Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-18 / 66. szám
Világ proletárfal, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 196'!. MÁRCIUS 18., SZOMBAT Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Ötletemberek Az* mondják, kétféle intellektus létezik. Vannak „sváda” emberek, simulékony, logikusain gondolkodó elmék, akik nagyszerűen megtalálják a dolgok rejlett kapcsolatait. Dyenekiből lesznek a kiváló szónokok, köziéletá emberek, filmrendezőik, diplomaták. (Alacsony intelligenciával és gyenge jellemmel párosulva: apró szélhámosok, fantáziadús hazugok, akik bámulatba ejtik, s végül becsapják embertársaikat.) A másik típus az ötletemberek kategóriája Akik nem tudnak ügyesen magyarázkodni, nem értenek a szárnyaló dikcióhoz, nem mesterei a lebilincselő érvelésnek, nincs fejlett utánzóérzókük. Csak egyszerűen rájönnek a dolgokra, amelyre annak előtte senki nem gondolt. Üj, soha nem látott ösz- szefüggéseket fedeznek fél, észreveszik azt, ami mellett ez idáig észrevétlenül mentek el az emberek. Olyan eljárásokat spekulálnak ki, melyek gyökeresen megváltoztatják a korábbi gyakorlatot, ami addig bonyolult volt, az ő munkájuk révén kiderül — voltaképpen egyszerű. Akik felfedezik Kolumbusz tojását. Vagy új földrészeket. Vagy valami új elemét a világmindenségnek. Ök az ötletemberek, a feltalálók, a mindig újat alkotó, gondolkodó típusának megszemélyesítői. Természetesen nemcsak Pavlo- vokira vagy Edisonokra gondolunk. Az ötletemberek — vagy szűkítsük a kört — a természettudomány és a technika nagy felfedezői mellett, a hétköznapok apró újításainak, ötleteinek kitalálói és kivitelezői is nélkülözhetetlen értékekkel gazdagítják a társadalom munkáját. Hagyjuk a nagy szavakat, bízzuk ünnepibb alkalomra a kiemelkedő elmék méltatáséit. Vegyük szemügyre inkább a mi kicsiny pátriánk szorgalmas munkanapjainak tipszte- reit (Régebben tipsztemek nevezték — esetleg gagmannek — a nagy filmgyárak olyan alkalmazottait, akiknek csak egy dolguk volt: jó ötleteket kitalálni.) A mi megyénk fejlődő iparának újítóiról szeretnénk néhány gondolatot elmondani. Ma már mind jelentősebb a hozzájárulásuk a népgazdaság nagy feladataihoz, mindinkább szükségünk van munkájukra. Hiszen az élelmiszertartó- sítás — vagy más hagyományos élelmiszeripari ágak —, az üvegipar, a textilipar és a fejlődés előtt álló forgácsolószerszámgyártás nemcsak a Körösök vidékének kereteit feszegeti, egyben- másfoan országos jelentőségű. Napjainkban csaknem 2400 Békés megyei újítót tartanak nyilván, ez az állami ipar létszámának 2,6 százaléka. Tavaly például csaknem két és fél ezer komolyabb ésszerűsítést, újítást nyújtottak be, s ezek közül 1017-et hasznosítottak, be is vezettek már. Mégis azt kell mondanunk, hogy az újító- tevékenység megyénkben nem vált még tömegmozgalommá. (Négy esztendővel ezelőtt például csaknem ugyanannyi újító jelentkezett ötleteivel — mintegy 2300 — s a bevezetett újítások száma — 936 — sem sokban marad alatta a tavalyi évnek.) Milyen okok hátráltatják ennek a — népgazdaságra és egyénre nézve egyaránt hasznos — napjainkban mind időszerűbb mozgalomnak az elterjedését? Sok helyütt az újításokat kényelmesen, késodelmeskedve bírálják el. Az is előfordul, hogy az ész- szerűsítők kedvét csírájában letörik. Sok gonddal kidolgozott javaslataikat, melyekben nem egy éjszaka töprengése sűrűsödik, átlátszó, nem megfelelő indokkal utasítják el. Ma már a népgazdaság majd minden területén élénk szerepe van az anyagi ösztönzésnek. Természetes, hogy a „kitaláló emberek” sem elégednek meg a „dicsőséggel”. Márpedig az újítási díjak kiszámításénál előfordul helytelen kalkuláció, sokszor a lehetőségek szerint a legalacsonyabb összeget ítélik meg, legtöbbször pedig csak úgynevezett eszmei alapon megállapított ész- szerűsítésd díjat fizetnek. Ezt is késedelmesen. Persze a dolognak erkölcsi oldala is van. Beszélhetünk-e arról, hogy kis- és nagyüzemeinkben mindenütt érvényesül az újító ember erkölcsi megbecsülése? Ha a megyei statisztikát vizsgáljuk, megállapítható: kevés azoknak az újítóknak a száma, akik ötleteikért, ésszerűsítéseikért kaptak volna „Kiváló Dolgozó” vagy „Kiváló Újító” kitüntetést. Az SZMT közgazdasági munkabizottságának legutóbbi ülésén foglalkoztak az újítók kérdéseivel is. Fontos lenne azonban, hogy minden üzemnél, minden vállalatnál a gazdasági vezetők, a műszakiak és a munkahelyi szakszervezeti bizottságok is a korábbinál többet törődjenek az újon gondolkodó emberek problémáival, jobban istápolják őket. Hiszen a sokat emlegetett új gazdasági mechanizmusban az ő egyéni tevékenységük az eddiginél jobban befolyásolja majd egy-egy vállalat eredményeit. És az ország iparának fejlődését. Vajda János Magyar—Benelux hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodás Pénteken Budapesten, a Külke- i állapodást, amely az 1967-től 1969 reskedelmi Minisztériumban pa- ig terjedő évekre szól és vissza- rafálták a Magyarország és a Be- menő hatállyal 1967. január 1-től nelux Gazdasági Unióhoz tartozó ; érvényes. A megállapodás az áruországok között létrejött új hosz-1 csereforgalom lényeges kiszélesí- aní lejáratú árucsereforgalmi meg- [ tésére ad lehetőséget. (MTI) bRS7JLGGVC!.£S! $í ÉPVfSELŰVALASZTAS —--------------------—------------------—~ 1 967. mátüm m Ás országgyűlési választókerület száma; A HAZAFIAS NÉPFRONT KÉPV ISFlvOJ KiJÖLTm Szavazás: március 19 Lapunkban már szóltunk arról, hogy milyen a szavazás módja, most e szavazólap közzétételével ismertetjük: milyen szavazólapokat kapnak kézhez a választópolgárok. A szavazólap nagysága az általunk közölt méret. Színei: az országgyűlési képviselők választására rózsaszínű, a megyei tanácsok tagjainak választására világoskék, a járási és városi tanácsok tagjainak választására világosbarna, a községi tanácsok tagjainak választására pedig fehér színű szavazólapok szolgálnak majd. A szavazás a szavazók érkezési sorrendjében történik. A szavazáshoz szükséges a személyazonossági igazolvány és a szavazásra jogosító névjegyzék-kivonat. Minden választó értesítésit kapott, illetve kap arról, hogy hol a szavazóhelyisége és milyen sorszámmal szerepel a névjegyzékben. Ajánlatos, hogy az értesítést magukkal vigyék a szavazáshoz. Mindenki csak személyesen szavazhat. A szavazás titkos, szavazó- fülkében történik. Tájékoztatásképpen közöljük, hogy akik lakóhelyüktől távol vannak, azok szavazásukhoz igazolást kérjenek attól a tanácstól, ahol a névjegyzékben felvették őket. Az ilyen igazolás birtokában az ország bármelyik szavazókörében' szavazhatnak. Jelentén n földekről t Vetnek a gyulavári és a kunágotai határban nyék termesztése. A gyűszűvi- | vetésén is. Március 15-én, 16-án rág és még néhány gyógynö- a cukorrépadugványokat ültetvény magját 80 holdon már el- | ték. A Mezőhegyesi Cukorgyár vetették. Tűi vannak a mák, a megbízásából cukorrépamagot is borsó és 40 holdon a kömény | termesztenek. Kötöttáruból megháromszorozódott megyénk exportja A tavalyi árvíz még mindig I érezteti hatását Gyulavári tér- ségében. A közös gazdaságnak 1967-ben 1700 hold belvízborítása volt, mélyet kitartó munkával, több száz epuber foglalkoztatása révén március 15-ig 60 holdra csökkentettek. A talaj azonban még mindig telített vízzel, így géppel nem tudnak ráhajtani. Igénybe vették a lófogatokat — mondotta Boros Péter főagranómius —, hogy 100 holdon a mákot, 28 holdon az árpát, 60 holdon a zabot, 50 holdon a borsót, 150 holdon pedig a füveshere keveréket elvethessék. Lófogatokkal fogasolják a lucernát. Ezekre a táblákra nitrogéntartalmú műtrágyát is adagolnak, hogy minél nagyobb szénahoza- mot érjenek el az első és a második kaszálásból. A szövetkezet magasabb fekvésű tábláin három lánctalpas traktorral sirrií- tózzák az őszi szántást. Készülnek a cukorrépa és több tavaszi növény vetésére. A gazdálkodás magas fokú szervezettségével már a korábbi években is magára vonta a figyelmet a kunágotai Bercsényi Tsz. A termelésszervezésben itt most új utat keresnek. Meg szeretnék oldani a szövetkezeti tagok és családtagok nyári foglalkoztatását. Elképzeléseik, számításaik szerint, erre jó alkalmat nyújt 160 holdon a gyógynövéAz utóbbi esztendők alatt növekedett a Békés megyéből exportált termékek mennyisége és választéka. Kötöttáruból például kivitelünk megháromszorozódott. Jelentős a kiszállítások növekedése gyümölcs- és főzelékkonzerv- ből, tojásból, kenderáruból, gyulai kolbászból, nyomdai termékekből is. A jellegzetes Békés megyed exportcikkek közé tartozik ma már az öntött síküveg, a fehér és zöld palacküveg. Hagyományosak A csillagászaid naptár szerint március 21-én, kedden reggel 8 óra 37 perckor kezdődik a tavasz. Elvileg ezen a napon — a napéjegyenlőség napján — egyforma hosszúnak kellene lennie a nappalnak és az éjszakának. Ezzel szemben 21-én a nappal 10 perccel hosszabb, az éjszaka 10 perccel rövidebb a 12 óránál. A tökéletes egyenlőség már három viszont a cukor- és a kosáripari termékek. Az összes export 85 százaléka — megyénkben — az állami iparvállalatok termeléséből származik. Mintegy kétharmad részük élelmiszeripari termék. A kivitelnek több mint a fele nem szocialista országokba megy. A kötöttáru-, a kosáripar ég a baromfiipar különböző cikkeit csaknem teljes egészében fejlett tőkés országok vásárolják a legszívesebben. nappal korábban, 18-án, szombaton bekövetkezik: ekkor a napkelte időpontja 5 óra 53 perc, a napnyugtáé 17 óra 53 perc. Ezt a háromnapos „nyereséget’’ azonban csak a levegő fénytörésének köszönhetjük, amely már, il* letve még akkor is a horizont fölé „emeli” a naptányért, amikor az a valóságban a látóhatár alatt van. (MTI) Napéjegyenlőség húrom nappal a tavasz kezdete elölt
