Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-29 / 74. szám
1967. március 29, 5 Kérdések és feleletek a tsz-nyugdíjtörvényről Hogyan rendelkezik a jogszabály a tsz-lagok rokkantsági nyugdíjáról? Rokkantsági nyugdíjra az a termelőszövetkezeti tag jogosult, aki munkaképességét legalább kétharmad »észben elvesztette, a szükséges nyugdíjeveket megszerezte, s rokkantsága egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjevek száma a munkaviszonyban álló dolgozók nyugdíjrendszeréhez hasonlóan az életkortól függ. 22 éves életkor betöltése előtt a rokkantsági nyugdíjhoz két nyugdíjév szükséges. 22—24 éves életkorban négy nyugdíjévét, 25—29 éves életkorban hat nyugdíjévét, 30—34 éves életkorban nyolc nyugdíjévét, 35 éves életkor betöltése után tíz nyugdíjevet kell igazolni. A rokkantsági nyugdíj megállapítása előtt az igénylőt orvosi vizsgálat alapján, rokkantsági foka szerint, úgynevezett rokkantsági csoportba sorolják. I. csoportbeli rokkant az, aki munka- képességét teljesen elvesztette és mások gondozására szorul: II. csoportbeli rokkantnak az tekinthető, aki munkaképességét teljesen elvesztette ugyan, de mások gondozására nem szorul, s végül III. csoportbeli rokkant az, aki munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette. A rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem 33 százaléka, a II. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem 38 százaléka, az I. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem 43 százaléka. Ha az igénylő több nyugdíjévét igazol, mint amennyire kora szerint szükség van, magasabb nyugdíj illeti meg. A nyugdíj mértéke minden további nyugdíjév után — 25 nyugdíjévig bezárólag — a havi átlagjövedelem két-két százalékával, a 25 évet követően pedig minden nyugdíjév után a havi átlagjövedelem egy-egy százalékával növekszik. Az új jogszabályok meghatározzák a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegét is. A legkisebb ösz- szeg a III. rokkantsági csoportban havi 400 forint, a II. rokkantsági csoportban 430 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 470 forint. Rokkantsági nyugdíjra a dolgozó attól a naptól kezdve jogosult, amely naptól a rokkantság az orvos véleménye szerint fennállott. Ha az orvosi bizottság arra vonatkozólag, hogy a rokkantság mióta áll fenn, nem tud nyilatkozni, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. Tűzrendészet! krónika az elmúlt évről A tűzrendészetd helyzet alakulásáról, a tavalyi „tűzmér- legről” adták tájékoztatást a Tűzrendészet Országos Parancsnokságán. — Tavaly több mint 4700 tüzeset fordult elő. Az ipar különböző ágaiban 746, a mezőgazdaságban 1895, a lakóházakban 1444, egyéb területeken pedig 621 alkalommal volt tűz. A termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban fordult elő a tűzesetek mintegy 40 százaléka, s ez az előző évekhez képest visszaesést jelent. Az okok között a leggyakoribb volt a tűzrendészed előírások megsértése. A villámhárítók hiánya is sok tűzesetet okozott. A lakóházakban 497 esetben hibás villamos berendezések miatt támadt tűz. Elgondolkoztató adaléka a tavalyi krónikának, hogy több mint 800 esetben okoztak tüzet őrizetlenül hagyott gyermekek, s a kicsik veszélyes játékának emberi életek is áldozatul estek. Az ellenőrzések sormi 42 100 szemlét tartottak. Hetven ember összefogott — ós elhatározta, hogy megalakítja a helybeli földművesszövetke- zetet. Régen volt ez, huszonegy évvel ezielőtt, de még mindnyájan jól emlékezünk rá. Azt hiszem, nem árt, ha visszatekintünk egy kicsit s elmeséljük azoknak, akik azóta nőttek fel, hogy hogyan kezdte a ma ezerötszá zhat vanhat tagot számláló, milliós vagyonnal rendelkező Okányi Földművesszövetkezet. Bizony akkor, negyvenhatban más volt az élet, mint most. Felosztották a Schwarc uraság birtokát, a nincstelenek végre megkapták a nagyon áhított földet. De mit csináljanak véle? A puszta emberi erő és a föld még nem sokat ér, a gazdálkodáshoz sok más is kell. A tol dm ű vesszen'etkezel segített. Az egykori uraságtól maradt két traktor és két cséplőgép meg egy pár gőzeke segítette az új földtulajdonosok első lépéseit. Negyven- nyolcig egy üzlete volt csak a kollektívának, majd amikor a Hangyával fuzionált, két üzletet és két italboltot mondhatott magáénak. Ólvaiben a helybeli kiskereskedők egymás után léptek be a boltjaikkal a közösségbe, megkezdődött a fejlődés. A szövetkezet ettől kezdve fokozatosan felvette a mai arculatát, kialakult a mai profil. Mondjam tovább? Fejtegessem azt, hogy a huszonegy évnek mennyi állomása volt, az egyre fejlődő szövetkezetnek milyen erőfeszítésébe került az, hogy elérjen idáig? Azt hiszem, felesleges, hiszen a közsógbeliek ismerik... Ismerik az ötvenhatos ese-: menyeket is. Szövetkezetünk szi- j lárdan, kár nélkül vészelte át ezt az időszakot. Inkább beszéljünk a múlt évről. Dolgozóink tizenkét napi fizetésnek megfelelő összegű nyereségrészesedést kaptak. Nézzük csak az üzemágakat. Tizenötmillió- teilen cszázhatvannégyezer forint volt a tervünk a kiskereskedelemiben, de sikerült tizenhat- rnillió-száznyolcvanegyezer forintra teljesíteni. Igen komoly a fejlődés a tüzelő- és építőanyag területén, nyugodtan mondhatom, ezeket a cikkeket korlátlan meny- nyiségben tudjuk a vásárlók rendelkezésére bocsátani. Zavartalan volt a húsellátás, nem utolsósorban azért, mert szövetkezetünk saját hizlaldával rendelkezik. A felvásárlás is kitett magáért. Hárommillió-kétszázh uszonötezer forintos, százharvninckilenc százalékos teljesítése igen jónak mondható. A magánosok és háztáji gazdák mellett különböző szerződéseket kötöttünk a termelőszövetkezetekkel s bízunk abban, hogy az idén a felvásárlás még nagyobb eredményeket mondhat majd magáénak. Az ipar és szolgáltatás vonalán csak a szikvízüzemrő! és a hizlaldáról beszélhetünk, de hamarosan — remélhetőleg — az ipari tevékenységünk is fellendül. Létréhoztunk egy mezőgazda- sági szerárut gyártó üzemet, amely különböző háztartási cikket és a termelést segítő szerszámokat gyárt. A tervék szerint éves termelésük eléri majd az egymillió forintot. A méhész szakcsoport mellett létrehoztunk egy nyúltenyésztő társulást és most folyik a galam- bászok egyesítése. Sokat segítettünk és segítünk a háztáji gyümölcsösök felújításában és termelésének növelésében. Sokat költöttünk az elmúlt években különböző beruházásokra, nagyon szeretnénk, ha boltja- ] ink, vendéglátó üzemeink kívül- ! belül megnyernék a lakosság tetszését. Munkaverseny? Természetesen a mi szövetkezetünk dolgozói sem maradnak ki a nemes versengésből. A hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére indított versenyben megyén belül harmadik helyezést értünk el. Részt vettünk a IX. kongxesz- szus tiszteletére indított versenyben is, amelynek végső értékelése i május elsején lesz. A tavalyi év i eredménye alapján öten kapták meg már eddig a Kiváló Dolgozó címet, bízunk abban, hogy szövetkezetünk is elnyeri hamarosan ezt a kitüntetést. Beszéljek magamról is? Mit? Szabó Sándor a nevem és tizenhetedik éve vagyok elnöke ennek a közösségnek. Az alakulás után két évvel kerültem ide mint ter- ményfelvásérló. azután elnöknek választottak. Munkásőr vagyok ennek a fegyveres testületnek a megalakulása óta, én vagyok itt a századparancsnok. Mit mondjak még? Igen, engem is kitüntettek, nemrég a Kiváló Szövetkezeti Dolgozó kitüntetést kaptam. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy kollektívánk egyre erősebb lesz, egyre jobban betölti hivatását, amit az új neve is kifejez: Általános Fogyasztási é= Értékesítő Szövetkezet, Okány. Feljegyezte: Opauszky László Utazzon, $ mi-Svájcba! i Békés megyei Népújság nagy tavaszi rejtvénypályázata - llsődij: 10 napos üdülés Szász-Svájcban — További dijak Sokol zsebrádió, infravörös hősugárzó és még számos értékes nyereménytárgy 8. rejtvényünk: Idézet egy világhírű színdarabból: ,,A VIRÁG ÁRUSLÁNY: Ez a manusz a maga fia? No sen, szép kis mamuska az ilyen, csak bámulja, hogy a fiatalúr virágomon tiprakodik, osztán — alásszolgája — olajra lép!” Kérdés: mi a darab címe és ki írta? s Rejtvényszelvény 1967. március 29. 8. 15 éves a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz Nemrég ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját megyénk legnagyobb kisipari szövetkezete, a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz. Tizenöt évvel ezelőtt tizenheten kezdték meg a termelést egy régi épületben s évi termelési értékük alig haladta túl a félmillió forintot. Ma a nyereségük megközelíti a 10 milliót és több mint ezer dolgozót foglalkoztatnak. Ez évben 130 millió forint termelési érték előállítása a tervük. A 15 esztendős fejlődés e számokból is ér zékelhető. Csaknem 300 asszony cs lány kapott munkát a szövetkezetben. Családanyák és fiatalok, akik elsajátítják a legigényesebb szakmai fogásokat is. Képünkön Nemes Ferenc üzemvezető és Bene Magdolna a csirkekeltető szériában készülő GX—100-36 vezérlőberendezéseit állítják össze. Székely László, a ktsz elnöke és Krajcsovlcs András alapító tag oktatják az egyik tanulót. Krajcsovlcs András 1923 óta 21 tanulót nevelt. Modem üzemi konyhát is építettek a szövetkezetben. Ördögh Mártonné i'őszakácsnő szerint: a koszt a legmagasabb igényeket is kielégíti. Ezt mondják egyébként a szövetkezet dolgozói is... Fotó: Malmos 9 'looűoaooooooonnoeoooooooooooooonoooooooooooooooooi pplffif írunk nti*€ Vésztői általános iskolások országos siker» A Magyar Rádió a közelmúltban Így írunk mi címmel országos pályázatot hirdetett általános iskolás tanulók részére. A pályázati felhívásiban a többi között követelmény volt, hogy a tanulók saját, lehetőleg iskolai életükkel ösz- szefüggő élményt írjanak meg színesen, szépirodalmi igénnyel. Ezen az országos, pályázaton igen szép sikert ért él a Vésztői Móra Ferenc Általános Iskola két nyolcadik osztályos tanulója, Bor- bíró István és Kara Mihály: mindketten harmadik díjat nyertek. A tanulók szüleik kíséretében mutatkoztak be a Magyar Rádióban, ahol 400—400 forintos könyvutalványt kaptak jutalomként Jól sikerült írásaikból pedig április 4- én reggel fél 9-kor a 22-es stúdióban ünnepi műsor keretében részletek hangzanak eh /
