Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

1961. március 26. 8 Vasárnap Címmel. Az előadás három jelenetét idézzük képeinken. Zenés vígjáték a színházban Képek a „Nézd meg az apját!” előadásáról Színházunk az elmúlt héten pénteken mutatta be először Oláh—Romhányi—Horváth zenés vígjátékát, „Nézd meg az apját!” Különös „halfogás” az agárdi villában. (Romvári Gizi és Ka­nalas László.) Antikor minden kiderül. (Karcra Éva, Széplaky Endre, Rom- »• vári Gizi.) Nélhány nap óta a Budapesti KERAVILL Villamossági Vállalat négy kijelölt üzletében hirdetik a tv-készülókek csereakcióját. Miután az öreg tv-készülékek megvásárlásának híre, illetve cse­réje vidéken is elterjedt, s mintán KERAVTLL-nak vidéken nincs üzlethálózata, mert kimondottan budapesti vállalat, kérdést intéz­tünk az összes érdekeltekhez, hogy lehet-e számítani arra, hogy vidékre is kiterjesszék a tv cse­reakcióit. Mielőtt a válaszokat megadnánk, ismertetjük azoknak készülékeiknek típusait, amiket új készülékek vásárlása esetén beváltanak. A csereárakat is kö­zöljük: Tavasz I. 1260 Ft, Tavasz II. 1620 Ft, Kékes I. 1930, Kékes II. ...És a félreértések lassan tisziázódnak. (Padur Teréz, Sze­rencsi Hugó, Gyurica Ottó, Széplaky Endre.) Fotó: Kiss Sopron-Bánfalván táboroznak a szarvasi úttörők a nyári szünidőben A szarvasi I-es számú általá- os iskola úttörőcsapata már hat /e minden nyári szünidőben az -szág különböző helyein szervez iborokat. Voltak már Párádon, onyódon és Pécs környékén is. .z idén a festői szépségű Sopron örnyékére, Sopron-Bánfalvára lennek kéthetes váltótáborozás- l. A. bánfalvai termelőszövetke- ettel már megkötötték a szer- 5dést,,így biztosítva van a meg­felelő táborozóhelyük. Az idén a II-es számú általános iskolával közösen két-kéthetes turnusban táboroznak az úttörők. A nyári szünidő alatt összesen három tur­nust szerveznek, s átlagosan 70— 80 gyermek vesz részt ezeken. A részletes program kidolgozását közösen végzik, s terveik, hogy a határőrökkel találkozót is tar­tanak, ami nagy élményt jelent majd a pajtásoknak. Vidéki tervek a televíziós vevőkészülékek csereakciójával kapcsolatkan A Bizományi Áruház vállalja a vidéki eladásokat 2340, Alba-Regia 3240, Carmen 2160, Favorit I. 3060, Favorit II. 3420, Bencúr 900, Horizont I. 3420, Horizont II. 3780 és a Sztár 4500 forint. Ezek mind a fehérvári gyár típusai. Az Orionok: 501—900 forint. 501. M.—1080, 403—1980, 602— 1980, 608—2700, Duna 505—3150, 611—2700, Alfa 650—4680, Delta 550—4500, Sigma 650— 5400 és Delta 651—5400 forint. Részletre megy a Horizont 500 és a Favorit 1000 forint előleggel a csere ese­tén is. A többi OTP-készülékre 30 százalékot kell fizetni a cserélő­nek. — Milyenek a.^psereakei.ó kilá­tásai? — kérdeztük a Belker Mi­nisztérium illetékes tájékoztatójá­tól. Statisztikai könyvszemle Üj rovat jelentkezik lapunkban. Ebben azokat a legújabb statisz­tikai könyveket és kiadványokat mutatjuk be, amelyek nélkülöz­hetetlen segítséget nyújtanak a párt- és tanácsi vezetőknek, a szakembereknek, tervezőknek, kutatóknak, de mindazoknak az érdeklődőknek, akik ismereteiket lyen módon is bővíteni kívánják. Mindkét mű megkapható Békés­csabán, a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósá­gánál, ami jelentősen megköny- nyíti a beszerzést Beruházási adattár A „Beruházási Adattár” című 412 oldalas kiadvány megjelené­sével a Központi Statisztikai Hi­vatal egy régi és indokolt igényt elégített ki, mikor a népgazdaság egészére vonatkozóan a beruhá­zási és felújítási tevékenységet felölelő 1950—1966. évi adatokat összefoglalta, A kiadvány, ahol