Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-23 / 70. szám

MUT. március 23. Egyenesbe jut a mezőkovácsházi népművelési munka A mezőkováeaházi járási mű­velődési otthon, járási könyv­vár és a Vörös Október filmszín­ház múlt év augusztus végén közös munkatervben határozták meg a község lfKití/G'7-es évi népművelési időszakra eső fel­adatait. A három művelődési intézmény közül a művelődési otthon segítette az általános is­Tanulnak a szönyegszövőjelöltek Hírt adtunk már arról, hogy a kondoros! községi tanács kezdé j ményezésére a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetke- set a községben egy részleget lé­tesít. A napokban már megkezd­te a bedolgozói munkára jelentkezők tanítását Horváth I Sándorné vezetésével. A tanácsi helyiséget biztosított, itt állítot­ták fel a hat szövőszéket, meg­felelő mennyiségű anyagot hoztak! s amikor látogatást tettünk náluk, [ javában folyt a tanulás. Igen fontos mozzanat a szövés megkezdése előtt a csévél és. Ezt magyarázza az egyik szövőnűjelöltnek Bállá Pálné, aki régi bedolgozója a szövetkezetnek s most itt tanítja az újakat. Bállá Ignác karbantartó is a községben tartózkodik. Ö főleg a gép összeállítását, működéséi és az egyes hibák elhárítását magyarázza meg a rövid tanfolyamon részt vevőknek. Fotó, szöveg: Opauszky Utazom,, SlÁU-SmicBA / A Békés megyei Népújság nagy tavaszi rejtvénypályázata — Első dij: 10 napos üdülés Szász-Svájcban — További dijak ■ Sokai zsebrádió, infravörös hősugárzó és még számos értékes nyereménytárgy 4. rejtvényünk: . ! i Mi a címe ennek az áj magyar filmnek, s ki a női főszerep­lője? (A rendezője Rényi Tamás volt) p Rejtvényszelvény 1967. március 23. 4. kola úttörőinek munkáját szak­körök, rendezvények, zenei ne­velés területén. A 14 évestől 26 évesig terjedő korosztályról sem feledkezett meg. A tánctól kezdve az alkoholizmus elleni küzdelemig, az ismeretterjesztő előadásoktól a politikai felvilá­gosításig a kulturált szórakozás, az erkölcsi nevelés, a rendszeres és módsBerex tudatformálás szerepelt a programban. Hason­lóképpen gondoskodtak a kö­zépkorúak szabad idejének hasz­nos kitöltéséről is. A nő1!! társa­dalmi helyzetét- tisztázó vibian­kótok is voltak. A nyugdíjasok, asz öregek részére klubszerű fog­lalkozásokat szerveztek. Nagy szerep jutott az éves tervben á felnőttoktatásnak is. Ankétok voltak a levelező okta­tás és az egyéni tanulás lehető­ségeiről. A nőtanáccsal, a KISZ- ezel ugyancsak sikerült egybe­hangolt népművelési feladato­kat végrehajtani. A tsz-asz- szonyok bekapcsolása a művelő­dés áramába, másrészt az ifjú­sági klubok jó prognauösszeál­lítása sikeresen halad előre. Jó volt a tervezésben és a végre­hajtásban az együttműködés a tanáccsal, a szakszervezetekkel, a földművesszövetkezetekkel a ktsz-ekkel. A művelődési ottho­non belül lendületet :ett a különféle szakkörök — zeneba­rát, kézimunka, irodalmi, ker­tészeti, helytörieneti, bábjátszó és így tovább — élete. A járási könyvtár gyarapítot­ta állományát és olvasóinak számát. A községi filmszínház dolgozóinak pedig' sikerült a forgalmazási tervszám.ok telje­sítése az adott időszakra. Közületek munkaerőigénye A Budapesti Lakásépítő Vállalat uawl felvew — budapesti munka­helyekre kőműveseket, ácsokat, kfiny- nyfleépkezeloket, villanj sM-relökei, kubikosokat én férfi segédmunkáso­kat. Különélés! dijat rendelet szerint fizetünk. Munkásszállást és nap! két­szeri étkezést biztosítunk. Tanácsigá­zolás és munkámba, szakmunkások­nak szerszám szükséges. Jelentkezés: Buda pest. V., Kossutn Lajos tér 13—15, földszint. a* Az EM Budapesti Lakásépítő Válla­lat ipari tanulók ltn szeptemberi beiskolázására (elvételt hirdet w alábbj szakmákban: 1. villanyszerelő, viz-gázszerelö, központifűtés-szerelő, festö-mázolő, melegpadló-műanyag- burkoló, bádogos, asztalos, lakatos; kőműves, ács, ált. épületgépész, bl- degpadló. Az t) csoporthoz tartozó .szakmákban kintiak is os, a 21 csoportba tartozó szakmákban bentlakásos elhe­lyezéssel. Korhatár a be nem töltött U< év. Jelentkezés módja: 1. A tanulók Iskolai jelentkező lapját az Iskola vál­lalatunknak megküldi, t. Az Iskolába nem járók iskolai bizonyítványt, or­vosi igazolást, anyakönyvi kivonatot és szülői beleegyező nyilatkozatot kö­telesek az írásbeli vagy személyes je­lentkezés alkalmával csatolni. 3. ösz­töndíj a tanulmányi előmeneteltől függően. Jelentkezni lehet az GM Bu­dapesti Lakásépítő Vállalat, Budapest. V_ Kossuth h. tér 13—15, V. emelet, szakoktatási előadójánál. H A Bábolnai Állami Gazdaság vizs­gázott és több éves gyakorlattal ren­delkező férfi üzemikonyha-vezető tő- szakácsot és férfi szakácsot alkalmaz a gazdaság központi üzemi konyhá­ján. a jelentkezést iW7. ápriUs i-ig írásban kérjük benyújtani a szakmai működés rövid ismertetésével. 33«1 Gyakorlattal rendelkező épftész- technlknst azonnal felveszünk. Fize­tés megegyezés szerint. Jelentkezés a 3. s*. AKÖV munkaügyi csoportjá­nál, Békéscsaba, Szarvas) út «T. 13X339 Nézd meg az Zenés vígjáték bemutatója a szil 1 Még nem játszott darabnál il­lő, hogy az ember röviden össze­foglalja annak tartalmát, és bi­zonyos következtetéseket von le az írói szándék megvalósulásáról, mert a szándék nyilvánvaló, hogy még nem művészet, és a megva­lósulás, csak az mérhető. Ezúttal a szándék semmi különös, ha­csak annyi nem, hogy a néző szó­rakozzon, és korosztályoktól füg­gően eszébe jusson valami: tény­leg, ez így van, jól megjárta az öreg Kerekes, aki hálójával a sa­ját fia menyasszonyát fogta ki, de nem tudta róla, hogy meny­asszony és éppen Péter fiának az ara-jelöltje; megjárta Bódogh Re­zső is, aki megrögzött agglegény­ként kezdi az első felvonást, és a végére alaposan ráfizet, .mert Gi­ziké személyében a végzet hatal­mába kerül; és a többi, pompásan villanó, rakétázó ötlet, helyzetko­mikumok sora Aztán Horváth Jenő ügyes muzsikája, bár a da­lok közül biztos, hogy egy sem lesz sláger, tehát olyan jó közép­szerűek, aztán a hasonló színvo­nalú versek, az egyébként kitűnő humorú, de önmagát most már egyre precízebben ismétlő Rom- hányi József töltőtollából, és a szöveg Oláh Margittól, akinek ez az első színpadi műve, és ahhoz képest nem is olyan rossz. Ismeri a lombikban gyártott darabok biztos sikerű előállítás receptjét, és semmit sem hágj- ki, jól ada­gol. Végezetül ez is valami... Feltételezem, hogy a rendező­koreográfus és a darab egyik fő­szereplője: Gyuricza Ottó is vé­giggondolta mindezeket, és a mű­vészi érték mércéjét leolvasva, nagyon helyesen, ahhoz igazította elképzeléseit a megjelenítést il­letően. Ezért tette ezt jól így, mert feltétlenül felemás lett vol­na az eredmény, ha többre taksál­ja ezt az egészet (szöveg, versek, zene), mint ami. Világosan látszik az előadáson, hogy több helyen és egészében is sikerült sokat hoz­záadnia, jó színészi játékot, kitű­nő táncokat, frappáns rendezői ötleteket, játékos lendületet, mely az előadás pergő ritmusát volt hivatott megteremteni. Egyszóval, a színpadon mindig történik va­lami, sokkal több, mint amit a há­rom szerző produkál, akik, anegye- dik, a rendező nélkül könnyen meg is bukhattak volna ezen a premie­ren. Pedig Gyuricza Ottó is köny- nyen elkalandozhatott volna a konvencionális, harsogó, sőt or­dítozó megjelenítés felé, a csalo­gatás ördöge ott kísért a szöveg minden mondatában, a színpadi a helyzetekben, a banális versek­ben (például: „ ... de a férfi most is kerge, ha az re, megcsapja : szag...” vagy: szemed mámorít ra a szád, féltve 1 kát, ott lakik ré| vágy..és a legtelen muzsikát esetekben „fel mivel... Gyuricza „dobta fel”, hanem járható megoldást vá vészedet adott hozzá,^ pítsa a szörnyű b hogy a bármikor és kivel akár száz éw< megtörténhetett történi génységét csekélyke gyítse. Neki legyen móri lehetett könnyű dolga! A szereplők becsület médiáztak, és senki ne közülük, aki elvetette sulykot. Egy-egy jellemzői r) arcot, tartást igyekezte« fogalmazni, nem is sikert Avultságuk ízét-nyűgét kínlódva próbálkoztak levet! de ebben a folyamatban megszületett egy-egy jó á egy-egy tetsző jelenet. GyuWcza Ottó, Kanalas László és SzéjMiky Endre hordozzák az előadás sike­rének lehetőségét, meg is ragad­ják azt, és nem sajnálták az am­bíciót érte. Romvári Gizi és Fel­kai Eszter kedvesek, ravaszak és vidámak, táncaik ügyesek, többre azonban nincs módjuk, viszont, ha nem lennének, nem lenne bo­nyodalom, és nem lenne zenés vígjáték sem. A fiatalokhoz csat­lakoznak a szülők (Barcza Éva, Padur Teréz, Szerencsi Hugó) és az agglegényhez az aggleány (Dé­nes Piroska), mert pár nélkül él­ni még zenés darabban sem lehel. Az egyetemista barátok (Tatay Károly és Bende Attila) is szük­ségesek, valakinek gitározni is kell egy 1967-es előadásban, mert gitár nélkül szántán nem lehet biztosra menni. Senki sem mondja, hogy zenes darabokra nincs szükség. Sőt, minden más véleménnyel szem­ben még azt is kijelenthetjük, hogy azért egy-egy évadban még művészi előadásban prezentált operett is csak kellene (a foko­zatosság elve a népművelésre is vonatkozik, másrészt a jó operett­előadásnak Békéscsabán is sikere lenne, nemcsak Budapesten, Szó­fiában, Berlinben vagy Moszkvá­ban), a Nézd meg az apját! azon­ban túlságosan egy a tíz tucatból. Persze, sikere mégis lesz. De mennyit ér ez a siker nekünk? Sass Ervin A triumvirátus: Gyuricza Otto, Széplaky Endre és Kanalas László az előadás egyik humoros jelenetében. Fotó: Kiss A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom