Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

Világ proletárjai, egyesi XXII. ^ÉVFOLYAM, 61. SZÄM 1967. MÁRCIUS 12, VASÄRNAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A párt, a kormány politikájában kifejezésre jut népünk szive szándéka, akarata Klaukó Mátyás elvtárs mondott beszédet a nagyszénási választási nagygyűlésen A nagygyűlés elnöksége. Mintegy 800 választó részvéte- | törekvés gyümölcse, hogy négy év lével, a Himnusszal vette kezde- alatt csaknem 7 milliárd forintot fordíthattunk ipari beruházások­ra, korszerűsítésekre. S az átgon­dolt ipartelepítési politika hatá­saként megváltozik az Alföld ké­pe. Az Orosházi Üveggyár és a többi új létesítmény sok-sok em­bernek ad biztos megélhetést, és a felnövő nemzedék már szaktudást szerezve a szocialista nagyüzem iskoláját járja. Ezután arról be­szélt, hogy megyénk dolgozó pa­rasztsága is tettekkel bizonyítja, hogy egyetért a párt, a kormány politikájával és ez az egyetértés a szövetkezeti mozgalom szilár- dulásában, az egyre emelkedő ter­méshozamokban, a paraszti élet­nívó állandó javulásában jut kifejezésre. A nagyüzemi gazdálkodás a gyakorlatban is kiállta a próbát — mondotta. Ezt a számok tanú­sítják a legjobban. Ha az 1956— 1960 közötti időszakot az 1960— 1965 közöttivel összevetjük, me­gyénkben búzából 3, kukoricából 6,4, cukorrépából 44 mázsával növekedett az egy holdra jutó termésátlag és 3500 forinttal nőtt ez időszakban a szövetkezeti pa­rasztok egy tagra jutó átlagjöve­delme. Elismeréssel szólt arról, hogy a nagyszénási emberek erő­feszítése is benne van ezekben az eredményekben, hiszen a Dózsa és tét a zsúfolásig telt nagyszénási művelődési otthonban a péntek este rendezett választási nagy­gyűlés. Szónoka: Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei tanács elnö­ke, országgyűlési képviselőjelölt volt Az elnökségben helyet fog­laltak: Párkány János, az oros­házi járási pártbizottság első tit­kára, Násztor Sándor, az oroshá­zi városi pártbizottság első tit­kára, Dumitrás Mihály, az oros­házi járási tanács elnöke, vala­mint az orosházi járás és Nagy­szénás község társadalmi életének képviselői. Klaukó elvtárs bevezetőként arról adott számot, hogy megyénk választópolgárai eddig nem ta­pasztalt érdeklődéssel vettek részt a választások előkészületeiben. Éltek az új választási törvény adta jogaikkal, és nagy körülte­kintéssel, gondossággal választot­ták ki jelöltjeiket a március 19-i választásokra. Miben rejlik-e pezsgő, lüktető politikai érdeklő­dés? Mi a magyarázat? — tette fel a kérdést a szónok — majd így folytatta: — A párt és a kormány politikája immár 10 éve egye­nes úton halad. Kifejezésre jut benne a dolgozó nép szíve szándé­ka és akarata, és egy irányba, a szocializmus igenlése, felépítése felé halad. A jelölőgyülések szá­zain ezt a politikát szavazták meg az emberek, kifejezésre juttatva azt, hogy magukévá tették a párt IX. kongresszusának határozatait, azok megvalósításáért szívesen fá­radoznak, hiszen azok a közös erőfeszítés nyomán — a lehetősé­gekhez mérten — megvalósulnak és a dolgozó emberek életkörül­ményeinek javulásában realizá­lódnak. Klaukg elvtárs ezután arról sóit, hogy megyénk lakossága derekasan veszi ki részét az or­szágépítő munkából. A szorgos munka, a törekvés gyümölcse az, hogy néhány év alatt új üzemek létesülhettek megyénkben. A a Lenin Tsz túlszárnyalta ezeket az átlagokat. A továbbiak során arról beszélt, hogy a párt, a kormány újabb agrárpolitikai intézkedései még nagyobb lehetőséget adnak ah­hoz, hogy növekedjen a nagyüze­mi gazdálkodás színvonala, to­vábbi lehetőséget ahhoz, hogy ezek nyomán javuljanak a szö­vetkezeti emberek életkörülmé­nyei. Kiterjedt a szociális ellá- (Folytatás a 2. oldalon.) Kiválóan működő KISZ-alapszeivezetek, iíjúsági brigádok jutalmazása Megyénk ifjúsága az elmúlt esztendőben a párt IX. kongresz- szusának tiszteletére indított ver­senyben komoly eredményeket produkált. Csupán az ipari üze­mekben és a kisipari termelőszö­vetkezetekben. tervein felül mint­egy 15 millió* forint értéket ter­meltek. A megyei ifjúmunkások társadalmi osztálya pénteken ülésezett Békéscsabán a KISZ megyei bizottság székházában ' s értékelte az elmúlt évi eredmé­nyeket. A legjobban dolgozó KISZ- alapszervezetek versenyét n Gyu­lai Harísnyagyár alapszervezete nyerte, második helyre a Békés megyei Kner Nyomda Kulich Gyula KlSZ-szervezete, a har­madikra pedig az orosházi ba­romfifeldolgozó alapszerve ke­rült. A három kiválóan dolgozó KISZ-alapszervezet összesen hat­ezer forint értékű tárgyjutalmat és oklevelet kap, a következő KISZ-szervezetek pedig okleve­let nyertek: a Békéscsabai Kö­töttárugyár, az orosházi malom­ipar és a Gyulai Vízgépészeti Vál­lalat KISZ-szervezete. Értékelték az ifjúsági brigádok versenyét is. Első helyezést két brigád nyert: a békéscsabai tég­lagyár Felföldi Béla brigádja és a Kner Nyomda Kulich Gyula szocialista brigádja. Második he­lyezést kapott a Gyulai Húsipari Vállalat ifjúsági csontozóbrigád­ja, harmadikat az Orosházi Üveg-, gyár Gagarin brigádja, negyediket a Gyulai Kötőipari Vállalat, ötö­diket pedig a battonyai tégla­gyár KISZ-brigádja. Az említett brigádok oklevelet és tárgyjutal­makat kapnak. Szép eredményeket produkál­tak megyénkben az ifjúsági ex­portbrigádok, az ő versenyükben első lett a Békési Kosáripari Vál­lalat Vörösmarty brigádja. Azo­nos eredményekért dicsérő okle­velet szavaztak meg a Gyulai Kötőipari Vállalat ifjúsági ex­portbrigádjának, a Békési Sző­nyegszövő és Takácsáru HTSZ Hámán Kató brigádjának, az orosházi baromfifeldolgozó ifjú­sági exportbrigádjának, a Békési­csabai Hajtómű- és Felvonógyár Gagarin brigádjának. A „zsűri” egyébként Oklevéllel tünteti ki azokat a jól dolgozó if­júsági brigádokat, melyek teljesít­ményeikkel nem messze maradtak le az élenjáróktól. Megyénk if­júsági brigádjai már a jubileumi versenyre készülnek: sorra tör­ténnek vállalások, a tavalyinál is jobb eredményekkel szeretnék kö­szönteni a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 50. évfordu­lóját. — A — Tavaszi határszemle a Bánkúti Állami Gazdaságban A csaknem hétezer holdas Bánkúti Állami Gazdaság ha­tárában gazdaszemet hizlalóan szép látvány fogadja az érke­zőt. Az őszi vetések dúsak, gyönyörűen zöldellnek. Amerre a szem ellát, szorgos gépektől, fogatoktól és embercsoportok­tól tarka a határ. Már elvetet­ték a mákot, a korai borsót, jelenleg a cukorrépamagot rakják földbe a gépek, s egész brigád ülteti a maghozó dug­ványokat. — Iparkodunk a jó idő min­den percét kihasználni, mert szeretnénk megismételni a ta­Üzemelemzési módszerek vitája az Agrártudományi Egyesületben Március 16-án, csütörtökön dél­előtt 10 órakor Békéscsabán, a Technika Háza előadótermében mezőgazdasági és agrárközgaz­dasági szakemberek részvételével vitát rendeznek az üzemelemzésí módszerek és alkalmazásuk jelen­tősége a termelés szervezésében, fejlesztésében témakörből. Vitain­dító előadást mond dr. Bencze János mezőgazdasági mérnök, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának munkatársa Előadá­sában az újkígyősi Aranykalász és a kondorosi Dolgozók Termelőszö­vetkezetben végzett üzemelem­zési tapasztalatairól számol be. A vizsgálat során összegyűjtött adatokat kiadványban megjelen­tette a megyei tanács vb mező- gazdasági osztálya. Ezt megküld­ték több szövetkezetnek, hogy az újkígyósi és a kondorosi tsz-ek példája nyomán maguk is végez­zék el az üzem fejlesztéséhez, bővítéséhez szükséges elemzési munkát. valyi kimagasló eredményeket — tájékoztat bennünket Sza- lonta János igazgató. — Több éves tapasztalat mutatja, hogy aki korán vet, az bőségesen arat. Az ősszel felszántottunk mindent, most könnyű a mag­ágykészítés. Meg aztán, ha ko­rán elkészülünk a saját mun­kánkkal, segítünk a környék­beli termelőszövetkezeteknek. Ez már jól bevált szokás lett Bánkúton. — A múlt év eredményeiről tett említést, igazgató elvtárs. Hallhatnánk valamit konkré­tan: mit produkált a kollektíva 1966-ban? — A tervezett nyereségünk 3 millió 251 ezer forint volt, a tény 6 millió 868 ezer forint lett. Ez az egyetlen szám sok mindent elárul Bánkútról. A növénytermesztés például csak­nem 3 és fél millióval tetézte a tervét. Búzából, cukorrépából, kukoricából évek óta nagy a termésünk, tavaly legjobban a lucernatermesztésben, az apró­magvak rekordhozamaiban ugrottunk előre. Év közben 360 ezer forint célprémiumot osz­tottunk ki, most pedig 21 napi keresetnek megfelelő nyereség- részesedést kapnak a dolgozók. — Hallottuk, hogy a napokban műszaki konferenciák, termelé­si tanácskozások voltak a gaz­daságban. Sokan felszólaltak, Mit tart legfontosabbnak a dol­gozók véleményéből? — Azt, hogy a szakemberek és a fizikai dolgozók egy nyel­ven beszéltek. Mindenki azt akarja: a saját munkaterületén rríég többet adjon tudásából erejéből. Közhelyként hangzikj de így igaz: mi szeretnénk a rekorderedményeket úgy meg­ismételni, hogy a tavalyinál 13 kevesebb legyen az önköltsége A jubileumi versenymozgalom- ba mindenki bekapcsolódik. De nagyon helyesen mondták a dolgozók, hogy a szakszervezet legyen igazi gazdája a verseny­nek, s év közben rendszeresen értékelje a munkát. — Az elmúlt évi jó munká­ért 15 dolgozónkat küldjük május elsejére jutalomként a Szovjetunióba, húszat pedig más államokba. Számon tart­juk azt is, hogy 1967-ben ki mit ad a kollektív munkához, s jövőre ismét lesz jutalomkirán­dulás, külföldi tapasztalatcsere. De a célprémiumokról, a dol­gozókról való egyéb gondosko­dásról sem feledkezünk meg. Ezért bízom abban, hogy ismét jó évünk lesz. — Ary —

Next

/
Oldalképek
Tartalom