Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

1967. április 9. 5 Vasárnap A IV. Műszaki Fejlesztési Hét előkészületeiről tanácskoznak A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksé­ge április 12-én, szerdán dél­után 2 órakor tartja ülését Bé­késcsabán, a Technika Házá­ban. Ekkor az április 17-e és 22-e között rendezendő IV. Mű­szaki Fejlesztési Hét előkészü­leteiről, valamint a hét részle­tes programjáról tanácskoznak. Ezután az elnökség megvitatja a Közlekedéstudományi Egye­sület megyei csoportjának munkáját, majd Sipiczky Já­nos, a Békéscsabai Városi Ta­nács osztályvezető főmérnöke tájékoztatja az elnökség tagjait a városépítési napok program­járól. A végrehajtó bizottság megtárgyalta: Mennyit fejlődött az általános iskolában a politechnikai oktatás? — Tudósítás a Mezőknvácsházi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának üléséről — Németh Ferenc, a mezőkovács- házi általános iskola igazgatóhe­lyettese készített részletes jelen­tést a községi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésére a politechnikai oktatás helyzetéről. Ismertette többek között azt, hogy ilyen természetű oktatás ezerki- lencsjázötvenkilenc óta van az is­kolában s míg akkor tíz-tizenöt ezer forint értékű szerszámmal kezdtek, addig most ötvenkétezer forint értékű különböző szerszám és felszerelés segíti a munkát, öt­venkilencben hat foglalkozási cso­port kezdett, most tizenkét felső tagozatú osztályban huszonnégy csoport vesz részt rendszeresen a gyakorlati tanulásban. A munkát nagymértékben aka­dályozza a tanteremhiány, az, hoigy az oktatás céljára használt terem, illetve műhely zsúfolt, de ugyanilyen gondok akadályozzák a lányok foglalkoztatását is. Ezt a komoly problémát véglegesen csak akkor lehet megoldani, ha felépül az új műhely, amelynek terveit ezután bírálják el az illeté­kes szervek. A mezőgazdasági ok­tatás céljára kétrészes gyakorló­kért áll rendelkezésre, itt ismer­kedhetnek meg a tanulók a gyü­mölcstermesztéssel és végezhet­nek különböző kísérleteket. Az itt folyó jó munkát bizonyítja az, hogy a múlt évben járási bemuta­tó tanítást tartottak a kertben. A jelentés a továbbiakban rész­letesen ismerteti a politechnikai oktatás szervezését. Az első osz­tályosok még csak papír- és fonal- munkát végeznek, a másodá kosok már a fával ismerkednek, míg a harmadik-negyedik osztályban különböző apróbb szerelési dolgok képezik a tananyagot. A felső ta­gozatosok már különböző hasz­nálati tárgyakat készítenek s ala­posan megismerkednek a külön­böző szerszámok használatával. Megállapítható — hangzik to­vább a jelentés —, hogy a tanu­lók szívesen vesznek részt ezeken a foglalkozásokon s örömmel szemlélik munkájúk eredményeit. A végrehajtó bizottság elé ter­jesztett határozati javaslat első­sorban az új műhely felépítésében kér nagyobb támogatást, de meg­állapítja azt is, hogy az idén már sokkal jobban kell védeni a ter­mőre forduló gyümölcsöst az ille­téktelenek kártételétől. alig több mint félezer háznál volt — kútból szivattyúval üzemelte­tett — vízszolgáltatás. Akadt olyan porta is azonban, ahová a legközelebbi ivóvizet adó artézi kút egy-két kilométerre esett. A „kanták városában” ma már 80 kilométer hosszú hálózat osztja el több mint 3000 lakásba a víz­mű szolgáltatását, s nincs olyan kies terület, ahol legalább 100 méter körzetben ne volna csap. A csatornázás 1962-ben kezdő­dött, a városi szennyvízcsatorna ma mintegy 13 kilométer hosszú, egyelőre 180)0 lakásba van beköt­ve. A gázvezeték most épül, 1970- ig a város házainak csaknem 50 százalékába a gáz bekötése lehe­tővé válik. Az urbanizálódás meggyorsítása érdekében az utóbbi esztendők­ben hatalmas munkát végeztek, a városgazdálkodási szervek és a lakosság komoly áldozatokat hoz­tak. Hogy a viszonylagos fejlődés ellenére még nagyon is „gyermek­cipőben jár” a város, annak ért­hető okai vannak. Minél sűrűb­ben lakott, koncentráltabb egy- egy település, annál egyszerűbb és gazdaságosabb a közművesítés. Ezt minden iskolás gyerek tudja. Nos, Békéscsabán a lakóépületek­nek mindössze 2 százaléka (!) egy- vagy többemeletes. Az vi­szont (különösen a külső kerüle­tekben) nem ritka, hogy tekinté­lyes nagyságú kert tartozik egy- egy házhoz. Az sem biztató, hogy a lakóházaknak — hozzávetőleges becslés szerint — 40 százaléka vályogból, sárból épült. A városi tanács határozott kezdeményezé­sére és az építtetők értő jószán­déka révén, az utóbbi két évben mind több magánerőből épülő la­kóház készül emeletes kivitelben. A jég megtört, a statisztika (egyelőre) mégis lehűti esetleges lelkesedésünket.. A vályogfalak sajnos, nem az örökkévalóságnak készültek. Sokszor egy nemzedé­ket is alig képesek kiszolgálni, a vidék jellegéből „fakadó” talaj­vizek évről évre nagy kárt okoz­nak bennük, s mindez bonyo­lítja a gyors ütemben népesedő város lakásgondjait, külön terhe­ket ró a városgazdálkodásra. A megyeszékhely népsűrűsége 1960 óta mintegy 10 százalékkal gyara­podott. Zömmel — az ipar von­zása és a városi élet kulturál­tabb lehetőségeinek bűvköre mi­att — „ingázókból” ittragadt, a környékről betelepedettek hatá­sára, nem pedig a természetes szaporulat miatt. Egy kényelmes beruházási szemlélet — a közelmúltig —nem a legjobb irányba terelte a vá­rosfejlesztés legnagyobb szabású lehetőségeit. Az elv, hogy épít­kezzünk szanálás, régi házak ki­sajátítása nélkül — az elviek mellett persze a szinte megoldha­tatlan lakáshelyzet miatt — azt eredményezie: a város központjá­nak fejlődése helyett a centrum­tól távol, a vasút tőszomszédsá­gában, vagy a libalegelő kellős kö­zepén nőttek ki a földből az új lakótelepek. Már a nevük is mu­tatja, hogy nem valami, a város­képbe szervesen illő gyarapodás­ról, hanem az -adott környezettől elütő, világ végi kolóniákról, tele­pekről van sző. Hogy mi pénzbe kerül például a Lencsósd úti la­kótelep csatornázása, annak em­lítésére égnek áll az illetékesek hajaszála is, nem beszélve a la­kókról, akik munkahelytől, be­vásárlólehetőségektől messzi, nem a legjobb közlekedési körül­mények közepette élnek. A Ta­nácsköztársaság útján az idén in­duló építkezések segítenek a városkép egyensúlyát helyrebil­lenteni. A nemzetiségi kulturális napok záróünnepségén Szarvas, Kétegyháza, Méhkerék, Csabacsűd, Elek, Mezőmegyer. Ezekben a helységekben kaptak színpadot s nézőközönséget azok a nemzetiségi művészeti csoportok, amelyek az I. Békés megyei Nem­zetiségi Kulturális Napok alkal­mával felléptek. A nyolc művé­szeti csoport műsorának, tárgyila­gos számítás szerint, háromezer néző tapsolt Szűkszavúan így le­hetne összefoglalni ezt az ese­ményt. Jelentőségéről hadd áll­jon itt néhány gondolat, amely azonban nem lehet mentes az ér­zelemtől. — Megbizonyosodott: megyénk­ben él a nemzetiségi kultúra; csak oxigéndúsaibb levegő szükséges ahhoz, hogy tisztább lánggal lo­boghasson s meszebbre világítson. Nemcsak a tánc és az ének, a nép­rajzi, népviseleti, képzőművészeti, valamint a nemzetiségi települé­sek húszéves fejlődését tükröző kiállítások is előre nem várt ér­deklődést váltottak ki. — Szemen- kár Mátyás, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának művészeti főelőadója a nemzetiségi napok immáron megelevenedett gondo­latáról tömöríti véleményét Mező- megyeren a záróünnepség műso­rának szünetében. Megelevenedett gondolat... Igen, megyénk nemzetiségi lakta köz­ségeiben spontán élnek azok a hagyományok népdalokban, nép­táncokban, amelyek íratlanul szü­lettek öröm vagy bánat ihletésé­re valamelyik névtelen költő szí­vében; amelyek egy-egy családi ünnep szűk keretében életre kel­nek, fellángolnak, de csak egy-egy pillanatra, hogy aztán egyre rit­kábban ismétlődjék ez meg, hogy aztán, ha nem kapnak megfelelő istápolást, végképp kihunyjanak. A megyei művelődésügyi osztály kezdeményezése, úgy véljük, ide­jében jött. Idejében látott napvi­lágot, hogy rendszerezze, hogy megmentse, hogy pártfogolja a nemzetiségi kultúrának azokat az egymástól elszigetelt kis mozaik- lapjait, amelyekből összeállítható egy, a megyénk sajátosan egyéni nemzetiségi folklórja; táncban, dalban, néprajzban, népviseletben. A mezőmegyeri színpadon a he­lyi 'kisegyüttes táncosai szlovák lánytáncot mutatnak be. Mozdu­lataikban ott van az idősebbektől örökölt hagyomány; de kissé még bátortalanok, lámpalázasak a színpadon, mégis kedvesen bájo­sak. A mezőmegyeri kis kamara­kórus szlovák népdalokat énekel, tisztán csengő hangjuk varázslatot teremt: lombos erdővel borított hegyek kontúrjai rajzolódnak ki; csörgedező patakok kristálytiszta frisseséggel csobognak; s mel­lettem a nézőtéren a második szó­lamot elmélyülten dúdolássza egy idős bácsi... A mezőmegyeri záróünnepségen volt egy tánc, amelynek forma­változásai olyan képeket produ­káltak, amelyből egy szimbólum­má válhatna. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi évében élünk. E forradalom leg­szebb eszméje: valósuljon meg ne­mes érzelemmel telítetten az in­ternacionalizmus. Ne csupán saját népi kultúránkban gyönyörköd­jünk — becsüljük meg, szeressük, s támogassuk más népek kultúrv kincseit is, hiszen ha felfedezzük szépségüket, akkor felfedezzük azoknak a népeknek lelki szépsé­geit is, amelyekbe táncaikon, víg vagy szomorú dalaikon keresztül bepillantást nyerünk. Említettem azt a képet: egy ha­talmas körré formálódott a Ba­lassi Művelődési Otthon tánckara, s a kör tagjai eltéphetetlen ka­pocsként fogták egymás kezét. Szimbólummá vált ez. Hirtelen az jutott eszembe, mi lenne, ha az egész földet átfogná egy ilyen kör, I szorosan egymásba kulcsolt kézzel, dalolva, táncolva — békében. Temyák Ferenc A „Kazinczy Szép Kiejtési Verseny” győztesei Péchi Blanka nagy előadó­művész kezdeményezésére ren- i deztek először Magyarországon szép kiejtési versenyt. Minden évben kiosztássá kerül a ma­gyarul legszebben beszélő szí­nésznek, rádióbemondónak vagy középiskolás diáknak a Kazinczy-entlékérem. A közép- iskolások vetélkedőjére ezek szerint csak minden harmadik évben kerülhetne sor hivatalo­san. A Győri Kazinczy Ferenc Gimnázium kezdeményezésére azonban, hogy ez a %erseny fo­lyamatos legyen, a szünetnek számító két évben Győrött is rendeznek országos döntőt. Megyénkben április hó RENDKÍVÜL OLCSÖ ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉG SIÓFOKON AZ EURÓPA, LIDÓ, HUNGÁ­RIA, BALATON SZÁLLO­DÁKBAN április 20 — május 20 kozott. Szoba reggelivel 1 napra: 50,—, 2 napra: 95,—, 3 napra: 135,— forint. Szoba félpansióval 1 napra: 70,—, 2 napra: 135,—, 3 nap­ra: 195,— forint. Szoba teljes pansióval 1 nap­ra: 90,—, 2 napra: 175,—, 3 napra: 255,— forint. SZOBAFOGLALÁS valamennyi IBUSZ-IROD ÁBAN. 3102 ! 7-én délelőtt 21 középiskolai tanuló részvételével előzetes J válogató verseny zajlott le, amelyen Horváth József gim­náziumi tanár elnökletével öt- j tagú zsűri választotta ki azt a | két diákot, aki április 27-én Győrbe utazhat, hogy a kétna­pos országos versenyen me­gyénk színeit képviselje. A sze­rencsés diákok: Mokos Vera, a békéscsabai közgazdasági tech­nikum III. osztályos és Sonkoly Éva, a békéscsabai Rózsa Fe­renc Gimnázium IV. osztásos tanulója. Tóth Tamás sarkadi és Várfalvi Erzsébet mezőberé- nyi gimnazistát a zsűri oklevél­lel jutalmazta. Közületek munkaerőigénye A Budapesti Lakásépítő Vállalat azonnal (elvesz — budapesti munka­helyekre kőműveseket, ácsokat, köny- nyűgépkezelőket, villanyszerelőket, kubikosokat és férfi segédmunkáso­kat. Különélést díjat rendelet szerint fizetünk. Munkásszállást és napi két­szeri étkezést biztosítunk. Tanácsiga­zolás és munkámba, szakmunkások­nak szerszám szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 231 Az CM Budapesti Lakásépítő Válla­lat ipari tanulók 1967 szeptemberi beiskolázására felvételt hirdet az alábbi szakmákban: 1. villanyszerelő, víz-gázszerelő, központifűtés-szerelő, festő-mázoló, melegpadló-műanyag ­burkoló, bádogos, asztalos, lakatos; Z. kőműves, ács, ált. épületgépész, hi­degpadló. Az 1) csoporthoz tartozó szakmákban kintlakásos, a 2) csoportba tartozó szakmákban bentlakásos elhe­lyezéssel. Korhatár a be nem töltött 16« év. Jelentkezés módja: l. A tanulók Iskolai Jelentkező lapját az iskola vál­lalatunknak megküldi. 2. Az iskolába nem Járók Iskolai bizonyítványt, or­vosi igazolást, anyakönyvi kivonatot és szülői beleegyező nyilatkozatot kö­telesek az írásbeli vagy személyes je­lentkezés alkalmával csatolni. 3. Ösz­töndíj a tanulmányi előmeneteltől függően. Jelentkezni lehet az CM Bu­dapesti Lakásépítő Vállalat, Budapest, V„ Kossuth L. tér 13—15, V. emelet, szakoktatási előadójánál. 232 A Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat azonnali lelépéssel, gyakor­lattal rendelkező dömpervezetőket vesz fej változó munkahellyel. Je­lentkezni Hódmezővásárhelyen, Lenin út 32 sz. alatt. 140164 Crettségizett férfi félfogadót azon­nal felvesz a Gelka-szerviz, Orosháza. 43810 A MÉH V. orosházi telepe két' fő segédmunkást vesz fel, Huba utca 31. 43794 Az Országos Sertéshizlald Vállalat Békéscsabái in. számú telepe egy kocsist vesiz fel. 132133 A Békéscsabai Cpítő- és Épületkar­bantartó Ktsz vizvezetékszerelő szak­munkást vesz fel; mielőbbi jelentke­zés: Békéscsaba, Kinizsi u. 12 szám alatti központban. 233 Fejőjuhászt keresünk 9 Körösi Ál­lami Gazdaságba. Jelentkezés a kő­szigeti kerületben. Lakást biztosítunk, felvétel esetén útiköltséget térítünk. 234 ikíűzzotv, $ IÁM-Svájcba!, A Békés megyei Népújság nagy tavaszi rejtvénypályázata — Első díj: 10 napos üdülés Szász-Svájcban — További dijak Sokol zsebrádió, infravörös hősugárzó és még számos értékes nyereménytárgy 17. rejtvényünk: Ki írta és mi a címe a költeménynek, melyből az alábbi so­rokat idézzük: „Mikor mozdulok, ők ölelik egymást, Elszomorodom néha emiatt” V 1 Rejtvényszelvény 1967. április 9. 17. Vajda János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom