Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
19*?. március 9. 6 Csütörtök : TUDOMÁNY - TECHNIKA Az első hazai atomerőmű — Miért voronyezsi típusú reaktor épül? — nem teljes kiküszöbölése is nagy Alapvető igényeink közül a táplálkozást közvetlenül az energiaigény követi. A hazad és külföldi statisztikáik meggyőzően tanúsítják, milyen szorosan összefügg az egyes országok műszaki, gazdasági fejlettsége, nemzeti jövedelme és lakosainak életszínvonala az egy főre eső energiafogyasztással, s különösen a villamos energia fogyasztásával. így érthető, hogy a szükséges mennyiségű villamos energia előállítása minden ország gazdasági fejlődésének egyik kulcskérdése. A műszaki színvonal javulása és a tüzeiőanyagellátás korszerűsítése következtében új erőműveink egyre gazdaságosaibbam üzeméinek. A hagyományos széntüzelésről fokozatosan földgáz- és kő- olajtüzelésre állunk át. Ily módon csökkenthető a villahios energia önköltsége. A hazai erőművek azonban az évi széntermelésnek még mindig mintegy 40 százalékát (Í0 millió tonna) használják fel, pedig köztudott, hogy a szén- vagyonúnk csekély, gyenge minőségű és rossz fekvése miatt általában igen drágán bányásztot». Ezért indokolt az energiamérlegben a szén részesedésének további csökkentése. Sajnos, kőolaj- és földgázkészleteink sem olyan nagyok, hogy nagyobb távon komolyan számíthatnánk rájuk. Kiépítésre érdemes vízenergiánk is alig van. Természeti adottságaink arra kényszerítenek, hogy más energia- hordozó utón nézzünk. LegkézenA BÉKÉSCSABAI PATYOLAT VÁLLALAT VIZSGÁZOTT KAZÁNFŰTŐT FELVESZ 12 atmoszférós kazánhoz. 131558 fekvőbbnek az atomenergia szolgálatba állítása látszik. Az atomenergetika nagyon fiatal iparág. Alapjait a különféle típusú atomreaktorok alkotják, amelyekben egyes nehézielemiek magjai hasadnak szét szabályozott láncreakció keretében könnyebb elemekké, s ennek során igen tekintélyes mennyiségű hőenergia is felszabadul. Ebből a hőből lényegében a hagyományos módszerekkel állítható elő a villamos energia. Tehát egy atomerőműnek a reaktora a „kazánja”, az urániumban azonban kb. egymilliószor annyi felszabadítható energia rejlik, mint az ugyanolyan mennyiségű szénben. Éppen ezért a „tü- zelőanyag”-fogyasztás igen csekély. Egy atomreaktor egyszeri feltöltéssel 1—2 éven át is szünet nélkül üzemelhet. S olyan országokban, ahová egyébként is nagy mennyiségben kell importálni a hagyományos tüzelőanyagokat, gazdasági haszonnal jár. Érthető tehát, hogy kormányzatunk az energiaprobléma távlati megoldása végett atomerőmű építését határozta él hazánkban, s a múlt év végén megállapodást írt alá, amelynek értelmében a Szovjetunió nagy teljesítményű atomerőmű építéséhez nyújt műszaki segítséget. Az erőmű kétezer-négyszáz mW teljesítményű lesz és elkészültekor, 1975-ben a hazai villamosenergiaigények 15—16 százalékát fedezi majd. A több lehetséges változat közül a választás az ún. novo-vo- ronyezsá típusra esett, s nem véletlenül. Ez a dúsított urániummal működő, nyomottvizes reaktortípus évek óta kifogástalanul üzemel a Szovjetunióban olcsón, felépítése aránylag egyszerű. Moderátora és a hűtőközeg is természetes víz, ezért csak nagy vízhozamú folyam mellé telepíthető, két vízkörös felépítése nagy biztonságot nyújt. Az atomerőművek biztonsága — melyekkel szemben még ma is gyakori a kételkedés — egyre megnyugtatóbb. Az épülő reaktorokban kezdettől fogva érvényesítették a maximális biztonságot, s az atomerőművek baleseti statisztikája szerint működésük még sűrűn lakott területeken sem jelent veszélyt. Sőt az atomerőművek nem szennyezik korommal a környék levegőjét, igen gondos mérések tanúsága szerint pedig radioaktív hatásuk, a biztonsági előírások betartása esetén nem rosszabb, mint bármely más ipari létesítményé. Indokolatlan ezért az atomerőművektől való minden félelem. Jelenleg a világ 12 országában működnek már atomerőművek. Teljesítményük egy év alatt 60 százalékkal nőtt meg és jelenleg kb. 10 000 mf. Az új erőművek műszaki fejlesztése és építése igen gyors. Az atomerőművekben előállított vili aimos energia önköltsége már sok helyütt versenyképes a hagyományos hőerőművekével. S bár a beruházási költségek kezdetben igen magasak voltak, ma már elviselhetővé csökkentek. Tíz év alatt semmivé váltak az atomenergetikát utópiáinak tekintő nézetek, az atomtechnika feltartóztathatatlanul tör előre, hogy jólétet biztosítson az emberiségnek. S ezt a célt szolgálja majd az első hazai atomerőmű is. T. S. mór a szállítási költségek csakHirdetmény DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI ÜZLETIGAZGATÓSÁGA Szerelési Osztálya felhívja a lakosság ügyeimét, hogy 1967. március 10-én a Gyóni Géza utcában, a Dobozi és a Gyulai úton épített közvilágítási hálózatot feszültség alá helyezi. Az ott elhelyezett tárgyakat feszültség alattinak kell tekinteni, azok megközelítése, megérintése életveszélyes és tilos! Az ebből bekövetkezett balesetekért felelősséget nem vállalunk. 131569 j (elsősorban az uránium) atomA voronyezsi atomerőműről készült felvételünkön: az erőmű Jelke”, a reaktor. Telefotó—MTI Külföldi Képszolgálat az ém békés megyei állami építőipari vállalat orosházi székhellyel kömüvesszakmában tanulófelvételt hirdet Felvételre jelentkezhetnek 14—15 éves, nyolc általános iskolát végzett, e szakmára alkalmas fiúk. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás: Orosháza, kórházépítkezés, Brezovszky Vilmos technikusnál. 131436 a burgonyatermés növelésével Békés megye hazánk egyik legmelegebb, legszárazabb éghajlatú megyéje. Bár talajai kiválóak és a Békés megyei termelők valóban értenek a mezőgazdasághoz, mégsem lehet a megyét éppen éghajlati adottságai miatt a legjobb burgonyatermelő tájegységek közé sorolni. Ennek ellenére mégis szükséges és érdemes ebben a megyében is komoly gondot fordítani a burgonyatermés-eredmények növelés éré. Kétségtelen az, hogy a megyében az egyik legfontosabb növény a kukorica. A Békés megyei kukoricatermelők példát mutatnak az országnak. Nem kis részük van abban, hogy hazánkban az utóbbi évtizedekben a kukoricaátlagtermések mind nagyobbak lettek. Azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nemcsak a kukorica átlagtermése nőtt rohamosan, hanem a burgonyáé is. Ha megnézzük a háború előtti terméseredményeket, megállapíthatjuk, hogy a növekedés azóta elérte a 180 %-ot. Tekintettel arra, hogy hazánk éghajlata ez idő alatt lényegesen nem változott, ezt a javulást két tényezőnek kell tulajdonítani. Az egyik tényező a szocialista nagyüzemek folyton fejlődő jó agrotechnikája és technológiája, a másik tényező pedig a rendszeres vetőgumócsere. Államunk 1951-től nagy anyagi áldozatokkal, évenként több tízmillió forinttal segíti elő, hogy a hazai burgonyatermelők minden két-három évben kicserélhessék vetőburgonyájukat. Az eddigi burgonyavetőmag-akciók csak az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetek közös területeire terjedtek ki. Az agrotechnika fejlődése és az elmúlt év viszonylag kedvező időjárása lehetővé tette az akció kifejlesztését a termelőszövetkezetek tagjainak háztáji területeire, az állami gazdaságok dolgozóinak házikertjeire és illetményföldjeire és bizonyos mértékig az egyéni termelőkre is. Az akciónak ez a kiterjesztése azért kedvező hatású az általános burgonyatermesztésre, mivel a fertőzött, leromlott állomány a nagyüzemi táblák számára is fertőzési forrást jelenthet. A vírusbetegségeket terjesztő levéltetvek az egyik tábláról a másikra repülve a fertőzött területről átviszik a kórokozót az egészséges táblákra is. Közös és lényeges érdek tehát, hogy ezt a lehetőséget a termelők minden szempontból megfontolva a kérdést, igénybe vegyék. A tapasztalatok szerint a vetőgumó cseréje következtében a termés nagymértékben emelkedik. Ennek oka a következő: a vetőgumócserébe vont szaporítóanyag egészséges, megfelelő körülmények között előállított vetőgumó. Ez a vetőgumó ellenáll a szárazságnak és nehezebben romlik le kedvezőtlen körülmények között is. A betegség, fertőzöttség a szabvány határértékei alatt van, és ezért a vírusbetegségek nem hatalmasodhatnak el rajta. A vírusbetegségek a nemzetközi statisztikák szerint átlag 30 százalékos terméskiesést okoznak. Ezen felül a tapasztalatok azt is mutatják, hogy a Jó minőségű, nemesített burgonya 10—20 százalékkal többet terem, mint az egészséges, nem leromlott vetőgumó. Az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat gondoskodott arról, hogy vetőmagakció céljaira olyan vetőburgonyát bocsásson a Békés megyei termelők rendelkezésére, amelyik az éghajlati és talajviszonyokat figyelembe véve kiválóan alkalmas e tájegységben magas termések elérésére. A Pierwiosnek lengyel nemesi tésű burgonya. Már több éve importáljuk hazánkba és különböző tájegységenként kipróbáltuk. A tapasztalatok ezzel a burgonyafajtával a legjobbak. Fehér húsú és főzéskor nem esik szét. A leromlásos vidékeken is megfelelően terem. Talajigényei közepesek, így a Békés megyei jó talajok megfelelő termést tudnak biztosítani. Ezt a fajtát a magyar termelők annyira megkedvelték, hogy lengyel rózsának nevezték el. A burgonyavetőgumó akcióba vállalatunk dél-magyarországi alközpontja útján (Orosháza, Huba u. 34.) kapcsolódhat be a termelő. Az alközpont a megrendeléseknek beérkezésük sorrendjében tesz eleget, ezért helyes, ha a termelők minél hamarább megrendelik a szükséges vetőgumót. Békés megye hazánk egyik leghamarabb felmelegedő termőtája. Viszonylag hamar bekövetkezik az az időpont, amikor a vetőburgonyát földbe kell tenni. Az a termelő jár el tehát helyesen, aki nem késlekedik a vetőgumó megrendelésével. A burgonya árát nemrégiben rendezték. Az új árak jó jövedelmet biztosítanak a burgonyatermelőknek. Ahhoz azonban, hogy Békés megyei viszonyok között is valóban érdemes legyen burgonyát termeszteni, a kukorica által elérhető jövedelemhez viszonyítva is megfelelő kh-kénti bevétel szükséges. Ennek az útja a termésmennyiségek emelése. A jó vetőburgonya jer lentős kh-kénti termésnövekedést biztosít. Az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat a termelőket kívánja segíteni és támogatni javaslataival, ezért támogatja, propagálja azt, hogy minél több Békés megyei termelő vegyen részt a kedvezményes vetőburgonyaakcióban. ORSZÁGOS VETÖMAGTERMELTETÖ ÉS ELLÁTÓ VÄLLALAT X
