Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

1567. március 26. 5 Vasárnap Sovány gáz — dús haszon eljárások as Orosházi Üveggyárban — Hulladékhő a levegőben — Milyen az optimális keverék? — Elektromos pótiuselés — Célt a világszínvonal Bátran állíthatjuk: az oros­házi az ország legmodernebb, legjobban automatizált és legna­gyobb termelési kapacitású üveggyára. Tavaly például több mint 300 milliós értéket gyártott, ami az ország üvegipari termelé­sének csaknem egynegyede. Öntött síküvegből szükségletünk úgy­szólván teljes egészét az oros­házi üzem elégíti ki. Ilyen hatalmas gyárüzemnél fokozott jelentősége van minden fillér megtakarításnak, a gazda­ságosság legszigorúbb szem előtt tartásának. Hogyne számítana két fillér megtakarítás is egy-egy konzervüvegnél, ott, ahol millió számra készülnek a különböző méretű üvegek. Az üzem műszaki gárdája, a munkások és a gazda­sági vezetők természetesen mind tisztában vannak ezzeL Az újság keretei szűkek, hogy akárcsak a legfontosabbjait ismertessük azoknak a műszaki intézkedések­nek, amelyekkel Orosházán esz­tendőről esztendőre, hónapról hó­napra javítani, magasabb színvo­nalra emelni igyekszenek a ter­melés gazdaságosságát. Az egyik (Tudósítónktól) Háromnapos rendezvényre ké­szül Balassagyarmat. Március 30- és 31-, valamint április 1-én ren­dezik meg a pedagógiai napokat a Mikszáth Kálmán Művelődési Házban. A program igen gazdag és változatos. Több járásból és a városból jönnek össze a gyakorló óvónők, az alsó és felső tagoza­tos, valamint napközis nevelők. Az előadások témáját is ennek megfelelően állították össze. Az Országos Pedagógiai Intézet, az Egri Tanárképző Főiskola, a Szarvasi Óvónőképző Intézet, az belső szervezeti életet, erősíti az önálló vállalatszerű gazdálkodást. Megyénk termelőszövetkezeted­ben manapság mind több szó esik a képviseleti szervekről. A ter­melőszövetkezetek egyenként már állást is foglaltak ezek szükséges­sége mellett, így a március 30-án összeülő első megyei tsz-küldött- értekezletre igen jelentős és fele­lősségteljes munka vár. A szövet­kezeti gazdaságok képviselői ek­kor egyeztetik álláspontjaikat a mozgalom megyei eredményeiről, a további tennivalókról. Megvá­lasztják a termelőszövetkezetek első országos kongresszusénak Békés megyei küldötteit. A ter­melőszövetkezetek kongresszusa 1967 áprilisában ül össze. A kong­resszus azért is jelentős, mert az agrárpolitika kialakításába a termelőszövetkezetek — küldötte­ik révén — közvetlenül bekapcso­lódnak. Az országos szervek meg­választásával — két kongresszus között — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa képviseld majd a szövetkezeti érdekeket. A területi érdékszövetségek gyakorlati létrehozása a kong­resszus utáni időre marad. A szö­vetségekben való részvétel önkén­tes. A szövetségek minden olyan kérdéssel foglalkoznak, melyre a tagszövetkezetektől megbízást kapnak. Az információs tevékeny­ség mellett termelésszervezési és közgazdasági problémák feldolgo­törekvésről mégis érdemes be- I szélni. Az üzem ugyanis jórészt a közeli földgázfeltárásoknak kö­szönheti létét Azt mondhatná va­laki: a gázt csöveken könnyű szállítani, Orosháza környékéről eljut Dunaújvárosba is meg mesz- szebbre is. Mi a jelentősége an­nak, hogy az üveggyár éppen a földgázkitermelés szomszédságá­ban üzemel? Az ola‘*f illetve a gázterme­lés egyik mellékterméke az ala­csony kalóriájú, úgynevezett so­vány gáz. Magas széndioxid tar­talma miatt, közvetlen ipari hasz­nosításra nem alkalmas. Az el­elmúlt esztendőben például több millió köbméter felhasználatla­nul elszállt a levegőbe ebből a gázból. Az üveggyárban arra töreked­nek, hogy minél kevesebb sovány gáz menjen veszendőbe. Olyan optimális gázkeverék kialakítá­sán dolgoznak, melynek segítsé­gével a kemencék jól fűthetők, ugyanakkor minél több sovány gáz felhasználható. Ehhez meg­felelő tüzelőberendezések és ter­mészetesen alkalmas adagolóké­Uránda Csillagvizsgáló vezetői, ta­nárai tartanak színvonalas előadá­sokat. A balassagyarmati első peda­gógiai napokra a városba várják Vajda Aurélt, a Szarvasi Óvónő­képző Intézet tanárált, aki az óvó­női munkaközösség szakmai to­vábbképzésén tart majd előadást. Az irodalom-esztétikai nevelés módszertani kérdései címmel. A sokoldalú tájékozódást, szakmai ismereteket nyújtó előadások iránt máris nagy az érdeklődés a nevelők körében. zását is vállalják, sőt megbízás alapján revíziós miunkát is ellát­nak. Szervezik a jogvédelmet, se- j gítik a szocialista murakaverseny és a szocialista brigádmozgialom továbbfejlesztését. A területi szö­vetségekre tehát nagy feladat vár. Éppen ezért indokolt, hogy ezzel a munkával a szövetkezeti moz­galom legjobb ismerőit bízzák meg. Pártunk IX. kongresszusa óta megélénkült a termelőszövetkeze­tek szervezeti élete. Nem vélet­len. Sok feladat került rendezés­re, vár még megoldásra, melyek végső soron a mezőgazdaság dol­gozóinak élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására irányulnak. A párt IX. kongresszusának határozatai, az agrárpolitikai in­tézkedések tehát jó ütemben va­lósulnak meg. Ezek jelenleg na­gyobbrészt állami úton kerültek és kerülnek a szövetkezeti életbe. A közeljövőben a tsz-ek megyei tanácskozásán és a tsz-ek első or­szágos kongresszusán megalakít­ják majd azokat a szerveket, me­lyek a párttal és az államigaz­gatással karöltve munkálkodnak Békés megyében is és országosan is a szövetkezeti gazdálkodás színvonalának növelésében, a pa­rasztság életkörülményeinek ja­vításéiban. Supalá Pál az MSZMP Békés megyei Bizottságának mezőgazda- sági osz.ályvezetője szülék szükséges. A kísérletek most érkeztek minőségileg új stádiumba Míg korábban az üveg­hutáknál több mint 80 százalék­ban magas kalóriájú gázt égettek el, addig az idén februárra meg­fordult ez az arány. Csupán 23 százaléka a felhasználásnak a tiszta gáz, a többi alacsony kaló­riájú sovány termék. Emiatt a szóban forgó hónapban több mint félmillió forint árengedményt kapott a gyár — kedvezményként — a kőolajipari vállalattól. Ezeket leírni könnyű, a tö­rekvések célja érthető, az elkép­zelés, ami a műszaki fejlesztők előtt lebegett:: logikus. Hogy mennyi nehézség, miféle akadá­lyok, milyen sok töprengés és gya­korlati kutatás, kísérletező munka alapján jutottak el a mostani eredményekhez, arról köteteket lehetne írni. Hírül adtuk már, hogy a négyes hutában új, oszt­rák szabadalom alapján különle­ges égetőberendezést szerelnek fel. Amennyiben a terveket sike­rül valóra váltani, a kemence teljesítményét mintegy 15 száza­lékkal növelik, a tüzelőanyagot az eddigieknél gazdaságosabban használják fel, s ami az egyik legfontosabb cél: meghasszabbít- ják a kemence élettartamát Ed­dig ugyanis a földgáztüzelésű üvegolvasztók legfeljebb 16 hó­napig bírták, s most arra törek­szenek, hogy az új égők elhelye­zésével két évre hosszabbítsák meg egy-egy kemence élettarta­mát Ez az üvegiparban a világ- színvonalat jelenti. A gyárnak pedig tetemes megtakarítást, hi­szen egy-egy kemence rekonst­rukciója 8 millió forintba kerül. Gondolt okoz a gyáriak­nak az úgynevezett hulladékhő is. A kéményeken eltávozó füst­gáz hőfoka 400 Celsius felett van. Annak ellenére, hogy az úgyne­vezett regeneratív tüzelési rend­szerrel jobb a hőkihasználás, s a kemencék melegét a levegő elő­melegítésére is felhasználják, így is bizonyos hőenergia kárba vész. Ennek a felhasználását kívánják megoldani a kéményre épített hőkicserélő kazánházzal, mely az üzem belső fűtését biztosítja té­len. Nyáron azonban nincs ki­használva. S egy kémény a leg­nagyobb hidegben is elbírja a fű­tést, mi lesz a többivel? Az el­képzelések szerint energiatelepet lehetne létesíteni, s gőzturbina segítségével elektromos áramot termelni. A korszerű üveggyártás úgysem tudja nélkülözni az elekt­romos póttüzelést, s ilyenformán a „hulladékhő”-t hasznosítanák a gyártásban. Ezek még a jövő tervei. A gyár műszaki gárdája sok segítséget kap, a törzsvállalat műszaki osz­tályaitól. Dolgoznak itt kemence­fejlesztők, tüzeléstechnikusok, kemence-konstruktőrök, nagy szerep jut az energetikai osztály­nak, a termelési vezetésnek és az sem mindegy, hogyan működik közre a beruházási osztály a koo­peráló vállalatokkal, pénzügyi szervekkel tartott kapcsolatában. Mindez azonban nem volna lehetséges, az üzem dolgozódnak, munkásoknak, TMK-szakembe- reknek, olvasztároknak értő együttműködése, az üzem gondját szívén viselő, az öntudatos gaz­dáéhoz hasonló magatartása nél­kül. Vajda János Pedagógiai napok Balassagyarmaton szarvasi előadóval g. b. EGY CSEPP... „Együtt a tömeggel” — szinte közhelyként hat, ha valaki fe­lületesen értelmezi a nap mint nap megismételt mondatot. Am egyáltalán nem közhely, amikor arról beszélünk, hogy a tömeg bizalmából a tanácskozót estü- leíbe került emberek nap mint nap keresik megbízottjaik kap­csolatát. A március 19-én lezaj­lott sikeres választás előtt, már a jelölőgyűlésen kaptak megbí­zatást a jelöltek sürgős és tá­volabbi ügyek intézésére. És mire törekedhet a megvá­lasztott tanácstag? A sok tíz és száz javaslatból, óhajból, az el­raktározott kérésekből e'őhúzza a legsürgősebb intéznivalót. Az egyik új tanácstag mesélte el — kérte, hogy nevét ne említsem, hiszen amit elintézett, ez csak egy csepp a tengernyi tenniva­lókban —. hogy az utca lakói panaszolták a jelölőgyűlésen: kevés a lámpahely, sötét az ut­ca. Nem kell csak egy jóváha­gyás és egy égő. Megkapták. Igaz, nem a tiszalöki erőművet bővítették vele, de azok a lako­sok, akik ma ott járnak az ut­cán, s belenéznek a villanyfény­be: érzik, nem falra hányt borsó volt kérésük, teháí jól válasz- ottak. Az élet azt igazolja tehát, hogy a tömegek kapcsolata a napi fel­adatok elvégzése közben ková- csolödik. erősödik. A jclö’ögyű- léseken elhangzott javaslatok, amelyekkel útra bocsátották képviselőiket, nap mint nap va­lóra válnak. Ez nem jelenthet mást, minthogy nap mint nap nyerik meg választóik támoga­tását a tanácstagok, s egyben a párt politikájának támogatását is. Éppen ezért a tömegkapcso­lat erősítésére, ápolására, meg­őrzésére és fejlesztésére min­den nap, minden órában gondot kell fordítani. Valahogy úgy is, hogy nevet nem említünk, csu­pán megbízatást; tanácstag. Rocskár János Utazzon, Y/M-: Sú A Békés megyei Népújság nagy tavaszi rejtvénypályázata — ElsSdii: 10 napos üdülés Szász-Svájcban — További dijak- Sokol zsebrádió, infravörös hősugárzó és még számos értékes nyereménytárgy Vízszintes: 1. Jelmondatunk. 11. Ki­mondott betű. 32. A falevél is az. 13. Város Romániában. 14. Kitüntetés. 15. Alkoholból készített színtelen, illanó j folyadék. 16. Folyadék. 17. Karjával átfog. ia. Iparos. 19. ... Iából. 20. Ige­fajta.. 21. Arab törzstfőnök. 22. . . . fere. 23. Vöröses (ö=ő). 24. Férfinév. 25. Nyomdász és könyvkiadó család Bé­késcsabán. 26. Hamis. 27. A Vörös-ten­ger indiai-óceáni bejáratától keletre fekvő kikötőváros. (—’). 28. Nem egész. 29. Köztársaság Elő-Ázsáában. 30. Részlet németül. 31. Vissza: aroma. 32. Lendület. 33. Vesével szerepel az étlapon. 34. Káirtyasizln. 35. Csokikén. 36. Munika (zsargon). 37. Az álmos em­ber teszi. 38. Régi súlymérték. 39. Húsétel. 40. Az USA tagállama. 41. ... in Hungary. 42. Féldrágakő. 43. Női becenév. 44. Előimádkozó. 45. Lu- dodf-féle szám. 46. Szovjet repülőgép­típus. 47. Tanonc. 43. Piros németül. Függőleges: 1. Iratkapocs. 2. Francia arany. 3. Dérrel lepett. 4. Vissza: ki­egyenlít. (+’). 5. ö szintén nem, ő. . . 6. Kimondott betű. 7. Fedett hintó. 8. Ugyanaz, mint a vízszintes 12. 9. Ritka németül. 10. Római 499. 14. Lét. 15. ... a cseresznye, hullik a levele. 16. Ógörög pengető hangszer. 17. Végtag része; 18. Baljóslatú jel. 19. A sivatag hajója. 20. Betűvetés. 21. Férfinév. 22. Színültig. 24. Holland város, sajtjáról híres. 25. Ház része. 27. ömlik. 23. A trójai mondakör szerint a görögök en­nek segítségével pusztították el Tró­ját. 29. Akta. 30. Áramközvetítő. 31. Vissza: bízik. 32. Após. 33. Nem egye­dül. 34. Földet forgattat. 35. Rangjelzés. 36. Dél franciául. 37. Férfinév. 39. Te­lepülés. 40. Igavonó háziállat. 41. Kér- dősaó. 42. Mutatószó. 44. Ban-ben né­metül. 45. Olasz folyó. Beküldendő a vízszintes 1. F Rejtvényszelvény 1967. március 26. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom