Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-22 / 69. szám
HU, március 28. 4 s Szerda Cérna az egyenlítő körül Jó hosszú az a cérna, ami vagy lsét és félszer körülcsavarható az öreg föld derekán. Kicsi szám, mégis nagy dolog, ha elmondhatjuk: újabb száz munkaalkalommal többet tud nyújtani városunk egyik üzeme. Hogyan kerülnek ezek egymás mellé? Akkora a zakatolás, hogy nehezen viseli el az ember füle, amíg — hozzá nem szokik. Utána már beszélgetni is lehet mellette. Százával, eprével peregnek az oreók. Fürge kezű, vizsla szemű asszonyok, lányok haladnak fel s alá a fehér orsók, fehér főné lak erdejében. Vigyázzák a gépeket. Venezia és Cord A Békéscsabai Pamutszövő hármas csarnokát a múlt év közepén kiürítették. Leállt az üzem. A dolgozókról gondoskodtak, más helyen, hasonló körülmények kősóit kaptak munkát. A transzmissziós meghajtású gépek további üzemelése életveszélyét lett volna. A hármas csőrnek halálra volt ítélve. Most mégis feltámadt. Viták, tanulmányitervek, közbelépnek a megyei szervek, az üzem vezetői tanakodnak: mit kéne tenni? Végül is cémázóüzesnet létesítettek a hármas csarnokban, miután előzőleg megerősítették, s kijavították a fagerendás födém- szerkezetet. Mint mondják, a cér- máaőmasinák kevésbé dinamikus gépek. Mitykő János gyártásvezető: — A hónap elejétől folyamatosan beindítottuk a cémázógépeket. Április elején mind a hat üzemben lesz. Hogy ez mit jelent? Több mint száz asszonynak, lánynak munkát és az üzemnek jelentős költségjavulást. És a vásárlóknak? Szöveteket. Duvetin, Venezia és Cord kelmét, különböző férfi pamutanyagotoí, női ruhaszöveteket, melyeket a békéscsabai üzemben gyártanak. Kifizetődő... A eérnázégépek üzembe helyezése nemcsak kényszermegoIdát. A gyárnak előnyős, hogy a szövéshez szükséges alapanyagot — legalábbis az egyik igényesfajta j áruhoz szükségeset — maguk készítik. Ha teljes kapacitással termel majd az új műhely, 1800 orsó dolgozik és naponta 2 ezer kiló cérna készül itt. Először a me- zőbenényi gyárat, majd pedig saját magukat is ellátják. A cérna- készítés kifizetődőbb munka, mint a szövés. A tervek szerint éppen a oórnázóüzem járul hozzá, hogy deficites gyáregységből nyereséget legyen a békéscsabai. Nem beszélve arról az előnyről, hogy nem kell igazodni a 1 kooperáló fonodákhoz és növek- ; szik a munkaigényes cikkek részaránya. Ez a vezetők véleménye. Ss ! mit mondanak a felújított üzem dolgozói? Még egy kis rutin A gépek, között han% ráaka- j dunk Botyámszki Pálra. Fiatal ember s ezért hat furcsának, amit i mond: húsz éve ebben a csar- j nokban dolgozik, ö a művezető. í — Korábban természetesen a szövéssel foglalkoztam. Szerencsére azonban a technikumban alaposan megtanultatták velünk a szakma minden ágát... — Nem okoz tehát különösebb gondot a cémázómunka sem. — Legföljebb a rutinban ven még egy kis hiány. Az a jó, hogy ügyesek a dolgozók. Persze nem i ért egy átképzés tanfolyam, hl- | szén legtöbbjük a háztartásból j Jött | Amire figyelni kell ! Ez pedig': a szálszakadás. Sonkoly Jánosáénak is az a véleménye, hogy szerencsés cse- I rét csinált. Eddig ugyanis a Gyulai Harisnyagyárban dolgozóit, kérnek, hogy az emberüknek nem történik baja. Én könnyen utaztam, én horvát állampolgár vagyok, nekem szabályos útlevelem van. De az ő emberük miként jut el Budapestre? Bornemissza gondolkodott. — Eigentlich, kedves öcsém, nem megoldhatatlan a dolog. Már valami motoszkál a fejemben.1 Persze, ezt nekem niég megkell beszélnem odafent a várban. Délután beszélek a kormányzó fiával. Remek pofa a kis Horthy... Régi barátok vagyunk. Nagy szívességet tettem néki... Ha akkor nem jelentkezem nála, kidobott volna egy csomó pénzt. — Nem is tudtam, hogy a kormányzó úr fia részt vesz az üzleti életben. Ha a gróf úr szavaira jól emlékszem, akkor most politikával foglalkozik... — Most igen, de a húszas évek végén a magyar—egyiptomi banknál volt. És azt akarták csinálni, hogy építtetnek egy nagy komphajót, amely Szulinában, a Duna torkolatánál fedélzetére vette volna a dunai uszályokat és így érték volna el a hajók átrakás nélkül a levanted kikötőket. Én akkoriban dunai hajós- kapitány voltam. Értek én a folyamhoz is, a tengerhez is. Elmentem a magyar—egyiptomi bankhoz, kerestem a kis Horthy), aití ott ült az igazgatóságban, hivatkoztam a papára, hogy ismerem őt Pólóból, szóval, azonnal jól megértettük egymást. Eigentlich, tengerészgyerek őis, nem igaz? A komp terve léket kapott, inkább bérbe vettük az Appolinaris—III-at, egy ócska teknőt. Harmincháromban Rotterdamból felhajóztam vele Budapestig... — Szóval, megnyerte a csatát... — Eigentlich, igen. Még sokat vacakoltak, de akkor már tudtam, mit kell csinálni. Ha valaki akadékoskodott, mondtam, hogy i megyek fel a várba panaszra. Tudtam, az öreg ’Horthy épp olyan tengerbolond, mint én. A fia meg igazán kellemes pofa. Addig verekedtem* amíg a MFTRT végre megrendelte a Budapest j Duna-tengerjáró hajót. Négyszázhetven tonnás, kót- csavaros. Ezzel kezdődött a Duna-tenger járó hajózás. Én meg azóta a tengerhajózás és a szabadkikötő főnöke lettem. És gyakran találkozom a kis Hor- thyval. Amikor a gróf úrtól ígéretet kapott, hogy segít, engem hívott közvetítőnek. Neki nagyon vigyázni kell. A vár tele van német ügynökökkel... Petries nevetett. — Mintha béke lenne! Itt ülünk a Duna-parton, jó konyakot Iszunk és egy ilyen békebeli magyar úr, mint te, kedves bátyám... (Folytatjuk) ami nem volt rossz, csak sokat kellett utaznia. — Voltunk Pesten tanulmányozni, mit hogyan csináljunk. Ennél a munkánál a legfőbb dolog a figyelem. Ha elszakad a szál, gyorsan közbelépni... Sovány Lajosné viszont nem meet került ide. Tizennyolc éve a békéscsabai üzem dolgozója. A cémázó azonban neki is újat hozott. Üj beosztást. Elvégezte közben az iskolát s ő lett az üzemtechnikus. Epilógus Az asszonyoknak, lányoknak ide-oda röpköd a tekintetük,1 sebesen jár a kezük. Átlag hétszáz „fejet” ellenőriz egy-egy dolgozó. A csarnok még magán viseli az átalakítás, a szerelés, a kőműves- munkák kisebb-nagyobb nyomait Itt gépalkatrészek hevernek, amott egy homokdomb, nincsenek még bepucolva a falak. A kicsiny, fehér orsók azonban szédületes sebességgel pörögnek. A zajhoz szokni kell a fittnek. Égy nap alatt annyi cérna kerül innen — 100 ezer kilométer hosszú —, hogy átérné az öreg föld derekát Persze, ha valaki venné a fáradságot, hogy körül tekerje. Vájd» János Audio-vizuális továbbképzés Mezőberényben A közelmúltban pedagógus továbbképzést tartottak Mező- berényben a Petőfi Sándor Gimnáziumiban. A továbbképzés keretében. Butsí Róbert nyelvtanár tartott audio-vizuális bemutatót A sikeres bemutató után a résztvevők megvitatták az órát, megállapítva, hogy az új módszer létjogosult kisebb, nem tagozatos rendszerű osztályokban te. A meaőbenényS nyelvi laboratórium mintájára kívánják létrehozni nyelvi termüket a szeghalmi gimnázium pedagógusai. Az igen termékeny továbbképzés eredménye volt még, hogy négy gimnázium csatlakozott a rrvezőberényi- hez, hogy elősegítsék az 1967 -68-as tanévben egy teljes programozott nyelvi anyag összeállítását, illetve azt, hogy a megye összes gimnáziumaiban a második osztályos anyagot audloabzuália módszerrel oktassák. Egressy István előadóművész Békés megyében A televízió egyik közismert bemondója, Egressy István előadóművész hétfőn megkezdte „Mai magyar költészet" című előadássorozatát Békés megyében. Március 23- án este 7 órakor Békéscsabán, a megyei könyvtárban látják vendégül, ahol eredeti műsorának programján kívül a Tanácsköztársaság és a KISZ jubileumi évfordulóiról is megemlékezik. Az előadóművész 14 Békés megyei irodalmi klubban lép fel. Sarkadi számvetés gazdag program kíséretében Délelőtt vezetőség választó kül- 1 a megyei átlagos 71 forintos for- döttgyülést, délután cukrász- és galom között. A zsúfoltságon so- vendéglátóipari termék bénulta- kát .segít a Sarkadra tervezett tót, terítési versenyt, este pedig magyamóta-estet rendezette Sarkad és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet A krónikás csak néhány momentumot ragad ki az esemény- sorozatból. Elsősorban az igazgatóság beszámolójából azt, hogy a vezetése alá tartozó sarkadi, sarkad kereszt úri, kötegyáni, méhkeréki és újszalontai boltegységek az 1963. évi 72 milliós forgalmukat tavaly év végéig 89 millióra növelték. Sarkadon a múlt évben minden egyes lakosra 4043 forint forgalom Jutott annak ellenére, hogy a vásárlóerő mintegy 26 százaléka Gyulára és Békéscsabára vándorolt áruház felépítése, s az, hogy az idéh Sarkadkeresztúron, jövőre pedig Méhkeréken korszerűsítik nagyobb arányban a boltegységeket A földművesszövetkezetek kereskedelmi üzemága 1,8, a vendéglátóipari üzemága pedig 1,2 millió forint tiszta nyereséget ért el az elmúlt évben. A cukrászipart és vendéglátóipari termékkiállítás, továbbá a terítési verseny is arról tanúskodik, hogy Sarkadon is .vannak mesterei az íftyencíalatoknak. Zsílák Sándor- né, fiatal cukrász létére, első díjat nyert a nagy műgonddal elkészített dobos roláttal és a tavaszi desszertszeletekikeL Korábbi kiA sarkadi eseménysorozaton részt veit Boros Gergely, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke, s többek között elbeszélgetett Sajti Lajossal, a sarkadi Haladás Tsz elnökével, aki 1948 óta tagja a földmű veesz ö vetkezetnek. S még van egy annak ellenére, az, hogy az öt község területén levő 49 boltegység túlságosan kicsi és zsúfolt. Az egy eladóra eső évi lebonyolított forgalom 1741 000 forint volt a megyei átlag 1 462 000 forinttal szemben. Sarkadon az egy négyzetméterre jutó összforgalom 46 100 forint volt a megyei 37 500 forinttal szemben. Még szembetűnőbb a különbség a sarkadi cipőbolt egy négyzetméterre eső 134 forint és állításokon oklevéllel és pénzjutalmakkal ismerték el tehetségét. A díjnyertesek között szerepel megyei és országos versenyeken Török Erzsébet, Rupert Lászlóné és a SZÖVOSZ által rendezett Szakma Ifjú Mestere verseny III. díját nyert Zolnai Ferenc felszolgáló. A terítési versenyen most második díjat nyert két felszolgáló társával, Dobi Imrével és Ceglédi Lajossal. K. I. Ketten a terítési verseny második díjának nyertesei közfii: jobbról Zolnai Ferenc, balról Dobi Imre. I
