Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

i8ö'*„ március IH, 3 Péntek Próbatermet helyeztek üzembe a békéscsabai gépjavítóban A békéscsabai gépjavító vil­lamos forgógépeket felújító műhelyében havonta körülbe­lül 200 különböző teljesítmé­nyű elektromos motort vará­zsolnak újjá. Akad ezek között vízszivattyú, ventillátor, külön­féle daráló, szerszámgép és mezőgazdasági berendezés erő­forrása. A munkák zömét külső megrendelésre készítik, legin­kább a termelőszövetkezetek veszik igénybe a műhely javító­szolgáltatásait, ők ugyanis öt­ven százalék kedvezményt kapnak. Mostantól kezdve meó-lap- pal ellátva, üzemszerű terhelési próbák után adják ki a felújí­tott motorokat. Elkészült ugyanis a műhely korszerűen berendezett próbaterme, ahol többek között a gépek szigete­lésének átütési vizsgálatait és terhelési próbáit végzik. A be­rendezés 2500 volt vizsgálati feszültség előállítására is al­kalmas. A műhely dolgozói a münka magasabb minőségi követelmé­nyei mellett igyekeznek gyor­san is dolgozni. Jelenleg tíz- tizenkét nap múlva vehetik át a megrendelők a kijavított motorokat. Műszaki újítás — egymillió forint megtakarítással Két évvel ezelőtt meleg vizű kutat fúratott. a Gyulai Kertészeti Vállalat. A hévízzel a kertészeti telep hajtatóházait, melegágyait lütik. A vízzel együtt azonban gáz is jön a felszínre. Ennek fel­fogása évek óta húzódott megfe­lelő berendezés hiánya miatt. Tavaly 450 ezer forint beruházás­sal megrendelték a gázfelfogó tartályt és ennek felszerelését. A munkálatokkal elkészültek. Na­ponta 400 köbméter gázt fognak fel, melyet a téli időszakban a telepen levő három kazánban égetnek el a meleg hőmérséklet állandósítására. Gondot okozott azonban a gáz nyári felhasználá­sa. Ezt is megoldják. Virágcserép- készítő üzemrészt hoznak létre. Itt tavasztól őszig annyi virág­cserepet készítenek, hogy bőven ellátják saját magukat, sőt a megye zöldség- és virágtermelő gazdaságait is. A melegvízfűtéssel, a gáz felfogásával és felhasználásával feleslegessé vált a kertészeti te­lep ellátása szénnel és tűzifával, így 1 millió forint évenkénti megtakarítást eredményez a mű­szaki újítás. Ha ehhez hozzászá­mítjuk a tervezett cserépégető megépítését is, akkor a kisegítő üzemággal összesen másfél millió forint többletbevételt ér majd el a vállalat a korábbi évekhez ké­pest. A fiatalság tevékenységének segítése mindannyiunk feladata... Régóta általánosan ismert elv, hogy a párt legközvetlenebb segítői az ifjúkommunisták. Azok a fiatalok, akik a Kommunista Ifjúsági Szövetségben dolgoznak és komoly részt vállalnak a szoci­sd végrehajtó bizottságok együt­tes ülésén Gyomán tárgyalták és vitatták meg. 1 A tizennégy felszólalás ; bizonyította, hogy a brigádok ala- ' pos munkát végeztek. Mert első­alista építés gazdasági és társa- 1 sorban nem a szép számban ta- dalmi tennivalóiból egyaránt. Az pasztaiható eredményeket, hanem elv megvalósításának természetes' őszinte segítőkészséggei a súlyos megnyilvánulása, hogy az idő­sebb, a nagyobb politikai, mozgal­mi tapasztalatokkal rendelkező kommunisták — az apa szeretőié­vel és féltésével — segítik, tanít­ják és nevelik a fiatalokat, akik nem is olyan soká az ő nyomdo­kaikba lépnek. -1 Mivel Gyoma községben az ifjúkommunisták helyzete — a járás átszervezése után — több nyugtalanító jelenséget mutatott, fogyatékosságokat tárták fel. Bebizonyosodott, hogy Gyomán — ahol a járás KISZ-fiataljainak csaknem 50 százaléka él és dol­gozik — nem lehet a KISZ irá­nyító testületé nélkül jó munkát végezni. Amíg a gyomai járási KISZ-bizottság többé-kevésbé el­látta a község alapszervezeteinek konkrét irányítását, a szervezeti és politikai életben nem mutat­koztak feltűnően a hiányosságok. ez a helyi vezetőket alapos vizs- ! A járás megszűnése utón azon- gálatra és határozott intézkedé- | JfÜT sek meghozatalára késztette. A községi pártbizottság és a szarvasi KISZ járási bizottság tagjaiból két vegyes összetételű brigádot alakítottak, akik körül­tekintően és elemzőén vizsgálták a 25 KISZ-alapszervezet munká­ját. A sokrétű és néha a fejlődést gátló jelenségeket tapasztaló vizsgálat anyagát szerdán, a köz­ségi párt- és a szarvasi KISZ járá­tésben egy légüres tér, amit nem tudtak kitölteni... Hiányzott az a fiatal vezetőgárda, akik mint a községi KISZ-vb tagjai - lettek volna hivatva irányítani és ellen­őrizni a mozgalmat. Sajnos, csak 8 hónap utón jöttek rá az illeté­kesek — amit a vitában őszin­tén el is ismertek —, hogy irányí­tó testület nélküli KlSZ-mozgal- mi munka nem vezethet ered­ményre. Hidasháti mozaik Faburkolatú mennyezet, válasz­tékos ízléssel berendezett nagyte­rem. A Hidasháti Állami Gazda­ság szakszervezeti küldöttgyűlé­sén vagyunk. Szatmári László szb-titkáir megtartotta beszámoló­ját, s most peregnek a hozzászó­lások. Valóban peregnek, sokaknak van véleménye, s érdekesen, jól fogalmazva beszélnek, tartalmas gondolatokat közölnek a hallga­tósággal. Egy pillanatra eszembe jut az alig két évtizeddel ezelőtti kép, a hivatalos helyen, hivata­los emberek előtt zavartan kalap­ját forgató, szavasincs falusi em­berről. den vállalatnál és minden mű­helyben nagyjából tudják a dol­gozók, ki érdemelne jóval az át­lag feletti összeget és ki kap végeredményben illetéktelenül ebből a közös munkával előte­remtett pénzből. Aligha kell hoz­zátenni, mennyire csökkenti a nyereségrészesedés hatását a va­lóságnak és a kifizetett átlagok­nak ez az ellerUmondása. Talán nem árt megjegyeznünk, hogy az érvényben levő szabá­lyok is előírják a nyereségrésze­sedés differenciált elosztását annak az elvnek megfelelően, hogy a gyáregységek, a műhelyek és a dolgozók olyan arányban részesedhetnek ebből az összeg­ből, amilyen munkával előterem­téséhez hozzájárultak. A SZOT Elnökségének 89/1964. számú ha­tározata-(„Irányelvek a nyereség- részesedés vállalaton belüli elosz­tására”) kimondja, hogy az elosz­tás alapelve kettős: egyrészt az év folyamán ténylegesen munkában eltöltött időt veszi alapul, más­részt pedig azt, hogy az átlagnál magasabb összeget kell kapniuk a nyereségrészesedés megterme­lésében kimagasló munkát vég­zett gyáregységeknek és dolgozók­nak, amiből másfelől az is kö­vetkezik, hogy egyáltalán nem vagy csak csökkentett részesedést kaphatnak azok, akik rontották a vállalat jövedelmezőségét, gaz­daságosságát. Az idei nyereségrészesedés vál­lalati elosztása voltaképpen a jövőre érvénybe lépő új mecha­nizmus „előiskolájaként” is ér­telmezhető, mert hiszen nincs szó egyébről most sem, mint a mun­ka szerinti elosztás elvének — tehát annak az elvnek az érvé­nyesítéséről, amelyre az új gaz­daságirányítási rendszer egész érdekeltségi struktúrája épül! Talán nem árt hozzátenni: ez az előiskola módot ad arra, hogy a vállalatok felkészüljenek a ké­nyelmes, konfliktusokat tompító, „mindenkinek jusson” elv al­kalmazásának végérvényes be­szüntetésére. Az anyagi érdekelt­ségnek az a rendje, amely nem értékeli messze az átlag felett a kimagasló teljesítményeket, s amely nem meri nyíltan vállalni az anyagi elismerés jogszerű megvonásának kényelmetlensége­it, csak középszerűségre „ösztö­nözhet”, csak azt a nézetet táp­lálhatja, hogy nem érdemes na­gyon jól dolgozni és a gyenge munkából sem lehet nagyobb baj. Köztudomású, hogy az új gazda­ságirányítási rendszer éppen ezt a langyos középszerűséget veszi célba, valóban széles skálát nyit­va a teljesítmények elismerésé­hez. Évek óta az örömteli várako­zás időszaka a kora tavasz; a vál­lalatoknál is, a családi tervezge- tésben is számolnak már a vár­ható pénzzel. Korántsem e vára­kozás örömét akarja mérsékelni néhány megjegyzésünk, ellenke­zőleg: arra emlékeztetnek, hogy az átlag feletti elismerés, öröm jár azoknak, akik év közben az , átlag feletti teljesítményt nyújtva j nehezebb a dolga Ma mar nen & J jnenany aapat Kell elezni, hanem dolgoztak. _ I több százezer devízaforint értékű Tábori András | gépeket, berendezéseket szaksze­Pedig most nem is akárki előtt folyik a vita. Az elnöki asztalnál egy valóságos miniszter ül. A főagronónms Kovács József a gazdaság főag- ronómusa. Arról beszél: Nem elég új módszereket meghonosíta­ni, kiemelkedő eredményeket el­érni, ha munkánkat ;nem tudato­sítjuk, módszereinket nem igyek­szünk minél gyorsabban elter­jeszteni. — Előifordult, hogy a gazdaság egyik kerületében az emberek nem tudták, hogyan dolgoznak a másikban. A csőtörők például or­szágosan kiváló eredményt értek el. Csak éppen: saját maguk sem tudtak róla. Szóba került a munkavédelem fontossága is. — Vannak, akilk lebecsülik a munkavédelmi őröket. Pedig ma­gam is láttam hajmeresztő dolgo­kat. Szabad annak előfordulnia, hogy ugyanaz a gép kétszer vi­gye le valakinek az ujját? Á döntőbizottsági elnök Farkas Mihály a munkaügyi döntőbizottság elnöke. Mert ilyen fórum is tevékenykedik a gazda­ságban. Hozzászólásából kiderül, hogy a döntőbizottságnak mind nagyobb szerepe van a munkaügyi viták el­bírálásában. A statisztika szerint az esetek több mint egyharmad részében egyébként a társadalmi jogszolgáltatási szerv a dolgozók­nak adott igazat az igazgató véle­ményével szemben. Ehhez az adathoz nem szükséges kommen­tár: arra mutat, hogy a munka­ügyi döntőbizottság önállóan, s pártatlanul igyekszik megtalálni az igazságot. A caktoroiü Valamikor a szocialista mező- gazdaságról szóló sematikus törté­netek olajos kezű hőse volt. Akit magam előtt látok, az választékos modorú, elegáns. férfi, legújabb divatú öltönyben. Csikós József­nek hívják. — Szeretném felhívni a figyel­met rá, hogy nemcsak nekünk, akik a gépen ülünk, hanem a mű­helybelieknek, a kiszolgáló sze­mélyzetnek is mind bonyolultabb, rűen karbantartani. Javaslom, a jó termelési eredmények után ne csak mi, traktorosok, hanem a karbantartók is kapjanak megfe­lelő jutalmat. Rászolgáltak.. A miniszter Az értekezleten felszólalt dr. Korom Mihály igazságügyminisz- ter is. — Nagy beszélgetés folyik most országszerte a dolgozókkal, a szakszervezeti tagokkal, a társa­dalmi élet vezetőivel — így mond­ja a miniszter. — Amiként a pártvezetőség-választások idején a kommunisták kifejezték egyet­értésüket a párt politikája iránt, most a szakszervezeti tagok is azt mondják: menjünk tovább ezen az úton még határozottab­ban és még következetesebben. Ez az emberek követelése. Majd elemzi a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésének, szélesítésének nagy. történelmi jelentőségét. A cél: mindinkább bevonni a tömegeket a közügyek intézésébe. Elmondja őszintén: akadnak még, akiknek nem tetszik az, ami országunkban végbemegy. Az ef­féle elemek számára azonban nem adhat bátorítást a demokra­tikus jogok kiterjesztése! A becsületes szándékú emberek között viszont soha nem látott egységfront alakult ki, melyben közösen intézzük közös dolgain­kat. Napjaink törekvései: egy-egy lépés az ember és a társadalom érdekeinek mind tökéletesebb összhangja felé. * A hozzászólók sora továbbfoly­tatódott. Volt közöttük kőműves, lakatos, művezető és növénytermesztő. Egyben mégis hasonlítottak egy­máshoz a hozzászólók vélemé­nyei. Egyforma felelősséggel szóltak a közös ügyről, a közös enr-a,-,>. ról. Vajda János Kiderült, hogy a községi KISZ- bizottság csak papíron létezett, a valóságban egyszer sem tudott ülésezni érdektelenség miatt. (?!) Akadt néhány lelkes fiatal, aki az idősebb elvtórsak segítségét pró­bálta liasznosítani, sajnos, nem sok eredménnyel. Egyes KISZ- alapszervezetek helyes és jó mun­kája elsősorban a pártalapszer- vezetek, a gazdasági vezetés fe­lelősségtudatának, irányító és segítőkészségének volt köszönhe­tő. Ezek azonban csak elszórt jelenségként voltak tapasztalha­tók, és összességében nem való­sult meg a kommunista irányítás, segítés és ellenőrzés úgy, mint ahogy azt el lehetett volna vár­ni. Elhangzottak olyan fel­szólalások, hogy sokan a felnőttek közül elvárják a fiataloktól a munkában a lendületet, a nehéz­ségek vállalását, sőt, több száz­ezer forintos gépeket bíznak rá­juk, de ha véleményt nyilvání­tanak, akkor már gyerekként ke­zelik őket. Ez a felfogás egyálta­lán nem szolgálja a fiatalok fo­kozott helytállását és politikai nézetük tudatos alakítását. Az együttes vb-ülés sokrétű elemzés és tárgyalás után meg­hozta határozatát, mely remélhe­tőleg rövid időn belül már érzé­kelteti jótékony hatását a gyoma? fiatalság életében. Az első és legfontosabb tenni­való a KISZ-vezetőségválasztó taggyűlések jó előkészítése, és a tényleges községi vezetés kiala­kítása. Ebben a munkában — a jelenlegi sajátos helyzetben — a pártalapszervezetek vezetőségére hárul elsősorban és döntően a munka neheze. Nekik kell a KISZ-fiatalokat szinte a szó szo­ros értelmében „kézen fogni” és az első kezdeti lépések utón a mozgalmi élet terén hasznos ta­pasztalatokkal, jótanácsokkal ellátni. Helyes lenne azonban végérvényesen megvalósítani és nap mint nap alkalmazni azt az elvet, hogy a pártvezetőség, a kommunisták, a gazdasági veze­tők minden tárgyaláson és min­denkor foglalkozzanak a KISZ- fiatalokkal. Hiszen a mindennapi munka szinte sehol sem képzelhe­tő el fiatalok közreműködése nél­kül, r érthető tehát az erősbödő igény véleményük, javaslatuk fi­gyelembevételére. Ha ez az alapvető elv — a fo­kozott gondoskodás — létjogosult­ságot nyer, úgy az összes többi hiányosság viszonylag rövid időn belül megoldódik. Van azonban még égj kérdés, melyet csak a felsőbb szervek tudnak megnyugtatóan rendezni és ez Gyoma község KISZ-titkárának függetlenítése. A nagy létszámú KISZ-tagság, a huszonöt alapszervezet összefo­gása, irányítása, a kilenc helyi­séggel rendelkező Ifjúsági Ház tartalmas programmal való meg­töltése, együttvéve feltétlen igényli az önálló munkakört. És ezzel nagy segítséget tudna kapni a pártbizottság is, mert több ide­je maradna az átfogóbb elvi irá­nyító munka kidolgozására. A rendkívül hasznos és tartal­mas vizsgálat és az együttes vb- ülés újból figyelmeztet hogy a fiatalság körében a tényleges po­litikai munka elsősorban a min­dennapi törődésben, a gondosko­dásban, az őszinte bizalomban kell. hogy megnyilvánuljon. (Pankotai) Nagyarányú pályaválasztási kiállítás Békéscsabán Vasárnap délelőtt 10 órakor a oékéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban Gyulavári Pál, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­je nyitja meg a Békés megyei szakmunkás- és műszaki tanulók pályaválasztási kiállítását. A be­mutatón — melyen megyénk kü­lönböző oktatási intézményeinek műszaki vizsgaremekeit, munka­darabokat, működésben levő mo­dellekéi láthat majd a közönség — mintegy ötven szakmáiról ad. nak tájékoztatást. A kiállítás egy része, a fém-, a villamos- és a műszeriparral fog­lalkozó bemutató a Munkácsy Mi­hály Múzeumban, az építőipar, a fa- és könnyűipar remekei pedig az SZMT Tanácsköztársaság útja 9 szám alatti székházának nagyter­mében tekinthető meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom