Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

1M7. március 4. 4 Szombat Ismeretterjesztés Kevesebb, de tartalmasabb újítás a tanyavilágban a békéscsabai pamutszövöben Februárban háromhónapos ismeretterjesztő előadássorozat kezdődött a megye több tanya- központjában, tanyai iskolájában, olvasóköré­ben. Az ismeretterjesztő előadások irodalmi, földrajzi, mezőgazdasági és művészeti témákat ölelnek fel. Az irodalmi ismeretterjesztés célja elsősorban az, hogy a tanyavilág lakosságának megfelelő tájékoztatást nyújtson a magyar és külföldi irodalmi alkotásokról, segítse az olvas­nivaló kiválasztását. A februárban kezdődött sorozat előadásait — többek között — Csabaszabadiban, Békés- Rosszerdőn, Tarhos-Vizesfáson, Monoron, End- rőd-öregszőlőn tartják meg a TIT előadói. Az előadásokat minden esetben filmvetítés követi. A Pamuttextilművek békéscsabai üzemében nagy szerep jut a műszaki színvonal emelésében az újítóknak is. Az 1966-os esztendőben például 30 újítást adtak be, melyeknek felét hasznosí­tották. összesen több mint ötezer forint újítási és hasonló összegű eszmei díjat fizettek ki. A megelőző évben ugyan 35 újítást nyújtottak be, de ezek közül csak nyolcat vezettek be. A számok — és a tapasztalatok — azt mutatják, hogy bár az újítótörekvések száma csökkent, de az értékesebb, használhatóbb ésszerűsítések évről érvre szaporodnak. Az újítómozgalom keretében több tapasztalatcsere-látogatást szer­veztek, melyeket az úgynevezett Dreher-termé- kek gyártásánál hasznosítanak, Polgárjogot nyert a gobelin szövés Szarvason Bohrát Lajosné a Dayána című kompozíció gobelinjét készíti. Az „Anyaság’ -gaí kezdték és hosszú, mintegy 2 évig tartó va­júdás után végre polgárjogot nyert Szarvason a gobelinszövés. Etáiéi új műfaj született, a szarvasi, de lehet mondani az egész ország háziipari szövetke­zeteinek életében, mert eddig a Érancia. Aubusson-on (Párizstól délre fekvő kisváros) kívül üzemszerűen sehol sem készítet­tek gobelint. Aubusson évszázadok óta a gobelinszövés világhírű műhelye, Innen kerültek és kerülnek ki a patinás, ma már műemlékeknek számító kastélyokba, várakba Európa-saerte a szemet kápráz­tató falkárpitok, műalkotások. Dr. Szabó Lórándné, a Szarvasi HTSZ elnöknője innen hozta az Btletet, s amikor Pozsonyban, Drezdában, Firenzében, Versail- les-bén, a bécsi Schönbrunnban gyönyörködött . a csodálatosan Szép gobelinekben, szilárd elhatá- Hpzássá vált benne: megvalósítja (Szarvason a gobeli nkésa test. Mi is valójában a gobelin? Készítése a XIII. századba nyúlik vissza, s eredetileg a pá­rizsi királyi kárpitszövő manu­faktúrában előállított falkárpitot Fotó: Opauszky nevezték így. Gobelin minden kézi szövéssel, gyapjú alapanyag­ból készült, képszerű ábrázolást nyújtó falkárpit. Szövésének technikája keletről ered, és lé­nyegében abban áll, hogy mintá­ját a vízszintesen alkalmazott színes gyapjú-, illetve arany és ezüst fonalak alakítják ki. Ha­zánkban olyan művészek művel­ték a gobelint, mint a francia hagyományokon nevelkedett Fe- renczy Noémi (1899—1957). Európában másodiknak egy szocialista szektor egyszerű dol­gozóinak kezéből képzőművészeti alkotások kerülnek majd ki! És mennyi nehézséggel, ellenszéllel, meg nem értéssel kellett megküz­deni, amíg ország-világgal elis­mertették a márkát: Gobelin Made in Szarvas. De volt segítség is ! Olyan személyiség, mint Kun Sebestyén Géza, az Iparművé­szeti Főiskola helyettes igazga­tója, aki a szövés megindításánál személyesen segédkezett, és Ru- zicskai György festőművész, aki önzetlenül rendelkezésre bocsá­totta alkotását, állt a szarvasi kezdeményezés mellé. 1966 júni­usában az Esti Hírlap már így számolt be az újdonságról: „Gobelin Szarvason. Kun Se­bestyén Géza, az Iparművészeti Főiskola helyettes igazgatójának segítségével a Szarvasi Háziipari Szövetkezett gobeUnszövésre is berendezekedett. Jelenleg a szarvasi születésű Ruzicskai György festőművész Anyaság cí­mű kompozíciójának kivitelezé­sén dolgoznak. Máris több pári­zsi megrendelést kaptak...” Az Anyaság így vált szimboli­kus szülőanyjává Szarvason a gobelinszövésnek, s a nevezetes napra, amikor Szarvast várossá nyílvánították, a szövetkezetek kiállításán már ott volt a kom­pozíció gobelinje is. Dr. Szabó Lórándné fáradságot nem ismerve bábáskodott a gobe­linszövés meghonosításán és elis­mertetésén. A kétéves kísérleti munka közben kellett gondoskod­nia a tervező- és szakértői gárda kialakításáról, a szükséges szer­számok beszerzéséről, a munka- éróképzésről és nem utolsósor­ban a vevőkör biztosításáról. Hi­szen ez utóbbi nélkül meddő erőlködés maradt volna a kétesz- tendős fáradozás. Am a perzsa szőnyegszövésen „nevelkedett” htsz-dolgozókban az évtizedek során annyi szakmai tapasztalat gyülemlett fel a színezés ámyé- koltsága, csiszoltsága terén, hogy aránylag könnyen beletanultak as új műfajba, és műveszi munkájuk elismertté tette a szarvasi gobelint. Ennek eredménye a vevőkör állandó szélesedése is. Az elmúlt évben már mintegy | 300 ezer forint értékben 30 négy- I zetméter gobelint adott el a szövetkezet és ebben az évben már eddig száz négyzetméter a megrendelés. Ez zömben külföldi igény, angol, francia műkereske­dők rendelése. Az angol fél egy­maga 27 négyzetméter gobelint rendelt, s ígért látogatását ezen a héten várják Szarvason. Jelenleg mongol rendelésre és amerikai vevő igényeinek kielé­gítésén dolgoznak a gotoel inszö­vők. Hamarosan tehát a szarvasi perzsa- és torontáli szőnyegek mellett az óceánon túl is patinás márka lész: Gobelin Made in Szarvas... Varga Dezső A Betonútépítő Vállalat állandó munkára, változó munkahellyel lelvesz útépítéshez, földmunkára Pál Gyula kiállítása a Munkácsy Mihály M úzeumban Fotó: Esatengály Milyennek képzel az ember egy festményt, ami alatt ez a felirat olvasható: Alvó asszony. Miféle témát sejtet, milyen asszociáció­kat ébreszt a cím? Ha Csók Ist­ván festette volna, talán pompás termetű fiatal nőt látunk ma­gunk előtt, aki édes öntudat- lanságában is harsogó életörömet sugároz; ha Szőnyi-kép, akkor lágy pasztelltónusokra gondo­lunk, álomba szemderült anyára egy lírai parasztudvaron; Doma- novszky biztos erős lábú menyecs­két vinne vászonra optimista kó­lón ttal; Barcsay Jenő pedig hang­súlyozottan konstruktív figurát, egy benső szemlélet sajátosan szigorú arányai szerint És így tovább..j A békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban a Pál Gyula alkotásaiból rendezett kiállítás egyik jellegzetes darabja volt az Alvó asszony című kép. Fakó- barna színek, hegyes orrú, fej­kendős öregasszony-fej merev­vízszintesen. Egy ravatalom fekvő fárad t-szép halott Ezek a bölcs, az emberség ter­heit cipelő, áldott, apró gyarló­ságoktól terhelt öreg nénék kü­lönben a művész legkedvesebb, leggyakoribb figurái. Legalábbis a most bemutatott művek tanú­sága szerint melyek — mint a dá­tumok jelzik — az utóbbi két-há- rom év terméséből valók. Pál Gyula a festők fiatalabb generációjához tartozik, él­ménytartaléka a Nyírséghez kötő­dik, ma is Nyíregyházán él. A Békés megyei közönség előtt még­sem ismeretlen, többször szere­pelt már az Alföldi Tárlaton. Mostani kiállításának vásznai az intellektuális indítékú alkotóról vallanak, akii — a szinte geometri­ailag egyszerűsített — a tiszta for­mák, a szigorúan rendezett kom­pozíció egységébe zártan közve­títi élményeit, véleményét a vi­lágról. Milyen ez a világ? Min­denesetre sajátos^ jellegzetes. Ne­héz színek, komor árnyalatok uralják. Főként a barna és a sö- tótvörös variációi — olykor fa­kószürkék — s ellenpólusként tömör, súlyos zöldek. Még a sö­tét tónusok kontrasztjába ágya­zott meszelt házfal sem igazi fe­hér (Tanya), ragyogása csupán viszonylagos. Az alakok, formák, tárgyak látszólag nem terjednek túl a falu mindennapjainak kö­rén. (Utcai fák, Vörös falú ház, Citerás ember, Hazafelé, Disznó­ölés.) A kompozíció azonban egy érzékeny lélek vívódásairól árul­kodik, az ember meg a társada­lom bonyolult kapcsolatait és el­lentéteit feszegeti. A Magányosan asszonyalakja oly. különösen van az egyedüllét csonthéjú burkába zárva, mint szikkadt gyümölcs, falevél, amit a szél messze sodort, mégis ezer társával rokon. Egyik legérdeke­sebb képe az Asszonyok. Falusi nők sora az elrendezés szoros egységében, mégis egymástól el­különülve, egyforma kendőkkel uniformizálva, mégis megannyi egyéniség, a nézőnek jobbára háttal, mégis ezernyi gonddal, hűlő vággyal a homlokuk mö­gött. Talán nem megalapozatlan kö­vetkeztetés: valahol a Nyírség nehézkesen pergő homokjában gyökeredzett ez az élménytarta­lom, ez a világlátás. A művész törekvéseinek (és azok formai ki­fejezésének) következetessége, spekulatív töltése feltétlen rokon- szenvet érdemel. Az élet derűsebb színeit azonban hiányoljuk. (Ez nem csupán színvilágára vonat­kozik!) A zsendülő élet mindösz- sze egy képnek témája; Gyerekek. De ezek a gyerekek inkább egy falusi fényképész merev tabló­ját idézik, koravén, komolykodó babák, semmint valóságos rügyek, zöld hajtások — emberpalánták. S bár ha a művész — úgy érzi — meg is járta az utat, melynek egyik állomása a Pokolköz (utca­részlet képe), a folytatás, a jövő perspektívája adva van. Vélemé­nyünk szerint nem az a célrave­zető irány, melynek szülötte a Temetőben című kép, a siratóasz- szonyok és a keresztfák bizarr metamorfózisával, misztikumba hajló hangulatával. Nem. Sokkal inkább a Pihenő tömör nyugalma, a Kucsmás ember tiszta tekintetű, erőteljes portréja, vagy éppen a Vörös falú ház mindenen átragyo­gó, a pirkadatot, a lüktető vért, a diadalmas életet felidéző piros su­gárzása. A világosság végül is mindig fe­lülkerekedik az árnyak birodalma felett. Vajda János A TISZÁNTÚLI FÖLDG ÁZSZOLG ÁLTATÓ és szerelő vállalat azonnali belépéssel felvesz kubikosokat, kubikosbrigadokat békéscsabai, orosházi, gyulai és kecskeméti munkahelyre. Jelentkezés hétfőn, a vállalat békéscsabai építés­vezetőségén, Thurzó Gábor utca 14/a. 131333 kubikosokat és segédoiunkásokat Jelentkezni lehet: Betonútépítő Vállalat martonvásári főépítésve­zetőségénél és hatvani főépítés- vezetőségénél. Munkásszállást, napi egyszeri meleg ételt, munkaruhát, különélés! pótlékot biztosítunk. 1992 A TISZÁNTÚLI FÖLDG ÁZSZOLG ALTATÓ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT DOLGOZOl RÉSZÉRE BÚTOROZOTT albérleti szobát keres Békéscsaba, Gyula és Orosháza városokban. Jelentkezést írásban kérjük a vállalat Békés­csaba, Thurzó Gábor 14/a. szám alatt levő ki- rendeltségére a férőhelyek számának és a bérleti díj összegének meghatározásával. 131352

Next

/
Oldalképek
Tartalom