, hogy ezután is találkoztak. A volt gazda lehajtott fejjel közeledett az utcán. És a volt béres elébe állt. A kezét nyújtotta. — Na, most már csináljuk. Ne fél jen, nem bántom én magát, «sak azt akarom mondani, ezután A fóliázó újszerű műveletet végez, magasfényú színes, arany vagy ezüst speciális anyaggal díszíti a nyomdaipari termékeket. A fólia, nyomás és hő együttes hatására tapad a papírhoz. A díszítés szöveg és grafika is lehet. Az idei BNV-n a megrendelők pavilonjában már ott lesznek a fóliázott nyomtatványok, dobozok. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat Camea készítményeit két színnel fóliázott kártya népszerűsíti. A Magyar Édesipar Opera desszert dobozát piros és arany, illetve zöld és arany fólia teszi különlegessé, amely elnyerte „A könnyűipar 1967. évi legszebb terméke” II. díját. Cs. P.-né majd nem a vagyon különbözteti meg az embereket, hanem a munka. Maga is olyan ember lesz, mint én, — ha dolgozik. Az igazi küzdelemnek persze ekkor még csak a kezdetén voltunk. Szvák Pál a felszabadulást követő időben nagy munkát végzett. Társaival együtt sok-sok éjszakát virrasztott át vitázva és győzködve azokkal, akik nem tudtak élni a szabadsággal. Sok lenne mindazt leírni, amin végigment. Tagja lett a párt rendezőgárdájának, alapítója a földmunkások helyi szakszervezetének, az első termelőszövetkezetnek és így sorolhatnánk tovább. Bátor helytállásban, igazságos szókimondásban ekkor is példát mutatott. Évek múltán az első tanácsválasztáskor ismét találkozott a régi gazdával. Most ő nyújtott kezet a volt cselédnek. — Igazad volt, Padi fiam — mondotta az öreg. — Más ez a világ. De ón nem haragszom rád ezért. Látod, amikor hallottam, hogy tanácstagnak jelöltek, rád szavaztam. Ismerlek mér. Jó kezekben lesz az emberek ügye... Jó kezekben volt. Négy kitüntetés — köztük a legszebb, a legutóbbi — tanúskodik erről. A szókimondó ember most már többet pihen, idejét legszívesebben unokái köriben tölti. A célt, melyért társaival együtt harcolt, elérték. Énnek örül a legjobban. Ezért érdemes volt egy életen át küzdeni Kasnyik Judit A SIGMA Varsóba készül Az emeleti hetes terem a próbatermük. Ha csak készülődnek, azt sem tudná a véletlen látogató, hogy hol jár, kábelek tucatja kígyózik a parketten, a sarokban piros és zöld szemekkel villognak az erősítőapparátusok, két oldalt öles hangfalak fekete táblája bámul a gyanútlan idegenre; és csak —, ha jobban körülnéz — ragadja meg tekintetét a hangszerek csillogása, a dob arany díszítése. A SIGMA tanyáján, bocsánat: próbatermében vagyunk, Békéscsabán, a Balassi Művelődési Otthonban. A SIGMA pedig nem más, mint a megye legjobb hagyományos stílusban muzsikáló amatőr tánczenekara, s akik új nevét esetleg nem ismerik: ők a Kaposvári-zenekar. Hatan vannak, valamennyien egészen fiatalok, és a zene szerelmesei. Kaposvári Jenő, a zenekar vezetője, aki a kézfogás és kölcsönös ismerkedés, valamint a gratuláció szerény fogadása után (aranydiplomát nyertek a Salgótarjáni III. Könnyűzenei Fesztiválon) szívesen megismertet a zenekar múltjával, jelenével és terveivel. — Négy éve alakultunk meg, 1963-ban. November 7-én játszottunk először nyilvános összejövetelen, akkor még öten voltunk. Várfalvi Géza, Váczi Gábor, Feigl Miklós, Tomka Attila és én. A következő évben megnyertük Szegeden az Alföldi Tánczenekari Fesztivált. Majd 1965 következett, erre az évre rém gondolunk szívesen, a Ki mit tud? elődöntőjén bizony elvérzett a zenekar... Hogy mennyire a mi hibánkból, ez most nem is lényeges. Jéghideg teremben játszottunk, hangolás nélkül. Aki ért a zenéhez, máris hajába kap... Szóval így történt. Tavaly lett zenekari tagunk Csócssi József szólógitáros. Ez sok tekintetben nyereség volt a számunkra. Feigl Miklós, (aki eddig szólógitáron játszott) áttérhetett a basszusgitárra, s ezzel a zenekar összhangzásának alapját erősítette meg. Ügy érzem, kitűnően összeszoktunk, évente 60—70 szereplés a normánk, a próbáktól sem félünk, hiszen ez is a zenekari élet hasznos és hangulatos velejárója... így jött el a salgótarjáni fesztivál, és az aranydiploma. — És a júniusi lengyelországi kiküldetés, és a budapesti meghívás — egészíti ki a sorozatot Szathmáry 'Imréné, a művelődési otthon igazgatója, aki ha teheti, mindig ott van a SIGMA próbáin. Kérdem, hogy volt-e már más vendégük? Azt mondják, kissé rezignáltan, hogy ritkán, illetve alig. Pedig örülnének, ha a város vezetői is eljönnének néha, látnák legalább, hogy komolyan veszik azt, amit csinálnak, és azt is, hogy a tánczenekarok számára sem adják ingyen a sikert, a város nevét is fényesítő aranydiplomákat... A rezignáció azonban csak átsuhant közöttünk, a készülődés láza elűzi a rossz érzéseket. Mert ez a lengyelországi kiküldetés nem kis dolog. Kaposvári Jenő jobban tudja, miről van szó. — Évekkel ezelőtt is hallottuk, hogy Varsóban rendszeresen megrendezik a szovjet táncdalok nemzetközi fesztiválját. Európa minden tájáról érkeznek ilyenkor Varsóba tánczenekarok, hogy ösz- szemérjék tudásukat. Természe- sen csak amatőrök... Magyar zenekar még nem vett részt ezeken a fesztiválokon, az 1967-esen mi leszünk az elsők... A nevezést — telefonon — Salgótarjánból juttatták el Varsóba. — És a budapesti? Tomka Attila, a dobos... — Az első olyan tánczen« fesztivál lesz, melyen szovjet táncdalokat adnak elő a zenekarok és az énekesek. Szeptember 25-én, a Madách Színházban rendezi az MSZBT. Erre két aranyérmes énekesünk, Veres Erzsi és Galbicsek Miska is meghívást kapott. Látszólag tehát minden nagyszerű, az aranydiplomás SIGMA- zenekar lázasan készülődik Varsóba, Budapestre. Sajnos, — csak látszólag. És nem is tudják hirtelen, érdemes-e a nagy igyekezet? — A zenekar erősítése nem üzembiztos — mutatja sorra a bonyolult és nagykiterjedésű apparátust Kaposvári Jenő és Várfalvi Géza. — A tarján! gálaesten is begerjedt az egyik erősítő... Ezzel nem mehetünk ki Varsóba. — És mit lehet tenni? Kényszerű mosoly a válasz. — Venni kellene három új hangfalat (ezekben benne van az erősítő, minden, ami kell), az MSZBT pesti központja megígérte, hogy segít a beszerzésben. Csak — tegye idézőjelbe! — „csak” 80 ezer forint kellene hozzá... Hogy nekem nincs, és nekik sem, de még a művelődési otthonnak sincs —, mit mondhatunk egymásnak. Talán a fenntartó szervek? Megérdemelnék, hogy (Fotó: Demény) Varsóban öregbítsék Békéscsaba hírnevét... Mert most attól félnek, hogy hiába tanulnak órákon át, lehet, hogy mégsem jutnak el a varsói fesztiválra. Aztán megszólal a zene, egy nálunk még ismeretlen szovjet sláger: Fljardovszkij „Megtört a jég” című szerzeménye, a zenekar saját hangszerelésében. Nem vitás, hogy aranydi'plomá- sok... Sass Ervin figyelem: FIGYELEM! Felhívjuk kedves hirdető ügyfeleink figyelmét, hogy a vasárnapi apróhirdetések torlódása miatt a jövőben vasárnapi számunkba minden hét csütörtök 12 óráig veszünk (et apróhirdetéseket. Fenti intézkedés először 1967. május 21-i lapunkra érvényes. Ebbe a számba május 18-án, 12 óráig lehet apróhirdetést feladni. BÉKÉS MEGYE LAPKIADÓ VÁLLALAT ÉS MAGYAR HIRDETŐ