Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-19 / 67. szám

/ A Budapesti Fúvósötössel Először tavaly jártak ná­lunk. Nagy sikerük volt mindenütt. Szerény, kitűnő művészek. Február 27-én érdekes jubileumot ünne­peltek: húsz évvel ezelőtt ezen a napon volt első nyil­vános koncertjük a Zene- akadémián — mondotta Jeney Zoltán Érdemes Mű­vész, az együttes fuvolása. „Merész vállalkozás volt ez akkor s muzsikus kollégá­ink nem sok jóval biztattak bennünket.” Az oboás, Szeszler Tibor így folytatja: Ennek ellené­re nagy volt a siker és ez további munkára ösztönzött bennünket Abban az idő­ben a világirodalom klasz- szikus terméséhez képest kevés volt a magyar anyag. fúvósötösünk részére új mű­veket A klarinétos, dr. Meizl Ferenc veszi át a szót: Sze­repléseinkre felfigyelt az Országos Filharmónia is. Mivel az együttes létszáma csekély, könnyen lehet utaztatni, azt a feladatot szánták nekünk, hogy ku­tassuk fel a még meglevő fehér foltokat. Bizony ta­lálkoztunk olyan helyekkel, ahol még élő zenei rendez­vény soha nem volt szeriskolákat, melyek a ma­gyar fúvósnevelés jövőjét hivatottak szolgálni. A kürtös, Medveczky András elmondja, hogy ké­sőbb került az együttesbe, nem alapító tag. Aztán a zenei fehér foltok felszá­molásának jelentőségét em­legeti ő is, és azt az örö­met melyet Békés megyé­ben a zeneiskolai hálózat fejlődésében tapasztalt „A zenei nevelés jó alapja ez” — mondotta. Jeney Zoltán elmondta még, hogy műsoruk fő cél­ja az ismeretterjesztés. „A kor történelmi, gazdasági és társadalmi hátterét is fel­vázoljuk egy-egy zenemű bemutatása előtt. Minde­nütt ott vagyunk, ahol a jó zenét igénylik, de oda is szívesen megyünk, ahol most ismerkednek a mu­zsikával. Felléptünk már a francia, a belga, a holland rádiókban, televíziókban magyar művekkel. Idehaza televíziós film készült ró­lunk.” Végül elmondják, hogy jubileumukat megelőzően a nemrég elhunyt neves zene­szerző, Tardos Béla emlék­estjén léptek feL Olyan szerző emlékének áldoztak, aki igen sokat tett a magyar fúvószenéért úgy is, mint alkotóművész és úgy is, mint a magyar fúvósnevelés ápolója. Békés megyei ifjú zene­barátainak népes tábora további sikereket kíván a kitűnő együttesnek s re­méljük, hogy nagy elfog­laltságuk közben néha-néha újból visszatérnek hozzánk. Sárhelyi Jenő Sülé István Portré-vázlat A fagottos, Hara László Ezért úgy határoztunk, közli: Az együttes tagjai hogy felkérjük a magyar közül többen írtunk hang­zeneszerzőket, hogy írjanak sofőr ostoba fráter, egy ga­rasért az anyját eladná. ír- ni-olvasni is a pénz miatt nem tanult meg. Az útkanyárból visszané­zett A viskó már nem lát­szott, körvonalai egybeol­vadtak a többi szalmate- íóssel a szűk sikátorban. A dobok pufogásának üteme felgyorsult, hangjuk ugyanakkor halkabbá vált, és élesebbé, s már úgy pe­regtek, mintha eső kopog­na. Az asszony nem fordítot­ta vissza a fejét. A gyerek engedelmesen fogta az anyja kezét, kap­kodta a lábát, hogy lépést tartson vele. A dobok pergése hatal­mas puffanásba torkolt, majd emberek lármája csa­pott fel, s néhány pillanat múlva a dobok újrakezd­ték: öblös hangjuk lassan, méltóságteljesen hömpöly­gőn. „Ünnepre...” — gondolta. Keresztülhaladtak a kis ösvényen a teabokrok kö­zött, s amikor a folyóparti ligetbe tértek a tisztás fe­lé, a gyerek arca felragyo­gott: — Ünnepelni megyünk? Az asszonynak eszébe ju­tott: a gyerek néhányszor kérte, menjenek ők Is, mint a muzulmánok, ünnepelni Allahot — és nem érte te meg, hogy miért nem men­nek. Nagyon szerette volna látni, milyen az ünnep, és a többi gyerek sem csúfol­ta volna tovább, hogy hi­tetlen. — Meghalni megyünk — mondta tompán.