Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-18 / 90. szám
UW», április 18. 4 Kedd Egy különös jubileum Huszonötödször csendült fel a taps a cigánytánc, a műsor utolsó szama után. Nem mindennapi jubileumot ünnepelt szombaton este Mezőhegyesen a gyulai Erkel Ferenc Művészeti Együttes. Számtalanszor felléptek már Békés megye közönsége előtt, s hogy milyen sikerrel, azt bizonyítja az is, hogy kétszer nyertek az Erkel Diákünnepeken aranyérmet. Mégis különleges nap volt ez, mert az együttes tagjai nem a megszokott közönség előtt léptek fel, hanem véradóknak, sok-sok ember élete megmentéinek adták a huszonötödik, jubileumi műsort Mezőhegyesen. Nagy részük harmad- és negyedéves gimnáziumi tanuló. A délelőttöt, mint minden diák, az iskolában töltik. Délután szorgalmasan tanulnak. Az esti órák viszont eltérnek a többi diákok szabad foglalkozásaitól. Táncolnak, énekelnek, szavalnak, hetenként három estén át próbálják az újabbnál újabb miisorszámokat. A mozi, színház és egy-egy jó könyv ilyenkor háttérbe szorul. Mégsem sajnálják, hogy erre kevesebb idő jut, hiszen jól érzik magukat az együttesben, szívesen, az ifjak lelkesedésével vesznek részt a próbákon. Szombatonként pedig, a rendes műsorokon kívül, sokszor feláldozva szabad idejüket, a Vöröskereszt kérésére fellépnek egy-egy távoli községben, ajándékműsort adnak a véradóknak. Ezt a lelkes áldozatvállalást csak szeretettől áthatva lehet véghez vinni,' és annak tudatában, hogy hozzájuk hasonló áldozatkész embereknek adnak inti sort, nekik szereznek örömet egy-egy fellépésükkel. Szigeti Zoltán, az együttes művészeti vezetője a fiatalok áldozatkészségének okait így foglalta össze: — A Vöröskereszt és a vérkonzerváló állomás vezetői két évvel ezelőtt találkoztak az együttes tagjaival és kértek fel bennünket az ajándékmüsorok megtartására. Beszéltek a véradásról, a vér gyógyító hatásáról, és arról, hogy ezer és ezer ember van, aki ilyen módon vállalja mások életének megmentését. Amikor ezt a fiatalok hallották, szinte egy emberként vállalták a fellépést. Jó néhányon maguk is véradókká lettek, másoknak pedig a szülei vállalják ezt az áldozatot. Olyan ez a műsor, ez a fellépés tehát, jnintha a saját édesapjuk, édesanyjuk tiszteletére tennék. A népi zenekar tagjai is valószínű így éreznek, bár közülük többen kinőttek már a diákkorból, önzetlenül elkísérik a fiatalokat minden útjukra. A 25. ajándékműsor, a külöJ nos jubileum alkalmából a véradók és a magunk nevében 'is szeretettel uoszöntjük őket. Kasnyik Judit V ágréti János klub-kiállítása Gyulán, a Jókai Művelődési Otthonban Pénteken este 6 órakor Volent sóra itt rendeztek, es mint ahogy Zoltán, a Gyulai Harisnyagyár az igazgató mondotta: már a kö- ■Iókai Művelődési Otthonának zeljövőben újabbakkal kívánják igazgatója nyitotta meg Vágréti folytatni. János kiállítását az otthon ifjú- Az érdekes tárlatra az ifjúsági sági klubjában Sorban ez már a klub mintegy harminc tagján kí- harmadik kiállítás, melyet az . vül Békéscsabáról is sokan ál- ifjúsági klub vezetősége meghivá- utaztak Gyulára. Volent Zoltán megnyitja a kiállítást. Mellette Vágréti Janos. A kiállítás egyik részlete. Fotó: Uemény Piac — igények és a hústermelés Meg nem összegezték — megyei I szinten — a március 31-i állat-: számlálás végeredményét. Az elő- { zetes adatokból azonban erőtelje-: sen bontakozik ki a sertésállomány csökkenése, a kocát tartó háztáji gazdaságok alapos meg-1 esappanása. Kérdés: ilyen körülmények között a megye hogyan ■ oldja meg az 1967. és 1963. évi sertésihústemtelésá és értékesítési : programját? A kocaállomány — sajnos - termelőszövetkezeteimkiben is csökkent. Legtöbb gazdaságban ennek okót azzal magyarázzák, i hogy a jövőben az eddigieknél na- í gyobb gondot fordítanak a törzs- állomány kihasználására. A gyulai járás szövetkezeteiben az egy évvel ezelőtti állománynál .jelenleg 120-szal kevesebb kocát tartanak. Két évvel ezelőtt a kocaforgó 1,2—1,3-es volt. Ez a szám 1966- ban 1.56-ra növekedett. A tsz-ek önálló vállalati rendszerű gazdálkodása a gyulai járásban is több vezetőt arra kész- ’ tetett, hogy a törzsállomány jobb kihasználására törekedjenek. A gyulai járás ered . -í nye az 1,56-os j forgóval lei magas iá. Annak kell értékeljük, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ebben a járásban igen sok a gyenge termelőszövetkezet. A kocaállomány kétévenkénti háromszori elletése viszonyaik között nem lebecsülendő! Növeli ennek értékét az egy kocától felnevelt malacok száma 1 is. Tavaly már 11,5 malac feine- | velése jutott egy-egy törzsállatra a korábbi 9 és fél, 10 és féllel szemben. Javítja ezt a pozíciót az j 1066. évi malacelhullás 37,5 száza- lékos csökkentése is. Ezek a szá- | mok — egybevetve — arról tanúskodnak, hogy a sertéstartásban több tartalékot tártak fel. A szövetkezeti sertéstenyésztést az utóbbi években igen jelentős minőségi változás jellemzi. A gazdaságok vezetői a választott malac igen magas önköltségét — helyesen — a kocák jobb kihasználásában — a kocaforgó és az évente egy kocától elválasztható | malacok számának növelésében — keresik. Általánosak ezek a tö- j rekvések. A tsz-ek erőfeszítést | tesznek a csökkentett kocaállomány jobb kihasználására. Így a takarmány-ellátottságot és a rendelkezésükre álló férőhelyeket — lehetőségeikhez mérten — maximálisan igényibe is veszik, összességében a tett intézkedésekkel mégsem tudják pótolni — megyei szinten — a háztáji gazdaságok kocaállományának évenkénti 10— 20 százalékos csökkenését. A háztájiban, sajnos, ilyen rohamos a törzsállomány apadása. Miért, mi ennék az oka, magyarázata? Néhány éve a háztáji gazdaságok jó része a tyúktenyésztésre váltott. Több minden ösztönözte az ilyen irányú gazdaságfejleszi\A Pl REHDEN Hogyan dolgozik a község két óvodája? Tudósítás a gádorost községi tanács végrehajtó bizottsági üléséről Két óvodában négy óvónő és négy dajka száztizennyolc gyér- j mekkel foglalkozik naponta. Az! intézményekhez tartozó két kony-1 hóban öten főznek mindennap a j kicsinyek részére. Milyen a gyermekekkel való foglalkozás, milyen az elhelyezésük, az étkezésük — erről tárgyalt legutóbbi ülésén a Gádorosi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésre készített jelentés mindkét óvodával kapcsolatban megállapítja azt, hogy mindkét helyre egy-egy óvónő munkába j állítása lenne szükséges, mert a jelenlegi létszám kevés. Nagy nehézségeket okoz, különösen az 1. számú óvodában a zsúfoltság. Régi kérdés az óvoda bővítése, ideje lenne megvalósítani. A II. számú óvodában a legnagyobb Induló autóbuszok nyomában... Nemegyszer volt alkalmam látni, j hogy Békéscsabán, a Kossuth téri I autóbuszmegállók indulásra kész | kocsijaihoz egy-egy idősebb vagy beteg ember, súlyos csomagot, kis- j gyermeket cipelő utas milyen lé- lekszakadva, kifulladva szalad és amikor a kocsi elé ér — ahol láthatja a járat számozását —, bosz- szüs arccal állapítja meg, hogy kár volt a fáradságért, nem is az ő feltételezett kocsija, ami szaladás- ra késztette. Vagy ott. olyan útvonalon — mint például a Bartók Béla úton —, ahol több helyi járat kocsijai közlekednek, egy-egy mellékutcából mekkorát szalad némelyik utas az előtte elhúzó autóbusz után, amelyikről hátulról még azt se tudja megállapítani, hogy az ő kocsija volt-e, amelyik otthagyta vagy érdemes várnia a később érkezőre. Mirídez elkerülhető lenne, ha a helyi járatok kocsijain a járatszám a kocsi hátulján is fel lenne tüntetve. Azt hiszem, ennek nincs semmi adminisztratív vagy szervezeti akadálya, kocsinként csak egy számozott kartonlap kérdése az egész. (s—i) gondot a rossz parketta jelenti, amelynek az átrakását sürgősen j meg kellene oldani. Az elhelyezés ismertetésén túl részletesen tájékoztatta a jelentés a végrehajtó bizottságot arról, hogy milyen módszerekkel nevelik az életre a gyermekeket, hogyan ismertetik meg velük a világot. A konyhákkal kapcsolatban szó esett arról, hogy nehézségeik ellenére megfelelő mennyiségű és minőségű étkezést biztosítanak a gyermekek részére. Hiányosság volt a húsellátásban, de ez is megoldódik, mert a helyi fmsz biztosít baromfit a konyha részére. Kérik a végrehajtó bizottságot arra, segítsen a honyha gépesítésében, valamint az elavult tűzhelyek kicserélésében. A végrehajtó bizottság árjelentést megtárgyalva sajnálattal vette tudomásul, hogy bár erre az évre betervezték a .régen szükséges óvodabővítést, a járási tanács nem járult hozzá. Az erre szánt összeget az általános iskolai napközi kapja. Az óvónők ígéretet kaptak: a végrehajtó bizottság mindent megtesz, hogy a gyermekek elhelyezése és ellátása a legjobb legyen. test. Keresett cikk volt a baromfi nemcsak a belföldi, hanem-a külföldi piacon is. A felsőbb szervek úgy irányították az árpolitikát, hogy az a baromfitartásra ösztönzött. Ez az állatfaj kiválóan hasznosította a háztáji termelés gazdasági lehetőségeit. Egy kiló baromfihúshoz, tojáshoz általában kevesebb szemes abrakot használtak fel, mint azonos meny- nyiségű sertéshúshoz. A közgazdasági tényezők tehát érthető módon hatottak, érvényesültek. Most azonban a pecsenyecsirke és a tyúktojás iránti külföldi kereslet megcsappant. A tsz-ek - és a háztáj i gazdaságok baromfiterméke iránt minimálisra csökkent a külföldi kereslet. Az igények változása a termelőket új feladat elé állítja. Ha továbbra is a jelenlegi ütemben, a néhány éves hagyománynak megfelelően foglalkoznak a tyúkféle tartásával, bekövetkezhet az a helyzet, hogy a megtermelt árut sem a BOV-nál, sem pedig a hetipiacon nem tudják értékesíteni. Bizonyos értelemben baromfihúsból túltermelés állt be! Az árutelíiettség, a belföldi és a külföldi igények alakulása bizonyos közgazdasági következtetések levonását sürgeti. A gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz- ben — ezekben a hetekben — terven felül 50 kocát állítanak tenyésztésbe. „Nem megy a baromfi. A tsz fenntartásához, a tagok jövedelmének szavatolásához pénzre van szükség — említette Boros Péter föagronómus — s a pénzt a kocatartás csaknem 50 százalékos növelésében keressük.” Hasonlóan terveznek az orosházi és a mezőkovácsházi járás tsz- eiben is. örvendetes, hogy a szövetkezetek többségében felismerték az új helyzetet és bizonyos következtetést már le is vontak, sőt helyenként már a gyakorlatban is intézkedtek a gazdálkodás 1968. évi bevételi színvonalának tartására. A háztáji gazdaságokban más a helyzet. Itt még mindig és a jövőben is még jó ideig a baromfitartástól várják és remélik a közösből származó jövedelem kiegészítését. A termelői árak 1968. január 1-i rendezése — valószínű — a sertéstenyésztés felkarolására irányítják majd a háztáji gazdálkodókat. így a kocaállomány gyorsabb ütemű gyarapodására csak 1968-ban számíthatunk. Ennek gyakorlati haszna azonban csak 1969-ben jelentkezik. Ha a hízott sertés felvásárlási árát 1968 első hónapjában módosítják, akkor az anyagi előny kihasználására — az egész megyében — a gyulaváriakhoz hasonlóan most ezekben a hónapokban kellene intézkedni. Az orosházi járásban a párt- és a társadalmi szervek vezetői arról tárgyalnak, hogy a sertéstartás fellendítésére felújítják az évekkel ezelőtt jól bevált kocaakciót. A várható közgazdasági és gazdasági helyzet 1968-tól a sertés- tartás fellendítésére ösztönzi majd a gazdaságokat. Valamennyi tsz- nek és háztáji gazdának érdeke, hogy már most készüljön ennek jó kihasználására. Dupsi Károly itíazanui SIÁM-Sumcba / A Békés megyei Népújság nagy tavaszi rejtvénypályázata Első díj: 10 napos üdülés Szász-Svájcban — További dijak Sokol zsebrádió, infravörös hősugárzó és még számos értékes nyereménytárgy 24. rejtvényünk: Hol épült fel a közelmúltban a megye legmagasabb új épüle te, melyben kollégium kapott elhelyezést? Békéscsabán? Szarvason? Battonyán? Beküldendő a helyes válasz. R Rejtvényszelvény 1967. április 18. 24.
