Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-02 / 78. szám

1967, április 2. 3 Vasárnap Ha nem tarifák be az előírásokat A versenymozgalom a tervekhez és gazdasági célkitűzésekhez kapcsolódik A KPVDSZ megyei küldöttértekezlete A Békés megyei Kosáripari Vállalat Békésen, a régi olajütő helyén hozta létre a 3-as számú telepét. Az építkezés befejezése után, 1966 decemberében tar­tatták meg a helyszíni bejárást, melyen részt vettek az érdekelt szervek képviselői, köztük az SZMT munkavédelmi felügyelő­je is. Ö lényegében két dolog mi­att emelt kifogást. Egyrészt azért, mert a szociális létesít­mény mindössze 210 személy igényét elégíti ki, holott a prog­ram szerinti létszáma 300 fő (je­lenleg 270-en dolgoznak), ipari tanulókkal még ennél is jóval többen lesznek. Másrészt kifo­gásolható a kazánház megépíté­se, ami nem az előírás szerint történt. A MEDOSZ-központ a kazánház létesítésére az enge­délyt olyan feltétellel adta ki, hogy a kazán kétharmada a föld felszíne felett legyen. Ezt azon­ban nem vették figyelembe. Ugyancsak rossz a szellőztető be­rendezés, a salakkihordás meg­oldása és más hibák is találha­tók. Mindezek alapján az SZMT munkavédelmi felügyelője nem járult hozzá a telep üzembe he­lyezéséhez. Hogyan reagált erre a központ, a Budapesti Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat? Le­velet írt az SZMT munkavé­delmi felügyelőjének és „felhív­ta a figyelmét” arra, hogy a jö­vőben mellőzze a hasonló kifo­gásokat. Kérte, szakítson időt és tegyen összehasonlítást a Békés megyei kenyérgyár, valamint az ő üzeme között, az „agilitását és az aktivitását ott fejtse ki, ne pedig nálunk”. Ez a meglehetősen sértő hang az SZMT munkavédel­mi felügyelőség tevékenységének lebecsülése és arra enged következtetni, hogy aki a levelet megfogalmazta, nincs tisztában a rendelkezésekkel. Az PM és az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) vezetőjének a 15/1964. számú utasítása töb­bek között kimondja: „Üzembő­vítésnél vagy új üzem építésénél a tervbe vett fejlesztés előtt, il­letve azzal egyidejűleg a mun­káslétszám figyelembevételével kell gondoskodni a szociális lé­tesítmények bővítéséről, vagy lé­tesítéséről.” A vállalat, mint beruházó, te­hát a saját főhatóságának a ren­delkezését sem tartotta be, amit a munkavédelmi felügyelő jog­gal kifogásolt. A kazánház léte­sítésével kapcsolatban pedig a munkavédelmi óvórendszabá­lyok a mérvadók. Ettől sem le­het eltekinteni. Az OEF engedélyezte az üzem­be helyezést, az SZMT munkavé­delmi felügyelősége azonban eh­hez továbbra sem járul hozzá. Csak akkor kerülhet sor rá, ha a vállalat megszünteti a hiá­nyosságokat. Ezt pedig — ugyan­csak az OEF utasítása írja elő — „a beruházási hite1 kéret ter­hére köteles megvalósítani, nénz- ügyi fedezet hiányában a főigaz­gatóságot kell megkeresni”. Azt a tanulságot mindeneset­re érdemes levonni, híurv bármi­lyen építkezés megkezdése előtt rendezni kell: mit akar a válla­lat és mik az előírások. Ha a kettő összhangban valósul meg, akkor nem kerül sor vitára és — ami még fontosabb — a fe­lesleges kiadások i« elkerülhe­tők. Pásztor Béla Tegnap, április 1-én tartotta küldöttértekezletét a KPVDSZ Békés megyei Bizottsága. A kül­dötteken kívül részt vett ezen Teufel Franciska, a KPVDSZ központi vezetőségének tagja, Benkó Pál, az MSZMP Békés me­gyei Bizottságának munkatársa és Lipták Pál, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára. A megnyitó beszéd után Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ Békés