Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-28 / 99. szám
l!NW. április 28. 5 Péntek Két óceán határán Üj hipotézis az élet keletkezéséről a Földön — A_.>UT()s/. a gyönyörű istennőről, aki a tenger habjaiból született, nem is áll olyan mesz- sze az igazságtój. Egy hipotézis szerint éppen a tenger habjaiban volt a földi élet bölcsője. John Bernal angol tudós az általa felállított elméletben abból indul ki, hogy a tenger habjaiban feloldott szerves anyagok koncentrálódnak. Ez a hab azonban bolygónk felszínének háromnegyedén még ma is állandóan képződik. Ha helyt adunk a feltevésnek, mely szerint az ősóceán-korszakban élet keletkezhetett, akkor jogos a kérdés: mi születik jelenleg? Juvenalij Zajcev, a biológiai tudományok doktora számára a „hyponeiston”-elmélet megteremtéséhez vezető út egy gvakorlati feladat megoldásával kezdődött. Meg kellett találnia, hol szaporodnak a pérhalak (ez igen értékes ipari halfajta, amelynek ivadékai régtől fogva a tengerpart öbleiben tenyésznek.) E célból Zajcev kidolgozott egy ikrakereső hidrosztatikai módszert és váratlanul arra a következtetés- ; re jutott, hogy a pérhal ikráját a tengervíz és a levegő határvonalában kell keresni. MÁR A LEGELSŐ tapasztalatok is igazolták Zajcev feltevése- I KISZ vezetőségválasztó taggyűlés a békéscsabai iparitanuló-iskolában A napokban került sor a 611. Szakmunkástanuló Intézet ünnepélyes KISZ-taggyűlésére, melyen megválasztották az új vezetősészámára valamely sportpályán a hetenkénti foglalkozásokat. Jelenleg csak sakkozásra és pingpongozásra van lehetőség. get. A hozzászólások után került Such Sándor, az intézet párttitkára mondott megnyitót, majd Varga György számolt be a vezetőség nevében az elmúlt két év munkájáról. Megállapította, hogy az előző választás óta tovább erősödött a KISZ-szervezet, növekedett hatékonysága, s valameny- nyi területen szép eredményeket értek el. A KISZ-titkár aura kérte az új vezetőséget, terjesszék lelkesen a fiatalok körében a kommunista • eszmét és még több sikerrel gazdagítsák az intézet KISZ-szervezetét. A beszámolót a tagság egyhangúlag elfogadta, majd számos fiatal szólalt fel, részben azt kiegészítve, másrészt javaslatokat téve az eredményesebb munkára. Tölcsér István az elsőévesek köszönetét tolmácsolta, azért a segítségért, melyben a másod- és harmadéves KISZ-tagok részesítették őket az otthonba lépés után. Vakarcs József az otthon sportéletével tette szóvá, hogy tegyék lehetővé az ipari tanulók sor a választásra, melyen titkárnak az elsőéves Martincsek Mik- | löst választották. Ezt a bizalmat az úttörőmozgalomban és az intézetben végzett munkája alapján érdemelte ki. Háló Ferenc Gyűlnek a szavazatok. Varga György (balról) átadja a KISZ-zászIót Martincsek Miklósnak, az újonnan megválasztott titkárnak. „Egyetértünk a javaslattal!” Fotó: Esztergály Keve I it: a Fekete-tenger öt centiméte- í rés vastagságú felszíni rétegében nemcsak a pérhal régóta keresett ikráját és lárváját fedezték fel, hanem más, ritka, a tudomány számára eddig ismeretlen élőlényt is. A baktériumoknak, véglényeiknek és a tenger legkülönfélébb élőlényeinek nem várt nagy koncentrációját találták itt. Juvenalij Zajcev javaslatára az élő szervezetek e most felderített halmazát „hyponeiston”-nak nevezték el. A más tengereken és óceánokon végzett kutatások mindenütt ugyanahhoz az eredményhez vezették: a víz felszínén gazdag és változatos élő világ található, így jutottak el ahhoz a végső következtetéshez is, hogy a hyponeiston az óceánban élő szérve- zetek kiterjedt társulása, amely fontos szerepet tölt be: a maga módján keltetőül vagy tápláló környezetül szolgál az ezerfajta gerinctelen állat és hal kicsinyei számára. Éppen itt termelődik újra azoknak a szervezeteknek az utánpótlása, amelyekre az egyre szaporodó emberiségnek mind nagyobb szüksége van. Mivel magyarázható az életnek ilyen bősége a felszíni rétegben? Juvenalij Zajcev nézete szerint a hyponeistonnak az óceánban történő keletkezése egyik legfontosabb előfeltétele: a tenger habja, amely tulajdonképpen azon szerves anyagok oldott csapadéka, amelyek az élet keletkezésének nélkülözhetetlen kellékei. A virulens vagy már elhalt élővilágának bomlástermékei a tengerek és óceánok felszínén állandóan képződő habban csapódnak ki. Ez a koncentrált „trágya” viharos „életfellobbamá- sok” táptalaja lehet. Mindenekelőtt a baktériumok úgy fejlődnek itt, mint valami mesterséges tenyészetben. Nyomukban megjelenik a véglények nagy tömege, majd a parányi többsejtűeké, s ily módon fokról fokra épül fel a hyponeiston elemeinek egész láncolata — a baktériumoktól a halakig. Ezek a parányi halak a tenger felszíni rétegében a legmesszebbmenőkig el vannak látva a szükséges élelemmel. Ehhez járul még, hogy e felső centiméterekben a fiatal szervezetekig még eljutnak a nap fénytartományának infravörös és ultraibolya sugarai. Miután felnőnek, a fiatal halak és fenéklakó állatok elhagyják a felszíni réteget, de életük folyamán vagy pusztulásuk után szerves anyagaik visszajutnak a habokba, ahonnét származnak... Íme, ilyen bölcső a hyponeiston, amelyben valamikor — feltehetően — az élet keletkezett. A hyponeiston-elmélet néhány tétele már most igazolódott. Kidolgozták a Szovjetunió déli tengereiben folyó pérhal-felderítés perspektivikus tervét, speciális mikroszemű hyponeiston-hálót konstruáltak, amely sikeresen használható az ipari halak felkutatásánál. Nagy elméleti és gyakorlati jelentősége van a hyponeistonnak a radioökológia szempontjából is. (Ez a tudományág foglalkozik a tenger élő szervezetei és radioaktív tényezők kapcsolatával.) Gennadij Polikarpov, a biológiai tudományok doktora szerint a hyponeiston egyike a föld radioaktív sugárzása legérzékenyebb társulásainak. AMIKOR A TERMÉSZET választása erre a legfontosabb táplálóbölcsőre esett, az alapfeltétel a táplálék és a napfény voltak. A tenger eme legfelső rétege meg is felelt a követelményeknek. A huszadik század második felében azonban eddig ismeretlen, erős biológiai hatású radioaktív csapadék kezdett hullani erre a táptalajra. Ez cseppet sem közömbös a hyponeistonban nyüzsgő embriók és lárvák számára. Hová vezet hát e csapadék hatása? Ez egyike azon kérdéseknek, amelyeket meg kell oldaniuk a kutatóknak, akik a hyponeiston titkait fürkészik — azt a néhány centis réteget, ahol az óceán jövő élő világa fejlődik. Köbért Korotkij Munka A szocialista társadalomban minden régebbitől alapvetően eltérő módon az előállított javak haszonélvezői a dolgozók, tehát az emberek jól felfogott egyéni érdeke is a munka. Mivel pedig a mások kizsákmányolása — magántulajdoni képező termelőeszközök hiányában — kizárt, ilyen értelemben a munka a megélhetés lehetőségének a feltétele. Mi ösztönzi ebben a helyzetben az embert arra, hogy jobban, eredményesebben dolgozzon? Az a természet adta vágy, hogy kedvezőbb létfenntartási körülményeket teremtsen a maga számára. A társadalmi termelés ilyen viszonyai között azonban az előállított javakat igazságosan is kell elosztani. Erre mondjuk: mindenki munkája, képessége szerint részesüljön a társadalmi javakból. Másképpen így: aki amennyit tesz a közösbe, olyan arányban vegyen is ki belőle. Lehetséges-e a teljes igazságosság? Kétségtelen, hogy bizonyos foki! tévedések elkerülhetetlenek. De minél jobban csökkentjük azokat, annál hatékonyabbá válik a dolgozók munkába való önkéntes bekapcsolódása, ami pedig — eredményeiben — az egyén és az egész társadalom javát szolgálja. Az igazságos elosztás tehát közös érdek is. Ha azonban körülnézünk az életben, még mindig meglehetősen sok visszásságot tapasztalunk. Ilyen többek között az „egyenlősdire” való törekvés, amelyről az utóbbi években sok szó esett. A másik súszerint lyos hiba az egyesekkel való kivételezés mások vagy többek rovására. Mit eredményez az, ha valahol érdemtelenül emelnek bért, osztogatnak jutalmat, prémiumot? Nyilvánvalóan a többiek kedvüket vesztik, megalá- zottnak érzik magukat, önmaguk emberségében is kételkedő emberekké válnak, akiknek a munka csak robot. Veszélyt rejt magában az is, ha mondjuk a vezető, szubjektív okokból, egyesek neve után fekete pontot tesz és sorozatosan hátrányban részesíti őket. Most a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének megelőző időszakában sokat hallunk különböző fontos kérdésekről. Ennek a komplexumnak az alapját képezi az embernek a munkára, alkotásra, nagyobb lettekre való ösztönzése. Mindenki becsülettel vegye ki a részét a közös munkából! Ehhez azonban a dolgozók tárgyilagos megítélésére van szükség. Olyan közhangulatot kell teremteni, amelyben legalábbis a túlnyomó többség elégedett a helyzetével, mert érzi, hogy a vezetők igazságosak. A reform által megváltozó körülmények között minden korábbinál nagyobb lesz a lehetősége, de egyben a szükségessége is a demokrácia fejlesztésének. S ebben fokozottabb szerep hárul a pártszervezetekre, melyek elsősorban felelősek a reform helyes, céltudatos, a társadalom javát szolgáló megvalósításáért. Pásztor Béla Ax olvasó írjas „TV-ANTENNAK” A Népújság 1967. április 16-i I számában cikk jelent meg, mely- | ben a szerző elmarasztalja a1 békéscsabai Szabadság téri új épület lakóit, amiért az erkélyre ! helyezték a tv-antennákat Szégyen, de igaz! A lakók elcsúfították az „impozáns” épület homlokzatát. Ezek az antennák ott valóban rossz képet mutattak. De mentségül szolgáljon: erre az épületre eredetileg központi antennát terveztek, melyet ki tudja miért, nem készítettek el. Az épület tetejére viszont csak azok tudják felszerelni az antennát, akik a palatetőmászásban kellő szakismerettel rendelkeznek. Ennek ellenére a bérlők — bár szabálytalanul és életveszélyes helyzetben — antennáikat a tetőre helyezték. A lakókat azonban ennél komolyabb dolgok aggasztják. 1966. december 31-én „Valakinek” az utasítására az épületet műszakilag át kellett adni és a KIK üzemeltetésre át kellett, hogy vigye annak ellenére, hogy az még a mai napig sincs teljesen befejezve. No de a tervet teljesíteni kell! v A II. és III. emeleti lakásokban a falak beköltözés után is vizesek voltak és penészedtek. A vakolat még a jótállási időn belül lehullik. A konyhaszekrények felső része életveszélyesen lebeg. A lépcsőházat olyan időben vakolták, amikor szakemberek is tudták, i hogy azt rövidesen újból kell csinálni. A tv-antennák kényszerűségből kerültek az erkélyre. Ez esztétikai szempontból kifogásolható. De gazdasági és más szempontból a fenti „apróságok” sem elhanya- golandók. Vörös Géza Békéscsaba Már most kaphatók A LEGÚJABB MINTÁJÚ, SOKSZÍNŰ, GYÜRTELENÍTETT ÉS TARTÓS FÉNYŰ NYÁRI PAMUT ÉS SELYEM RUHAANYAGOK A DIVATMINTÁS PAMUT- ÉS MŰSELYEM ANYAGOK ARA, 80—90 CM SZÉLESSÉGBEN 31,— FORINTTÓL 48,— FORINTIG. IDEJÉBEN KÉSZÜLJÖN A NYÁRRA! 3647
