Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
1967. március 9. 4 Csütörtök Az ember és a pénz Most, ahogy soron következik üzemeknél, vállalatoknál az úgynevezett nyereségrészesedés, elhangzanak megjegyzések: „többet vártunk ’. Jó, szeretjük a pénzt, ezért dolgozunk, a jövedelem mércéje is kifejezi, hogyan dolgoztunk. Ám a „többet vártunk” több termelést is követel. A szocialista rend — az emberiség történetében először — lehetővé tette, hogy az emberek a legcélszerűbben és a leggazdaságosabban használják fel az összes erőforrásokat a termelés állandó növelésére, saját maguk és az egész nép jólétének emelésére, E lehetőségek felhasználásának toka maguktól az emberektől függ, attól, hogy milyen gondosan óvják a köztulajdont, milyen tevékenyen tökéletesítik a termelés technikáját és technológiáját. Függ attól, milyen jól szervezik meg és végzik munkájukat, milyen körültekintően és takarékosan gazdálkodnak. Amikor a szocializmust építő államunk ilyen feladatokat tűz a dolgozók elé, akkor az a cél vezérli, hogy gyarapítsa a társadalom javait, fokozza gazdasági erejét, javítsa a lakosság életfeltételeit. Nálunk az emberek érdekében, a népjólét érdekében szükséges takarékoskodni. S pártunk IX. kongresszusa ismét ráirányította a figyelmet a gazdaságosságra, a takarékosságra. Ezen a téren már sok minden történt. A párt, a tömegszervezetek szervező és politikai munkájának eredményeképpen a termékek minőségének jelentős javításáról és az Önköltség csökkentéséről beszélhetünk. A dolgozók alkotó kezdeményezése, a szocialista termelés fejlesztési ütemének meggyorsításáért folyó tevékenység komoly erejű fegyverré vált üzemekben, vállalatoknál. Ebben világosan megmutatkoznak rendszerünk emberének új vonásai: a jó gazda gondossága a társadalom javait illetően, az állami érdekek szem előtt tárté* hát minden egyes fillérrel taka rákosán kell bánni, nem szabad meggondolatlanul, cél nélkül költekezni. Magától értetődik azonban: a megtakarítás nem lehet látszólagos, vagyis olyan, hogy forintokat takarítanak meg, de akkora ráfordítás árán, hogy e „megtakarítás” után jóval nagyobb, esetleg több ezer forint a veszteség! Az ilyen „megtakarítás” szemfényvesztés. Természetesen nem arról van szó, hogy a munkavédelem. a balesetelhárítás tökéletesítésére, valamint a dolgozók más ellátására' eső költségeket kell „lefaragni”. Rossz az a gazdaság- vezető, aki az ilyen célokra kiutalt eszközöket nem használja fel. Az államnak ilyen „megtakarítás” nem érdeke. A takarékosság feladata koránt sincs ellentétben a dolgozók érdekeinek megjavításával. Megyénk sok vállalata jövedelmezően dolgozik, állandóan emeli a munka termelékenységét, csökkenti a termelés önköltségét. Minden egyes vállalatnak módjában áll jól dolgozni, s a jövedelmező vállalat rendszeresen emelheti a jövedelmezőség színvonalát. Ehhez azok is többet adhatnak, akik többet várnak! Rocskár János Terven felül 2 és fél millió forint nyereség... — Eredményes volt az első önálló év a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban — A 22 ezer holdas Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság 1966. január elsején vált külön az ÖRKI- től. Az elmúlt években ugyanis bebizonyosodott, hogy a korábbi szervezési formában nem tudja betölteni szerepét a gazdaság, hisz a kutatóintézetnek mások a feladatai, mint a gazdaságnak. Nem voltak meg az anyagi feltételek, a gépek, az épületek, a szervezeti formát sem lehetett megfelelően kialakítani. Ráadásul a természeti csapások egész sorát viselte el a gazdaság. Az első önálló évet — az adottságokhoz mérten — jó eredménynyel zárták. Terven felül két és fél millió forint nyereséget értek el. Rizsből például 13 mázsás átlagtermésük volt csaknem kétezer holdon. A lucernatermesztés terven felül 3,5 millió forint értéket hozott. Ez az egyetlen gazdaság 350 mázsa kiváló minőségű lucemamagot adott a népgazdaságnak. Egyébként nagyarányú elemi kár érte a gazdaságot, csupán búzából hárommázsás holdanként! terméskiesésük volt. De egyéb területen bőven pótolták a hiányt A szarvasmarha-ágazat is sokat fejlődött, a tejtermelés például tehenenként 100 literrel gyarapodott .az előző évihez viszonyítva. Á pecsenyekacsa-nevelés Évről évre növekszik a tanulni vágyók száma a pamutszövőben A Pamuttexülmüvek Békéscsabai Gyárában az utóbbi időben mind többen vesznek részt iskolai továbbképzésben és növekszik a szakszervezeti tanfolyamok hallgatóinak száma is. Az 1965-ben kezdődött tanévben például 56-an jártak az üzemből esti középiskolába. Legtöbbjük ebben az évben meg is szerezte az érettségit. A mostani tanévben 30 középiskolás tanul. Nagy részben munka utáni továbbtanulás eredménye, hogy jelenleg 19 szövőipari technikus dolgozik az üzemben, ketten pedig esti technikumba járnak. Úgyszintén ketten most végzik a gépipari technikumot. Többen a közgazdasági technikum hallgatód. A szakszervezeti politikai iskolán és a textilipari dolgozók megyei bizottságának szervezésében indított különböző tanfolyamokon is évről évre fokozódó érdeklődéssel vesének részt az üzem dolgozói. 600 ezer forint tiszta nyereséget hozott. A csabacsűdi kerületben mintaszerűen alakították ki a legelőgazdálkodást s a jól bevált módszereket bemutatták másoknak is. A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság vezetői és dolgozói a legnagyobb egyetértésben küzdöttek és küzdenek ez évben is a töttek s a jövő öntözéses szakembereinek messzemenő segítséget nyújtanak a gyakorlati oktatáshoz. Az elmúlt évben a kongresszusi versenymozgalom — ezen belül a szocialista brigádok tevékenysége — sokat lendített a szarvasiak munkáján. Most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfortervek teljesítéséért. A korábbi ! dulóját szeretnék kiváló eredméévek tapasztalatait hasznosítják, az ÖRKI-vel a legszorosabb kapcsolatot tartják. A tudományos kutatók kísérleti eredményeit nagyüzemileg kipróbálják, teret biztosítanak a jó módszerek elterjesztésének. A szarvasi felsőfokú technikummal szerződést könyekkel köszönteni. Az elmúlt évi jó munkáért év közben több százezer forint cél- jutalmat kaptak, ezenkívül 10 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés illeti a dolgozókat. A. K. Mi lesz ■ Szót kér az olvasó A köztisztasági vállalat szeméthordója hosszú hónapok óta nem jár utcánkban, nevezetesen a Tessedik utcában. Illetve, helyesbítek: néha — véletlenül — arra vetődik, de akkor is minek? A szemetet akkor sem viszi el, legfeljebb kiforgatja az útra. A lakók kénytelenek a sa- sakot, hamut, téglatörmeléket az úttestre szórni, ennélfogva az már sokkal magasabb a járdánál. Elgondolni is rossz, hogy mi lesz egy esetleges nagymérvű tavaszi esőzés alkalmával? Nemcsak a járdán áll majd a viz, de a lakásokba is befolyik. Azonkívül a légyáradat is meglepi, hiszen a krumpli- és hagymahéjjal bőven dekorált utcánkat még a külföldi legyek is látogatni fogják. A múlt héten felhívtuk a köz- tisztasági vállalat központját és kértük segítségüket. Ki is küldtek egy dolgozót, de abban nem volt köszönet. Dolgozójuk ugyanis felvilágosított bennünket, hogy neki igenis joga van a szemetet kiszórni az úttestre, de ha történetesen mi ugyanezt tesszük, akkor megbüntetnek. Tájékoztatásként még azt is közölte, hogy téglatörmeléket, hamut, salakot, csjrketollat, üveges cseréptörmeléket,' tojáshéjat, rossz edényt, vashulladékot nem visz el!!! Kimondottan csak „SZOBASZEMETET”. Hát kérem, én gerincesen bevallom, hogy nem tartozom a túl pedáns asszonyok közé. Öreg is vagyok már, beteg is, így bizony egy héten csak egyszer takarítok, de bármennyire is erőlködöm, szobámból még egy negyed lapát port és szösz-szemetet sem bírok összeszedni. A köztisztasági vállalat minden negyedévben pontosan behajtja az esedékes 18 forintot, de szeretnénk tudni, hogy mi lesz a szeméttel? Erdész Lajos-né Békéscsaba, Tessedik S. a. 9. Mai szemmel a házasságról q Átmenet . . .? Egy felszólalásba, amely a a házasság megszűnt a nők, legs'a a szocialista gazdálkodás kér- j déseiben. Mégis valami figyelmen kívül maradt a „többet vártunk”-kal kapcsolatban. A takarékosságnál vannak és nincsenek „apróságok”. Vannak apróságok oly formán, hogy fillérekből lesznek a forintok és forintokból a százasok! Másrészt nincsenek kihagyható apróságok, mert nem szabad lemondani arról, ami akár a legkisebb megtakarítást is eredményezheti. így például előfordul, hogy a fogyóeszköz nagyobb mérvű hiánya csökkenti a nyereség- részesedést, vagy a béralaptúllépés ad kevesebb pénzt a borítékba És sorolhatnánk, hogy több üzemnél, vállalatnál éppen a volt „apróságok” miatt jutnak emberek kevesebb pénzhez. A lényeg azonban egy: minél szigorúbban szem előtt tartjuk a gazdaságosságot, takarékosságot minden területen, annál több ember egyetértésével találkozik a bér és nyereségrészesedés kifizetése. A népgazdaság egyes területein nagy veszteségeket okoznak az | anyagi értékek rendetlen tárold- j sa, a selejt, a termelés special!- J zálásának és kooperálásának hiányosságai, az ésszerűtlen fuvarozások stb. A forgalmi költségek csökkentésével szintén nagy ösz- szegek takaríthatok meg. Viszont az ilyenfajta veszteségekért a vétkesekét minden esetben személyesen kellene felelőssé tenni. Minden kiadás szem előtt tartása, mérlegelése nagyon fontos, hiszen csak az ipari termelés önköltségének egyszázalékos csökkentése több millió forintot jelent államunknak évente! Te- ] Elég közkeletű vélemény, hogy a házasság, és ezzel legszorosabb összefüggésben a család széthuülóban van, hogy elavult, idejétmúlt forma. A magas válási stattsiztükán kívül mik ennek a dezorganizációinak a jelei? A házasság, a család mér item az a szorosan összetartó erő, ami volt. A családtagok jóval önállóbbak, mint azelőtt, a távolabbi rokonság, vérségi kapcsolatok vesztették fontosságukból, szerepüket a munkahelyi, szakmai barátság vette át. Azelőtt első- sárban a házastársaik, a család feladata volt a gyermeknevelés. Ma már igen korán különböző intézeték, intézmények segítik a család funkcióját. Ha azt kérdezzük: széthulló- foan van-e a házasság, fel kall tennünk a másik kérdést is: mihez képest van széthullóban? Vajon nem csupán a házasság, a család polgári, sőt nálunk, Magyarországon a volt feudálikapi- talista formájához képest? A régi modell: a férj a kenyérkereső, a pater familias, az asszony a háztartás, a ltís közösség lelke — szinte a szemünk előtt enyészett el. A széthullás vajon nem csupán ennek a régi formának a széthullását jelenti és valami új tartalom, újfajta kötés és összetartozás formálódásának a jelzése? Eddig is azzal az új helyzettel, új problémákkal, új feszültségekkel foglalkoztunk, amelyek a nők munkába állása nyomán következtek be. Vajon a fentebb vázolt jelenségeit is nem csupán áttételes konaekvencáák-e? Társadalmi Szemle majd négy esztendővel ezelőtt a család mai helyzetéről tartott amikétján hangzott el: ...a szocializmus milyen társadalompolitikát követ a család vonatkozásában? Az álláspont alapos elemzése még hiányzik. Ez a hiány még sok területen érződik: egyebek között a bírói gyakorlat bizonytalanságában. A bírókkal való beszélgetésből gyakran kitűnik, hogy abban az alapvető kérdésiben bizonytalanságban vasinak — védeni akarja-e a törvény a családot vagy sem, illetőleg mát véd és mit nem. A néhány év előttinél mar világosabban és erőteljesebbem rajzolódik ki a helyzet. A nagy családok anyagi támogatása, az öthónapos fizetett szülési szabadság, legújabban az a határozat, hogy a fiatal anya még két esztendeig otthon maradhat gyermeke mellett havi 690 forintos juttatás mellett — mind azt bizonyítja, hagy a rendszer védi, támogatja a házasságot, a családot. Ezek a könnyítéséit, juttatások már éleve megkönnyítik a családalapítást is. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a házasság megszabaduljon az anyagi szempontok terhétől. Az érdekházasság fogalma különben is már hosszabb ideje el- halványodott. A társadalmi különbségek felszámolása, az, hogy alábbis a fiatal nők számára egyedüli foglalkozásnak, állásnak, sőt egyáltalában foglalkozásnak és állásnak lenni, jelentős mértékben járult hozzá a „parti” fogalmának háttérbe szorulásához. Persze a lakás, a kocsi, a jó anyagi helyzet, bizonyos, közismerten magas jövedelmet jelentő foglalkozási ágak ma is vonzóan hatnak és befolyásolhatják a párválasztást. A közgazdasági egyetemen felmérést végeztek fiúk és lányok, között. A vizsgálat azt kívánta földeríteni, milyen tulajdonságokat várnak a fiatalok jövendő élettársuktól? A feltüntetett tulajdonságokat 1-től 5-ig kellett osztályozni. A fiúkhoz többek között a következő kérdéseket intézték: Jól főzzön? Megfelelő szerelmi partner legyen? Legyen jól ápolt, gondozott? Okos legyen és művelt? Jól keressen? Legyen csinos? A feleség dolgozzon?' Problémáit meg tudja beszélni vele? Férjnek és féleségnek legyen azonos életkora? A férj legyen okosabb, műveltebb féleségénél? A férjnek legyen-e több fizetése a feleségénél? A fiúk a legalacsonyabb pontszámmal a főzést értékelték, bár hozzátették: jó, ha ért hozzá a féleség. Azt sem várják el, hogy szép, kifejezetten csinos legyen, elegendőnek tartják, ha ápolt és gondozott. Viszont vaiameny- nyien fomtosmalk tartják, hogy az asszony dolgozzék és hogy mindent meg tudjanak egymással beszélni A fiúk ideálja tehát az értelmes, művelt, magára adó dolgozó nő és nem a hangsúlyozottan nőies „csinibaba”. A felmérés során kiderült, hogy a lányok azt tartják legfontosabbnak: jövendő élettársuk megfelelő szerelmi partner legyen. A lányok elvárják jövendő férjüktől a jól ápoltságot és gom- dozoittságot is. Nem fektetnek viszont súlyt arra, hogy élettársuk többet keressen, mint ők. Azt elleniben nyomatékosan igénylik, hogy megbeszélhessék vele gondjaikat, megoszthassák véle problémáikat. S végül: mind a lányok, mind a fiúk többsége azt vallotta, hogy az emberi élet, az emberi boldogság teljességéhez hozzátartozik a család, a gyermekáldás is. Végső soron talán úgy fogalmazhatnánk meg, hogy nem válságban van a házasság, hanem — átalakulóban. Humánusabb tartalommal telítődik, jobban tiszteletben tartja a partnerek egyéniségét, mint a régi házasságban. Persze, ezek csak a fő irányvonalak. Nem láthatjuk előre a fejlődést. Az átalakulásnak nemcsak szemlélői, de gyakran szenvedő tanúi és . résztvevői is vagyunk. Hisz minden átalakulás konfliktusok között megy végbe. Kertész Magda