lehetőség nyílt rá, 1938. évhez yiszóhyított adatokat is tartal­maz. Az adatok részletes áttekin­tést nyújtanak az állami és szö­vetkezeti szektor fejlesztésére fordított beruházásokról. Az Adattár részletesen ismer­teti az egyes népgazdasági ágak­ban és azon belül ipari, illetve szakmai csoportokban és ágakban a beruházások és felújítások vo­lumenének alakulását, valamint összevont csoportokban az árin­dexek változását. Az olvasó a ki­advány hosszú idősoros összeha­sonlítható adataiból tájékozódhat az állóeszköz-állomány bővítését szolgáló építkezések, gépbeszerzé­sek és az egyéb beruházási ráfor­dítások, továbbá az üzembe he­lyezett beruházások és az üzembe nem helyezett állomány alakulá­sáról. A népgazdaság különböző területeiről összefoglaló, illetve példaszerű felsorolásban megta­lálhatók a fontosabb üzembe helyezett beruházások (új válla­latok), valamint az üzembe he­lyezésre vonatkozó naturális mu­tatók. Az utóbbi 10 évre vonatko­zólag részletesen foglalkozik a kiadvány a beruházások volume­nének területi (megyénkénti) részletezésével. Az Adattárban helyt kaptak a beruházásokra (lakásépítkezésre) vonatkozó fontosabb nemzetközi adatok is. Az ipar koncentrációja A kiadvány, amely 110 oldal terjedelmű, a felszabadulás óta első ízben ad tájékoztatást az állami ipar szervezeteinek és a szocialista ipar termelőüzemei­nek koncentrálódásáról. Az időszaki közlemény ismer­teti a jelenlegi ipari szervezetek kialakulásának főbb szakaszait, részletes adatokat közöl az ipar- vállalatok ágazatonkénti számá­ról és átlagos nagyságáról. Tájé­koztatást ad az 1963—64. évi. ipari átszervezéseknek a szerve­zeti centralizációra, az átlagos ipartelepszámra és az alkalma­zotti arányok alakulására gyako­rolt hatásáról, a vállalatnagyság és az ipari tevékenység hatékony­ságának összefüggéseiről. Adato­kat és elemzést tartalmaz a gyáripar, illetve a szocialista ipar telepeinek számáról, mun­káslétszámáról és hatóerő-ellá­tottságáról, valamint ezek 1942— 65 közötti nagyságcsoportonkénti alakulásáról. A nemzetközi részben adatokat közöl több szocialista és tőkés ország ipari üzemeinek nagyság­csoportonkénti számáról és lét- számarányairól, s nemzetközi összehasonlítás keretében ismer­teti a magyar ipar szervezeti fel­építésének, illetve ágazatonkénti koncentrációs színvonalának sa­játos vonásait. — Előre nem lehet tudni, hi­szen a tavasz és a nyár nem te­levíziós szezon — válaszolta in­formátorunk. Egy tény, hogy a csereakciótól függetlenül ugyan­ebben a tavalyi időben feleannyi készüléket sem adtak el, mint az idén. Az is igaz, hogy rá­dióval telített az ország, vi­szont tv-készülékekben bizonyos típusokat nem lehet kapni rész­letre sem. Tehát egyelőre a ke­reslet bizonyos tv-készülékekben nagyobb, mint a kínálat. Megkérdeztük a KERAVILL egyik üzletvezetőjét: — Kerülhetnek-e hibás készülé­kek az újravásárlókhoz? — Szó sem lehet erről, mert ha a készülék hibás, azt megjavít­ják és csak azután kerül eladás­ra az öreg készülék az új tulaj­donoshoz. Nézzük csak a Bizbmányi Áru­házát. Mi a véleménye az általa eladásra kerülő használt tv-készü- lékekről. — Mi a KERAVILL-tói kapott készülékeket átvesszük és ha azok hibásak is, megjavíttatjuk. Ter­mészetesen a javítási költséggel megterheljük a vevőt. — Forgalomba hozzák-e vidé­ken is a használt tv-készüléke- ket? — kérdeztük a Bizományi Áruháztól. — A legtöbb megyében vannak boltjaink, tehát arról lehet szó, hogy használt tv-készülékeket for­galomba hozzunk a csereakció ú.ján is. Rendeznek-e a vidéki boltháló­zatban tv-csereakciót? — Arra viszont a Belkertől sem kaptunk még pontos információt Zsolnai László Bessédiink, íránunk Hogyan használjak „n magyar helyesírás szabályai ”-!? Legnagyobb példányszámban közkézen forgó tudományos igé­nyű kézikönyvünk „A magyar he­lyesírás szabályai”. Tizedik ki­adásának első lenyomata 1954- ben jelent meg, a későbbi lenyo­matokkal együtt eddig több száz­ezer példányban. De vajon is­merjük-e eléggé, és tudjuk-e használni ezt a könyvet? A könyv három főrésze (Sza­bályzat, Tárgymutató, Szótár) kö­zül sokan csak a harmadikat, a 20—25 ezer szót tartalmazó szó­tári részt ismerik és használják. Ez — ábécé-rendben — általában mindazokat a fontosabb szavakat, szóalakokat és szókapcsolatokat felsorolja, melyék valamilyen he­lyesírási problémát vagy nehézsé­get rejtenek magukban. Ha vala­ki tudni akarja, melyik a helyes írásmód: belépő jegy vagy be­lépőjegy, megkeresi e szót a b- vél kezdődő szavak közt; ott be­lépőjegy olvasható, tehát egybe kell írni. Ha nem tudjuk, hogy Vesz-prém és Veszp-rém közül melyik a helyes elválasztási mód, a v betűs szavak sorában talál­ható Veszprém-nél erre is választ kapunk: „elv.: Veszp-rém”. Előfordul, hogy a nyugat, ille­tőleg Nyugat szó kezdőbetűje és rövidítési módja okoz gondot va­lakinek. Mit tegyen? Lapozza fel az riy betűs szavakat! Ott ilyen eligazítást kap: „nyugat (égtáj); röv.: Ny; a Nyugat (= a nyugati országok)”. E tájékoztatásból nyil­vánvaló, mikor kell ezt a szót kisbetűvel, mikor kell nagybetű­vel kezdeni, sőt az is kiderül, hogy az égtáj névé! — hagyomá­nyosan — nagy Ny-nyel, pont nélkül írjuk. Nehezebb eset, amikor valami látszólag nincs benne a szótárban. Van, aki nem tudja, hogy a foly­jon, a follyon vagy a fojjon szó­alak-e a helyes. Az első kettő — mint helytelen alak — nem ke­rülhetett be a szótárba, a folyjon helyett pedig az ügyneveze t szó­tári alak keresendő; folyik. A folyik mellett egy másik szóalak is olvasható: folyjanak. Természe­tes, hogy az egyes számú folyjon-1 is ennek analógiája (mintája) szerint, lyj-ve 1 kell írnunk. Kétségtelen, hogy a szótári része ben sok mindent hiába keresünk. Miért? Ment mint a könyv címe is mutatja („A magyar helyesírás szabályai”), helyesírási szabályza­tunkban a szabályok közlése a legfontosabb: a hozzá való —bár elég terjedelmes — szótár csak szemléltető anyag, teljességre nem törekvő függelék. Ha valami hi­ányzik a szótári résziből, a sza­bályzati 'részben rendszerint an­nak is nyomára bukkanunk. És persze a szótárt is okosan kell használni. Ha nem találjuk a negyedmagával és a negyednapra szóalakot, keressük meg gyakrab­ban használt „testvéreiket”: har­madmagával, harmadnapra! Az utóbbiak benne vannak a szótár­ban, és írásmódjukból könnyen' megállapíthatjuk, hogy ezeknek mintájára a hiányzó negyedma­gával és negy ednapra szóalakot is egybe kell írni. És van a helyesírásnak sok olyan csínja-bínja, amit semmi­féle szótár sem tartalmazhat Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy kézírásban az így szóval kezdődő mondat nagybetűjére kell-e ékezetet tenni. A választ megtaláljuk a szótári részt meg­előző tárgymutató segítségével. Ennek i betűs cikkei között egy ilyen is van: „i nagybe ű-párja 5.” Vagyis a 438 helyesírási sza­bály közül az 5. számút kell meg­keresnünk. Ott a következő eliga­zítást kapjuk: „A hosszú í nagy­betű-párját ... mind kézírásban, mind nyomtatásban ékezettel lát­juk el: íme!, Írország stb.” így írandó tehát a nagybetűs Így ... mondatkezdés is. Minden művelt embernek szük­sége van erre a hasznos kis könyvre, „A magyar helyesírás szabály ai”-ra. Dr. Pásztor Zmil

Next

/
Oldalképek
Tartalom