megyei Bizottságának titkára tartotta meg a bizottság beszámolóját. A küldöttek írásban kaptak jelentést, melyben a négy év alatt végzett munkáról számolt be a megyei bizottság. — A belkereskedelem 1964-ben teljesítette országosan a második ötéves terv által 1965 végére elő­irányzott forgalomemelkedést — hangzik a beszámoló. — Annak ellenére, hogy a forgalom össze­tétele nem a tervezettnek megfe­lelően alakult, a fejlődés eléré­séhez a kereskedelmi dolgozók jelentős erőfeszítésére volt szük­ség. A jelentés szerint az elmúlt négy évben az átlagosnál jobban emelkedett az élelmiszerek és a vegyesiparcikkek forgalma. A ru­házati cikkek tekintetében 1965- ben körülbelül azonos volt a szint az 1960-as évhez. 1966-ban pedig mintegy 3,3 százalékos növekedés mutatkozik. A hálózatfejlesztéssel kapcso­latosan tájékoztat a jelentés ar­ról, hogy 1961 és 1965 között 159 millió forintot fordítottak a ke­reskedelmi hálózatra. Ebből 115,6 millió forintot az fmsz és a MÉK „vitt el” felújításokra és beruhá­zásokra, 34,5 millió forint jutott a tanácsi kereskedelemre és a tárcavállalatokra. A boltok szá­ma 102-vel, a vendéglátó egysége­ké pedig 58-cal növekedett az öt­éves terv időszaka alatt. A jelentés szerint a KPVDSZ megyei bizottsága továbbra is fontosnak tartja az új kereskedel­mi formák alkalmazását. Ugyan­akkor hangsúlyozza, hogy válto­zatlanul fontos feladat az üzle­tek eladóterének, alapterületének növelése, elsősorban a kiskereske­delmi és a vendéglátóipari egy­ségeknél. Megyénkben 15 ellátatlan hely­ség van jelenleg. A kereskedelmi­leg ellátatlan területek ellátását nagymértékben akadályozza és nehezíti, hogy járulékos beru­házást eddig csak az állami és a szövetkezeti lakások után biztosí­tanak. Szükségesnek tartja a je­lentés, hogy a magánerőből épülő és az OTP-lakások után is bizto­sítsanak kereskedelmi hálózatot. A munkaversennyel kapcsolato­san a következőket hangsúlyozza a beszámoló: sekhez. A KPVDSZ-hez tartozó dolgozók közül a múlt évben 417- en kapták meg a Kiváló Dolgozó oklevelet, 264-en a Kiváló Dolgo­zó jelvényt, ugyanakkor a Szocia­lista címért küzdő brigádok szá­ma 245, a címet elnyerő brigádok száma pedig 138 volt. Külön fejezet szól az élet- és munkakörülményekről. A múlt évi új bérezési rendszer hatására a szakmához tartozó dolgozók át­lagkeresete javult. 1963-hoz viszo­nyítva a kiskereskedelemben 1483 forintról 1749 forintra, a vendég­látóiparban 1339-ről 1442 forintra emelkedett az átlagkereset. A vállalati munkaügyi döntőbi­zottságok száma 70. Míg 1964-ben az úgynevezett egyeztető bizottsá­gok 160 ügyet tárgyaltak, a mun­kaügyi döntőbizottságok létrejötte után ez a szám megháromszorozó­dott. 1965-ben 442, 1966-ban pedig 528 ügyet tárgyaltak, melyek kö­zül a legtöbb a kártérítéssel kap­csolatos ügy. A jelentés foglalkozik ezenkí­vül a táppénz, az üdültetés, a kiesett munkanapok, a baleseti kárigények helyzetével, majd tá­jékoztatást ad a dolgozók politikai oktatásáról. Míg 1963—64-es év­ben összesen 37-en vettek részt a politikai iskolákon és vitakörö­kön, addig jelenleg 685-en. A beszámoló ezután a szakszer­vezeti mozgalom szervezeti mun­káját és gazdálkodását taglalja. A szerződést megkötötték: Június elsején kezdődik az építkezés — Mégpedig nem is akárminek az építése kezdődik — mondja elégedetten Erdélyi Péter, a Kis- dombegyházi Községi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának titkára. — Délelőtt kötöttük meg a szerző­dést a Mezőkovácsházá Építőipari Ktsz-szel, elvállalták új egészség- házunk építését. De nagy gondtól szabadultunk meg ezzel az épít­kezéssel — sóhajt a titkár. — Je­lenleg két községnek, nekünk és Magyardombegyháznaik van egy orvosa. Annak idején az orvos és a védőnő is a szomszéd község­ben telepedett meg, mi nem tud­tunk nekik lakást biztosítani. Pe­dig- — és itt, mintha egy kis elé­gedetlenséget is fel lehetne fe­dezni a hangjában — a mi köz­asszony, sikeres napokat! — he­lyesbített Skorzeny. — Azt hi­szem, mindent megtettünk már eddig is és ezután is megteszünk a sikerért, ugye Höttl doktor? A magyarországi német hír­szerzés feje — ezúttal civil ruhát viselt — helyeselt. — Én is úgy gondolom. Hol­nap Budapestre étkezik a parti­zánok küldötte... — Remek — mondta Skor- zeny. — Tőlem akár holnap is kezdhetnénk az akciót™ — Lebet, hogy holnap mér sor kerül rá — mondta Höttl. — Bár nem hiszem. A legújabb jelentések is azt mutatják, hogy a kormányzó még tétovázik. És amíg ő nem határozta el dön­tésre magát, nekünk igazán nem sürgős. Megvárjuk, amíg a Miki fiatalúr szépen besétál az egér­fogónkba... — És a kormányzó? — érdek­lődött Skorzeny, hiszen ő a fő­hadiszálláson azt a parancsot kapta, hogy készüljön fel a kor­mányzó letartóztatására. — Ha a fiát megfogtuk, a kormányzót is megfogtuk — mondta Höttl. — Igazán nem vagyok Veesenmayer híve, de abban igaza van, hogy valamit adni kell a magyar alkotmányos formákra. Persze, csak ha lehet. Ha Horthy a fiát a fogságunk­ban tudja, akkor a kezünkre játszik. — Nagyszerű gondolat —kot­nyéleskedett Winkelmanné. — Zsarolni kell a vén csavargót... — Nem zsarolunk, tisztelt asz- szonyom — igazította finoman helyre Höttl a háziasszonyt —, hanem tárgyalási alapot terem­tünk. És végül is, a kormányzó fiát teljesen jogosan 'tartóztat­juk le, hiszen tetten érjük, amint az ellenséggel cimborái. — A külügyieknek soha nem jutna eszébe ilyen ötlet! — ál­lapította meg elégedetten- Win- kelmann. — Hát nem — igazolta főnö­két Krumíholz. — És ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy délelőtt kilátogattam a Pasaréti útra. Kovarcz szerint az előkészületek a lelhető legjobban haladnak... — Sturmbanníührerem — fi­gyelmeztette Hoc ti Winlkelmann adjuntánsét —, én jobban isme­rem ezt a Kovaircz Emilt. Hasz­navehetetlen mihaszna. Általá­ban valamennyi nyilas az. Tő­lünk várnak mindent. Ök semmi mást nem akarnák, mint kor­mányozni, de azt mindenekelőtt. Ma is felkeresett Vájná. Sürge­tett. De megkapta a magáét. Megmondtam neki, hogyha a mi segítségünk kell, akkor vár­janak, amíg döntünk. Majd min­dent megtudnak időben. Ha meg nem tudják kivárni, akkor cse- 'lekedjnek. (Folytatjuk) I ségünk a nagyobb, a legutóbbi i népszámlálás adatai ugyan már i nem helyesek, néhányon elköbtöz- | tek a községből, de azért, azt hi­szem, nem sok embert kellene hívni a szomszédból, hogy ezren legyünk. A szomszéd község la­kóinak a száma pedig mindössze hatszáz körül mozog. No mind­egy, nem is egészen ez a lényeg, hanem az, hogy az orvosnak és a védőnőnek -még a rendelési na­pokra sem tudtunk megfelelő he­lyiséget biztosítani. De most már majd tudunk — emeli fel a hang­ját. — Június elsején megkezdődik egy olyan egészségháznak az épí- se„ ami azután minden igényt ki­elégít. Kétszobás szolgálati lakás, rendelő, váróhelyiségek, külön a felnőtteknek és külön a gyerekek­nek. Házi gyógyszertár, közműve­sítés, szóval, a lehetőség szerint nagyon sok minden teszi majd könnyebbé a község lakói, gyógyí­tóinak életét. Persze az is érdekes, hogy mennyibe kerül az építkezés. Sok­ba, de nem sajnáljuk. A község- fejlesztési alapból ötszázhúszezer forintot tudunk fordítani erre a célra, a község lakói pedig ötven­ezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá közsé­günk új létesítményének építésé­hez. Látni kellett volna azt a lel­kesedést, amivel a lakosságból már eddig kétszázan dolgoztak. — Ügy értettem, hogy csak jú­nius elsején kezdődik az építke­zés. — Igen, a ktsz most kezdi meg majd a felvonulást a kezdéshez, de mi már száz köbméter homo­kot kitermeltünk és a Táncsics Tsz négy vontatója — szintén tár­sadalmi munkában — már a hely­színre is szállította. Az csak ter­mészetes, hogy ott segítjük az épí­tőket, ahol csak tudjuk. — Szóval, a községben 5/0 ezer forint beruházással egészségház épül. — Sajnos, ilyen olcsón nem ússzuk meg. A beruházás végösz- szege 782 ezer forint. Ígéretet kap­tunk a megyei tanács végrehajtó bizottságától, ők biztosítják majd a hiányzó összeget... O. L. — A versenymozgalom az utób­bi években fejlődött. Nagyon jó, hogy a versenyek szervezése szo­rosan kapcsolódik a tervek telje­sítéséhez, a gazdasági célkitűzé­A beszámoló szóbeli kiegészíté­se után vita következett, majd megválasztották a KPVDSZ me­gyei bizottságát, v. t A Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni i kovászaivá váltak a szakszervezeti bizottságok Megyei küldöttértekezletet tartott a MEDOSZ Tegnap, április 1-én tartotta vezetőségválasztó küldöttértekez­letét a MEDOSZ szakszervezeti bizottsága a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. A küldöttértekezlet elnökségében többek között he­lyet foglalt Kovács István, a MEDOSZ országos főtitkára, Sarkadi István, a megyei párt- bizottság munkatársa, Nagy Ist­ván, az SZMT vezető titkára. Az állami gazdaságok, gépjavító ál­lomások s különböző mezőgazda- sági intézmények, vállalatok kül­döttei előtt Sarnyai Ferenc elv­társ, a MEDOSZ megyei bizottsá- j ; gának titkára tartott beszámolót ! az elmúlt négy év sikereiről, hi- I ányosságairól és a további fel- j adatokról. A beszámoló, valamint a kü- | lönböző tagbizottságok jelentése j és az ezt követő vita után a kül- j döttértekezlet újjáválasztotta a I MEDOSZ megyei bizottságát és különböző tagbizottságait. A me­gye szervezett dolgozóinak, több mint felét érintő MEDOSZ-kül- döttértekezlet beszámolójára, ve­zetőségének újraválasztására, s a hozott határozataira még vissza térünk. KISZ vezetőségválasztó taggyűlés Sarkadon — A fiatalság körében megjelent Mező Imre özvegye Az országban elsőnek péntek délután, a Sarkadi Cukorgyár kultúrtermében tartotta a „Mező­imre” KISZ-alapszervezet veze­tőség- és küldöttválasztó taggyű­lését. Az eddigi gyakorlattól eltérően most alkalmazták előszörre az ifjúsági szövetségben a jelölő bi­zottság előzetes megválasztását és a titkos szavazást. Az új elképze­lés a bemutató jellegű sarkadi taggyűlésen 58 alapszervezeti tag és a járás KISZ-titkárai részvéte­lével jól vizsgázott A fiatalok meleg szeretettel üdvözölték a körükben megjelent párt- és tanácsi vezetők kíséreté­ben levő Mező Imre özvegyét és Strényer Bélát, a KISZ Központi Bizottság munkatársát. Az ünnepi taggyűlés meghall­gatta, és megvitatta Molnár Ger­gely KISZ-titkár vezetőségi be­számolóját, majd héttagú vezető­ségei é.r tíz küldöttet választott. A gyűlés után még sokáig Ijeszélgetlek a fiatalok kedves vendegükkel névadójuk életéről, tevékenységéről és állhatatossá­gáról, a mártír Mező Imréről. A vendégek a késő esti órákban tá­voztak a megyéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom