Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-12 / 85. szám
1967. április 12. 4 Szerda A JÓ GYEREK Gombaiejes Az Alföld széles térségein régen jórészt a gémeskutak és itt- ott a magasba szökő nyárfák emelkedtek ki. A mezőgazdaság átszervezésével megváltozóit a táj arculata is: a gémeskutakat felváltotta a magasba nyúló, csillogó fejű, alumínium-hidrogló- busz, majd ezek mellett egyre gyakoribb a még korszerűbb gombafeje* víztorony, a szuper- sztát. Állattenyésztésünk fejlődését jelzik ezek. hiszen a tejtermelés fokozása, a gazdaság higiéniai és tűzrendészet! előírásainak ‘betartása egyre nagyobb követelményeket támaszt a vízszolgál tatásban. Milyen előnyökkel jár a szuper- satát a hidrogióbusszal szemben? A gormbafejes víztorony felső. 2 m magas csonkakúp részében kétszer annyi nagy nyomású víz tárolható, mint a hidroglóbusz e szintnek megfelelő gömbsüveg részében. További előnye, hogy a torony törzsrészében is lehet vizet tárolni, míg a hiöroglóbusznál ezt a részt csak feljáróként hasznosították. Előnye még az is. hogy a hidroglóbusz árához mérten 110 ezer forinttal olcsóbb. Kis helyen, épületek között is felállítható: nem kell ugyanis kikötni, mint a hidr ©glóbuszt, mivel törzse zö- mökebb. Alapteste ' olyan megoldású, hogy a legnagyobb szélvihar esetén is biztosan tartja a tornyot. Az itt elhelyezett pincetérben vannak a szelepek, feszmérők, kapcsolók és tartalék szerelvények. A gombafejes víztorony acéllemezből hegesztéssel, előregyártva készül. Az acéllemezre műanyag- hab hőszigetelő anyagot, erre alumínium- vagy horganyzott lemezborítást szerelnek. Az alulról beömlő vízsugár az egész vízosUo- pot keveri, mozgatja, oxigénnel táplálja. Tűzoltásra, gépjárművek mosására nyomásfokozó szivattyú segítségével 6 atmoszféra nyomású vizet is lehet belőle nyerni. tJj víztorony a mezőgazdaság szolgálatában. víztornyok Szemelvények megyénk kiskereskedelmi és vendéglátóipari hálózatának fejlesztéséről Július 22—augusztus 20 Szabadtéri Játékok A Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága az 1967-es évi produkciókra fokozott gonddal készül és különösen nagy gondot fordít arra, hogy a szomszédos megyék dolgozói minél nagyobb számban tekinthessék meg az előadásokat. Óriási arányban megnőtt az érdeklődés az ez évi produkciók: iránit, hiszen a műsoron szieiepel Erkel Hunyadi László c. operája, Shakespeare Hamlet című drámája, továbbá a Mojszejev-együttes vendégjátéka, Strauss Cigánybáró című daljátéka, valamint Verdi Don Carlos című operája. Már eddig 15 ezernél több jegy kelt el elővételben. Ezt figyelembe véve a megye dolgozói igényeinek kielégí- gítését úgy segíti elő az Igazgatóság, hogy a vállalatokhoz, intézményekhez, termelőszövetkezetekhez, iskolákhoz megrendelő nyomtatványokat juttatott el, s az ezeken beérkezett jegyigényeket biztosítja, hogy minden érdeklődő akadálytalanul részt vehessen e jelentős kulturális eseményeken. Rajz szakköri kiállítás Orosházán Az orosházi Petőfi Művelődési Ház képzőművészeti szakköre már , az elmúlt évek- ban is jelentős eredményeket ért el. A szakkör tagjainak rajzaiból április 9-én délelőtt 10 órakor nyitottak újabb kiállítást a Thököly utca 5. szám alatti helyiségben. A kiállítás értékes képet ad a szakkör tevékenységéről, tagjainak kifejezési törekvéseiről. Ebben a cikkben nem csupán a fejlesztésre vonatkozó szám- i adatokkal kívánjuk érzékeltetni a ! kereskedelem fejlődését, hanem j az áruforgalom növekedésével is. ! Az 1967-es esztendő mintegy elő- j szobája az 1968-as évnek; a ,mo- ! dernebb kereskedelemire való át- | térésnek. Közismert, hogy a ke- | reskedelemben a konkurrencia, a i versengés nagy szerepet tölt be. | Az „adok-veszek” módszer elavult. Ezt már belátták a szakemberek. .Előtérbe került a konkurencia olyan formája is, amelybe beleszól a vásárló, ami arra kényszeríti az ipart és a kereskedelmét, hogy a vásárló igényeit megfelelően elégítse ki. Az életképességre való kereskedelmi törekvést már-már érezzük üzleíeinkberi. Az ilyen igyekezetek egyre inkább elengedhetetlenek, mert az üzletek fejlesztése, az ott dolgozók keresete függ a rugalmas, ésszerű, hasznot hozó kereskedelem meg terem téséiőL Az elmúlt esztendőben tett ilyen irányú törekvés eredményezte azt, hogy á Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat évi 600 millió forintot forgalmazott, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat és a Körös Állami Áruház is túlteljesítette tervét. Bizonyos mértékben ez adta a lehetőséget arra is, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztálya olyan tájékoztatást adhatott, hogy az 1966-os évben megyénk kiskereskedelmi' és vendéglátóipari egységeinek fejlesztésére 64 millió 400 ezer forintot irányozhatott elő. Ez természetesen összetett. Mégpedig a tanácsi, a BKM tárcaközvetlen, valamint egyéb állami és földművesszövetkezeti kereskedelemmel. Az előirányzat megoszlása: tanácsi kereskedelem 16 075 000,— Ft BKM táircaközvetlen kereskedelem ' 3 961 000,— Ft egyéb állami kereskedelem 550 000.— Ft földrfiűvésszövétfcezeti keresk. 43 814 000,— Ft Összesen: 64 400 000,— Ft Ha már felsorolásokba kezdtünk, szükségesnek tartjuk néhány n agyobb és néhány nagyon- nagyon fontos létesítményt említeni, melyeknek építése ebben az évben kezdődik vagy befejeződik, így többek között Gyulán a Vár- fürdőnél ajándék-, strandcikk-pavilon, Békéscsabán a Szabadság téri csemegebolt bővítése, Békésen lakberendezési áruház, Békéscsabán a Tanácsköztársaság útján zöldség-, gyümölcs-, húsáru, tejivó építése mintegy 600 négyzet- méter területen, Mezőberényben ABC-áruház. A vendéglátó területén Békéscsabán 120 ágyas szálloda, étterem, presszó 14 millió forint költséggel. Gyulán park-étterem, Orosházán, a Csizmadia Sándor úton és a MÁV-állomás- nál bisztró készül. Nagyszénáson 530 négyzetméteren éttermet létesítenek, stb. A terv szerint 46 egység készül 11 ezer 973 négyzetméter alapte- rülettel. Az egy egységre jutó 260 négyzetméter- alapterület kifejezi, hogy a tervező szervek a gazdaságosabban üzemeltethető nagy egységek létrehozására és a koncentrált forgalom elérésére törekedtek. Korszerűsítésre a terv 27 egj'- séget irányoz elő. A korszerűsítések elsősorban az új kiszolgálási formáik bevezetését jelentik. A kereskedelmileg ellátatlan területeken, így Endrőd, Gerla, Nagyszénás, Kaszaper. Kondoros élelmiszerboltok létesítésével könnyítik a külső részeken lakóik helyzetét. A kereskedelmileg el-t látatlan területek ugyan nőve-* kednek az új lakótelepek létesítésével. Azonban az új lakóházi járulék lehetőséget teremt a bolthálózat fejlesztésére. így épül Gyulán ABC-áruház 640 négyzetméter alapterüleíen az Április 4 téren. Mindezt összevetve elfogadható perspektíva áll a kereskedelem fejlesztése előtt. Lehetne több? Lehetne. Eíhhez azonban elsősorban a kereskedelmi vállalatok még gazdaságosabb „üzletelése” szükséges úgy, hogy olyan árut biztosítsanak, mellyel a vevő elégedett, legyen az az áru .községben vagy városban. Ha a mi épülő ABC-áruházaink, korszerűsített üzleteink kis „Váci” utcák lesznek — tehát a megfelelő igényeket elégítik ki —, akkor még inkább elmondhatjuk: ma jó úton indultunk, jó úton haladunk. Roc&kár János — Gyüjjőn csak, mama, ebben a szakaszban van hely. Adja csak ide azt a pakkot. ötven év körüli, vasutas ruhába öltözött férfi nyo- makodik be hatalmas csomagokkal a fülkébe. Mögötte alacsony, fekete fejkendős asszony. Féltőn szorít magához egy hatalmas kosarat, amelyből bánatosan pislog ki egy tyúk és egy jól megtermett kakas. Laba közé veszi később a kosarat, féltve pillantgat a csomagtartóra helyezett szatyrok felé. A vasutas is elhelyezkedik, óriási zsebkendővel törülgeti magasra csúszott és a vonatra szállás fáradtságától verejtékező homlokát. — Jó sok a csomag — pillant ö is a hálók felé. — Van eg\j kevés — hiimmög a mama elégedetten —, de hát nem mehet az ember ilyenkor üres kézzel. Egy kisebb táskából fehér kendőbe kötött élelmet vesz, elő. Előbb egy almát majszol, majd hófehér kenyérrel és sajttal kínálja a vasutast, de az nem jogadja el. — Nagypéntek van — kacsint rám. az öregasszonyhoz szólva. — Nem szabad ilyenkor enni. — Most már szabad — mondja az egy pillanatnyi gondolkodás után. újabb falatot téve a szájába. — Más miág van már, mint valamikor. A sajt különben is bojtos étel. Mert azért húst nem eszek ilyenkor sem. Nem sikerült az ugratás, a néni kényelmesen eszik tovább. — Hát az unokának mit visz húsvétra? — kérdez tovább a vasutas. — Nem nagyon viszek én annak semmit — mondja a mama. — Három tábla csokoládét meg két hátikosaras csokoládényuszit. — Illett volna legalább egy órát venni húsvétra... — Mit? — Őszinte felháborodás rezeg a hangjában. — Minek egy tizenkét éves gyereknek óra? Az apja ötödikes gimnazista volt — mert oda járt a Józsikám. Meg is koplaltuk az apjukommal, de megérte. Szóval ötödikes volt a Józsi és csak úgy tudott órát venni magának, hogy szombat, vasárnap kiment az állomásra szenet lapátolni meg mást dolgozni. En könyörögtem mindig a Sultesz úrnak, hogy adjon munkát a gyereknek. Egy év alatt össze is gyűlt a pénz és az én kisfiam is karóráról nézhette az időt, mint az úri gyerekek. Nem veszek én órát neki, keresse meg magának... Megint megakad a beszélgetés egy pillanatra. A vras- utas már újságot szedne elő, amikor a mama újra megszólal. Parányi keserűség csendül a hangjából. — Tavaly biciklit vettünk a kis Józsinak. A menyem majdnem kidobott vele együtt. Amikor elmondtam neki, hogy a férjének milyen nehezen vettünk egy ócskát valamikor, hogy ne kelljen neki kilométereket gyalogolni, amikor a szünidőben az urasághoz járt napszámba — kinevetett. Hiába, ezek a mostaniak már nem tudják, mi volt... — Hol dolgozik a fia? — A minisztériumban. Nagy ember lett a Józsika, külön kocsija is van, valami Olga vagy hogy is hívják. — Volga — javítja ki a vasutas. — Lehet, hogy az, a csuda ismeri ki magát a sok fényes autó között. Hegen a faluban csak a malomtulajdonosnak volt autója, olyat már most nem is lehet látni. Különben a fiamnak is van autója. A régit eladta, azt mondta, hogy kicsi — különben a felesége biztatta a cserére. A mostanit még nem láttam, mondták is, hogy hogy hívják — sűrű ráncokba szalad a barna homlok —, azt hiszem O-val kezdődik a neve. — Opel? — Igen, az. Most a nyáron valami kampingba vagy kom mennek a tengerre, azért kell a nagyobb kocsi. A kakas úgy látszik, megunta a kényszerű tétlenséget, szárnyával verdesve ki akar ugrani a kosárból. A szegény halálra ítélt tyúk laposakat pislogott, a szemét lehunyta, mikor egy-egy szárnycsapást kapott a fejére. — Nyughassatok már — igazított rendet a mama a kosárban. — Mit visz ebben a rengeteg csomagban? — Hát, csak nem illik üres kézzel menni látogatóba. Viszek két sonkát — van elég. Nagy disznót vágtunk a télen, azután nemsoká itthagyott az apjukom — párosodik meg egy pillanatra a szeme. — Úgysem győzöm megenni egyedül. Józsikám nagyon szereti a sonkát és Pesten nem lehet ilyet kapni. Viszek néhány szál kolbászt — abba a kosárba ötven tojás van, abba a pakkba meg rétes és más tészta. Mondja is a kisfiam: Csak akkor eszek jóízűt mama, ha Maga hoz hazait. De hát nem tudok én már sokat utazni. — A fia miért nem jön le? Nem könnyebb lenne autóval? — Nem lehet az —, nagyon elfoglaltak ők. A menyem valami diszpécser vagy micsoda, egy nagy gyárba — mondják, hogy szép fehér köpenyben csak telefonálgat egész nap. Sokat kell menni nekik ide — oda, meg aztán hozzájuk is mennek. Most is szombat este valami nagy vendégség lesz náluk. En most csak oda viszem a csomagokat, azután kimegyek a nővéremhez Kőbányára és majd hétfőn reggel megyek a fiamékhoz. Nem akarok zavarogni náluk akkor, amikor vendégek vannak... Egy pillanatra mindketten gondolataikba mélyednek. — Maga meddig utazik? — En a nyugatiba. — Ugye, segít majd Pesten is oda vinni a csomagjaimat a villamoshoz? A fiam ugyanis nem ér rá kijönni elém, azt írta, hogy talán hétfőn reggel majd kijön értem Kőbányára az új kocsival. Vajon milyen színű lehet? ... Biztosan szép. mert jó ízlése van ám a fiamnak. Nagyon jó gyerek ám a Józsi. Nagyon jó... Opauszky László