-- És akkor mi is várjuk, hogy az angyal belefújjon a kürtbe? Az asszony nem felelt A dobok újra és újra el­halkultak és felgyorsultak, majd egy-egy óriás puffa­nás után fel-felcsapott a lárma. Magában számolta, hány­szor. „Huszonegy... Huszonket­tő...” A tisztás szegélyén az " emberek a fák közé húzódva, mintha cirkuszpo­rond körül guggoltak vol­na. Itt-ott fáklya égé t. Rőt fényük vörösre színezte az arcokat. A térség közepén óriási máglya lobogott. Előtte, nyílegyenes sorban, imaszőnyegeken ulemák hajlongtak: Mekka felé. Az imaszőnyegek előtt táncos­nők ünnepi díszben, a dobszó ütemére ringatták testüket. A gyerek önfeledten su­sogta: — Csodaszép... ö elfordította pillantását a fák köré. Arcokat akart látni, a guggoló emberek arcát. Az ismerősökét... Nézte őket és keserűség szorult a torkába. „Cinkosok..." A sofőr szamurájkardot tartott a kezében— még a japánoktól zsákmányolták. — A fatönkhöz ért a gye­rekkel. Az asszony tarkából ar- tikulátlan hang tört elő. Teste meglódult a tönk fe­lé. Aztán hirtelen szétcsap­ta karját, megtántorodott. Még két lépést tett, és a földre rogyott. A bambuszgerely úgy haj­ladozott az asszony hátá­ban, mint gyenge facsemete a szélben. A szarmrrájkard élén ” megvillant a máglya j fénye. — Nézzétek, hogy reszket a bűnös! — az egyik uleme kiáltotta, és őrá mutatott. Akkor lassú, megfontolt léptekkel elindult. A dobok úgy peregtek, mint az eső kopogása. „Ünnep... — gondolta megvetően. — Elkéstünk és most magatokat is meg­ölitek velünk..." — gondol ta. De nem szolt semmi1 A tönk előtt megállt, oda­hajtotta a fejét. Hallotta a szamurájkaxd suhogását. Amikor a feje lehullott, a dobok egyszerre puffan­tak és a tömeg felujjongott. Néhányan berohantak a tisztásra, elvonszolták, az­tán ismét a dobok... Új könyvek az Európa Könyvkiadónál Sololiov: Csendes Don A téli hónapokban is sok érdekes külföldi mfi jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. Közöttük a már régebben is nagy népszerűségnek örvendő Mo­dem Könyvtár-sorozat újabb számai, a Diák Könyvtár újabb kötetei és több világsiker ismételt kiadása, A könyvbarátoknak és könyvtári olvasóknak kívánunk segíteni azzal, hogy az új könyvtermés néhány kiemel­kedő jelentőségű művére felhívjuk figyelmüket. rendhez. Az író nagy erővei ábrázolja Melehov töpren­géseit, vívódásait, bukásait, hányódását a forradalom és Camara Laye: A fekete fiú A költészet és a valóság olvad egybe Camara Laye írásában. A szüleiről rajzolt kép is a költészet és a való­ság vonásait örökíti meg. A fekete fiú-ban Laye a ma­linkéi: emberi méltóságá­nak, nemes hagyományai­Hemlngwa; Az öreg halász és a előtt elhunyt Nobel-díjas író világhírű kisregénye az ember és a természet örök harcának egy megragadó mozzanatát eleveníti meg. drámák A Diák Könyvtár sorozat új kötetében Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, Szophoklész: Antigoné, Eu­ripidész: Iphiganeia Aulisiz- bam és Arisztophanész: A madaraik című drámáit ta- 'álja az olvasó. Grigorij Melehov a hőse Solohov világhírű regényé­nek, akiben a háború vére céltalanságában vágy ébred egy emberibb világ után, de ezer szál köti a múlthoz, egy idejétmúlt társadalmi Szellemvasút A Modern Könyvtár so­rozat új kötetében mai né­Ivan Smeljov: A pincér Smeljov a század eleji orosz realista irodalom je­les képviselője, ez a regé­nye 1911-ben jelent mqg és nagy sikert aratott. A re­gény főhőse Szkorohodov, a pincér, akii mindent meg­tesz, hogy teljesítse a leg­szeszélyesebb kívánságokat met eübeszé’ők műveit tette közzé a kiadó. Ezek a mű­vek az NDK irodalmának új hullámát képviselik, azt a törekvést, hogy a sema­tizmust levetkőzve elmé- lyülten, művészi erővel ele­mezzék a jelenségeket és kritikusan, a szatíra fegy­vereivel forduljanak szem­be a hibákkal. Mika Waltari: Mikael A kiváló finn írónak ez a regénye méltán szerepelt éveken át a nyugati orszá­gokban a legsikeresebb könyvek között. A magyar olvasó számára is érdeke» élmény. Flaubert művei Flaubert leghíresebb mű­veit tartalmazza ez a gyűj­temény, többek között a Bovarynót, az Érzelmek is­koláját, a Szent/Antal meg­kísérlését és a Szálamból N. Kuprin: Verem A társadalom ki vetettjein ről, a családok kitaszított­jairól szól Kuprin e műve, mely realisztikus eszközök­kel tárja olvasói élé hősed­nek életét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom