Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek t A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. Április i., szombat Ára: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Gyógyszertári dolgozóink a forgalom növekedése ellenére is becsülettel helytállnak — Kétnapos értekezlet kezdődött a megyei gyógyszertári központban —> Háromszázharmincezer tégla — 165 tonna cement — 67 tonna mész... — Előrelátóak a gyulai járás községei — Tegnap délelőtt kezdődött meg a megyei tanács gyógyszertári központjának kétnapos gyógyszer- íárvezetői értekezlete. A múlt évet értékelő tanácskozássorozaton részt vesz dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, dr. Zalay Károly egyetemi adjunktus, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság főtitkára és Petrovszki István, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője. A tegnap délelőtt kezdődött értekezleten Südy Ernő megyei főgyógyszerész tartott megnyitóbeszédet, majd dr. Palovits Gyula, a központ igazgatója, dr. Ragettli János főgyógyszerész és dr. Ür- ~mössy Attila főkönyvelő számoltak be a gyógyszertárák múlt évi szakmai, gazdasági és politikai munkájáról. A gyógyszertári központ főgyógyszerésze a gyógyszerforgalomról, a jövedelmezőség alakulásáról, a beruházásokról, a létszám- gazdálkodásról, a társadalmi tulajdon védelméről számolt be a megye gyógyszertárvezetőinek. Mint mondotta, a gyógyszerértékesítés tervszáma 108 millió forint volt az elmúlt évben, ezzel szemben iöbb mint egymillió forinttal túlteljesítették ezt. Az áruértékesítés az 1965-ös évhez viszonyítva 6,47 százalékkal emelkedett. A forgalom emelkedésének oka — a főgyógyszerész beszámolója szerint — részben az embergyógyászati szempontból a gyógyszer- rendeléseknek a drágább gyógyszerek irányába történő eltolódása, állatgyógyászati vonatkozásban pedig a növekvő igények jobb kielégítése. Mind a gyógyszerTcülönlegessé- gi, mind a magisztrális vények száma emelkedett 1966-höz képest. Ezen' belül viszont említésre méltó, hogy a magisztrális vényék az utóbbi négy év alatt Oá százalékkal csökkentek. Dr. Ragettli János ezután táblázatot ismertetett, amely jelzi, hogy a „Szocialista egészség- iigyérf’ munkaversenyben a gyógyszertárak milyen munkát végezték. Eszerint: míg 1959-ben egy gyógyszerészre 15 040 vény jutott, addig a múlt évben ez a szám már 27 142-re emelkedett. Ez természetesen jelzi a bizonyos fokú túlterheltséget is, melyet a gyógyszertárak az asszisztensek és az asszisztensjelölték segítségével tudnak csak bizonyos mértékig csökkenteni. Szó volt a beszámolóban az ellenőrzésekről. A megye gyógyszerészeinek munkáját dicséri, hogy sem a szakfelügyelők, sem az idegen szervek által vett minták nem jeleztek nem megfelelő gyógyszert. Ezen felül az utóbbi nyolc évben a minősítési minták tekintetében a kifogásolható gyógyszerek 4,55 százalékról 1,18 százalékra csökkentek. Elismerés- ív méltó az is» hogy az elmúlt évben a szakfelügyelői ellenőrzések és a komplex ellenőrzések sehol sem találtak súlyosabb szakmai hibát. A lakosság részéről a gyógyszertárak működésével kapcsolatosan három ízben merült fel panasz. A jogos hiba elkövetőit a központ igazgatója felelősségre vonta. Leltárhiányt az ellenőrzések hat gyógyszertárban fedtek fel 1966- ban. A központ által megtéríttetett összeg meghaladja a 12 és fél ezer forintot. A káderfejlesztéssel kapcsolatosan a főgyógyszerész tájékoztatást adott arról, hogy az elmúlt évben 125 fő végzett a különböző tanfolyamokon és a főiskolán, valamint vezetett konferenciát és szakmai továbbképzést. A beszámoló külön foglalkozott a beruházásokkal. Mint a főgyógyszerész mondotta, a munka zavartalan ellátásához a központ igyekezett korszerű munkahelyeket biztosítani és a lehetőséghez mérten a lakáskörülményeken is javítani. A beruházási keretből és a vállalatfejlesztési alapból összesen 1 360 OOO forintot fordítottak a gyógyszertárakra. Biharugrán szolgálati lakással gyógyszertár épült, Battonyán és Endrődőn új berendezést kaptak a gyógyszer- tárak. A beruházási keretből kapott a puisztaíöldvári gyógyszertár új berendezést és központi fűtést, valamin t Orosházán az egyik gyógyszertár táraasztalt. Műszerekre és gépekre 117 OOO forintot fordítottak. Több községben, így Sarkadon, Pusztaföldváron, Szeghalmon, Békésen, Battonyán, MeBókós megye adottságaiból következik, hogy az ipar legfontosabb, legnagyobb kapacitású ága az élelmiszerfeldolgozás és tartósítás. Mondják, hogy nálunk ez jelenti a „nehézipart”. Az utóbbi években ugrásszerű fejlődés jellemzi az iparágat, ami egyrészt a korszerű új üzemek létesítése, másrészt a régiek műszaki fejlesztése eredményeként jött létre. A megye legnagyobb 13 élelmiszeripari vállalatának múlt évi teljes termelése például csaknem négymilliárd, szemben az 1962. évi 2,5 milliárddal. Egyidejűleg az egy főre eső termelési érték is növekedett — 380 ezerről 480 ezer forintra — annak ellenére, hogy évről évre munkaigényesebb árukat (a baromfifeldolgozásnál például bontott, darabolt, csomagolt termékeket stb.) gyártottak. Exportra a békéscsabai és orosházi baromfifeldolgozó, a Békéscsabai Konzervgyár, a hűtőház, a gyulai húsipari üzem, valamint a mezőhegyest és sarkadi cukorA múlt évben kilenc, egyetemről kikerült gyógyszerésszel növekedett a központ létszáma. Ezzel szemben kilépésekkel, áthelyezésekkel 12-vel csökkent a gyógyszerészek száma. Ez a szám is jelzi, hogy a forgalom emelkedése nincs arányban a létszámmal, hiszen az a múlt évben is csökkent. Mint az elején is említettük, vizsgázott asszisztensekkel próbálja a központ megoldani a nehézséget, akiknek száma a múlt évben 43 fővel emelkedett. Közülük 42 fejezte be eredményesen a kétéves tanfolyamot. Jelenleg megyénkben 171 gyógyszerész és 193 képesített asszisztens dolgozik. A fiatal gyógyszerészekkel kapcsolatosan adott tájékoztatást Ragettli János, és elmondotta, hogy országosan is elismerést keltett a velük Való foglalkozás. A fiatal gyógyszerészek fóruma hat alkalommal tartott összejövetelt, ahol szakmai és politikai témákat beszéltek meg. A múlt év tavaszán tartott előadóversenyen hat fiatal számolt be kísérleti munkájának eredményéről. Közülük ketten részt vettek a Rozsnyai Mátyás országos emlékversenyen és az első helyet megyénk egyik előadója, Darida Erzsébet szerezte meg. A beszámolók után hozzászólások következtek. Ma délelőtt a Szakszervezeték Megyei Tanácsának nagytermében folytatódik a gyógyszerészek megbeszélése. Itt hallanak tájékoztatást a részvevők a bálesetelháritásról, a gyógyszergazdálkodásról és az új gyógyszerekről. Ma délután a gyógyszertári központ legjobb dolgozóinak kitüntetéseket és jutalmakat adnák át Varga Tibor gyárak termelnek rendszeresen. Ezekben az üzemekben az elmúlt évben a gyártmányok több mint 48 százaléka készült külföldi megrendelésre. Míg 1962-ben 380 millió, addig tavaly 950 millió volt az exporttermelés összege. A mind nagyobb mennyiségű zöldség- és gyümölcskonzervek, mélyhűtött élelmiszerek, baromfikülönlegességek, a gyulai kolbász és a külömbözőfajta cukorfélék gyártáséval egyidejűleg az üzemek műszaki vezetői arra is törekedtek, hogy évről évre olcsóbban termeljenek. A költségszint csökkentésében jó eredményeket ért el például a konzervgyár, amely 1963-ban 98,8 százalékos, tavaly pedig 85,6 százalékos költségszinttel dolgozott. A hűtőháznál négy százalékkal, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatnál egy százalékkal csökkentették a termelésre fordított kiadásokat az utóbbi négy év alatt. A gyulai járás községei az 1967. évi építési feladatokra idejében felkészültek. Az anyagbázis igen jónak mondható, ezt az előrelátás és az váltotta ki, hogy a községeknek mindjobban a házilagos kivitelezésekre kell támaszkodniuk, mivel a vállalatok és a ktsz-ek újabban kisebb építkezéseket nemigen vállalnak. Különösen Sarkadon és Újkígyóson sikerült kialakítani szervezett házi brigádokat, a többi községekben — Elek, Kétegyháza, Doboz, Mezőgyán, Kötegyán — most vannak kialakulóban; s Az Alföldi Tárlat tíz esztendeje Békés megye és a tiszántúli országrész egyik legnagyobb képzőművészeti eseménye. A X. Alföldi Tárlatöt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban ápr. 3-án délelőtt 11 órakor nyitja meg dr. Kampis Antal művészettörténész. A tárlaton ezúttal is ‘sok megyén kívüli művész szerepel. Amint lapunkban már hírül adtuk, három napig tartó műszerkiállítást rendeztek Békéscsabán. A kiállításon a RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet mutatja be több termékét. A 15 éves szövetkezet már egy évtizede exportra is gyártja a műszereket, amelyeket az öt világrész 28 országában ismernek és kedvelnek. A keresletre jellemző, hogy szinte évről évre bár már korábban is működtek, de nem a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően. Az idei építési anyagkeretből a megyei tanács vb tervosztálya a többi között a gyulai járás részére 330 ezer téglát, 165 tonna cementet, 67 tonna meszet, 7 ezer köbméter kavicsot utalt ki. A községi tanácsoknál igen tekintélyes mennyiségű bontási anyagot is nyilvántartanak, amelyeket a községfejlesztési feladatokban építésre használjak fel. A tárlat megnyitását megelőzően a Békés megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Képzőművészek Szövetsége Délmagyarországi Szervezete a megyei könyvtárban fogadáson látja vendégül a kiállító művészeket és a meghívott vendégeket. növekedik a külföldi megrendez lések száma. A vegyipar rohamosan fejlődik, s így érthető, hogy a korszerű vegyipari műszerek iránt állandóan növekszik a kereslet. A RADELKIS-műszerek előnye, hogy a vegyipar valamennyi területén, az orvostudományban, a mezőgazdaságban, az üzemi laboratóriumókban és a kutatóintézetekben egyaránt felhasználhatók. Képünkön a szövetkezet egyik gyártmányát: a Polarográfot mutatjuk be. Fotó: Eszfcergály zőgyánban tatarozták az épületeket. Emelkedik az export, csökken az önköltség megyénk „nehéziparában”, az élelmiszeriparban Április 3-án nyílik Békéscsabán a X. Alföldi Tárlat ............................................................................................. M űszerkiállítás Békéscsabán
