Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-16 / 64. szám

1MT. március 16. 5 Csütörtök ben láfcbuk O/y korban él fűnk..* Március 5-i számunkban közöl­tünk egy interjút Mihályfi Imré- nével, az Oly korban éltünk... cí­mű négyrészes televíziós doku­mentum-dráma rendezőjével. Eb­ben az interjúban a rendező szándékairól, alkotói koncep­ciójáról beszélt és arról, hogy az ezt megelőzően rendezett Honfoglalás, és a Vacsora a Ho­tel Germániában című tv-játékok sikere ösztönözte újabb művének megalkotására. Az Illés Béla ki­tűnő regényéből Thurzó Gábor által írt Honfoglalás később a filmszínházakban is általában telt házakat vonzott, Mihályfi elhatá­rozása tehát, hogy történelmünk­nek 1941 júniusától 1944 decem­beréig tartó négy gyászos eszten­dejét a képernyőre varázsolja — jogos és alapos elhatározás volt. A várakozás is ennek megfelelő: a szemtanúk az újraemlékezés magasabb élményét keresték, a fiatalok pedig a még mélyebb megismerés lehetőségét várták a négy és fél órás műtől. A nagy j várakozás — a négy folytatás j után — csak részben teljesedett, j hogy a Honfoglalás közönség­sikere után (vagy ott az íród anyag, Illés Béla regénye sokkal magasabb színvonalú volt, mint a tv-sorozatok nem éppen jól értel­mezett sémáiba merevedő Örsi Ferenc és írótársa, Mészöly Tibor forgatókönyve?) a kiváló rendező csak ezt volt képes produkálni, hogy jószerével nem tudni, mi­lyen műfajt választott egyáltalán az Oly korban éltünk számára? Több helyen olvasni, hogy Mi­hályfi Bajcsy-Zsilinszkyt tette a történet központi alakjává, ez a szándék azonban nem érvényesül következetesen, a szándék torzója viszont — ha így vizsgáljuk a művet — annál jobban zavar, an­nál nehezebb a különben is mar­kánsan megragadó alakítást nyúj­tó Bessenyeit a többi — eléggé panoptikum-ízű figurával vala­miféle emberi, drámai konfliktu­sokat kialakító, hordozó viszony­latokba hozni, <£> átélni emberi vívódásait, elhatározásait, belső küzdelmeit. líj szelek fújnak Méhkerék felett Az Oly korban éltünk történelmi eseményeket hitelesen jelenít meg, a pompásan összeválogatott szereplőgárda és a még kitűnőbb maszkok (Kovács Károly Horthy, Major Tamás Bethlen István, Ajtay Andor Kállay Miklós, Bes­senyei Ferenc Bajcsy-Zsilinszky Endre sitto.) csak fokozzák e hi­telességét, az egész azonban ezút­tal messze elmarad a Honfoglalás határozott konstrukciójától, hatá­sától. így adódik, hogy a dra­maturgia szabályai nem érvénye­sülnek, hiszen nem is érvényesül­hetnek, mert nem drámai az, amit látunk, csupán történelmi illuszt­ráció, melyhez mellékszálakként egy-egy jól indított, sőt jellemző cselekmény-sort is vegyítenek, még a kalandos-krimi elemeket sem mellőzve, de ezen túl az egész — sajnos — csak egy sajátosan érdekes, néhol művészi eszközök­kel sem nemesített didaktikus és egyszerűsítő képsor, átszáguldás történelműn): e négy esztendejé­nek súlyos, tragikus napjain. Szinte hihetetlen, hogy két évig készült a mű, és csak így sikerült, valahol majdnem érthetetlen, A Békési Mézeskalács- és Cu­korkaüzemben a megfontolt, a gazdaságos termelésre törekvő üzemvezetéssel, valamint a dol­gozók becsületes munkájukkal A DOMBEGYHÁZI PETŐFI TSZ felvételre keres erőgépszerelőke és heg:irtát Bérezés megegyezés szerint történik. 139 Végeredményben a tisztázatlan formai koncepció miatt sikerült gyengén az Oly korban éltünk, melynek mégis vitathatatlan ér­deme az emlékeztetés és tanítás — sajnos azonban minden külö­nösebb, igazi drámától elvárható, fokozott művészi-emberi élmény, katarzis nélkül. Nehéz feladatra vállalkoztak az alkotók, a forga­tókönyv írói, s a hiba valószínű ott kezdődött, hogy nem mérték fel határozottan, ha pedig felmér­ték, munka közben nem tartották magukat következetesen azokhoz a lehetőségekhez, melyek elsősor­ban időkeret dolgában a történet megkomponálásának záróvonalait is megvonják*, a dokumentumok hatalmas tömege, az események korabeli torlódása felett hellyel- közzel elvesztették az uralmukat S hogy mindezt elmondottuk, elsősorban azért volt, mert a tel­jesen meg nem ragadott lehetőség számtalan jele ott feszült a mű­ben, majdnem megvalósulva vagy kiáltó pillanatként, példázva azt, hogy történelmünk művészi fel­tárása nem is olyan könnyű vál­lalkozás. Sass Ervin elérték, hogy tavaly is nyeresé­gesen dolgoztak, gazdaságosan zárták az esztendőt Tavalyelőtt 18 nap nyereséget fizettek ki. Az elmúlt évben 26,2 munkanapnak megfelelő nyere­ségrészesedést értek el. A múlt év tapasztalatait az idén még újabb lehetőségek keresésével kívánják gyarapítani. Ezt az is segíti, hogy a tavalyi sikeres év­zárás újabb munkakedvet ered­ményezett az üzem dolgozóinak körében. Az idei tervteljesítés feltételei biztosítottak. Ehhez je­lentős segítséget nyújt az a há­rom kollektíva, amely elhatároz­ta, hogy az idén kiérdemli a Szocialista brigád címet Dobi János Ötezer-ötszázhatvan forint nagy összeg, ha —.. mondjuk — valaki­nek adósságként kell kifizetnie Békekölcsönnek vagy lottónyere­ménynek sem rossz, örökségnek is bárki örömmel elfogadná. De évi átlagkeresetnek. valamelyik tsz-ben bizony nagyon kevés. Pedig a méhkeréki Balcescu Tsz- ben a tavalyi eredmény alapján ennyi volt az egy gazdára jutó átlagjövedelem. Belvíz, jégverés, aszály vagy talán „sáskajárás” miatt követ­kezett be a „krach”? Rossz a föld vagy esetleg az emberek nem dol­goztak kellően? Mi okozta ezt a nehéz helyzetet ebben a 6800 hol­das, 725 főt számláló közösség­ben? — A föld nem a legjobb, bizo­nyos, hogy a belvíz is sok kárt okozott, de kérdezem: miért kel­lett csaknem hat kiló takarmány­táp egy kiló sertéshús előállítá­sához? Ezt nem lehet Sem a föld­re, sem az időjárásra fogni. És egy sor hasonló megállapítást le­hetne még tenni. Rúzsa Györgyből már nem az indulat beszél. Még tavaly, ami­kor megválasztották a tsz párt- alapszervezetének és a községi csúcsvezetőség titkárának, a párt­vezetőséggel együtt elsőként azt vette bonckés alá, hogy miért süllyedt ez a dolgos emberekből álló tsz ilyen alacsony színvo­nalra — Itt kérem, a pártvezetésig hiába hozott határozatot Ha a tsz-vezetósége nem értett vele egyet, mindent csinált a maga módján. A párt elvesztette a te­kintélyét. Taggyűlésre alig jár­tak a párttagok — mondja Koz­ma János, aki ugyancsak tavaly került a pártvezetőségbe. Nyáron rosszul dolgoztak a kombájnok. Sok szem elszóró­dott, lassan is haladt a munka. Hogy ne legyen nagy a kár, ja­vasolták: adják ki az aratást a gazdáknak részében. A Volt párt- titkár kijelentette: „Inkább ott rohadjon az egész, de semmit nem kapnak”. — Miféle hang ez? — Rendszerint ő határozott a tsz-elnökkel együtt. Mintha nem is lett volna pártvezetóség. Egyi­kük sem becsülte az embereket, annál inkább a kocsmát meg a presszót. „Távirányítással” dol­goztak — mondták találóan a gazdák. Igv foglalják össze többen is a véleményüket. Valamit tenni kellett. Az új pártvezetóség mindjárt kezdet­ben a szakvezetőknek szegezte a kérdést: hajlandók-e vállalni a felelősséget azért, hogy a tava­lyinál jobb lesz az eredmény? Persze egy-két rendszabály is született. Először az, hogy a fő- agronómus 80 százalék garantált fizetést kap, a 20 százalék csak tervteljesítés esetén illett meg. Lőrincz Ferenc ilyen alapon nem vállalta tovább a főagronómusi teendőket A közgyűlés elfogad­ta a lemondását. Aztán más lett a főállattenyésztő, a beosztott állat- tenyésztő és a tsz-elnök is. — Veszteség érte-e a szövetke­zetét? — Egy dolog máris tény: 3 kiló 80 deka takarmánytó pót használ­nak fel egy kiló sertéshús előállí­tásához. Ez már gazdaságos. És fegyelem van a szövetkezetben. A párttagok példát mutatnak. A taggyűléseken 80—90 százalé­kos a megjelenés és sikeresek a pártrendezvények is. A határoza­tok mellett egységesen kiállnak. Lezárult a pártoktatás idősza­ka. Goron Sándor, az iskola igaz­gatója, aki a párt községi csúcs­vezetőségének a tagja, így foglal­ja össze a tapasztalatait: — Soha nem volt még ilyen \ nagy érdeklődés a politikai kér­dések iránt. Különösen az Idősze­rű kérdések tanfolyamára jártak sokan olyanok is, akik nem je­lentkeztek, de sikeresek voltak a gazdaságpolitikai tanfolyamok előadásai is. Dicséret illeti Mar-1 tyin Györgyöt és Rúzsa Györgyöt, a két előadót, a hallgatók közül pedig Rúzsa Sándort, Netye Györgyöt, Netye Mihályt és sok más elvtársat. Csóka György, a tsz brigádve­zetője így kezdi a mondanivaló­ját: — Űj szelek fújnak Méhkerék felett Azt hiszem, találó kifejezés. Hogy miért, azt is megtudhatjuk: — Most már szívesebben je­lentkeznek az emberek munkára. Az egész község megbolydult. Mindenkiben feléledt a bizako­dás: sokra vagyunk képesek, ha összefogunk. A vezetők nem ját­szanak a szavakkal. És külön meg kell említenem, hogy Rúzsa Györgyben, az új párttitkárunk­ban az öregek és fiatalok egy­aránt bíznak. Közénk való, őszin­te, becsületes ember. Ki legyen az elnök? Hetek óta foglalkoztatta a gazdákat a kér­dés. A tsz-pártalapszervezet ve­zetősége Rúzsa Györgyöt tartotta a legalkalmasabbnak. Felsőfokú mezőgazdasági technikumot, mar­xista—leninista esti egyetemet végzett és — bár még csak 26 éves — dolgozott már üzemegy­ségvezetői munkakörben. Ami pe­dig ugyancsak fontos szempont: Méhkeréken született, ide köti őt az> élete. — Először mint párttitkár sze- | retnék bizonyítani — volt a vá­lasza, amivel a járási pártbizott­ság is egyetértett. A tennivaló eb­ben a funkcióban sem kevesebb. A legjobb megoldás: legyen az üzemgazdász az elnök! Most fe­jezi be a felsőfokú mezőgazdasá­gi technikumot, gyakorlata is van. Persze, ha elvállalja.« A pártvezetőség éppen Mák Lászlóval beszélget: — Nem, hagyunk magadra — bátorítja Rúzsa György. — Szívesebben maradnék a je­lenlegi beosztásomban — hang­zik a válasz. tússzá Mák Lászlót, hogy nem párttag. — Kidomborodik-e a párt vehe­tő szerepe, ha éppen én leszek az elnök? — kérdezi. — Emlékszel mit mondott Ká­dár elvtárs a IX. kongresszus vi­tazáró beszédében? — felel rá Rúzsa György és anélkül, hogy választ várna, idézi: „...én azt szeretném, ha minél kevesebb olyan ember lenne a pártban, akit szívesebben látnék a párton kívül, és ha nagyon sok olyan ember lenne a párton kívül, akit párttagnak is üdvözölnék.” Vál­laljuk együtt, Mák elvtársi Ne 5560 forintot fizessen a tsz. ha­nem sok ezer forinttal többet. Nekünk kell megoldanunk. Iszály Mihály pártvezetőségi tag: — Helyes, hogy elmondtad a gondjaidat. De talán most már megértesz minket. — Csináljuk! — bátorodik neki végül is Mák László és a jelenle­vők kezet rámák vele. A kissé fe­szült hangulat egyszeriben felol­dódik. A közgyűlés határoz majd, hogy ki lesz az elnök. Néhány évig elsekélyesedett a pártmunka Méhkeréken, emiatt a párt vezető szerepe háttérbe szorult. Juhász Tivadar, az akko­ri párttitkár, aki nem kis mér­tékben felelős ezért, mégis meg­sértődött, amikor helyette Rúzsa Györgyöt választották meg. És nemhogy levonta volna a kellő tanulságot belőle, még mindig békétlenkedni próbál. Kit akar ezzel lejáratni? Számos határozatot hozott már a tsz pártalapszervezete, ame­lyek mindegyike időben megvaló­sult és a hétköznapok dolgos em­bereinek javát szolgálja. Az új szél ott lengedez Méhkerék felett. Ennek üdítő frisseségét szívják magukba a párttagok és párton­Kklerül: leginkább az tartja kívüliek. Pásztor Béla OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Éledi az Arborétum Az év minden időszakában kellemes látványt nyújt az Európa-szerte híres Szarvasi Arborétum. Amint elmúlt a zord tél és kisütött a nap, máris megjelentek az idei első látogatók. z Arborétum nemcsak látványosságot ad, hanem é,cnle tóbo e.tr ut»z- serje- és különböző díszfacsemetét is. Tavaly többek között 500 ezer fo- Int értékű fenyöfacsemete került ki az Arborétum nevelőhizából. A ker- íészek újabb díszcserjék és díszfák szaporításán, nevelésén dolgoznak. Fotó: Malmos A Békési Mézeskalács- és Cukorkaüzemben 26,2 nap átlagbérnek megfelelő nyereséget fizettek ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom