Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-13 / 86. szám
1867« április 13. 3 Csütörtök Ki javítja meg a sippsárt? Gondolatok a lakossági szolgáltatásról Megtartották a Vasutas Szakszervezet területi küldöttértekezletét Szegeden A jövő évtől kezdve a szolgáltatóipar is nagyobb önállóságot kap majd. Megszűnik a kötelező tervutasítások rendszere, a vegytisztítok és fodrászok, szabók és cipészek, a lakossági megrendelésre dolgozó építőipari, vas- és fémipari részlegek saját maguk döntik el: mit kívánnak nyújtani vevőiknek, megrendelőiknek. Üj mechanizmus, növekvő felelősség, lehetőség az egyéni ötletek, elképzelések megvalósítására — mindez jól hangzik. Vajon azonban milyen mértékben lesz biztosítva a lakosság ellátása, ki és miképp garantálja, hogy ha elromlik egv háztartási készülék, javítanivaló akad a ház körül, vagy akárcsak egy rakoncátlankodó zippzár okoz gondot, gyorsan és pontosan megjavítják? Ezekről a kérdésekről volt szó, azon az értekezleten, ahol Timó- tity István, a megyei tanács tervosztályának főelőadója a járások és városok, a tanácsi ipar és a kisipari szövetkezetek illetékesei előtt ismertette a megyei szolgáltató tevékenység helyzetét, a közeljövő és az új gazdaságirányítás bevezetésével kapcsolatos feladatokat. A második ötéves tervben a lakossági szolgáltató tevékenység értéke meghaladta a 181 milliót. A legnagyobb volt a kereslet nő- : vekedése az építőipari munkák ! iránt, és rohamosan gyarapodtak j az igények olyan javítási ágak- j ban, melyeknek létjogosultsága i a modernebbé való háztartásokkal, a megváltozott életkorúimé- i nyekkel függnek össze. így a gépkocsik és motorkerékpárok j különféle szervizszolgáltatásai, a rádió- és tv-javítás, a háztartási gépek karbantartása, stb. ösz- szesen több mint 33 milliót fordítottak megyénk szolgáltató hálózatának fejlesztésére, ebből a szövetkezeti kisipar részesedése 27 millió volt. Mintegy 370 üzlettel, felvevőhellyel gazdagodott a ktsz- ek. az fmsz-ek és az állami szolgáltatóipar boltjainak száma. Á korábban ellátatlan községekben 23 új szolgáltatóház épült. Az elmúlt esztendőben az ipar- politikai tervét 125 százalékra teljesítették a különböző egységek, a megelőző évhez képest 52 mil- I Hóval nőtt a lakosság szolgáltaid- j scfínak összege. Megyénk minden j egyes lakosára — az 1966-os év- | ben — csaknem 500 forint érté- j kű különféle szolgáltató munka jutott. Zömmel építőipari, fa- és I Modercin nemcsak szótlanul lenyelte a sértést, hanem hálás tekintetet is vetett a Sturmban- íührarre, hogy már nem kiabál vele. — ... Holnap reggel visszamegy Bélgrádba. Segédtisztem majd gondoskodik arról, hogy visszajusson. Ne féljen, odyan jelentést küldök, hogy az ígért jutalmat megkapja. Na persze, azt az összeget, amelyet a feladat kielégítő megoldása esetére helyeztünk kilátásba, nem azt, amit a feladat kiváló megoldásának jutalmául ígértünk... Modercin arcán látszott, most már vérszemet kapott, s azon töprengett, miként lehetne az egész összeget zsebrevágni. Höttl ezért egy mondat erejéig ismét barátságtalan hangot ütött meg: — Remélem, azt maga sem állítja, hogy kiválóan végezte a dolgát? Az usztasa őrnagy most felpattant a székről. Katonás tartást vett fel. — Nem, Herr Sturmbannführer, jelentem, nem! A német hírszerzés magyarországi feje az usztasa őrnagyot vállánál fogva kituszkolta a szobából. — No. akkor menjen. Minden jót! Modercin, mielőtt végleg elvasipari tevékenység, de jelentős a személyi szolgáltatások (fényképész, fodrász) és a méretes ruházati cikkek készítésének összege is. Az eredmények mellett említsük meg, hogy az eredetileg az állami ipar kisebb volumenű munkáit pótló, a lakosság apróbb- nagyobb szolgáltatási igényeinek j ellátására hivatott kisipari szövet - j kezetek mindinkább rátérnek a j nagyszériás termelőmunkára. I Kétségtelenül ez a gazdaságo- ! sabb, üzleti szempontból előnyö- | sebb tevékenység. Helyes is, ha a í kshsz-ek keresik az útját-módját ! és megragad ják a lehetőségeit a j gazdaságosság növelésének, önköltségeik csökkentésének. Káros | kosságnak egy-egy apróbb javí- I tással nincs hová fordulnia, vagy kizárólag a magánkisiparosokra I (esetleg kontárokra) lenne utalva. Mint a szóban forgó értekezle- : tenTimótity elvtárs elmondotta, a ■ jövőben a járási-városi tanácsok- j ra, a helyi közigazgatási szervekre vár a feladat, hogy vizsgálják: milyen szolgáltató igények vannak körzetünkben, s ösztönző, I körültekintő iparpolitikával se- i gítséget nyújtsanak a lakossági | szolgáltatás fejlesztéséhez. Hiszen sokszor bosszankodunk ' amiatt, hogy nincs hol megjavíttatni egy-egy női táskát, mert a bőröndös nem vállalja, a bőrdísz- : művesnek kifizetődőbb a teirme- ! lőmunka stb, esetleg nincs hol megjavítani az esernyőt vagy egy i volna azonban az olyan fejlődés, j zippzárt és ezért (a filléres mun- j mely aránytalanságokhoz vezetne, i ka helyett) újat kell vásárolni, s azt eredményezné, hogy a la- * V. J. Megszűntek a megyei bizottságok A közelmúltban Szegeden, a vasutasok Petőfi Sándor Művelődési Otthonában ültek össze tanácskozásra a szakszervezeti területi bizottság választására meghívott küldöttek, akik az igazgatóság dolgozóit képviselték. A küldöttértekezleten részt vett és felszólalt Lánner József MÁV vezérigazgató-helyettes, Ágoston József, a Csosngréd megyei pártbizottság vb-tagja, dr. Németh Lajos, az SZMT titkára, Kellner István, a Vasutas Szakszervezet központi vezetőségének tagja és Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője. Somogyi József megnyitó szavai után Rácz Kálmán, a Vasutas Szakszervezet Csongrád megyei bizottságának titkára egészítette ki az előzőleg kiadott írásbeli jelentést. Elmondotta, hogy az igazgatóság területén az 59 szakszervezeti bizottságba 391 tisztségviselőt választottak. Szólt ezután arról, hogy a jövőben megszűnnek az eddigi vasutas megyei bizottságok, s helyettük területi bizottság alakul. A IX. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaversenyről szólva elmondotta, hogy 1966 második félévének ered* «lényeként az igazgatóságok versenyében a szegedi lett az első. Kérdések és válaszok az állategészségügy időszerű feladatairél Beszélgetés dr. Nagy Gergely gyomai állatorvossal Nincs összehasonlítási alap az állategészségügy régebbi és mostani helyzetéhez. Ugyanis dr. Nagy Gergely mindössze 1965 januárja óta községi állatorvos Gyomén. Lényegében a Körösi Állami Gazdaság III. kerülete meg a gyomai Győzelem Tsz közös és háztáji gazdaságainak mintegy fele tartozik a körzetébe. A száj- és körömfájás dühöngése idején kisegítőként került Gyomára, aztán otítmarasBiialiták. Bizonyára alaposan rászolgált erre, s arra is, hogy a járási pártbizottság tagjává válasszák. Alighogy sikerült leküzdeni körzetében a száj- és körömfájást, a Győzelem Tsz-íben gyomor- és bélgyulladás lépett fel a. sertésállományban. Ezt résziben az váltotta ki, hogy az amúgy is kevés ábnafctaikarmány egy irésee penészes volt, s a hiányt borsószalma- és lucernaszéna-üszftel igyekezték pótolni. Dr. Nagy Gergelyt fáradságot nem ismerő állatorvosiként ismerték meg a gyomaiak. A jelölő- gyűlések alkalmával történt meg, hogy ünneplőbe öltözötten fuvarozta ki az egyik jelöltet a tanyasi választókörzetbe. Alighogy hagyta volna a szobát, náci köszöntésre lendítette a karját.* — Heil Hitler! Höttl becsukta mögötte az ajtót, aztán az íróasztala mögé ült. Becsengette a titkárnőjét, jelentést diktált neki: — Modercin a fanatikus kommunista világforradalmár szerepét játszotta. Személyisége olyan nagy érdeklődést keltett, hogy maga a kormányzó is belement a tárgyalásokba. E megbeszélések során azonban Modercin nagyon szigorúan tartatta magát a neki adott utasításokhoz, s ezért nem volt képes Horthyt konkrét javaslatok közlésére rávenni. A játszma ezzel holtpontra jutott... — Kész! — mondta Höttl. Ebben a pillanatban felzúgtak a szirénák. A légiriadó ezen az éjszakán sem maradt el. * Szálasi Ferenc, a nyilaskeresztesek vezére még az ágyban hevert. Az éjszaka sokáig olvasott: Hitler Mein Kampf-jának lapjait forgatta, ki tudja, már hányadszor. Voltak részek, amelyeket betéve tudott, de akárcsak a hivő katolikusok, a bibliát, ő, a hivő náci, a hitlerizmus bibliájátá forgatta újra és újra. Nem lehet eléggé ismerni a vezér gondolatait és szándékait, nem lehet eleget meríteni páratlan bölcsességéből, apostoli éleslátásából. (Folytatjuk) megérkeztek, az egyik juhász so- j pánkodva mondta: nem tud meg- l elleni az egyik birkája. Dr. Nagy Gergely mit sem törődve az „idegen'’ körzettel, az ünneplő ruhá- | javai, rögtön beavatkozott és si- ! keresem Ugyanis az volt a prob- | léma, hogy két bárány akart egy- I szerre a világra sietni. Ennyi ismeret birtokában tettük ; fel az első kérdésit. Azt, hogy milyen dr. Nagy Gergely körzetében az állalegészség- | ügy? — Nehéz erre válaszolni, mert | íriszen egy állatorvos sohasem le- ; hét elégedett, meg aztán nem is akar az öndicsóret gyanújába esni. Az igazság az, hogy kielégítő az állategészségügy. A megyei Népújság egyébként nemrégen adott számot arról, hogy a Győzelem Tsz állattenyésztése nyereséges volt az elmúlt évben. Viszonylag hamar kiheverte a száj- és körömfájást s az aztán fellépő gyomor- és bélgyuliadást. Különösen jónak mondható a termelő- szövetkezet s'zarvasmaiiha-álüomá- nyának tenyésZkondíciója. Jó volt tavaly a vemhesüiés és az éllés aránya, s borj úélhuüLás is alig fordult elő. Csupán a férőhelyekkel van egyelőre probléma. A szairvas- marhaáltomány egy része most került új épületbe, azt még ki kell tapasztalni. — Minek köszönhető az állatállomány kondíciójának lényeges javulása? — Egyrészt annak, hogy sokkal bővebben rendelkezik a Győzelem Tsz takarmánnyal, másrészt a legelőn jól megedzett növendék- szarvasmarhákat állítottak tenyésztésbe. A sertéseknek is gondoskodtak a major körül legelési ’lehetőségről lucerniatelepítés- seü. Én a magam részéről mindig szorgalmaztam azt, hogy legalább utánozzák a gazdaságok a természetes tartást. A szecskázott zölditakairmányt én az emberek üzemi kosztjához szoktam hasonlítani, amit leginkább ímmal-ám- mai fogyasztanak el. Az állatok sem szívesen fogyasztják a szecskázott zöldtakarmányt, mert különböző keserű és büdös füvek kerülnek bele s ezért csak túrják, fúrják. Másrészt nem vagyok híve az állatok karámba tartásának sem. Különösen az olyan karámba tartásnak nem, amely köré csak most ültettek fákat s ezért még nincs árnyék. A tűző napnak sok káros hatása van, ha azt az állat bezárva, szinte mozdulatlanul kénytelen elszenvedni A nagy forróság meddőséget idéz elő, csökkenti az étvágyat. Az állat elbágyad, liheg, a nyelvét is kiölti, annyira melege van. — Tanasztal t-e szemléltető hátrány okat az állatok karámban tartásánál? — Nem mértem meg, hogy mennyit csökkent a súlygyarapodás és a tejhozam, azonban eléggé szemlélteti a napon tartás káros befolyását az alábbi példa. A Győ- I zelem Tsz-ben a napos állatgondozó elment kapálni s öt csikót otthagyott a tűző napon a nyári jászolhoz kötve. Az ötből csak , hármat tudtunk megmenteni, kettőt megölt közülük az agyvelő- ; gyulladás. Szarvasmarháknál még j nem fordult elő hasonló az én prakszisomban, azonban állítom, j hogy a karámban tartásuk a tűző napon csak ártalmukra van. Más I az, ha az állatok kint a legelőn ; vannak, mert ott szabadabb a- le- j vegő mozgása, s az állatok sincsenek egy helyben állásra, fek- 1 vésne kárhoztatva. A legyek sem bántják, nyugtalanítják annyira. , Ámbár a gyomai Győzelem Tsz- ben állandóan egy három-négy tagú brigád irtotta a legyeket. Nem teljes sikerrel, mert hiszen | a légy általában három-négyhe- tenként szaporodik s a brigád ese- I tenként csak kéthónaposként tu- ! dott eljutni egyik-másik majorba. — A legelő hasznosságáról önkéntelenül is a közelgő kihajtásra terelődik a gondolat. Milyen tapasztalatai és javaslatai vannak ezzel kapcsolatban? | — Mi tagadás, kellemetlen la: pasztalataim is vannak ezzel kapcsolatosan. Egyrészt az, hogy ! a kihajtás túlságosan gyors ütemben történik, különösen a távolabbra eső legelőkre. Az állatgondozók kutyáztatják az állatokat, mitsem törődve a nagy meleggel és azzal, hogy a zsibbadt, gémbe- redett lábú, járáshoz nem stokott jószág hőgutát kap. Ilyesmi előfordult a Körösi Állami Gazdaságban is. A Győzelem Tsz-ben pedig az fordult elő, ugyancsak a zargatott kihajtás következtében, hogy öt tehénnek vált gyulladásossá a körme. Nagyon lényeges az, hogy április elején már megkezdjék az állatok jártatását, mert ellenkező esetben nemcsak hőguta, körömgyulladás, hanem tüdő- és csülöicgyulladás is felléphet. — Az elmúlt évben hogyan gondoskodtak a pásztorok, az állatok friss ivóvíz ellátásáról? — Nem volt különösebb észrevételem. Mindenesetre hetenként legalább egyszer megjelenek a legelőn, hacsak közben nem hívnak valamilyen oknál fogva. Olyankor ellenőrzőm a vályúk tisztaságát is s bizony ha mohás, állott vizet találok, nem hallgatom el rosszallásomat. Van még ezen is javítanivaló. Az állatok friss víz ellátását az oldja meg, ha minden kutat ellátnak szivattyúmotorral. Ezentúl keresni kellene annak a módját is. hogy a legelőkön ne járjon boldog és boldogtalan, mert bár most pillanatnyilag nincs semmiféle járványos betegség, száj-és körömfájás sincs kilátásban, azonban az óvatosság naevon is indokolt — hangzott befejezésül. K. I. A szakszervezetek vezetőinek, i bázalmiainak nagy részé volt ab- ; ban, hogy az utóbbi esztendőkben több szolgálati hejy és csomópont lett élüzem. s most is mindenütt versenyt kezdeményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. Ezután részletesen beszélt a területi bizottság feladatairól. Az • igazgatóság területén 765 szoeda- 5 lista brigádban 5811-en dolgoz- j nak, s a mozgalom segítése minden tisztségviselőre felelősségteljes munkát hárít. Továbbra is I szükséges gondoskodni a dolgo- j zók érdekvédelméről. Ezt az is ; elősegíti, hogy az idén 5 millió 2119 ezer forintot fordítanak az igazgatósáig területén szociális és egészségügyi beruházásokra. j Komoly része van a szakszer- ] vezetnek abban is — mondotta ; —, hogy az utóbbi időben 16,5 i százalékkal növekedett a vasutas dolgozók átlagkeresete. j A vitában 19 küldött szólalt fel, ! mondta el véleményét és javas- j latét. Ezután megválasztották a 15 tagú területi bizottságot. Az új területi bizottság első ülésén Somogyi Józsefet a bizottság elnökévé, Ácsai Mihályt titkárrá. Gaj- da Mátyást és Vajda Jánost (akii eddig a Vasutas Szakszervezet' Békés megyei Bizottságának tit-; kára volt) titkárhelyettessé választották. SzilácM Sándor Szeged II Bp. Kőolajipari Gépgyár Budapest, XVIII., Gyomról út 79—83. azonnali belépésre keres műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre, külszolgá- latos munkakörbe központifű tés-szerel ö t. csőszerelőt, hegesztőt, vízvezetékszerelőt, központi telephelyre TMK-lakatost, vasszerkezeti lakatost. leniezlakato$t, hegesztőt, villanyszerelőt, esztergályost és fényező szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. 2979
