Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-19 / 91. szám
\ 196:. április 19. 3 Szerda Ez is bürokrácia A napokban 500 forint körüli összegért terpentint, olaj- és zománcfestéket vásárolt a békéscsabai Lenin Tsz megbízottja a békéscsabai háztartási boltban. A kiszolgálótól jegyzéket kért, aki minden további nélkül hozzálátott annak összeállításához. Csoportosította az árut. Különrakta a terpentint, az olaj- és a zománcfestéket. Megállapította ennek is annak is dz eladási árát, majd csereberélte a dobozokat. Azután előszedte a blokkfüzetet és jegyzéket csinált. Amikor az elsővel elkészült, az anyagbeszerző érte nyúlt azzal, hogy megy és fizet. A kiszolgáló azonban komótosan és egy fancsali mosoly kíséretében rászólt: Legyen szíves és várjon, mert még nem fejeztem be. Az anyagbeszerző értetlen arcot vágott: miért várjon, amikor a jegyzék a kezében van és nézte kíváncsian az eladót. Es az eladó — ekkorra már vagy tizenöten lehettünk a pult előtt — megmagyarázta: a felsőbb szervek évekkel ezelőtt úgy rendelkeztek, hogy ebben a boltban csak 200 forint értékhatárig állíthatunk ki jegyzéket. Ezt az utasítást nem szegheti meg, mert... Es most is hozzácsapott egy röpke fintort. Mintha ő sem értene vele egyet. Hogy ebben a blokk-históriában mi az ésszerű, hogy miért kell ezt így csinálni 1967-ben, elfogadhatóan talán az az ember sem. tudná megmagyarázni, aki a szabályt alkotta. Túlnőtte ezt már az élet. Magam sem értem miért van ilyen megszorításra szükség, hiszen a Lenin Tsz anyagbeszerzője a tavaszi takarításhoz szükséges anyagot egy napon, egyszerre vitte el az üzletből! A vásárolt áru ráfért volna egy jegyzékre is. így másolattal együtt a kisker két blokkot és 10 percet is megtakaríthatott volna. Ekkorra már legalább húszán várakoztunk a gyorskiszolgáló boltban. Még egy közület és akkor egy fél órát töltünk az üzletben! De hát a szabály az szabály, még akkor is, ha már „megöregedett”, ha már nem segít. —sik. Megyei növényvédő munkabizottság alakult Megyénkben a zöldségtermesztés az utóbbi években fellendült. Hasonlóan alakult a szamóca termesztése is. A konzervgyár, a hűtőház és a MÉK egyes cikkekből jelentősen túlteljesítette feldolgozási, értékesítési tervét. De több cikkből, így paradicsomból, vöröshagymából, uborkából, zöldborsóból, zöldpaprikából többet is feldolgozhatott, illetve értékesíthetett volna. Az átlagtermések a korábbi évekhez képest kedvezően alakulnak, annak ellenére, hogy az új üzemágak gyors ütemű fejlesztésével nem tartott kellően lépést a növényvédelmi munkák szervezése. így paradicsomból 960, zöldpaprikából 100, vöröshagymából 330, uborkából 150, zöldborsóból pedig 150 vagon termés ment tönkre 1966-ban növényvédelmi mulasztás miatt. (Ezek a számok becsült adatok.) A tönkrement áru értéke megközelíti a 30 millió forintot. Csökkenthető-e, megmenthető-e termelőszövetkezeteinkben a termelt érték? Erre a kérdésre igennel válaszolt az a szakembercsoport, amely több napon át tanulmányozta a sajnálatos módon alakult helyzetet. Hogy a gazdaságok időben és kellően felkészüljenek a zöldség- és a szamócatermesztés növényvédelmi feladatának ellátására, megyei munkabizottság alakult a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának kezdeményezésére. A szakemberekből álló bizottságban növényvédő specialisták, a MÉK, a konzervgyár, a hűtőház és termelőszövetkezeti zöldségtermesztő technikusok, mérnökök vesznek részt. Segíti a munkabizottságot a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete is. A megyei növényvédő munka- bizottság április 13-án a zöldség- és a földiepertermesztés időszerű növényvédelmi munkálataival foglalkozott. Elhatározták, hogy összeállítják egész évre a paprika, a paradicsom és több zöldség, valamint a földieper növény- védelmi naptárát, s ezt előrejelzés formájában eljuttatják a termelő üzemekbe. Szókincskérdés ?! A bérházak között fociznak a gyerekek Békéscsabán. 8—10—12 évesek. Szabályos kis pályát alakítottak ki maguknak, s itt délutánonként összegyűlnek és rossz sportnyelven szólva „rúgják a bőrt”. Kétségtelenül helyes ez, hiszen nagy-nagy szüksége van labdarúgásunknak az utánpótlásra. No de nem erről akarok most szólni, hanem „édes anyanyelvűnkről”. Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz? Azonnal elmondom. Ugyanis a srácok focizás közben nem mindig vannak egymással megelégedve, nem mindig vannak ugyanazon a véleményen egy-egy „belemenés” után. S mit tesznek ilyenkor? Káromkodnak. Ügy, hogy egy válogatott kocsmatölteléknek, lebújlakónak, akinek elégett a háza, otthagyta a felesége és más „kellemetlenség” érte, még annak is nagyon össze kell magát szednie, ha nem akar szégyenkezni a srácok mögött. Az ifjú káromkodókat a jó idő csalta ki a szabadba, s a jó idő kinyitja a télen zárt ablakokat is. így a környéken lakók jól hallják az effajta nyelvművelést, de csukott ablaknál is behallatszik ez — még a szülők lakásába is. De akkor miért hagyják?! Talán csak azért, hogy: „Annál jobb, minél nagyobb a gyerek szókincse?!” i. o. Tavaly 24 758 kiló nyúl „utazott” Olaszországba Békéscsabáról Mindössze tíz taggal alakult értékesítettek, azóta az elmúlt meg Békéscsabán a földművesszövetkezet kebelében a nyúlte- nyésztő szakcsoport. Az első évben, 1962-ben 960 vágónyülat Vizes témák Tógazdaság-fejlesztés Gácsháton Rég! óhajuk teljesül a gácsháti tórendszer rekonstrukciójával a Gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet gazdáinak. Kővári József, az Országos Halászati Felügyelőség főmérnöke tervet készített a tórendszer bővítésére. ívató és nyújtó tavakat építenek, telelőket alakítanak ki. A beruházást a kor követelményeinek megfelelően, magas színvonalú, technológiai felszereléssel is ellátják. így lehetőség adódik majd a halak mesterséges keltetésére, ívatására, s annyi nemes ponty és süliőivadék nevelésére, amennyire a halászati szövetkezetnek a Körösök térségében szüksége van. Eddig ugyankezdte Veesenmayer. — A német birodalmi kormánytól rendelkezés érkezett. Önt fegyveres német védelem alá helyezzük. Szálasi elsápadt. Mindenre számított, csak erre nem. A németek letartóztatják őt? — Mit jelentsen ez? — dadogta fehéren. — A lehető legjobbat — mondta Veesenmayer. — Azt, hogy a Führer olyan nagyra értékeli az ön személyét, hogy nem engedi meg nekünk a biztonsága kockáztatását. A Führer személyes kívánsága, hogy önt a védelmünkbe vegyük! — Hitler személyes kívánságának boldogan teszek eleget! — ragyogott fel Szálasi arca. Most már semmi kétsége nem volt az iránt, hogy rövidesen hatalomra jut. — Mint Magyarország felelős tényezője, egyetértek a Führer döntésével! — tette hozzá. Kemény Gábort megragadta a pillanat fensége. Azonnal elhatározta, hogy könyvkiadója megjelenteti majd a hatalomra jutás történetét. Ezt a nagy pillanatot ő maga fogja papírra vetni a szemtanú hűségével, s Szálasi régi fegyvertársának lelkesedésével. — A birodalmi kormány megbízott annak közlésével — folytatta Veesenmayer —, hogy Magyarország részéről egyedül Szálasi Ferencet tekinti felelős tényezőnek, minden vonatkozásban... A nyilasvezér arca megdicső- ülten ragyogott. Mintha hájjal kenegették volna. — A kormányzó beleegyező-- se... — mondta volna a birodalmi megbízott, de Szálasi közbevágott: — A kormányzó beleegyezését most már lehetetlen lesz megnyerni. Egy szempillantás alatt eldöntötte, hogy mivel már a nyeregben van, nem osztozik senkivel, még Horthyval sem a hatalomban. — Mégis, esetleg elképzelhető lenne, hogy... Szálasi a fejét rázta: — Most már nem! A kormányzó annyira a judeo-plutok- rata-bolsevista érdekcimbora- ság befolyása alatt áll... — Arra gondoltunk — mondta szárazon Veesenmayer —, felszólítjuk Horthyt, hozzátéve, hogy egy utolsó felszólításról van szó: vagy beleegyezik a mi elképzeléseinkbe, s a továbbiakban nem akadályoz bennünket vagy pedig eltávolítjuk a helyéről. Szálasi igyekezett ezt a lehetőséget kizárni. Mit lehet tudni, ha Horthy esetleg beadja a derekát, a németek ismét engednek, s elvetik őt, helyette olyan személyt keresnek, aki megfelel a számukra, s Horthy számára sem annyira ellenszenves. S akkor ismét hoppon marad. (Folytatjuk) is a Körösöktől távol levő vízrendszerek adták a halivadékot. A szállítás körülményei rendkívüli módon drágították a haltelepítést. A legjobb szállítási felkészültség mellett is a zsenge ivadék jelentős része elpusztult. Ha a gácsháti ívató és nyújtó tórendszer megépül, a halászati tsz megkíméli saját pénztárcáját e felesleges kiadástól. A gácsiháti tórendszer bővítésének lehetőségéről a napokban a helyszínen — Köröstarcsán — tárgyalt Kővári József főmérnök, Bújdosó Imre, a halászati tsz elnöke és Nagy Sándor, a megyei tanács vb halászati felügyelője. Megállapodtak abban, hogy a 300 ezer forint beruházási programot két év alatt valósítják meg. Az ívató és a nyújtó tórendszert, a telelőkkel együtt a jövő évben átadják rendeltetésének. Itt a jó idő — halat telepítenek az élő vizekbe Békés megye állami, társadalmi szervei, a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezettel együttesen évek óta rendszeresen erőfeszítéseket tesznek a Körösök halállományának gyarapítására. A haltelepítés eddig is igen kiadós eredménnyel járt. A folyók halhúshozama lényegesen több, mint 10 évvel ezelőtt volt. Most, hogy beköszöntött a jó idő, a halászok ismét munkához láttak. A Hortobágyi Állami Gazdaságból 316 mázsa egy-kétnya- ras nemesponty-ivadékot hoznak és a folyókba telepítik. A ponyt- telepítést követi majd 8 ezer 40 zsenge harcsaivadék kihelyezése is. A halászati szövetkezet ebben az esztendőben tulajdonképpen 113 ezer 400 csukaivadék kitelepítését tervezte. Ezzel szemben — a külföldi kereslet őszi és jövő évi kielégítésére — 70 ezer nemes csukát raknak ugyancsak az élővizekbe. Fehér Amur a Bárkás-csatoraéban A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság egyik legelgyomosodottabb csatornája a Bárkás. Tele van vízi növénnyel. Ennek eltávolítása a sok egyéb munka mellett rendkívül nagy feladat elé állítaná az igazgatóságot. Megállapodás jött létre a halászati szövetkezet és a vízügyi igazgatóság között, melynek értelmében 15—20 mázsa Fehér Amur növényevő halfajtát telepítenek a Bárkásba, hogy ezek a halak, ingyen munkásként, sőt jelentős haszonnal falják fel a vízi növényeket, csináljanak szabad lefolyást a víznek. A Bárkás ilyen módon való megtisztítása kísérleti jellegű. Éppen ezért a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya a halászatot és a horgászatot az előbb említett csatornán megtiltotta. év végéig 89-re, s a most, április 15-én megtartott tagértekezletig pedig 111-re növekedett a szakcsoport tagjainak létszáma. Az elmúlt évben 7550 nyulat értékesítettek olaszországi exportra, 24 758 kilogramm összsúlyban. A nyúlászok közül kiemelkedett Deák János, aki 435. Fekete István, a szakcsoport elnöke, aki 366 és Knyihár János, aki 165 nyulat értékesített. Amint a tagok számának növekedése is bizonyítja, kedvelt mellékfoglalkozás a nyúltenyésztés, ugyanis kilogrammonként 16,10 és 17 forint közötti árat kapnak érte. A csabai nyúlászok tavaly a megyében a legjobb átlagsúllyal, azaz 3,28 kilójával értékesítették a tapsifüleseket. Kezdetben takarmányhiány- nyal küzdött a szakcsoport. Az ismételt kérésre a tanácsi szervek az utcák parkosított, vagyis füvesített részét ajánlották. Azonban ezek a füvek ki vannak téve a szennyeződésnek, s a Békéscsabai Állategészségügyi Intézet bonctani vizsgálata ezt megcáfolhatatlanul be is bizonyította. A csabai szakcsoport tavaly állami keretből 199 mázsa árpát, a MESZÖV-től pedig 8,5 mázsa lucernaszénát kapott. Ezenkívül saját erőből hét mázsa lucemamagot, • 22 mázsa lucernáiisztet, 117 mázsa sárgarépát, 32 mázsa kölest és 170 kiló vitaminpremixet szerzett tagjainak. A jövőben főleg meleg levegővel szárított lucerna- liszttel akarnak takarmányozni. Szó van arról, hogy ez év folyamán hozzájutnak bizonyos mennyiségű szemcsézett nyúltáp takarmányhoz is. Ölvén milliméter eső, víz borít ezer hold vetést Vésztőn, Okányban Operatív intézkedés — Ni fizesse a költséget ? A múlt ■ hét második felében, főként pénteken és szombaton, igen kiadós esőzés volt a szeghalmi járásban. Vésztőn és Okányban 50 milliméter körüli csapadékot mértek. Az esőzés súlyosbította a belvíztől már korábban is sanyargatott termelőszöA MEZÖHEGYESI ÁLLAMI GAZDASÁG 1967. április hó 25-én a mezőhegyes! községi piacon ló és csikó árverést tart. Árverésre kerülnek különböző fajtájú, korú és ivarú lovak 241 vetkezetek helyzetét Ombódi Sándor, a járási tanács vb-elnök- helyettese személyesen a helyszínen járt. Tárgyalt a vízelvezetésben érdekelt szövetkezeti vezetőkkel, a községi tanácsok vb-el- nökeivel, majd a környék termelőszövetkezeteiből összesen 16 nagy teljesítményű szivattyút kért a vésztői és az okányi közös gazdaságok segítésére. A gépek dolgoznak, az intézkedés operatív jellege meghozta a tőle remélt eredményt. Kérdés azonban, a több éve mérleghiánnyal küszködő termelőszövetkezetek vagy pedig a vízrendezéssel foglalkozó állami szervek fizes- sék-e a költséget? A vb-elnökhelyettes szerint erről a kérdésről a vízkár elhárítása után majd ráérnek vitatkozni. Ebben igaza van. —sik.
