Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
19tn, mám u» 1L Szombat Negyvenhét üzem igényelné, de kevés megyénkben a vegyész szakember A MTESZ elnökségének ülése Ä Műszaki és Természettudo3 A vetőmag forgalmazását és termelését vizsgálja a népi ellenőrzési bizottság Hogyan mozdítható ki holtpont járól a Ineernamag fogás ? mányi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Szervezetének Elnöksége csütörtökön délután ülést tartott Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson részt vett Joó Oszkár- né, a MTESZ vidéki titkára is. Az elnökség tagjait dr. Dávid M. Ferenc, a Magyar Kémikusok Egyesülete megyei csoportjának elnöke tájékoztatta a megye vegyész szakember ellátottságának helyzetéről. Elmondotta, hogy vizsgálataik szerint jelenleg az országosnál jóval kedvezőtlenebb a megyében a vegyész szakemberekből az ellátottság, s a hiány már most is mintegy tízre tehető. Számításaik szerint 1970-ig újabb húsz vegyészre lenne szükség. Ezek az adatok azonban csak részben fedik a valóságot, mivel vizsgálataik szerint a megye 47 üzeme igényelné a vegyészek foglalkoztatását. Amint a tájékoztatóban és a vitában is elhangzott, a jövőben több gondot kellene fordítani az utánpótlás biztosítására. «* Ünnepélyesen zárták a téli pártoktatást Mezőkovácsházán Mezőkovácsházán a tél folyamán 13 pártalapszervezet szervezett pártoktatást. Párttagok és pértontóvüliek — összesen 372-en — jártak rendszeresen oktatásra s eredményesen zárták az évet. Különösen jól tanultak a nők, hetvenhárman jártak oktatásra. Elsősorban az időszerű kérdések oktatási forma érdekelte legjobban a tanulni vágyókat, de sokan jártak a gazdaságpolitikai tanfolyamra is. A. R. dik Himmleré. Ami pedig Magyarországot illeti, Veesenmayer túlságosan tehetetlen volt bizonyos esetekben ahhoz, hogy a Führer ne hallgasson inkább a legmagasabb rangú magyarországi SS- és Gestapo-parancsnokra, Winckelmann tábornokra, illetőleg a magyar belpolitikával foglalkozó emberére, dr. Wilhelm Höttlre. — Az időpont megfelel — kész- ségeskedett Pejacsevich a vonal másik végén. — Azonban, Herr Sturmbannführer, úgy érzem, hogy a jelentenivalóm... — Ja, vagy úgy! — mondta Höttl. — Akkor akár azonnal jöhet. — Máris indulok! — Várom! A Sturmbannführer megnyomta a csengőt. Néhány másodperc múlva kivágódott az ajtó, s négyszögében megjelent Doris Koch. Pompás alakján jól érvényesült az ugyancsak fekete egyenruha, s annak sötét színe kiemelte a feje búbján koszorúba font hajának szőkeségét. A lány előírásos jelentkezésre készült, s náci köszöntésre lendítette a karját. Főnöke azonban leintette: v — Hagyja! A 89-es érkezik, értesítse az őrséget! A lány már hátraarcot akart csinálni, hogy távozzék, de Höttl egy kézmozdulattal megállította. Ezután dr. Márki-Zay Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjának titkára számolt be az elnökségnek a termálkutak hasznosítási lehetőségeiről, valamint a közelmúltban e témával kapcsolatban Békéscsabán megtartott ankétről. Az előadó is, majd a vitában, felszólalók is úgy ítélték meg, hogy a termálkutak komplex hasznosításának szorgalmazását ezután sem lehet levenni a napirendről. A két napirend vitáját Uhljár Mihály, a MTESZ megyei szervezetének elnöke foglalta össze, majd a tanácskozáson szervezeti kérdéseket beszélték meg. Nem mindennapi sikert könyvelhetnek el maguknak a békéscsabai vasúti csomópont dolgozói. Szorgalmas munkájukkal kétszer egymás után elnyerték az Élüzem címet. Most ismét reménykednek, hátha harmadszorra is sikerül. S ezt nem kevesebbre alapozzák, mint arra, hogy tavaly a vasútigazgatóságok országos versenyében a második fél év eredményei alapján a MÁV Szegedi Igazgatósága lett az első. Ebben pedig jó része volt az itteni csomópont, közte a békéscsabai MÁV-állomás dolgozóinak és vezetőinék is. Mindenekelőtt ez ragadta meg először a. hallgatóság figyelmét az állomás szakszervezeti vezetőségválasztó küldöttértekezletén, amelyen Kalcsó Imre szb-titkár értékelte az elmúlt két év gazdasági és szakszervezeti munkáját. Már a tavalyi esztendőnek úgy kezdtek hozzá, hogy az élüzem szint követelményeinek teljesítését, sőt túlteljesítését határozták el. S eköz— És kilenckor kettesben vacsorázunk! Azt a mintás emprimé- ruhát vedd fel, tudod, aminek az anyagát Párizsból hozattam! A titkárnő némán bólintott és kiment. A vacsorameghívást is úgy fogadta, mint parancsot, de hát tulaj donképepn úgy is hangzott. Höttl mindig megmondta, hogy mire van szüksége, s többnyire ez elegendő is volt ahhoz, hogy elérje. Az intim helyzetekben is épp olyan határozott maradt, mint íróasztala mögött. A hölgyeket nem kérdezte meg, hogy ráémek-e, van-e kedvük, csak egyszerűen közölte velük a meghívás helyét és időpontját. És aztán megmutatta, hogy merre van a fürdőszoba. Mindezzel több eredményt ért el, mint mások hosszas udvarlással, ajándékokkal. Az igaz, hogy Höttl sem volt szűkmarkú: mind a magánéletben, mind a hírszerző szolgálatban az volt az elve, hogy minden szolgálatot megfelelőképpen kell honorálni. Valamit nem megfizetni éppen olyan bűn, mint valamit túlfizetni. S mindenkit azzal kell jutalmazni, ami a legcélszerűbb. Egy olyan ügynököt, mint Pejacsevichet, a horvát követség tanácsosát, az elszegényedett grófot — pénzzel. Az olyan nőt, mint Doris, ruhákkal, s majd később azzal, hogy férjhez adja valamelyik beosztottjához. (Folytatjuk) Nagyon fontos és időszerű témát tűzött a következő hónapok feladatául a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Országos vizsgálat keretében veszik szemügyre, mennyi és milyen minőségű vetőmag kerül a nagyüzemi és a háztáji gazdaságokba, s milyen tényezők játszanak közre abban, hogy egyik-másik magfajtából, különösen a lucernamagbói nagyon alacsony a termésátlag. A vizsgálat értekezlettel kezdődött a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnál. Flender Pál, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársa ismertette a vizsgálat jelentőségét és módját, azután Körösi Zoltán, a Felsőben-, mint sokfelé a megyében, itt is eleven és cselekvő erővé növekedett a kongresszusi munkaverseny. Aligha lehetne pontosan kiszámítani, hogy milyen sokat segített a szállítási tervek teljesítésében. A sóik adat felsorolása he- lygtt talán többet mond az, hogy az*élüzem szint követelményeinek majdnem mindegyikét meg toldották néhány százalékkal. Ahogyan másokat aggodalommal tölt el a vietnami helyzet, ugyanúgy az itt dolgozókat is, akik nemcsak tiltakozó szavukat emelték fel, hanem a szocialista brigádok kezdeményezésére vietnami műszakot szerveztek. Az agresszió elítélését az „Egy iskola, egy kórház” akció keretében felajánlott több ezer forinttal tették hangsúlyosabbá. Ennél az összegnél talán mégis jóval nagyobb értékű a vasútállomás szervezett dolgozóinak segítőikész szándéka, szolidaritása. Ebben viszont fellelhető a szakszervezet politikai nevelőmunkájának eredménye és mindennapos fáradozása. Hiszen a nemes tettek sem születnek ön- magúktól, munka nélkül. Jóleső érzés volt hallani, hogy az üzemi demokrácia az utóbbi időben igen sokat fejlődött. Hozzájárult ehhez az is, hogy a gazdasági és a szolgálati helyek vezetői mind többször igényelték a szervezett dolgozók támogatását és javaslatait. Márpedig ez azzal jár együtt, hogy egyre többen gondolkodnak azon, hogyan lehetne jobban dolgozni, gazdaságosabban szállítani. Az üzemi demokrácia bővülését, a közügyekkel való nagyobb törődést a termelési tanácskozások tapasztalatai is megerősítik. Korábban egy-egy munkahely dolgozóinak 45—50 százaléka vett részt a termelési tanácskozásokon, a közelmúltban már 80—85 százaléka. S ami még ennél is többet sejtet az aktivitásról és a növekvő felelősségről, hogy a korábbihoz képest megháromszorozódott a felszólalók száma. A vezetőségválasztó küldöttértekezlet részvevői is mintha csak igazolni akarták volna ezt a tapasztalatot, egymás után emelkedtek szólásra. Talán estig folytatódott volna a vita, ha az idő nem múlti volna el olyan gyorsan, s ha a küldöttek egyi'két-másikát nem várta volna a szolgálat. Többen beszéltek az új gazdasági mechanizmusról, közelebbről pedig arról, hogy milyen feladatokat ró ez a vasútra, milyen szerkezeti és szemléleti változások szükségesek és várhatók. Almási t Ferenc, az üzemi pártbizottság nyomási Állami Gazdaság főag- ronómusa, a megyei vizsgálat munkabizottságának vezetője indokolta e téma napirendre tűzésének szükségességét. Elmondta, hogy a vizsgálatnak távolról sem az a célja, hogy a vetőmag forgalomba hozásával, termelésével kapcsolatban valakit is elmarasztaljanak, hanem az, hogy feltárja és elgördítse az ezek elé kerülő hibákat, akadályokat. A vizsgálat mintegy tucat, 1961 óta forgalomba hozott és termelt mag mennyiségére, minőségére terjed ki. Ezek közül legfontosabb szemügyre venni a lucernamagfogást. Körösi Zoltán elmondotta, hogy titkára elmondotta, hogy a vasutas dolgozók sem lehetnek pasz- szív szemlélői az új gazdaságirányítási rendszernek. A felkészülés és majd az alkalmazás tőlük is tevőleges részvételt igényel. Vajda Sándor, a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályfőnöke felszólalásában arról tájékoztatta a küldöttértekezlet részvevőit, hogy az új gazdasági mechanizmusban a vasút közhasznú szállítási vállalat lesz. Ez mindenekelőtt az eddigi szemlélet változását sürgeti és igényli. Szükségessé teszi ez elsősorban az állóeszközökkel való jobb gazdálkodást, mivel a vasút a szerkezeti változásnak megfelelően a jövőben nemcsak várja majd a felkínált áruk továbbítását, hanem maga is felkutatja azokat, hogy szállítókapacitását jól és gazdaságosan kihasználja. Mindez viszont a szolgálati helyek és ágak jó együttműködésével valósulhat meg. A tanácskozáson többen beszéltek a szociális körülmények és ellátás javításáról. Nem újkeletű ez a gond. A vasútállomáson a szociális helyzetet és ellátást — hallottuk Molnár Gábor állomási önöktől — gyökeresen meg kellene javítani. Különösen mostoha a vonatkísérőik és a kereskedelmi szolgálat dolgozóinak helyzete. Azért is szorítja őket e gond, mivel ez a körülmény hovatovább már az utánpótlást is megnehezíti. Ha lassan is, végre történik valami. Ennek egyik előfutára az idén Békéscsabán felépülő 42 lakásos MÁV-lakótömfo. Hasonló megelégedéssel fogadták a küldöttek Vajda Sándor osztályfőnöknek azt a bejelentését is, hogy az elkövetkező években sort kerítenek a nagyobb szolgálati helyek, majd utána a kisebbek szociális helyzetének és ellátásának javítására. Arra törekednek — mondotta ---, hogy azt az ipari vállalatok színvonalára emeljék. Ebben viszont sokat tehet majd az újjáválasztott szak- szervezeti bizottság, melynek titkárául ismét Kalcsó Imrét választották meg. M eg is ér demlik a nagyobb gondoskodást a megyeszékhely vasútállomásának dolgozói, akiknek jelentős része van abban, hogy az itteni csomópont, a sokszor mostoha körülmények ellenére is kétszer egymás után Élüzem címet nyert. Tavalyi munkájuk után most — nem is alaptalanul — a harmadikat várják. Szervezett dolgozókhoz méltóan az idén újból szeretnék folytatni az eddigi sikersorozatot. Podina Péter amíg a mostanihoz hasonló területen a felszabadulás előtt sohasem volt egy mázsán aluli a holdankénti lucemamagfogás, azzal szemben tavalyelőtt csak 37 kilogramm, tavaly pedig 47 kilogramm volt a termés. Ilyen alacsony átlag mellett nem tudjuk kielégíteni a hazai szükségletet sem, pedig KGST-kötelezettsége- ink is vannak, s fennáll az a veszély is, hogy elveszítjük a nyugati piacokat. A tartósan alacsony színvonalú lucemamagfogás következtében ellátatlanok a vetőmagboltok, pedig a háztáji gazdaságok vetőmagigényeit is ki kellene elégíteni. Hovatovább oda jutottunk, hogy kialakult hazánkban a lucerna- mag feketepiaca, horribilis árait kínálnak érte fémzárolatlanul is. Mi több, a gyomnövényekkel kevert, gyenge beltartalmú lucerna- szénaliszt ára is 300 forint körüli összegre emelkedett már. Az alacsony átlagú magfogás és a lucernaszénahiány/telepítési és talaj kiválasztási hibákra vezethető vissza. Hiba az, hogy a közös gazdaságok nagy részében nem készült még genetikai térkép. Például a viszonylag nagyon jó talajadottságú Felsőnyomási Állami Gazdaságban a genetikai térkép felfektetésekor kiderült, hogy a 2000 holdból 500 hold lucerna alkalmatlan területbe került. Ez elsősorban abban mutatkozott meg, hogy a harmadik kaszálás már nagyon gyengén fizetett. A talaj kiválasztásánál és a táperőutánpótlásnál elkövetett hibákra vezethető vissza, hogy míg egyes nyugati országokban évente 70—90 mázsa, nálunk átlagosan 30—37 mázsa szénát adnak holdanként a lucernások. Sok vita folyik azon, hogy kapás vagy sűrű soros lucernát érdemes-e telepíteni. A vita még nem dőlt el. Tény azonban, hogy a kapás lucernának nagyon sok a hátránya. Ha nem kapálják, akkor elgyomosodik, ha pedig kapálják, akkor elpusztul a termé- kenyülés szempontjából nagyon fontos vadméhek jó része. Ezenkívül a kapás lucerna durvább, vastagabb szárú szénát hoz. A kísérletek is azt mutatják, hogy tíz év átlagában gazdaságosabb volt a sűrű sorú telepítés. Lucernásaink eredményességét mind a magfogás, mind a szé*. natermelés szempontjából hátrányosan befolyásolja az arankafertőzés. Az eddigi tapasztalatok szerint ez ellen vegyszerrel nem lehet eredményesen küzdeni. A Felsőnyomási Állami Gazdaság is félmillió forintot költött évente vegyszerezésre, az aranka mégsem pusztult el. Ehelyett tavaly a nyugdíjasok közül témafelelősöket állítottak be az ararfkafolt felkutatására, s ha a traktoros nem kaszálja le az arankafoltokat, akkor céljutalomban része sül. Végezetül Körösi Zoltán javasolta, hogy a lucernamagot te takar! tó kombájnokra szereljenek dörzsdobot. Ezen túl pedig lehetőleg minél hamarabb azokra a gazdaságokra bízzák megye- és országszerte a lucernamag előállítását, ' amelyek rendelkeznek az ehhez szükséges talajadottságokkal, szakemberekkel, tapasztalatokkal és felszerelésekkel. m. i. bentrop befolyása és egyre erősöSzervezett dolgozókhoz méltóan
