Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-16 / 113. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek1 A MEGYEI PÁRTBI ZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1961. MÁJUS 16., KEDD Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 113. SZÄM Jelentés a földekről Befejezte a cukorrépa egyelését a békéscsabai Szabadság Tsz Megnyílt a SZOIOSZ VI. kongresszusa Hétfőn, az Építők Rózsa Ferencz Művelődési Házában ünnepélyesen megnyílt a Szövetkezetekor szagos Szövetségének VI. kongresszusa. A kongresszuson mintegy 470 küldött, valamint számos meghívott vendég — az állami és társadalmi szervek, a társszövetkezetek képviselői — jelent meg. Részt vett a magyar földművesszövetkezetek kongresszusán 32 ország szövetkezeti küldöttsége is. A kongresszus elnökségében foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, továbbá Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, valamint a szövetkezeti mozgalom számos képviselője. Az elnökség tagja G. J. Nijhof, a holland szövetkezetek szövetségének elnöke is, aki a szövetkezetek nemzetközi szövetségét képviseli a SZÖVOSZ VI. kongresszusán. Dr. Ságihy Vilmos, a mezőgaz- j zg bizottságait. Ezután Szirmai dasági és élelmezésügyi miniszter j . , .. . . .. .. ff I Jenő, a SZÖVOSZ elnöke ismer elso helyettese nyitotta meg a kék exportja is. Javult a szövetkezeti felvásárló és nagykereskekongresszust. Javaslatára megválasztották a kongresszus különbötette az Országos Földművesszövetkezeti Tanács beszámolóját. S sir mai Jenő besséde Május 13-án versenyjelentést állított össze a békéscsabai városi tanács mezőgazdasági osztálya a helyi négy termelőszövetkezet tavaszi munkájáról. A jelentésből az tűnik ki többek között, hogy a négy szövetkezetben tavaly őszről 2254 hold föld maradt szántatlanul, ennek jó része, 936 hold a Május 1 és 850 hold a Szabadság Tsz-ben. Ezekben is és a többi szövetkezetekben is alig van már szán tainivaló, amit eddig elsősorban a tavaszi olvadáskor keletkezett belvíz és az azt követő sok esőzés miatt, nem tudtak befejezni. A talaj nedvessége főleg a Május 1 Tsz-ben idézett elő lemaradást a különböző szántási, vetési munkálatokkal. A 170 hold cukorrépát is csak késve tudták elvetni, s így első sarabolásával a felénél, egyelésének pedig 18 százalékánál tartanak. A Szabadság Tsz-ben befejeződött a cukorTizenkét esztendővel ezelőtt, 1955. május 14-én a Szovjetunió és az európai szocialista országok kormányképviselői aláírták Varsóban a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az akkori nemzetközi helyzetben az önvédelem elemi érdekei diktálták, hogy erőinket összefogjuk. Az amerikai imperializmus világuralma törekvéseinek megvalósulására — a Szovjetunió és a szocialista országok ellen — létrehozta az agresszív északatlanti szövetséget. A NATO-orszá- gok kormányai, az 1954. év végén kötött párizsi szerződésekkel zöld utat engedtek a nyugatnémet mi- litarizmusnak, a bonni államot felvették az atlanti tömbbe, nyíltan hozzájárultak a Bundeswehr felfegyverzéséhez, fokozták a fegyverkezési hajszát. Ebben a helyzetben a szocialista országok létérdeke és biztonsága parr.ncso- lóan megkövetelte a varsói szerződés létrehozását. A szocialista védelmi koalíció az elmúlt tizenkét év alatt jól szolgálta kontinensünk, s a világ békéjét, biztonságát, számos esetben játszott kiemelkedő szerepet a világbéke megőrzésében, az agresszív erők megfékezésében. A szerződés tagállamai napjainkban egységesen és határozottan lépnek fel az Egyesült Államok VDK elleni agressziójával szemben, s minden segítséget megadnak a vietnami népnek igazságos, honvédő háborújához. Vietnsftn háborús lángjainak fényénél és az imperializmus katonai gépezetének, tervednek ismeretében válik csak igazán világossá a szocializmus védelmi erejének jelentősége. A NATO fennállása óta például több mint ezer milliárd dollárt költöttek a katonai tömb gépezetének fejlesztésére. A háború óta eltelt időszakban az Egyesült Államok katonai kiadásai negyvennyodcszorosan haladták meg azokat az összegeket, amelyeket a második világháborút megelőző két évtizedben hasonló célokra elköltötték. Az Egyesült Államok támaszpontjai, atomfegyverrel felszerelt szárazföldi csapatai, tengeri és légiflottája Európa népeinek biztonságát is állandóan veszélyeztetik. Kontinensünkön rendkívül veszélyes [ az NSZK lázas fegyverkezése, re- | répa teljes sarabolása után az egyelés is, mind a 280 holdon. A múlt hét végéig elvetett ku- kuricaterületből is kitűnik, hogy a többnyire lapos fekvésű földek-^ kel rendelkező Május 1 Tsz-ben nehezen tudnak megbirkózni a nedves talajjal. Múlt hét végén a Magyar—Csehszlovák Barátság, a Szabadság és a Lenin Tsz-ekben már alig volt hátra néhány hold kukorica vetése, a Május 1 Tsz- ben viszont még a felénél sem tartottak. A kedvezőtlen esős időjárással magyarázható, hogy míg a Magyar—Csehszlovák , Barátság Tsz a tervezettnél több kalászosban végezte el a vegyszeres gyomirtást, a Május 1 Tsz-ben az előirányzott 1305 holdból csak 370 holdat, a Magyar—Csehszlovák Ba- Szateadság Tsz-ben 367 hold borsóból 300, a Május 1 Tsz-ben 260 hold borsóból 168 holdon végezték el a vegyszeres gyomirtást. vansista politikája; sötét árnyékot vet népeinkre az atomfegyverek megszerzésére irányuló törekvése, nyílt területi követelése. Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben a békés egymás mellett élés fenntartása, elfogadtatása csak akkor lehetséges, ha a Varsói Szerződés katonai ereje állandóan fejlesztve védelmi képességét — akárcsak létezésének tizenkét esztendeje alatt — minimálisra csökkenti az agresszív erők reményeit, megfékezi kalandor, haladásellenes törekvéseiket. Az európai béke megszilárdítása és a kollektív biztonsági rendszer megteremtése a népek hőn óhajtott vágya. A szocialista tábor fejlődéséhez és gyarapodásához — ezt az élet igazolta — a békés feltételek a legkedvezőbbek. A Varsói Szerződés tagállamai nemzetközi kapcsolataikban, — ahogy ezt a szerződés leszögezi — „tartózkodnak az erővel való fenyegetésektől vagy annak alkalmazásától és készek az őszinte együttműködés szellemében részt venni minden nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság megtartása”. A szocialista országok kormányai és népei nem akarnak háborút, a békés egymás mellett élés hívei, kitartóan küzdenek a vitás nemzetközi kérdések ésszerű, tárgyalások útján történő megoldásáért. A Varsói Szerződés kizáróla " vé- j delmi jellegű, nincs semmiféle támadó célia, ahhoz Mrrr->1'r é"~m \ csatlakozhat, ha elfogadja a kollektív védelmi és biztonsági rendszabályokat. A Varsói Szer-ődés tagállamai ma "is érvényesnek tekintik korábbi javaslatukat, hogy készek a NATO-országokkal tárgyalni megnemtámadási szerződésről, sőt továbbmenően: a két katonai szervezet megszüntetéséről is. A húsz évre kötött atlanti szerződés érvénye 1969-ben amúgy is léjár. Ez lehetővé teszi a katonai tömböktől mentes Európa megteremtését. Az európai kommunista és. munkáspártok nemrég kiadott Karlovy Vary-i nyilatkozata ezért javasolja: „...késedelem nélkül állapodjanak meg az Atlanti Paktum és a Varsói Szerződés katonai szervezetének felszámolásában”. Hegedűs Ferenc alezredes Bevezetőben a kongresszust megelőző, mintegy 18 000 helyi tanácskozás tapasztalataival foglalkozott. Ezeken, mintegy másfél millió földművesszövetkezeti tag jelent meg, s közülük 120 000 részt vett a vitában. Szinte teljes egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a szövetkezetek tagságának összeté! elében bekövetkezett változások. valamint tevékenységi körük bővülése miatt időszerű a „Földművesszövetkezet” elnevezést „Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetre” változtatni. Nem találkozott azonban teljes megértéssel az ä javaslat, hogy a részjegyek névértékét az eddigi 50 forintról 100 forintra emeljék. Az utóbbival kapcsolatban éppen ezért azt javasolta, hogy a végső döntés joga maradjon a tagságé, illetve a szövetkezeti küldöttközgyűléseké, örvendetes, hogy gazdasági eredményeinkkel együtt növekedett a szövetkezeti szervek társadalmi befolyása. Bővült a szövetkezetek mozgalmi tevékenysége és tovább szélesedett a szövetkezeti demokrácia. Munkánk és elért eredményeink — hangsúlyozta az előadó — sok szállal kapcsolódnak a testvérszövetkezetekhez, s e kapcsolatok ápolását a továbbiakban is fontos feladatunknak tartjuk. A földművesszövetkezeíek tagsága — hangoztatta a továbbiakban a beszámoló — ismeri és magáénak vallja a IX. pártkongresz- szus határozatait és teljes erejével kész dolgozni azok megvalósításáért. Világosan látja, hogy a határozatok és az új gazdasági mechanizmus további távlatokat és lehetőségeket nyit szövetkezeti mozgalmunk fejlődése előtt. Ezek realizálása megköveteli, hogy szövetkezeteink saját pénzügyi forrásból biztosíthassák fejlesztésük és az anyagi érdekeltség elvét kifejezésre juttató részesedéseket, fokozhassák a tagságnak — mint tulajdonosoknak — a nyereséghez fűződő anyagi érdekeltségét, továbbá a gazdálkodással járó kockázatok fedezetére kellő tartalékot képezhessenek, s végül, hogy fenntarthassák és fejleszthessék a szövetkezeti mozgalom intézményeit. Az új mechanizmus viszonyai között a fogyasztó — a vevő — kerül a kereskedelmi munka középpontjába, s ez az eddiginél rugalmasabb kereskedelmi tevékenységet kíván. A föld művesszövetkezeti kereskedelem az ésszerű gazdaságosság követelményeit szem előtt tartó verseny mellett foglal állást. A kereskedelmi teversengésnek, hanem az egyes ] ágazatok és szektorok együttműködésének is jellemeznie kell. A ; szövetkezeti kereskedelem tévé- 1 kenységében az új mechanizmusban fokozott hangsúlyt kap az el- adási módszerek fejlesztése. A helyi szervezetekben a szövetkezeti vezetők és a bolti dolgozók keressenek az üzleten kívül is kapcsolatot vevőikkel. Vezessék be a minta utáni értékes! .ést, szervezzék meg az élelmiszerek és iparcikkek házhoz szállítását, az ipar- cikkszaküzletekben nyújtsanak az áruhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, rendezzenek árukiállításokat, jelenjenek meg a vásárokon és piacokon, s ha szükséges, alkalmazzanak ügynököket A következőkben a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás és értékesítés problémáival foglalkozott. A szövetkezetek munkájának ez a része — hangoztatta ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő — szinte szó és értelem szerint minden nap az ország egész lakosságával kapcsolatba kerül valamilyen módon. A kedvező és kedvezőtlen vélemények, a jogos és jogtalan bírálatok kereszttüzében, s részben ennek eredményeként ez a szakma is számottevően fejlődött. Az 1961. évihez viszonyítva 40 000 vagonnal nőtt a felvásárolt mezőgazdasági termékek mennyisége, s így 1966- ban már elérte a 180 000 vagont. Ugyanakkor nagymértékben növekedett a mezőgazdasági termédelem anyagi-technikai megalapozottsága. Korábban egyetlen hűtőraktárral sem rendelkezett, jelenleg pedig már minden megyében legalább egy hűtőraktára áll az el iáfás szolgálatában. A felvásárlás, illetve az árutermelés alapvető bázisai a szocialista nagyüzemek. 1966-ban a szövetkezeti kereskedelem által felvásárolt zöldség 91,5 százalékát, a burgonyának 90 százalékát, a gyümölcsnek pedig 66 százalékát termelték meg. A szövetkezeti felvásárló szervek lehetőségeikhez képest segítséget adtak a nagyüzemi kertészetek kialakulásához. E segítségüknek fontos része van abban, hogy a jól vezetett és megfelelően felszerelt kertészetek ma már a mezőgazdasági nagyüzemek legjövedelmezőbb üzemágai. A beszámoló a következőikben kitért azokra á meglehetősen széles körben hangoztatott véleményekre, melyek szerint a szövetkezeti kereskedelem túlontúl magas árréssel dolgozik. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni — mondotta ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő —, hogy a felvásárlási és értékesítési ár közötti különbözet lényegében csak a forgalmazás költségeit fedezte. A szakma nélkülözhetetlen technikai fejlesztéséhez szükséges beruházásokhoz a szövetkezetek más gazdasági tevékenységének eredményéből öt év alatt nem kevesebb, mint 550 millió forintot kellett átcsoportosítani. Hasonlóképpen helytelennek ítélte a beszámoló azt a nézetet is, amely szerint a szövetkezeti zöldség-, gyümölcskereikede- lem monopolhelyzetet élvez a piacon. 1966-ban a lakosság számára forgalomba hozott zöldségnek, gyümölcsnek, valamint burgonyának mindössze csak 47 százaléka ment át a szövetkezeti kereskedelem „kezén”. A szövetkezeti kereskedelem dolgozói természetesnek veszik, hogy a gazdaságirányítás új mechanizmusának keretei között 3 jövőben mind a termelői, mind pedig a fogyasztói piacon kiszélesedik a verseny, s hogy ebben a versenyben mindenki egyenjogú partnerként vesz részt. Hangsúlyozzuk, hogyta szükséges árualapokat a szövetkezeti szervek a továbbiakban is szerződések útján akarják biztosítani. A szerződések vematkozásában a földművesszövetkezetek a teljes egyenjogúság hívei. Jelentős változások történnek az áruforgalom rendjében. A termelő maga választja meg, hogy hol — a termőhelyen vagy pedig az üzletben — kívánja termékét átadni. Előtérbe helyezzük a termelők és a felhasználók közötti közvetlen kapcsolatot. Az értékesítő szövetkezetek — a MÉK-ek — fő tevékenysége eszerint a termelő üzemek és a felhasználók köz- (Folytatás a 2. oldalon.) II béke és biztonság szerződése
