Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-25 / 72. szám

Harminchat miniszteri kitüntetést és tizenhat elismerő oklevelet kaptak a megye legjobb szövetkezeti gazdái Ezer hallgató — Agrárszabadegyetem Békéscsabán — Közgazdasági szabadegyetemek megyénk városaiban szervezésében az üzemeik, válla­Tegnap, március 24-én a dél­előtti órákban meghitt ünnepség színhelye volt Békéscsabán a me­gyei tanács vb-terme. Csatári Béla, a megyei tanács vb elnök- helyettese, a megyei tsz-tanács elnöke átnyújtotta a földműve­lésügyi minisziter kitüntetéseit harminchat szövetkezeti gazdá­nak. Az ünnepség résztvevőit Csa­tári Béla köszöntötte. Méltatta a termelőszövetkezeti mozgalomban elért Békés megyei eredménye­ket Hangsúlyozta, hogy Békés megye termelőszövetkezeteinek 90 százaléka a kiválóan, a jól és a közepesen gazdálkodó üzemek közé tartozik. Mindössze 10 száza­léka küzd, jórészt a mostoha természeti körülmények miatt gazdasági nehézségekkel. Hogy ilyen jól alakult megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom, abban nagy része volt azoknak a szövetkezeti gazdáknak, akiket a földművelésügyi miniszter kitün­tetett A Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­zója miniszteri kitüntetést kapta Kurilla Gcza, a csárdaszállási Pe­tőfi Tsz, Mészáros Pál, az eleki Lenin Tsz és Szász Lajos, a pusz­taföldvári Lenin Tsz főaffronó- musa, valamint Muzslai János, a mezőberényi Aranykalász Tsz főkönyvelője. A Kiváló Termelőszövetkezeti Tag miniszteri kitüntetést Kar- kus János, a kétsopronyi Dózsa Tsz traktorosa, Berkes Lajos, a kétsopronyi Hunyadi Tsz szerelő­je, Tóth Gábor, a békési Egyet­értés Tsz főagronómusa, Baji Já­nos, a kamuti Béke Tsz sertés­A tél végi és a kora tavaszi belvíztől oly sokat szenvedett békéscsabai Május 1 Termelő- szövetkezet határában is kita­vaszodott. Bár 350 holdat még a belvíz olyan állapotban tart, hogy rajta sem géppel, sem gyalogos erővel semmilyen munkát nem végezhetnek, a ha­tár többi részében azonban megélénkült az élet. Március 23-án már öt traktorost szán­tási feladattal bíztak meg. A város közös gazdaságai kö­zül a Május 1 Tsz-ben leg­több a szántatlan terület. Nyolc­száz hold vár még forgatásra. Az ősszel felszántott és jól fel­szikkadt táblákon 130 holdon elvetették a borsót, 61 holdon a sárgarépa-, a petrezselyem­gyökér- s a retekmagot. Ezeknek a növényvédelmét is elkezdték. Speciális vegyszerrel permetezik le a területet, hogy a sa-jadó gyomnövényeket a csírázás idő­szakában pusztítsák el. A szövetkezet gazdái közül naponta 250-en, 260-an dolgoz­nak. Többségük műtrágyát szór az őszi kalászosokra. Ezt a mun­kát 40 hold kivételével őszi bú­zavetésükön, 1424 holdon — március 23-ig befejezték, sőt a tavaszi vetésű növények alá 500 holdon géppel és kézzel szintén elszórták a műtrágyát Beérett a szövetkezet első ter­gondozója, Tokai Sándor, a sar­kadi Lenin Tsz brigádvezetője, idős Bozó József, az újkígyós! Aranykalász Tsz elnökhelyettese, Nyisztor Pcter, az eleki Lenin Tsz vezető kertésze, Dalmadi Gá­bor, a dobozi Petőfi Tsz nyugdí­jasa, Frontó József, a szabadkí- gyósi Szabad Föld Tsz gépcso­portvezetője, ifj. Bállá Ferenc, a battonyai Dózsa Tsz gépcsoport­vezetője, Jenei Béla, a dombira- tosi Béke Tsz dohánykertésze, Bálint Lajos, a kevermesi Lenin Tsz üzemegysóg-agronórnusa, Sa- riczki László, a magyarbánhegye- si Egyetértés Tsz traktorosa, Me­gyeri István, a mezőkovácsházi Rákóczi Tsz traktorosa, Márton József, a csanádapácai Haladás Tsz növénytermesztője, Lehóczki Mátyás, a tótkomi ősi Alkotmány Tsz növénytermesztője, Rózsa De­zső, a tótkomlósi Haladás Tsz főagronómusa, Pusztai György, a gerendási Petőfi Tsz növényter­mesztési munkacsapat vezetője, Radovics Géza, a hunyai Hunyadi Nem a legnagyobb biztonság- érzettel fogadták megyénkben azt, hogy ez év elejétől közvetlenül a keltetőállomástól kapják a csi­bét, s nem a korábbi gyakorlat szerint a BOV gyáregységeitől. A megyei keltető vállalat vezetői és méke, a primőr saláta. Tizen­kétezer-ötszáz négyzetméteren 300 ezer fejet hajtatnak. Ebből 150 ezret a MÉK-kel kötött szerződés alapján értékesítenek, atöbbitpedigközvetlenül apiacon adják el. Az első salátaszállít­mányukat a budapesti Bosnyák téri piacra küldték március 22- én. Kétezer-ötszáz fej salátát és leveszöldséget szállítottak a fő­városba. A jövő hónap végén piacképes lesz 2250 négyzetmé­ter területen a fóliasá rak alatt nevelt primőr karalábé is. tóság dolgozói elhatározták, hogy az eddiginél nagyobb segítséget adnak a hős vietnami nép anyagi támogatására. A. fizikai munká­sok negyedévenként egy-egy szombaton délután munkabérüket adják a nemes célra. Ezzel kettős hasznot hoznak, hisz a vízügyi igazgatóság legsürgősebb munkái­val előbbre haladnak, ráadásul anyagi segítséget adnak a harcoló Tsz főagronómusa, Sovány Pál, a csabacsűdi Lenin Tsz főagronó­musa, Szurovecz László, az end- rődi Béke Tsz főkönyvelője, Gel- lai Miklós, az endrődi Béke Tsz növénytermesztési brigádvezetője, Dékány Zsigmondné, a dévavá- nyai Lenin Tsz baromfitenyésztő- je, Szalai István, a szeghalmi Pe­tőfi Tsz fogatosa, T, Tóth Sándor- né és Vígh József, a szeghalmi Petőfi Tsz növénytermesztői, Nagy Mihály, a békéscsabai Má­jus 1 Tsz elnöke, Fedorsó Pál, a békéscsabai Május 1 Tsz állatgon­dozója, Bencsik Pál, a gyulai Nép- köztársaság Tsz traktorosa, Vo- Iencsik Pál, az orosházi Béke Tsz növénytermesztője, Gulácsi Pál, az orosházi Dózsa Tsz traktorosa és Golytán János, a szarvasi Tán­csics Tsz főállattenyósztője. Csatári elvtárs ezután a minisz­teri elismerő oklevelet nyújtotta át tizenhat termelőszövetkezeti dolgozói tudták, hogy nagy fel­adatra vállalkoztak. Éppen ezért, ahogy mondani szokás, alaposan nekigyűrkőztek. Az év első ne­gyedében zökkenőmentesen tör­tént a keltetés és a kiszállítás is. Mi több, jobban, mint az elmúlt év első három hónapjában. Akkor ugyanis 920 ezer csibe, 31 ezer liba és 4300 kacsa került ki me­gyénk nagyüzemi és háztáji gaz­daságaiba. Ezzel szemben március 31-ig 1 millió 167 ezer csibét, 24 ezer libát és 24 ezer kacsát szállí­tanak ki. Az idén aligha lesz okuk panaszra a háztáji gazdaságok­nak, hiszen az eddig kiszállított mintegy 920 ezer csibéből több mint 480 ezer darabot kaptak a földművesszövetkezeten keresztül. A megyei ke’tetőáliomáson ar­ról tájékoztattak bennünket, hogy jelenleg 59 ezer 378 kacsa- és 83 ezer 610 libatojás van berakva, s a hét folyamán keltetőbe kerül az első 13 ezer pulykatojás is. A ta­valyihoz viszonyítva az idén mint­egy félmillióval nagyobb az állo­más keltetési terve, vagyis 4,9 millió csibeegység. vietnamiaknak. Az adminisztra­tív dolgozók félévenként egy fél­napi munkabérüket ajánlották fel. Az első vietnami műszakot az igazgatóság III. számú építésveze­tőségének dolgozói már megtar­tották. Kiszámolták, hogy 1967-ben ösz- szesen 100 000 forintnál nagyobb összeget adnak a vietnami nép , támogatására. Nagy érdeklődés nyilvánult meg megyeszerte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete agrár- és közgazdasági szakosztálya, valamint a megyei tanács mezőgazdasági osztálya szervezésében megnyílt agrárköz­gazdasági szabadegye em iránt. Az első előadásra Békéscsabán, a téglagyár kultúrtermében, márci­us 22-én_ délelőtt 9 órakor került sor. A 230 hallgató között meg­találhatjuk megyénk termelőszö­vetkezeteinek, állami gazdaságai­nak vezetőit, elnökeit, agronómu- sait. A 8 előadásból álló sorozat fő célja az új gazdasági mecha­nizmus megismertetése. Az első előadás A magyar mezőgazdaság előtt álló főbb feladatok címmel hangzott ed, amelyen Kovács Sán­dor, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettese tar tolt nagyon igé­nyes előadásit. A legközelebbi foglalkozásra március 26-én délelőtt 9 órakor, szintén a téglagyárban kerül sor, ahol A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek fejlesztését megha­tározó főbb tényezők címmel lesz előadás. Békéscsabán, Gyulán, Szarva­son és Orosházán a megyei párt- bizottság művelődésügyi és pro­pagandaosztálya, valamint a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társu­lat közgazdasági szakosztálya latok, intézmények vezető beosz­tású dolgozói részére a népgaz­daság fejlődésével és a gazdaság- irányítási rendszer reformjával foglalkozó közgazdaság szabad- egyetemet indítottak. A tíz elő­adásból álló sorozaton neves köz­ponti előadók adnak tudományos ismereteket Szarvason március: 23-án délelőtt 9 órakor a műve­lődési otthonban; Orosházán szin­tén 23-án, délután fél 4 órakor a Fegyveres Erők Klubjában; Gyulán 24-én délelőét 9 órakora zeneiskolában, Békéscsabán 24-én délután fél 3-kor a Balassi Mű­velődési Otthonban nyitották meg ünnepélyesen a szabadegyetemei a városi párt-, állami és a TIT- vezetők jelenlétében. Az első elő­adást — amelynek címe: A meg­változott gazdasági feladatok és a gazdaságirányítás reformjának szükségessége — mind a négy vá­rosban dr. Garam József közgaz­dász, a Figyelő főszerkesztője tar­totta. A négy előadáson több mint 600 hallgató jelent meg. Orosházán és Szarvason március 30-án A gazdaságirányítás köz- gazdasági és adminisztratív esz­közei címmel Kopácsi Sándor, a Pénzügyminisztérium osztályve­zetője tart előadást. Békéscsabán és Gyulán március 31-én lén a hallgatóság elé. T. F. Ez az ifjú hölgy először tapasztalja, milyen is a tavasz. Most látszólag éppen a tilosba készül, az úttestre lép le. A közelé­ben senki nincs?! Dehogynem: a mama, aki csalogatja: „Csak lassan, okosan...” meg a fotóriporter, aki lencsevégre kapta a pillanatok Fotó: Ksztergáiy Piacérett a saláta — Megélénkült a tavaszi munka a békéscsabai Május I Tsz határában is Százezer forintot adnak egy év alatt a vietnami nép megsegítésére a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói A Körösvidéki Vízügyi Igazga­gazdának. Csaknem 1,2 millió naposcsibe kerül megyénk gazdaságaiba március végéig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom