Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-26 / 97. szám

\ A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljétek1 1967. Április 26., szerda Ara 6« fillér XXII. ÉVFOLYAM, 97. SZÄM MAGVETŐK Az európai kommunista és munkáspártok értekezlete folytatta munkáját Karlovy Vary (MTI) Az európai kommunista és munkáspártoknak az európai bizton­ság kérdéseivel foglalkozó konferenciája április 24-i, hétfői ülésé­nek első részében Waldeck Rochet, a Francia KP főtitkára elnökölt. A vitában felszólalt Antonin Novotny, a Csehszlovák KP Központi Bizottságának első titkára, Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Knud Jespersen, a Dán KP elnöke, Max Reimann, a Német KP Központi Bizottságá­nak első titkára, Vitte Pessi, a Finn KP főtitkára és Waldeck Rochet, a Francia KP főtitkára. Kedden folytatta munkáját az európai kommunista és munkás­pártok értekezlete. A kedd délelőtti ülésen Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának és a Bolgár Kommunista Pártnak a képviselője el­nökölt. A keddi napon felszólalt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára is. Az európai béke és biztonság egyike a világ nagy kérdéseinek — mondotta Kádár János elvtárs Szombaton, április 22-én be­fejezte munkáját a termelőszö­vetkezetek első országos kong­resszusa. A három napig tartó tanácskozás a szövetkezeti moz­galom döntő fontosságú, törté­nelmi jelentőségű eseménye volt A termelőszövetkezeti pa­rasztság milliós táborának kép­viselői olyan időszakban gyűlték össze a mozgalommal kapcso­latos további feladatok megbe­szélésére, amikor pártunk a IX. kongresszuson kidolgozta a szo­cializmus teljes felépítésének programját Így az első pa­raszt-kongresszus lényegében a pártkongresszuson megfogalma­zott agrárhatározatok gyakorla­ti előkészítésének fóruma volt Az új gazdaságirányítás rend­szerének 1968-as bevezetése nö­velte jelentőségét az országos eszmecserének. Tehát nem vé­letlen, hogy a felszólalók, a kongresszus jóváhagyott határo­zata a konkrét tennivalók kö­zött elsőnek jelöli meg az önálló vállalati rendszerű gazdálkodás megvalósítását Az ilyen gazdál­kodáshoz szükséges anyagi ön­állóság mind több feltételét már kialakították a szövetkezetek. Az utóbbi években létrehozott különféle alapok ma már al­kalmasak arra, hogy felhaszná­lásukkal a termelést ne csak is­mételjék, hanem bővítsék is. Az új gazdaságirányítás rendszeré­ben a szövetkezetek ilyen irányú termelésszervezése kerül majd mind fokozottabban előtérbe. A szövetkezetek első országos kongresszusa megfogalmazta a történelmileg kialakult helyze­tet, amikor a közösségek életé­ben a társadalmi tekintélyt már nem a föld magántulajdona adja, hanem a szövetkezetben, a közösségért végzett és a szoci­alista elvek szerint elismert munka. Kongresszusi pecsét ez a Békés megyében kiforrott ter­melőszövetkezeti gyakorlatra is, hiszen a közösségért végzett munka ilyen- értelmű díjazásá­ban, elismerésében megyénk gazdaságaiban országosan is élenjárnak. Ennek eredménye­ként csiszolódott és csiszolódik mind egységesebbé a szövetke­zetbe tömörült parasztság, for­málódik és valósul meg az egy­séges paraszti osztály. Történel­mileg — szélességében és mély­ségében — tehát a korábbi tár­sadalmi szerkezethez képest óriási az előrehaladás. Figyelemre méltó, hogy pa­rasztságunk osztállyá szervező­dése olyan társadalmi és gazda­sági körülmények között megy .végbe, amikor a mezőgazdaság teljesítményével szemben foly­ton változnak az igények, növe­kednek a követelmények. A fa­lusi közösségek ennek a nagy­arányú változásnak a munkás- osztály segítségével megfeleltek, így a paraszti munka termelé­kenysége nemcsak a termésho­zamok számottevő növekedését hozhatta, hanem a falusi élet- körülmények színvonalának nö­vekedését is. Valamennyien tapasztalhat­tuk, különösen pártunk IX. kongersszusa óta, hogy társadal­munk teherbírásának jelentős hányada a termelőszövetkezeti parasztság anyagi, szociális és kulturális életének gyors ütemű javítására irányul. Kormá­nyunknak az a célja, hogy a termelőszövetkezeti gazdák szo­ciális ellátását, életszínvonalát, fokozatosan a munkásosztályé­hoz hasonló szintre növelje. Nyilvánvaló, ennek gazdasági, anyagi feltételei vannak. A gyorsabb előrehaladásról, az osztállyá szerveződés folyamatá­nak ütemesebbé tételéről beszél­tek a vitában felszólalók is, amikor bírálták a fejlődést ma már itt-ott akadályozó szövet­kezeti törvény fogyatékosságait. Felkérték az országgyűlést, hogy még ebben az évben alkossa meg és hagyja jóvá az új szövetke­zeti törvénytervezetet. A tsz- kongresszus azonban erre a munkára nemcsak kérte az or­szággyűlést, hanem körvonalai­ban meg is határozta mit vár az új tsz-törvény tői: nevezetesen a jogi és a tsz-ben végzett mun­kán alapuló tagság rendezését, a közgyűlés és a tsz-elnök fel­adatkörének meghatározását, a háztáji gazdálkodás eddigi gya­korlatának módosítását, a gaz­dálkodás szervezésében és meg­ítélésében a tsz-ek és a vállala­tok kölcsönös érdekein alapu­ló egyenlőséget. Szóba került az új földtörvény szükségessége is, melynek megalkotása az új szövetkezeti törvényhez hason­lóan az országgyűlésre vár. Sok szó esett a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek, az ér­dekképviseleti szervek szervezé­séről. A következő négy esztendőben, a tsz-ek második kongresszu­sának összehívásáig, itt a mi me­gyénkben is nagy munka vár a szövetkezeti mozgalomra. Az első kongresszus határozatainak megvalósítása nem lesz könnyű, hiszen az évszázadokon át ki­alakult gyakorlatot, vagyis egy hagyományt kell ezekben az években újjal felcserélnünk, il­letve elhintenünk a parasztság körében is az új, szocialista tár­sadalmi élet normáinak mag­vait. Az elvetett magból azon­ban csak egy hosszabb-rövidebb ideig tartó fejlődési szakasz hoz termést. Az élet tehát folya­mat, nem máról holnapra való­sul meg. Így a tsz-kongresszus jó ügyet szolgáló, serkentő ha­tározatait a dolgos hétkönapo- kon tsz-vezetők, tsz-gazdák töl­tik meg tartalommal önmaguk és közösségük boldogulására. Dupsi Károly — Pártunk kezdettől fogva amellett volt, hogy az európai bé­ke és biztonság kérdésednek meg­tárgyalására jöjjenek össze kon­tinensünk kommunista és \ mun­káspártjainak képviselői — mon­dotta bevezetőben, majd üdvözöl­te a tanácskozás résztvevőit. Mi, magyar kommunisták, hí­vei vagyunk a testvérpártok két- és többoldalú találkozóinak ép­pen úgy, mint az egész világra kiterjedő mozgalmunk időszakon­ként szükséges nagy tanácskozá­sainak. Pártjaink önállóan ala-! kítják politikájukat, határozzák [ meg feladataikat, de még belső, Április 24-ét,! a Gyarmati Ifjú­ság Napját megyénkben is meg­ünnepelték a fiatalok. Ebből az alkalomból több nagygyűlésre került sor, így Békéssámsonban, Gyulán, Sarkadon, Szarvason és Vésztőn is. Békéssámsonban Im- rik Lászlóné, a KISZ Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának munkatársa volt az előadó. A szarvasi nagygyűlésre az óvónő­képző intézet KISZ-szervezete meghívta a város többi iskolájá­nak, valamint a különféle mun­kahelyek KISZ-szervezeteinek képviselőit. Az óvónőképző kama­rakórusa és szavalói színvonalas műsort adtak. A gyarmati ifjúság harcairól Podmaniczky Pál, a KISZ megyei bizottságának tag­ja tartott előadást a mintegy 300 jelenlevő előtt. A megyei ünnepséget április 24-én, hétfőn Békésen rendez'.ék meg. Mintegy 800 fiatal gyűlt ösz- sze az esti órákban a Munkácsy Mihály Művelődési Otthonban, az ünnepség színhelyén, ahol Inokai János elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának munkatár­sa mondott beszédet. — Emlékezés, s egyben a to­vábbi feladatok átgondolásának kérdéseik megoldásánál sem mel­lőzhetik a testvérpártok tapaszta­latait. Még inkább így van a nem­zetközi kérdések tekintetében. A nemzetközi Helyzet alakulása egy részről azt mutatja, hogy szaka­datlanul növekszik a szocialista országok, a kommunista és mun­káspártok ereje és befolyása, nö­vekszik a népek szabadságharca és egyidejű erőfeszítése egy új világháború kirobbantásának megakadályozására. Más részről nyilvánvaló, hogy az utóbbi két- három évben növekedett az impe­rialisták aktivitása és agresszív cselekményeinek száma is. Külö­alkalma április 24, a Gyarmati Ifjúság Napja — mondotta. — Emlékezünk a demokratikus ifjú­sági világmozgalom tekintélyes szervezetének, a DlVSZ-nek meg­alakulására, az ifjúság, a gyarma­tosítás ellen küzdő fiatalok 21 eredményes esztendőjére. Az el­telt 21 év azért volt sikerekben gazdag, mert a demokratikus ifjú­sági mozgalmat mindig áthatotta a szolidaritásra, az egységre és so­rai szervezettségére irányuló ne­mes törekvés. Az előadó ezután az ázsiai és afrikai független országok 1955-ös bandungi értekezletéről beszélt, s ismertette a gyarmatosítás tör­ténetét, az imperialista terjeszke­dés kegyetlen formáját. — Most, amikor a szabadságért, a függetlenségért folyó harcban élenjáró Gyarmati Ifjúság Napját ünnepeljük, nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy még mindig sok millió ember él gyarmati sor­ban, s harcol elnyomói ellen. A régi és az új gyarmatosítás elleni küzdelem napjainkban is folyik, bár a szocializmus létrejöttével és megszilárdulásával elérkezett az elnyomott népek felszabadulásá­nösen az amerikai imperialistáké, akik gyalázatos és nyílt háborút folytatnak a vietnami nép ellen. Ilyen körülmények között rend­kívül fontos, hogy a kommunista pártok képviselői közösen tárgyal- * ják meg a legfontosabb nemzet­közi kérdéseket és hangolják ősz sze tennivalóikat. Az európai béke és biztonság kérdése nemcsak Európa népei­nek létfontosságú, hanem a törté­nelem tanulságai szerint egyike a világ nagy kérdéseinek, ezért a kommunista és munkáspártok he­lyesen és történelmi felelősségük­től indíttatva jártak él, amikor el­határozták e kérdés megtárgya­lását. Ami a mi pártunkat, a magyar né­pet illeti, nekünk nagy és szép terveink vannak a szocialista tár­sadalom teljes felépítésére, az or­szág felvirágoztatására. Terveink valóra váltásához békére van szükségünk; nemzeti függetlensé­günket, szabadságunkat minden imperialista fenyegetéssel szem­ben megvédjük, de mi nem aka­runk se háborút, se hidegháborút. Szoros egységben a többi szocia­lista országgal, barátságra és köl­csönösen előnyökkel járó együtt­működésre törkeszünk minden néppel és országgal, amely erre hajlandóságot mutat. Ügy véljük, hogy az utóbbi idő­ben reális távlatok nyíltak az eu­rópai béke megszilárdítása és a (Folytatás a 2. oldalon) nak hajnala, és azóta egyre több ország vívta ki függetlenségét. Inokai elvtárs ismertette a neokolonialista politikát, azt, hogy a volt gyarmattartó hatal­mak miként igyekeznek megtar­tani gazdasági pozícióikat a nem­rég felszabadult országokban. A továbbiakban az Egyesült Álla­mok vietnami agressziójáról be-r szélt az előadó. Az ünnepi beszéd után Moha- maed Kaszim szólt a jelenlevők­höz — magyarul. — Engedjék meg, hogy ez al­kalommal kifejezzem a jemeni és az arab ifjúság forró üdvözletét és háláját a baráti magyar ifjúság­nak, az egész magyar népnek a jemeni és az arab nép iránt ta­núsított baráti szolidaritásért — mondotta beszédében, majd is­mertette hazájának felszabadítási harcait. Az ünnepség irodalmi műsorral folytatódott, s ezt követően a je­lenlevők a piactéren meggyújtott vietnami őrtűzhöz vonultak, ki­fejezve a vietnami nép iránt ér­zett szolidaritásukat, tiltakozva az Egyesült Államok kalandorpoliti­kája ellen. (Vitaszek) Szolidaritási nagygyűlések megyénkben a Gyarmati Ifjúság Napján Nyolcszáz fia fal tiltakozó nagygyűlése Békésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom