Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
1967, március 5. 6 Vasárnap S jövő hét a tv-ben Értekezlet előtt..; (szerda, 18.40). A tv munkatársai a püspökladányi járási tanács mező- gazdasági osztályát keresték fel kameráikkal. Az osztályhoz kilenc község 16 termelőszövetkezete tartozik, ami azt jelenti, hogy a családok 80 százalékának élete, sorsa a mezőgazdaságtól függ. Az osztályon értekezletre készülnek és ez azok közé a ritka esetek közé tartozik, amikor a munkatársak hosszabb időre találkoznak egymással. Mert egyébként állandóan járják a területet, egymást és az íróasztalt ritkán látják. Nyílt, szókimondó a légkör, sajátjuknak tekintik a tsz-ek gondjait, és segítenek, ahol lehet. A főagronómus például már most Debrecenbe jár, ahol 1970-ben kezd termelni az új konzervgyár, ez a tény pedig kihat a környező tsz-ek zöldségtermelésére. Hogyan lehetne többet termelni? Szó lesz még az állategészségügyről, a beruházásokról és minden gondról. Az eredményekről jóval kevesebb szó esik. Mint mondták: „Nincs értelme dicsekedni, sokkal inkább azokról a problémákról kell beszélni, amelyeket még meg kell oldanunk.” Katasztrófa (csütörtök, 20.20). A Hét ország filmje című sorozat első darabja; magyarul beszélő lengyel film. Egy viadukt összeomlik — ki a felelős? A fiatal, tehetséges tervezőmérnök, az építésvezető, a kivitelező vállalat vagy más? A halálos áldozatokat is követelő szerencsétlenség ügyében bírósági eljárás indul. Az érdekeltek egymásra hárítják a felelősséget, míg kiderül, hogy a katasztrófa oka a ^ felhasznált anyag minőségében volt. Kinek kellett volna ezt észrevennie, szót emelnie miatta?’ Elégséges-e az, hogy mindegyikük csak a saját területére koncentráltan dolgozott, s a másokéra már nem figyelt? Kukkantó (vasárnap, 17.10). Miként a rádiónak a Kíváncsiak klubja adásai, úgy a Kukkantó is hosszú évek óta a tv legkedveltebb adásai közé tartozik. Ezúttal a következő kérdésekre kapunk választ: Mióta ismerjük a csokoládét?; Merre csavarodik a csigaház, jobbra-e vagy balra?; Rossz szokás-e a balkezesség?; Mi az élőlények életének végső határa?; Kik voltak a rózsakeresztesek?; A Belphegor-film után igen sok kérdés érkezett a szerkesztőkhöz Paracelsus fémével kapcsolatosan. Ezúttal erre is választ kapunk. S végül: megőszülhet-e valaki hirtelen, például egy nagyobb ijedtség hatására? Leopold Stokowski Budapesten (vasárnap, 21.45). Január végén járt először hazánkban a világhírű 85 esztendős karnagy, Leopold Sickowski. Kéthetes budapesti tartózkodásának eseményeit vették fel filmre a tévések; a próbákat, találkozását Kodály Zoltánnal, ismerkedését a várossal, látogatását a régi hangszerek múzeumában. Igen nagy érdeklődést tanúsított a cigányzene iránt. Mint mondta: tanulmányozza a cigányok játékstílusát, és erre Budapesten jó alkalmat talált. A film, amelyet maga Stokowski kommentál, részleteket tartalmaz a művész Petruska szvitjének budapesti előadásából, és Beethoven VII. szimfóniájának néhány tételét is hallhatjuk. Az Amerikában élő 85 éves művész magyarországi tartózkodásának minden jelentősebb eseményét megörökítette a filmszalag, érkezésétől elutazásáig. J. Gy. Emlékeznek, még rá-, hogy az 1950-es évek elején miféle itallal dorbé- zoltak a kapitalista környezetben játszódó irodalmi történetek összes „negatív" szereplői? Természetesen Coca-Colá- val. Ez a jellegzetes mo- nopol-burzsoá itóka (irodalmunkban) egy pusztulásra érett társadalom végső züllöttségét volt hivatva jelképezni. Mámo- rító ereje alantasabb ösztönöket szabadított fel megszállottáiban, mint a múlt századvég jámbo- rabb korhelyeiben a zöld abszint vagy a jelenkoriakéban a barna rum. Nos később eljutottunk odáig, hogy nemcsak szidtuk a Coca-Co- lát, hanem akadt hazánk fiai közül bátor, aki meg is kóstolta és nyomban kiderült: nem tartalmaz sem kábítószert, még annyi alkohol sincs benne, mint a derék kőbányai világosban. Leginkább a mi kátrány termékből készült bambinkhoz hasonló, s némileg a Fagifor nevű gyermekgyógyszer aromájára emlékeztető, ártalmatlan üdítő ital. Neves publicistánk útijegyzeteiben olvastam, hogy az USA becsületes dolgozóinak tömegei kény- telenak a szóban forgó lé vei (esetleg testvérével: Pepsi-Colával) leöblíteni a gyorsbüfékben békaCoca-Cola pott ebédjüket, lévén, hogy a vizet nem isz- szák, a bor drágább és nem népszerű, a mi zamatos gyümölcskivonatainkhoz hasonló készítményeknek pedig teljesen híjával vannak. Hoz- zátehetem saját tapasztalatból: olyan kulturált országban például, mint a németeké (gyenge szintetikus limonádén kívül) ugyancsak ismeretlen fogalom a jóféle gyümölcsszörp. Kivéve, ha drága magyar . importkészit- ménnyel vendégelnek meg valakit. Ez is mutatja: bár kis ország vagyunk, egyben-másban azért gazdag. Büszkén magyaráztam ezt a dolgot külföldi vendégeimnek, akik a napsütötte, gyümölcstermő magyar Alföldön jár- tukban-keltükben mohón vágyakoztak valami originális gyümölcsitalra. A vendéglős — egy házzal odébb a presszós — tudott is ajánlani meggyet, barackot és szilvalét, de sajnos, csak a feldolgozásmód legki- finomítottabb formájában. Pálinkaként. A magyarázathoz tartozó szemléltető példákkal tehát adós maradtam, a nevezetes alföldi gyümölcstermelés áldásaiból azonban mégsem maradtak ki a külföldiek. Persze van, amikor bosszantóbb a dolog. Nézzünk egy példát. . A békéscsabai halászcsárdában kiváló halászlét, túrós csuszát szoktam fogyasztani. Szomjas is rá az ember, de ha járművel van, vagy sok munka áll előtte, nem kockáztathatja meg a teljesen lepárolt esszenciákat. Nekem egyébként hiába rendeltem w alig sikerült még közönséges kimért málnaszörpöt is kapnom. Hogy miért adnak helyette palackozott üdítő italt, azt valamennyire sejdítem, a hasonló zamatú, de egyáltalán nem azonos árú innivalók sajátos differenciájából. De hogy miért nincs választék a palackozott természetes gyümölcslékből sem, azt már nehezebben tudom megérteni. Nem azért mondom, de kiváncsi lennék: a helyiség előtt nagy számban parkírozó gépkocsik, motorkerékpárok vezetői, biciklik tulajdonosai mit hőrpintenek fel a csípős halászlé után? Fogadnék bárkivel egy pohár narancsitalban, hogy jó „üzletet” csinálna egy arra járó közlekedési járőr. Na de hói kapni narancsitalt? Kevés a cipész- és a szabóipari-tanuló a szeghalmi járásban A Szeghalmi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának, legutóbbi ülésén megvizsgálták, hogy a kisipari termelőszövetkezetek milyen áruelőállító és szolgáltatótevékenységet folytatnak. Hogyan alakult a szolgáltatómunka személyi, tárgyi feltétele, van-e lehetőség ennek bővítésére. A végrehajtó bizottság alapos mérlegelés után megállapította, hogy a kisipari termelőszövetkezetek eredményesen dolgoznak és látják el a lakosságot a legszükségesebb szolgáltatással. A végrehajtó bifottság mégis a szolgáltatómunka színvonalának növelését szorgalmazta, mivel a járásban működő kisipari szövetkezetek jórészt új gyártmányok készítésével belföldi, illetve külföldi rendelés alapján dolgoznak. Emiatt előfordul, hogy a lakosság igényeit csak késve elégítik ki. A végrehajtó bizottság azt is megállapította, hogy kevés a cipész és a szabó a szeghalmi járásban, sőt e két szakma folytatása is veszélyben van, mivel a fiatalok nem jelentkeznek ipari tanulónak. Padrach Lajos nevét veszi fel a békéscsabai V. sz. iskola úttörőcsapata Tavaly nyáron Békéscsabán, az erzsébethelyi V. számú iskola falán Padrach Lajos emléktáblát helyeztek el. Az úttörőcsapat elhatározta, hogy az ő nevét veszi fel. Padrach Lajos Zalka Mátéval és a nemzetközi brigád többi önkéntes tagjával együtt harcolt a spanyol nép szabadságáért. A mártírhalált halt hősről szóló dokumentumokat a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őrzi. Az V. számú iskola úttörőcsapatának valamennyi raja néhány héttel ezelőtt Talabér Ferenc veterán vezetésével hatalmas munkába fogott. Levelezések, személyes látogatások során újabb dokumentumokat kutatnak fel, hogy még teljesebb képet kapjanak a hősről, aki valamikor ugyanennek az iskolának a tanulója volt. Mintegy kiegészíteni kívánják a múzeum őrizte dokumentumokat, s április 3-án valamennyi Padrach Lajossal kapcsolatos képet, leveleket, emléktárgyakat kiállítják az iskolában s az úttörőcsapat ünnepélyes keretek között felveszi a Padrach Lajos nevet. „ILLEQÁLIS" TAVA S Z Ki a szobából a szabadba. A Szabadság téri leánykollégium előtt. Hát ez is eljött végre. Már márciust mutat a naptár, s három hét sincs hátra, hogy hivatalosan is tavasz legyen. Mert ez olyan „illegális” tavasz. Lassan lekerülnek a télikabátok, a hideget felváltja a jó idő, a régen várt, igazi napsütés. Fotósétát tettünk Békéscsabául Lencsevégre kaptuk az „előta- vaszt.” íme: A Kazinczy utcai iskolánál. Fotó: Esztergály 4
