Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

1967. március 19. 5 Péntek TANYAVILÁG * Fütyüld szélben vonszolja a két ló a sok helyen agyig érő latyak­ban terhét, melyet a szekér, s rajta három utasa jelent. A ko­csis fütyüiészve adja a biztató szavakat a „zökkenőmentes” to­vábbjutáshoz. A fényképész Val­iig lehúzza sapkáját, s a gyerme­két féltő anya gondosságával öleli magához ezreket érő masináját. A harmadik utas munkáját végez­ve, kedvtelésének is eleget téve arra szánta a délutánt, hogy meg­ismerje a bucsai tanyavilágban élő embereket... Jó félórai kocsikázás után már Berreg a varrógép nál. Fócsiék­időt szabtunk ottlétünknek, mert tisztában voltunk azzal, hogy ilyenkor különösen nehéz a ta­nyasi ember helyzete, s ezt nem illik a vendéglátás megnyújtásá­val tetézni. Ezt követően hosszabb út előtt állunk. Márki Elekékhez igyek­szünk. űk már igen idős embe­rek. Közben erősen esteledik. Ta­nya 37, ez lesz az! Kopogtatunk. Márki bácsi jön elébünk, s cso­dálkozástól tágra nyílt szemekkel kérdi: Hát maguknak nem volt jobb dolguk, mint erre járni? Asztalhoz ülünk, s hosszú beszél­getésbe kezdünk. Szó esik a fia­talokról, akik rádiót vettek az öregeknek, s a nagy ünnepeken mindig hoznak valamit. Már az első pereben feltűnik, hogy sok folyóirat, újság van az asztalon, székeken, ágyon. Kíváncsiságun­kat nem is rejtjük véka alá, s kérdezünk. A válasz: „A fiam postás a faluban, ő szokta hoz­ni.” A folyóiratokon kívül köny­veket is olvas Márki bácsi, min­dig nagyon szerette. Mikor egy szép részletre akad, azt feleségé­nek Is megmutatja, s az is elol­vassa. Addig pipázik vagy Kos­suthot szív. Még nem tudta el­dönteni, hogy melyik jobb vagy melyik árt kevésbé. Már felöltözködve kérdezzük, hogy: mi a kívánsága, mit vár még az élettől? A felelet nagyon el­gondolkoztató, hazafelé sokat be­szélgetünk róla. mondtunk érve-, két pró és kontra, de megérteni mi már talán akkor sem fogjuk, ha ugyanilyen idősek leszünk. Márki bácsi válasza így hang­zott: „Nem kívánok én mársem­Márki bácsi és élete párja .., elő is bukkan az első célpont: Pócsi Lajos 28-as számú tanyája. Az udvaron hatalmas boglyák, kedvesen dörgölődző cicamicák, s haragosan vicsorító ebek. Jöttünket látva a házigazda kedvesen invitál befelé. Odabent berreg a varrógép.' Sok javítani­való akad a nyár óta, hiszen ak­kor nemigen volt erre idő. És hogy a munka ne legyen egyhan­gú, jó zenét ad a táskarádió. Később, megköszönve a szíves vendéglátást, máris továbbme­gyünk. Kocsisunk — Takács Má­tyás, a községi tanács dolgozója i— igen tapintatosan figyelmez­tet, hogy beteg van Túsz Sándor banyáján, a felesége gyengélke­dik. Ezt tudva már előre rövid A Betonútépítő Vállalat állandó munkára, változó munkahellyel felvesz útépítéshez, földmunkára kubikosokat és segédmunkásokat Jelentkezni lehet: Betonútépitő Vállalat martonvásárl főépltésve­zetőségénél és hatvani főépítés- vezetőségénél. Munkásszállást, nap* egyszeri meleg ételt, munkaruhái különélés! pótlékot biztosítunk. 1992 mit. Csak azt szeretném, ha jó időben halnék meg, mert télen nehéz sírt ásni, s kevesen jönnék ki a temetésre.” Tanyavilág... Szilárd Ádám Ha összefognak A Budapesti Harisnyagyár gyu­lai üzemében a kötőgépek nagy része kiörégedett, nem tud telje­sen „alkalmazkodni” a változó követelményekhez. Nagy gond ez a gyár vezetőinek és tavaly de­cemberben már a létszámcsök­kentés is szóba került. Harisnya- nadrágból azonban több volt a megrendelés, mint az előző évek­ben. Ha rövid időn belül átalakít­— Aligha hihető — mondom. — Annál sokkal fiatalabb. — Na persze... Háromszoros Kiváló Dolgozó. így aztán még egyszer kezet fo­gok Kovács Mihálynéval. Gratu­lálok neki. A beszélgetés azonban „helyreigazítással” kezdődik: — Nem vagyok „különleges­ség”. Vannak itt mások is, akik kiválóak. Az én brigádomból ják a gépeket, akkor mindenki Öten — hétből. Azt szeretnénk, ha ketten még felzárkóznának. Egyébként amikor 1960-ban ösz- szekerültünk, nekem csak egy oklevelem és egy jelvényem volt. Azóta kaptam még három Kiváló Dolgozó és a Könnyűipar Kiváló Dolgozója jelvényt. Szép sorozat, s ezt — ahogy megtudom — tavaly még egy ki­tüntetéssel egészítették ki: fel­vették a párttagok sorába. — Egy éve kértem... Már az­előtt részt vettem politikai okta­tásban. Mint pártonkívülit meg­hívtak taggyűlésre és pártfelada­tokat is vállaltam. Szóval, egy és másról már fogalmat tudtam al­kotni magamnak. De a tagfelvétel nagyon izgalmas volt. Többen is véleményt mondtak rólam. Gon­dolni sem mertem volna, hogy annyi dicsérő szót kapok. Nem is tudtam mit válaszolni... — És azóta? — Meg akarom őrizni a bizal­mat. Jólesik, ha párttaggyűlésen vagy termelési tanácskozáson el­ismerést kap a Május 1 brigád, így vagyunk ezzel mind a heten. számára egész évben lesz munka. Forgács József TMK-lakatos, aki párt vezetőségi tag is, javas­latot tett a műhelyvezetőnek, hogy hívja össze az embereket és tegyenek együttesen vállalást a gépek záros határidőn belüli átalakítására. Tél van, ne marad­jon senki munka nélkül! Megértették, hogy miről van szó. — A nyolcórás műszakot jó szervezéssel, főként pedig aka­rattal néha napi 10 órára is tel­jesítettük — vélekedik Forgács József. És állítását a tények iga­zolják. Ahogy tervezték, megol­dották a feladatot. A jutalom persze nem maradt el, de talán még többet jelentett a TMK dolgozóinak az asszonyok köszöneté, akiknek átmenetileg sem kellett a munkát abbahagy­niuk. A kommunisták taggyűlésen beszélték meg: a legügyesebbek készítsék a harisnyanadrágot. Egyrészt azért, mert nehezebb, másrészt pedig exportáru, nagy a minőségi követelmény. A pia­cot meg kell tartani! A Május 1 háromszoros szocia­lista brigád tagjai is megértették, hogy nekik kell ezt a bonyolul­tabb feladatot vállalniuk. A In Igád vezető, Kovács Mi- hályné möst ritár az egyik gép­nél szorgoskodik. Csak a bemu­tatkozás egy-két másodpercnyi idejére hagyja abba a munkát, aztán folytatja tovább. Ujjai für­gén mozognak, alkalmazkodva a kötőgép ritmusához. Csonka József művezető, aki éppen gyártásellenőrzést tart, félrehív: — Tudja ki ez az asszony? Nem értem miért kérdezi. — Talán tanácstag? — Á, dehogy! — nevet. — Mos­tanában róluk esik a legtöbb szó. Ő azonban háromszoros sztahanovista. Meglepődöm. Sajnos, most gondjaink vannak. Nylon- és gyapjúszállal készül a harisnyanadrág. Meg kell szokni ezt a munkát. Eddig minden si­került, átverekedjük magunkat ezen az akadályon is. Az a lényeg, hogy nem küldtek el senkit a gyárból. Igen, rajtuk is múlott. Igaz, a nehézség egy részét nekik kellett vállalniuk. De hát véleménye sze­rint nemcsak a t brigád, hanem az egész gyár egy nagy családba tartozik. Ha valaki elmegy, mind­nyájuknak hiányzik. — Hogyan alakították ki ezt a légkört? Kovács Mihályné előbb tesz- vesz valamit a gépnél, csak az­után válaszol: — Tudja, a vezetők együtt van­nak velünk. Igyekeznek segíteni nekünk, mi meg nekik. Nemegy­szer az igazgató elvtárs is eljön közénk. Egyes kérdésekben véle­ményt kér tőlünk. És az a fontos, hogy az emberek megítélésében a munka, az eredmény számít. Igazság van, ami az alapja min­dennek. Azt hiszem, ha egyesek valami miatt pillanatnyilag mél­tatlankodnak is, alapjában véve szeretik, a sajátjuknak tekintik, féltik a gyárat „Örök-harag” nincs nálunk. És a vezetők előtt sem hallgatjuk el a véleményünket. Megvan hozzá az erkölcsi alapunk. Igaza van. Sok mindenből tevő­dik össze, ami az egészet adja. Pásztor Béla Hagyományos ünnepséggel zárták Csanáüapácán a kézimunka és szabó-varró szakkört Csanádapácán már tíz év' óta az őszi, téld hónapokban rendsze­resen megszervezi a nőtanács a szabó-varró és kézimunka szak­kört. A tanfolyamot a téli időszak végén minden évben, hagyomá­nyosan teaesttel, vidám szórako­zással és kiállítással zárják. Az idei szakkörön szép szám­mal vettek részt az asszonyok és lányok s örvendetes, hogy sok kö­zöttük a fiatal A tanfolyamok egyik legrégibb résztvevője Streben Emőné, aki valóságos mestere a horgolásnak. A vert csipkével is vetekedő fi­nom, vékony térítők a március 5-, 6- és 7-én megrendezésre kerülő kiállítás legszebb darabjai lesz­nek. Maszola Pálné és Náfrádi Jó- zsefné szintén több éve jár a szakkörre s mindketten híres mes­Több segítséget vár a művelődési terem — Mire készül az MHS-alapszervezet? — Tudósítás a Mezögyáni Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága üléséről — Igen fontos közérdekű prabié-i volt, a belépődíjak összege nem j ság az MHS-alapszervezet beszá- mát — a községi művelődési te-1 fedezte a kiadásokat. A további-1 mólóját az első félévi tervekről. remiben folyó munkának a meg­tárgyalását tűzte napirendjére legutóbbi ülésén a Mezögyáni Községi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Ebben a községben még nincs művelődési ház s az erre a célra rendelkezésre álló terem nem elégíti ki az igényeket, nem ad lehetőséget a megfelelő kultu­rális élet kialakítására. Fokozza a nehézségeket még az is, hogy a KISZ-vezetőséggel nem megfelelő a kapcsolat, a fiatalok nem nyúj­tanak elég segítséget a kulturális élet kialakításához. A végrehajtó bizottsági ülésre készített jelentés felsorolja a múlt évi rendezvénye­ket, amelyek többsége különböző bál. illetve táncos est volt. A te­ákban beszámolt a jelentés arról, hogy a teremben folyó TIT-elő- adásoknak milyen a sikere. Ér­deklődés kísérte a változatos té­májú ifjúsági akadémiát s ugyan­csak sok hallgatója volt Ia szülők akadémiájának. Az fmsz által ren­dezett szakelőadásoknak is volt résztvevője, de a termelőszövetke­zeti mezőgazdasági előadásokat nem lehetett megtartani érdekte­lenség miatt. Szó van a művelő­dési terem átalakításáról, ottho­nosabbá tételéről. Ha ez megva­lósul és a községi szervek nagyobb segítséget nyújtanak a kulturális munkában, valószínű elevenebbé válik a község kulturális élete. Második napirendi pontként rém több rendezvénye ráfizetéses! meghallgatta a végrehajtó bizott­Az alapszervezetben a határőrség segítségével gondosan elkészített kiképzési terv alapján a múlt év decemberében ötven fő részvéte­lével határőr ki képzés kezdődött. Az általános iskolában nagy ér­deklődéssel kísért modellező kört szerveztek huszonöt tanuló rész­vételével. A közeljövőben az álta­lános iskolások részére légpuska­bajnokságot rendeznek, de ha­sonló bajnokság lesz a felnőttek részére is. A sportpálya környé­kén hamarosan egy állandó lég­puska céllövöldét állítanak fel. Az MHS vezetősége a további­éban a végrehajtó bizottság anyagi segítségét kérte a tervek megvalósí tásához. terei a hímzésnek. A szabás-var­rást Gazdag Istvánné tanította. Ezen a szakkörön nem egy asz- szony először ült életében varró­géphez. S hogy a mester jól adta át tudását, azt igazolja, hogy kö­zülük többen már a záróünnepély­re a maguk varrta ruhában jöttek él. FIGYELEM! Az EM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Bp. XXI. kér., (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19—21. felvesz Pest megyei munkahelyeire kubikosokat és ' segédmunkásokat, villanyszereiét, víz­és központifűtés- szerelőt, festőt, üvegest, bádogost, lágy és kemény tetőfedőt, épületlakatost, vasbe onszeretői, géplakatost Jelentkezés a fenti elmen, a mun­kaerőgazdálkodáson. Tanácsi iga- olás szükséges, munkásszállást, izemi étkezést és különélést biz­tosítunk a dolgozók részére. 1912

Next

/
Oldalképek
Tartalom