Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-27 / 98. szám

1M7. április 27. 3 Csütörtök A keyermesi Lenin szövetkezet is csatlakozott a jubileumi munkaversenyhez A nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet néhány héttel ezelőtt munkaversenyre szólította a mezőkovácsházi járás termelő- szövetkezeteit. A verseny célja: a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának munkasikerekkel való megünnep­lése. A kevermesi Lenin Termelő- szövetkezet vezetősége, tagsága megvizsgálta a nagybánhegye- siek kezdeményezését és elhatá­1 millió 261 ezer 800 forint több­letbevételt érnek el. A termés­eredmények növelése mellett eb­ben az esztendőben üzemegysé­genként egy-egy brigádot szer­veznek, amely a szocialista cím elnyeréséért versenyez. A gép­műhelyben dolgozók már meg is alakították a brigádot. A jubileumi munkaverseny ke­retében az állattenyésztésben dol­gozók a tejtermelés tervezett Monstre megtakarítás •• rozta, hogy csatlakozik a jubile- ] szintjét 5 százalékkal, a baromfi­umi munkaversenyhez. A nö­vénytermesztők vállalják, hogy | értékesítési tervet pedig 10 szá- I zalékkal teljesítik túl. Ezzel 267 az 1967-re tervezett árbevételeket j ezer 548 forint értékű termék- 5 százalékkal túlteljesítik, így | többletet állítanak elő. Napirenden A földművesszövetkezet tevékenysége A Körösladányi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a helyi fmsz munkáját. Ponta Sándor, az fmsz igazgatóságának elnöke készített jelentést az ülésre s elöljáróban részletesen elemezte az áruellá­tási tevékenységet. Megállapítot­ta, hogy az áruellátás néhány cikktől eltekintve kielégítőnek mondható. Az utóbbi évben je­lentős mértékben emelkedett a kereslet a tartós fogyasztási cik­kek iránt. S zázh úszónk ét mosógé­pet, 134 kerékpárt, 17 motorke­rékpárt, 65 televíziót, 233 kai-- és zsebórát és 13 fényképezőgépet értékesítettek többek között az t'msiz boltjai a múlt évben. A köl­csönző szolgáltatásnak is egyre nagyobb sikere van, nagyon so­kan igénybe veszik a permetező- gépeket, rádiókat, fényképezőgé­peket. Egyedül gyermekkocsiból nem tudnak jelenleg elegendő mennyiséget biztosítani a köl­csönzőboltban az igénylők részé­re. A továbbiakban beszámolt ar­ról a jelentés, hogy a múlt évben nagyobb arányú hálózatfejlesztést hajtottak végre, korszerűsítették az éttermet, két italboltot, két élelmiszerboltot és a cukrászdát. Ebben az évben több egység korszerűsítése mellett egy virág­boltot és egy Patyolat begyűjtő­helyet létesítenek a községben. A lakosság igényeinek jobb ki intézkedés is, amelynek értelmé­ben a község külső területein levő boltok nyitvatartását meghosz- szabítják. az üveggyárnan Alapanyag, amiből 45 ezer tonna kell — Olcsó-e a timföldet szállítani gépkocsival? — Hiánycikk helyett „hazai99 homok Az Orosházi Üveggyárban az embernek hozzá kéll szoknia a roppant számokhoz. Ha valami nagyon olcsót és ér­téktelent akarunk jelezni — vicc­ben, példázásban —, a homokra szoktunk hivatkozni. Kétségtelen, hogy nem lehet a drága „nyers­anyagok” közé sorolni a porló, csillogó, kvarcszemcséket. Oros­házán azonban (csak a zöld üveg gyártásához) 45 ezer tonnát hasz­nálnak fel belőle évente. Ennyi bizony már homokban sem olcsó mulatság. Különösen akkor nem olcsó, ha Veszprém megyéből, a Balaton túlsó partjáról szállítják az Alföld délkeleti sarkába. Elárulhatjuk: tonnánként körülbelül 150 forint a szállítási költség. Ami azt je­lenti, a vasúti fuvardíj a homok teljes árának 60 százalékát teszi ki. Az is előfordult néhányszor, hogy az üveggyártáshoz nélkü­gősen — teherautóval szállították, a timföldet. Nem olcsó játék, de még min­dig kisebb a veszteség, mintha a kemencében befagy az üveg. Az Orosházi Üveggyár műszaki embereinek kezdeményezésére kísérleteket folytattak a múlt esz­tendőben, amelyek eredményes- lözhetetlen egyéb adalékanyag nek b;zonyultak. A négyes ke- szállítása még borsosabb volt,! mint a gyerekkézzel készült várak alapanyagáé. Az üvegolvasztáshoz többek között timföldhidrátra is szükség van. Márpedig a víztar­talmú timföld: hiánycikk. Az ellá­tásban sokszor voltak zavarok. Termelőszövetkezeti asszonyok városi igények „Napközink, üzemi konyhánk már van. Sokat jelent ez nekünk asszonyoknak, megkönnyíti a kö­zösben végzett munkát. Az is jó, hogy bevezették a szombati sza­badnapot, árpakor otthon marad­hatunk és elláthatjuk a háztar­tást. Ezért köszönet a tsz vezetőd­nek. Viszont ahogy egyre többet dolgozunk, jobbak az eredménye­ink, úgy nőnek az igények is. Ed­dig nem kértük, hogy létesítsenek fürdőt, fontosabb volt a termelés. A napközi és üzemi konyha is ezt segítette. Most azonban már sze­retnénk, ha a városi asszonyok módjára, mi is betérhetnénk munkából hazamenet a presszóba egy feketére vagy fagylaltra. A mezőn piszkos munkát végzünk, ilyen lesz a ruhánk és cipőnk is. Nincs hol átöltözzünk. így pedig elégítését szolgálja majd az az i mégsem térhetünk be. Jó lenne Höttl igyekezett megnyugtatni Skorzenyt. — A kormányzó ki akar ugra­ni a háborúból — magyarázta. — Ezt igyekszünk megakadá­lyozni, de őszintén szólva már unalmas, mennyit kell vesződ­nünk az öregúrral. Sokkal egy­szerűbb, ha tűrjük, tegye meg ezt a lépést. De a dolgok „mi- kor”-ját mi határozzuk meg. S akkor máris a mi kezünkbe ke­rült a kezdeményezés... Winkelmann az Unternehmen Maus akció állása iránt érdek­lődött Ügy gondolta, hogy most már folytatni kellene az ügyet. Beraninak Magyarországra kel­lene jönnie, titokban elrejthetik öt valamelyik német katonai épületben, hogy alkalmas idő­ben bevethesség. — Már intézkedtem, hogy Berani készenlétben álljon... Bármelyik órában átalakulhat Petriccsé — közölte Höttl. — A kérdés csak az, hogy mikor? — Talán már a héten hozzá­kezdhetünk az akcióhoz — vé­lekedett Winkelmann. — Önnek mi a véleménye, Sturmbannfüh­rer? — fordult Skorzenyhez. Az óriás, aki most jól szabott civil ruhát viselt, egykedvűen mondta: — Holnap az összes emberem a kijelölt körletben lesz. A ter­vek készek, rajtunk nem mú­lik. Mi teljesíteni fogjuk a pa­rancsot... — Elnézést kérek, Obergrup­penführer — vetette közbe Höttl —, de úgy gondolom, meg kellene várni a Moszkvá­ban tárgyaló magyar fegyver­szüneti delegáció tárgyalásainak eredményeit. Amíg ott nincs megállapodás, Horthyék itt nem kezdenek semmibe. Mindez az­zal az előnnyel jár számunkra, hogy tudjuk a másik fél szán­dékait, s eszerint léphetünk fel. — És ha titokban megálla­podnak? És elkésünk? A doktor öntelten mosolygott. — Garanciát tudok adni arra, hogy semmi nem maradhat előttünk titokban. Nem, nem késünk el, Obergruppenführer úr. Csak az a kérésem, ne si­essük el a dolgot... Winkelmann engedett Höttl - nek. Rendkívül bízott ebben a fiatalemberben, nagyra becsül­te. Tény, hogy a hírszerzés feje rászolgált erre a bizalomra. Hi­bátlanul működött mind a meg­szállás előkészítésében, mind később, amikor magyarországi szolgálati helyre rendelte őt Schellenberg. Egyébként is, hi­ába volt Winkelmann rangban jóval Höttl előtt, tudta, hogy a valóságban a hírszerzés emberé­nek jóval messzebbre nyúlik a keze, mint néki. Legyen hát minden Höttl elképzelései sze­rint. Legfeljebb Szálasi v ég néhány napot. (Folytatjuk) tehát egy fürdő és öltöző a terme­lőszövetkezetiben. Városi asszo­nyok vagyunk annak ellenére, hogy ísz-ben dolgozunk.” Békéscsabai termelőszövetkezeti asszonyok nevében hangzott él ez a kérdés még az elmúlt évben egy tanácskozáson. Akkor kaptak is olyan ígéretet, hogy ahol le­hetséges, eleget tesznek az ilyen igényeknek. Az ideiglenes megoldás nem célszerű — Tudunk erről az igényről — mondotta Nagy Mihály, a Május 1 Termelőszövetkezet elnöke. — Nálunk többször elhangzott már brigádgyűléseken is. Hat brigád­szállásunk van, plusz a központ és egy nagy állattenyésztő telep. Mind a nyolc helyen kellene te­hát fürdő és öltöző. Ez nemcsak a nők igénye, hanem a fiataloké és az idősebeké egyaránt. Saj­nos, egyelőre nem tudjuk teljesí­teni. Hinnék legfőbb oka, hogy min­den évben sújt bennünket a bel­víz. Nagy károkat okoz. Tavaly ez több volt egymillió forintnál. Még a tagok részesedését is csak 90 százalékra tudtuk kifizetni. En­nek ellenére már foglalkoztunk ezzel. Az a baj, hogy nincsenek erre a célra megfelelő épületeink. És ha fürdőt akarunk, úgy szeret­nénk, hogy az teljes mértékben megfeleljen az igényeinknek, és korszerű legyen. Ha mind a nyolc helyre szeretnénk építeni, ez kö­rülbelül egymillió forintba kerül­ne. Erre pedig még anyagi erőnk­ből nem télik. Ahol villany és víz van, oda le­hetne — mondjuk — egy villany- boylert beállítani, de akkor mit szólnának a többiek? És különben is az ilyen ideiglenes megoldást nem tartjuk célszerűnek. Min­denesetre jövőre — amennyiben anyagi erőnkből telik —, talán már megkezdhetjük ennek meg­valósítását. ^Elvileg egyetértek ...” — Nem tapasztaltam, hogy ezt igényelnék az asszonyok. Leg­sem vagyunk jelenleg olyan hely­zetben, hogy megvalósítsuk. Nem a pénzzel van baj, jutna erre, bár az idei költségvetésbe nem tervez­tük be. Nagyobb gond, hogy a jelen­legi központunk — a volt Kulich Gyula Tsz irodája — csak ideig­lenes. A Jókai utcában van ugyan egy épületünk, ahova a központi irodákat elhelyezhetnénk. Ha ez megvalósulna, az itteni helyisé­gek felszabadulnának. Azonban abból az épületből a lakókat nem tudjuk kiköltöztetni. Ha ez meg­történne, akkor itt létesíthetnénk fürdőt. Bár kötve hiszem, hogy ha itt lenne, egyáltalán igénybe ven­nék. Az szerintünk sem lenne cél­szerű, ha a munkahelyektől tá­vol létesítenének fürdőt. De a Le­nin Tsz-nek két üzemegysége van, ahol sokan dolgoznak. Főleg a kertészetben és gyümölcsösben. Összesen 300 asszony és lány te­vékenykedik a tsz-ben. Ha az üzemegységekben lenne fürdő és öltöző, bizonyára szíves-örömest igénybe vennék. A tsz elnöke erre csupán annyit válaszolt, hogy nincs megfelelő épület egyik üzemegységben sem, az építkezés­hez pedig nem kapnak anyagot. Ahol már teljesült a kívánság A Szabadság Termelőszövetke­zetben Kékedi Pál párttitkár örömmel újságolja, hogy náluk az idén ez a kérés már megvalósul. Épül az új tejház és a régit nem bontják le, hanem fürdővé alakítják át. Erre mintegy 15—20 ezer forintot fordítanak. Jövőre pedig szeretnék a Petőfi üzemegy­ségben is megvalósítani azt, bár az már költségesebb lesz, hiszen előbb oda a vizet kell bevezetni. A központban épülő fürdő és öltöző viszont sokakat érint. A közelben van a kertészet, ahol többségében nők dolgoznak. A gépműhely dolgozói is ezt veszik igénybe, így lényegében sokak ki- | vánsága teljesül. A Szabadság Tsz asszonyai és lányai tehát a munkából már szé­pen, csinosan és tisztán indulhat- \ nak haza, és akár a városi tár­saik, az üzemekben, hivatalokban I dolgozó nők, ők is betérhetnek I I alábbis hozzám nem jöttek ilyen j egy-egy feketére a presszóba, kéréssel, bár valóban sokan jár- j A fejlődés útja ez a többi tér- : j nak ki a városból. Elvileg azért melőszövetkezetben is. mencében decemberben 60 tonna Orosháza környéki, helyi „szár­mazású” homokot adagoltak. Az itteni homok ugyanis bőven tar­talmaz alumíniumoxidot, sót vasoxidot is. így nemcsak a timföld egy része, de az úgyneve- így történt, hogy Ajkáról - sür- j 2ett vörös iszap (az észak-ma­' j gyarországi iparvidék mellékter­méke) megtakarítható, nem be­szélve a szállítási költségek óri­ási különbségéről. Az idén már úgy dolgoznak, hogy egyharmad-kétharmad rész­ben vegyítik a „hazai” alapanya­got a Dunántúlról származó ho­mokkal. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, az üveg minőségét nem befolyásolja a változtatás, sem színben, sem minőségben. (Zöld üvegről van szó.) A teljességhez tartozik, hogy az orosházi Vörös Csillag Tsz — melytől a homokot vásárolják —, egyelőre nem tudja olyan olcsón, olyan fejlett nagyüzemi módsze­rekkel kitermelni az anyagot, mint az alsóőrsi bánya. Ehhez megfelelő gépi berendezés, né­hány milliós beruházás volna szükséges. Az elképzelések sze­rint a beruházásokra előbb-utóbb sor kerül majd. Addig is az ol­csóbb szállítás miatt jelentős ősz- szegeket takarítanak meg a zöld üveg gyártásnál az újonnan beve­zetett technológiával. Nem beszél­ve arról, hogy népgazdasági szem­pontból milyen fontos az amúgy is túlterhelt vasúti szállítókapaci­tás tehermentesítése. Mindehhez persze bátorság kell. A kísérletezés, a kezdeményezés, a régi módszerekkel való szembe­szállás bátorsága. És emberek, gazdasági vezetők, műszakiak, technikusok, szakmunkások, akik perbeszállnak a megszokottal. Vajda János fényképeién! egyetértek. Sajnos azonban, mi I Kasnyik Judit m Kitűnő fotopartner a LJUBITELJ-2 ara tohhal: Sogft m <8ror 3813

Next

/
Oldalképek
Tartalom