Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek t. 1961. MÁRCIUS 4., SZOMBAT Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM A program és visszhangja Amerikában a választást meg­előző hetekben fél tucat közvé- leménykutató intézet éjt nap­pallá téve igyekszik földeríteni a szavazópolgárok hangulatát s a jelöltek esélyeit Nálunk az efféle buzgalom, a kérdőívekből összevarrt reprezentatív sta­tisztika merőben felesleges vol­na. A már lezajlott választási gyűlések ezrei, a választópolgá­rok és a jelöltek meghitt esz­mecseréi, a választási kam­pányban tevékenyen közremű­ködő százezrek lelkes aktivitása enélkül is megmutatja, hogy a magyar nép milyen gondolatok, vélemények és elhatározások je­gyében készül a március 19-i választásokra. Százezrek tanúsága mellett állapíthatjuk meg: az emberek az ország gazdáiként, nagy fele­lősséggel és kifogyhatatlan te­remtő részvétellel mérlegelik az eredményeket és a tennivalókat, az előrelépés igényeit és lehe­tőségeit. A valóság feltérképe­zése és a következő évek kilá­tása egyaránt bizakodásra ösz­tökél mindenkit. A dolgozó em­berek ezeken az eszmecseré­ken úgy foglalnak állást, hogy a párt helyes politikája mentén a nép, az ország jó úton halad. Még nem mindent értünk el, amit szerettünk volna, de ele­gendő erőnk van és lesz ahhoz, hogy céljainkat elérjük. Hajdanában az uralkodó pár­tok és kormányzatok a válasz­tásokon egy tiszavirág életű programmal álltak a szavazó tö­megek elé. Ez elsősorban har­sány ígéret volt a szociális ba­jok orvoslására, hiszen éppen ebből volt a legtöbb. Ügy is mondták akkoriban, hogy Ma­gyarország az „ígéretek földje”. Persze, a valóságos bajokat a pálinka szagú demagógia és az ígérgetés még annyira sem gyógyította, mint derékfájást a cukros víz. Majdnem minden választási programot úgy nevez­tek, hogy „nemzetmentő prog­ram”, és a szavazóknak így tet­ték fel a drámai kérdést: ^Akarjátok-e ezt? Válaszút előtt álltok!” A nemzet ma nem szorul arra, hogy megmentsék, és egyálta­lán nem áll válaszút előtt. Már rég eldöntötte, hogy szabadsá­gának és függetlenségének bir­tokában, a maga gazdájaként a szocializmusba tart Ennek a nagyszerű alkotó munkának, a szocializmus teljes felépítésé­nek terve a magyar nép, a Ha­zafias Népfront választási programja. Ezért mondanak er­re a programra a munkások, a műszaki értelmiségiek, a pa­rasztok és a becsületes munka mezején mindenütt helytálló emberek messzehangzó igent. A választási gyűlések és esz­mecserék résztvevői sehol sem néma hallgatóság. Az építő em­berek gondolkodó és teremtő gyülekezetei ezek. S a válasz­tással összefüggésben termé­szetszerűen meghányt-vetett kérdések mind-mind alkotó ré­szei a nemzet által közösen val­lott és vállalt programnak. Mert ez a program korántsem elvont, távolban ködlő célok foglala­ta, hanem mindenütt az üzem, a munkahely közösségének problémáit, tennivalóit jelenti. Mit végeztek el és mit nem vé­geztek el, hogyan tovább, mire van szükség és ehhez mennyi a lehetőség —, ezek a választási gyűlések ezrein megvitatott kér­dések. S ezzel, mondhatni, már most javában folyik a választá­si program válóra váltása! Ez a megfogható, építő program nem szóbeszéd, hanem értékelő meg­ítélés. bírálat, feladatvállalás. A munkás, a műszaki értelmiségi, a gyári vezető és a pártmunkás azt vizsgálja: mit kell tenni már ma és holnap azért, hogy a vál­lalat a népgazdaság és az üzemi kollektíva érdekei szerint ké­szüljön fel az új gazdaságirá­nyítási rendszer viszonyaira. A parasztember, a szövetkezeti ve­zető a további fellendülés útjait keresi. Ez a választási kampány tehát nem hatalomra törő perc­emberkék rivalgása, hanem a hatalmon levő nép felfelé ívelő útjának határköve, az újért küz­dő emberek erőforrása. A nép, a szocializmust építő sereg ezekben az alkotó viták­ban szemeli ki a maga jelöltje­it, azokat az embereket, akikre képviseletét bízza. Azokat eme­li ki a maga soraiból, akik ezt a közösen megtárgyalt progra­mot teljes erejükkel szolgálni akarják, akik mindent meg fognak tenni annak megvalósí­tásáért (Békési) NAPIRENDEN I gyermekvédelmi intézmények munkája - Több a munka, azonos a káderellátottság - Tizenöt és fél ezer csecsemütanácsadás A Békéscsabai Városi Tanács Végrehaifó Bizottságának ülése Tegnap, március 3-án ülést tar­tott a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napirend­jén szerepelt a gyermekvédelmi intézmények működéséről és egészségügyi ellátottságáról szóló jelentés, melyet dr. Maurer Jó­zsef, a városi tanács egészségügyi osztályvezetője terje-z.ett a vég­rehajtó bizottság elé. Ennek alapján került megtár­gyalásra a kórház szülészeti, nő- gyógyászati osztálya, a gyermek- gyógyítás, a szülőotthonok, az anya- és csecsemővédelmi tanács­adók, a bölcsődék, az anya- és csecsemővédelmi o thonok, a gyermekotthonok, a körzeti gyer­mekorvosok és iskolaegészség­ügyi intézetek munkája. Békéscsabán a kórház szülésze­ti osztálya negyven ággyal, agv főorvossal és 4 beosztott orvossal rendelkezik. Munkájáról a je­lentés megállapítja, hogy az utób­bi években lényegében a káder- ellátottság azonos szinten maradt, viszont a szülések száma négy év alatt több mint százzal emelke­dett. Az abortuszok száma az 1962-es évihez képest 283-mal több volt 1966-ban. Dicséri a vá­ros kórházának szülészeti osztá­lyát az, hogy anyai halálozás leg­utóbb 1962-ben volt, mindössze egy esetben. A koraszülöttek ellátottsága a kórházban nem megnyugtató. Egy háromszor hat méteres új­szülöttszoba elkülönítése lehetet­len, új kórtermet pedig a kora­szülöttek részére csak a jelenlegi ágyszám csökkentésével leihe ne biztosítani. Éppen ezért általában a koraszülött gyermekeket rövid megfigyelési idő után a gyulai A honvédelmi miniszter helyettese mondott beszédet a békéscsabai laktanyában megtartott választási nagygyűlésen Március 2-án, Békéscsabán a laktanyában választási nagygyű­lést tartottak, amelyen megjelent és beszédet mondott Oláh István vezérőrnagy, a honvédelmi mi­niszter helyettese. Országos, me­gyei és városi kérdéseket érintett, beszélt a hadsereg korszerűsíté­séről, a békéscsabai alakulatnak a hadseregben betöltőd szerepé­ről. Javasolta a több száz jelenlevő választópolgárnak, hogy március 19-én adják szavazatukat a Haza­fias Népfront jelöltjeire. Ország- gyűlési képviselőnek Uhljár Mi­hályt, a városi tanács vb elnökét, megyei tanácstagnak Ispánovits József honvéd alezredest, vá­rosi tanácstagnak pedig Homoki Agrárközgazdasági szabadegyetemet szervez a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a TIT megyei titkársága A gazdaságirányítás új rend­szerének bevezetését és megis­mertetését-segíti a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a TIT megyei szervezete által kezde­ményezett és szervezett agrár­közgazdasági szabadegyetem, melynek hallgatói elsősorban azok a termelőszövetkezeti veze­tők: elnökök, elnökhelyettesek, főkönyvelők, párttitkárok, brigád- vezetők lesznek, akik nem vesz­nek részt bentlakásos tanfolya­mokon. A szabadegyetem előadássoro­zata nyolc témából áll, az előadá­sokat a TIT békéscsabai Értelmi­ségi Klubjában tartják. Az első előadás március 22-én délelőtt 9 órakor kezdődik és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek fej­lesztését meghatározó főbb té­nyezőkkel ismerteti meg a hall­gatóságot A szabadegyetem to­vábbi előadásait március 25-én, április 5-én, 12-én, 19-én, 26-án, május 3-án és 10-én tartják. Ezeken — többek között — a ter­melőszövetkezeti beruházások i problémáit, a hitelrendszer kér­déseit, a munkaerőbiztosítás, a technikai ellátás, a különböző földjáradék és tsz-adózási rend­szerek tudnivalóit, a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás elemzésé­nek módszereit tárják fel a sza­badegyetem neves előadói. A szabadegyetem szervezését a TIT megyei titkársága a közel­múltban megkezdte, a felhívás és a tematiika sokszorosított példá­nyait szétküldte. A szabadegye­tem iránti érdeklődésre számítva a jelentkezési határidőt március 16-ra tűzték ki. Imre honvéd ezredest válasszák meg. Beszéde befejező részében az elkövetkező idők feladatairól, célkitűzéseiről adott tájékoztatást. gyermekkórházba kell átszállíta­ni. A jelentés a békéscsabai gyer­mekkórházzal kapcsolatosain hang- súlyozzza, hogy a doktornők szü­lési szabadságai miatt, ille.ve gyermekük betegsége miatt álta­lános az orvoshiány. Hasonló okokból kevés a nővér is. Az el­múlt évben súlyosbította a hely­zetet, hogy a tatarozási munkák miatt az egyébként 70 ágyas kór­ház 35 ágyasra csökkent. Az egészségvédelmi körök mun­kájával kapcsolatosan többek kö­zött tájékoztat a jelentés arról, hogy míg 1962-ben a csecsemőta­nácsadások száma 7786 volt, addig a múlt évben ez a szám 15 ezer 613-ra emelkedett. Ugyanez alatt az idő alatt a védőnők száma 13- ról csupán 17-re nőtt. Emelkedett négy év alatt az anyatejadas is. 1962-ben 1665 litert, 1966-ban 2897 litert adtak a c^'-semőolt- honoknak a szülő anyák. A végrehajtó bizottság elé ke­rült jelentés ezután külön érté­keli a bölcsődék működését és a körzeti gyermekorvosi ellátottsá­got. A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ezenkívül tárgyalt a vb-határozatok végre­hajtásáról, valamint a tanácsta­gok által tett közérdekű beön­tésekről. V, t. Divatos formaruhát terveztek az Ifjúgárdistáknak Az április 4-i ünnepségen a KISZ Ifjúgárdistáinak ötszáz fős csoportja már új, divatos forma­ruhákban vonul fel a Hősök te­rén. A KISZ Központi Bizottsága az új ruhákat bemutatta a húsz­ezer Ifjúgárdistát képviselő 500 fiatalnak. Az egyes ruhadarabo­kat külön-külön bocsátották sza­vazásra, s végül a következő ösz- szeállítást fogadták el saját formaruhájuknak a fiatalok. A lányoké: grafitszürke terylénből készült, enyhén trapéz szabású szoknya, világoskék blúz és kék színű orkán rövid kabát. A fiúk viselete: grafitszürke nadrág di­vatos huszárzsebekkel, az ing és a kabát színe és szabása a lá­nyokéval egyezik. Ugyancsak hasonló fazonú a fiúknál és lányoknál az ellenzős orkánsap­ka, amely megfelel a legdivato­sabb sapkaviseletnek. Fiatalok az Ifjúgárda formaruhájában, Fouó: Benedek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom